Somogyi Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-01 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Legyünk őszinték és becsületesek a párthoz A megyei kultúr-seregszemle tapasztalataiból Beszélni kell Kaposvár labdarúgó-sportjának helyzetéről A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 127. szám, ARA 5« FILLER Szerda, 1955. június 1. Tanuljanak a lábodi Termelőszövetkezeteink földjein nagy munka folyik. Itt a növényápolás ideje, mely a kedvezőtlen időjárás miatt igen elhúzódott, s tsztagjaink most e nagyjelentőségű munka sikeres elvégzésével tehetnek legtöbbet a gazdag termésért, a szövetkezet megszilárdításáért. A növényápolás gondos, aprólékos és jól szervezett munkát kíván, s ez nagy feladatot jelent a tsz-tagok, kommunisták számára egyaránt. Mivel gyors, lelkiismeretes és felelősségteljes munkára van szükség, természetes, hogy termelőszövetkezeti pártszervezeteinknek is erre kell összpontosítaniuk minden erejüket. A lábodi Béke TS3 pártszervezetének kommunistái érzik a felelősséget, mely a növényápolással kapcsolatban rájuk hárul. A pártszervezet Szabó István elvtárs párttitkár irányításával most erre fordította a fő figyelmet, s a nevelő, felvilágosító munka eredménye, kommunisták példanitatásának hatása máris észrevehető a szövetkezet dolgozóinak munkáján. A kommunisták mindenekelőtt vezetőségi ülésen beszélték meg, hogy mit kell tenniük, mivel segíthetnék elő a növényápolás sikerét, a munkák pontos, időbeni elvégzését. Amikor megállapodtak a teendőkben, elmondták ezt a termelőszövetkezet vezetőségének, tagságának is. pártszervezet megtalálta azt a pontot, ahonnét kiindulva nagyarányú fejlődést érhetnek el a tsz-tagok felelősségérzetének növelését illetően, s eszerint dolgozták ki tervüket. Elhatározták, hogy közösen eldöntik, ki melyik területért, milyen munkáért felelős. Ez az intézkedés helyes volt, s szükségességét igazolja, hogy azóta zökkenőmentesen halad a növényápolás. A kommunisták elhatározása megelégedést keltett a pártonkívüli dolgozók körében is, elsősorban azért, mert a pártszervezet javaslatára meggondoltan, alapos körültekintéssel végezték el a terület egyénekre való felosztását. Minden tsz-tagtól megkérdezték, hogy milyen területen szeretne dolgozni. Nem erőltették rá senkire sem a kényesebb növényfajtákat, mint például a dohányt, hanem a tagok életkorának és képességének figyelembevételéivel osztottak ki olyan területeket és növényféléket, ahol az illető szívvellélekkel végezheti a neki legmegfelelőbb növényápolási munkát. A terület egyénenkénti felosztása a tagok munkakedvének és felelősségérzetének növelése mellett hatalmas rejtett munkaerőtartalékot tárt fel, s a tsz-tagok családtagjainak munkájára ma már számíthat a tsz vezetősége. Szabó elvtárs elmondta, hogy például Csabi Józsefné, aki a »bandamunka« idején messze elkerülte a szövetkezetét, most rendszeresen eljön kapálni, segít a megyének. Kovács Gyuláné tsz-tag, de eddig ő is egyedül dolgozott. Most a délutáni órákban ott van mellette hetedik osztályos kislánya is, aki a tanulás mellett még sokat tud segíteni. Számtalan példa igazolja, hogy a családtagok rendszeres munkája, segítsége hozzájárul a növényápolás sikerének biztosításához. Most csak egy példát említünk, hogy bizonyítsuk a kommunisták ez irányú lelkes munkáját. A lábodi Béke TSZ- ben 19 dolgozó vállalta a burgonyakapálást, s a párttitkár elvtárs egy alkalommal 60 lelkes nőt és leányt talált munkában a burgonyaföldön. Oly gyorsan és becsülettel dolgoztak, hogy a férfiak alig győzték előttük a huzatost. így aztán nem Béke TSZ példájából lehet csodálkozni azon, hogy már végeztek a burgonya-, cukorrépa- és napraforgókapálással, s a csíráztatott burgonyát is kétszer betöltögették. Teljes győzelemre, gazdag termésre vezető munkát azonban csak ott lehet végezni, ahol szilárd a munkafegyelem, s a Béke TSZ kommunistái e téren is megtették a magukét. A pártszervezet úgy osztotta el tagjait, hogy minden munkacsapatba kerüljön kommunista, aki sokat tehet a fegyelem megszilárdításáért. Ez a célravezető intézkedés tette lehetővé, hogy tagok becsületesen, fegyelmezetten dolgoznak, s nem a délelőtti órákban, hanem már kora reggel megkezdik a munkát és késő estig kint vannak a határban. A kommunisták minden alkalmat felhasználnak arra, hogy megmagyarázzák a pártonkívülieknek, hogy mit nyernek a szorgalmas munkával. hogy a növényápolás időbeni elvégzése az ő jövedelmük gyarapítását is szolgálja. Az eredmény kitűnik a szövetkezet eddigi munkájából is. Kommunistáink felvilágosító munkájának egyik legfontosabb, nélkülözhetetlen része a személyes példamutatás, s a lábodi tsz-pártszervezet kommunistái itt sem vallanak szégyent. A tavaszi trágyahordás idején négy tsz-tag, Boros József, Buzási József, Kovács Lajos és Baksa László dolgozott a gépállomás vontatója mellett, mind a négyen pártonkívüliek. A délutáni órákban felkereste a traktoros Szabó elvtársat és újabb embereket kért, mert a beosztottak a hatodik forduló után «felmondták a szolgálatot«, elfáradtak. Szabó elvtárs behívatta őket, beszélt velük, elmondta, hogy óránként 14 forintért pörög a gép tétlenül s ez nekik is kárt okoz — eredményt azonban mégsem ért el. Ekkor Szabó elvtárs újabb módszerhez folyamodott. A két brigádvezető és a kertész maguk mentek a vontatóhoz és aznap még 30 mázsa trágyát vittek ki a földekre. Ez a példamutatás használt. A tsz-tagok este már beismerték hibájukat, s másnap az előző hat forduló helyett nyolc kocsi trágyát vittek ki a földekre. Azóta egyre jobb, egyre dicséretreméltóbb munkát végeznek, s Baksa és Buzási elvtársakat felvették tagjelöltnek. Ez a példa is igazolja, hogy a pártszervezet, élén a párttitkárral, mindent megtesz a termelőmunka, most elsősorban a növényápolás sikeréért. A kommunisták nem várnak utasítást a teendőkre, tudják, hogy felelősek a tsz életéért, a pártonkívüli dolgozók munkájáért is, és olyan becsületes élenjáró dolgozókat nevelnek tagjaikból, akik példamutatásukkal, jó munkájukkal bizonyítják be a közös gazdálkodás iránti szeretetüket, szövetkezetük iránti hűségüket. A növényápolás dandárja még hátra van, s termelőszövetkezeti pártszervezeteink még sokat tehetnek e téren. A növényápolás megszervezésének, a dolgozók nevelésének és mozgósításának nagy munkájában tsz-pártszervezeteink sok példaképüknek a lábodi tekintséke TSZ-t, az ő példájuk nyomán rendszeresen számoltassák be a tsz vezetőségét, az elnököt a növényápolás menetéről, közöljék velük is a kommunisták észrevételeit, tapasztalatait és további kitartó munkával renidítsék előre a növényápolást, teremtsék meg a gazdag, bő termés előfeltételét. --------- ^AP\, I! termelőszövetkezeti napon 44 család 68 taggal a közös gazdálkodás úljára lépett A megyei termelőszövetkezeti napon tovább mélyült a tsz-tagok és egyéni parasztok barátsága. A látottak, a tsz-tagok szava nyomán újabb 44 család 68 taggal kérte felvételét felvilágosító megyénk termelőszövetkezeteibe. A tsz-nap legfőbb érdeme: az ünneplésben, a jókedvben nem feledkeztek meg a tsz-tagok arról, hogy felvilágosító szóval, a közös gazdálkodás eredményeinek ismertetésével meggyőzzék az parasztokat, hogy a paraszti felemelkedés útja az, amelyet a egyéni tsztagok járnak. Több helyen — mint a kapolyi Szabadság TSZ-ben is — felszámolták az addigi káros bef előfordulást, s a tsz-nap előkészítésekor, a tsz-napon felkeresték az egyénileg gazdálkodókat, hívták őket ünnepségükre, hívták őket a közös gazdálkodás útjára. Az eredmény nem is maradt el, az ünnepi közgyűléseken új tagokkal erősödtek a tsz-ek. A tsz-napon a legtöbb belépő a tahi és kaposvári járásiban volt. E két járásban fordítottak legnagyobb gondot arra, hogy a tsz-mapon ne csak ünnepségek legyenek, hanem azok a tsz-ek számszerű fejlesztését is elősegítsék. Az pedig, hogy tsz-eink kitárták kapuikat a becsületes egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt, hogy maguk is agitáltak, komoly eredményt jelent. Sok tsz-ünkben volt ugyanis olyan nézet:öt éve küszködtünk, amikor nehézségeink voltak, akkor is kitartottunk, most jönnének a készbe.« A tsz-napon már az a büszke elismerés töltötte el a tsz-ek tagjait, akik elsőnek követték a párt szavát, s minden nehézségen keresztül hívek voltak a közös gazdálkodás ügyéhez. Érződött ez a vendéglátásban, abban a szíves fogadtatásban, mellyel az egyéni gazdálkodás útján járó dolgozó paraszttársaikat fogadták. S ahogy elmondták, ezután sem rejtik véka alá eredményeiket, hanem ismertetik azokat és küzdenek azért, hogy a falun is felépüljön a szocializmus. Több mint 3 ezer köbméter sölsilét készítettek tsz-eink Termelőszövetkezeteink az állatok nedvdús takarmányának biztosítására készítik a zöldet. A Balatonkiliti Gépállomás a körzetébe tartozó tsz-nél több mint 700 köbmétert készített el. A Csokonyavisontai Gépállomás silózóinak jó munkáját a több mint 400 köbméter zöldsiló dicséri. Az ecsenyi Előre Termelőszövetkezet tagjai különösen jó munkát végeznek állatállományuk bőséges és kitűnő takarmányellátásában. Május 31-ig 400 köbméter zöldsilót készítettek, mely lucernából, baltacímből, szarvaskerepből, őszi takarmánykeverékből és árokparti fűből áll. A szentbalázsi Zöldmező TSZ tagjai 20 kh. hegyi szénát kaszáltak Megyénkben mindenütt megkezdődött a rétek, árokmenték kaszálása, hogy elegendő és jóminőségű takarmányt tudjanak összegyűjteni az állatok átteleltetéséhez. A megyében május 31-ig 800 hold rétet kaszáltak le és ezek közül is különösen említésre méltó a szentbalázsi Zöldmező TSZ tevékenysége. A tsz tagjai eddig 20 hold hegyi füvet kaszáltak le, amelynek nagy részét a Kaposvári Erdőgazdaság területének hegyoldalán fekvő réteken vágták le. A rendeken fekvő füvet a nap gyorsan megszárítja és a tsz-tagok jóminőségű szénát takarítanak be. Megyénkben azonban még nem kielégítő a szálastakarmány betakarításának üteme. A Megyei Tanács elnökének rendelete június 5-re szabta meg a kaszálás idejét, amelynek betartása minden erő mozgósítását követeli mind a tsztagoktól, mind az egyéni gazdáktól. Nagyobb felelősséget a karádi begyűjtési megbízottéi Egyes községi tanácsaink s begyűjtési dolgozóink sem követelik meg szigorúan a dolgozó parasztoktól az állam iránti kötelezettség pontos teljesítését. E hanyagság, nemtörődömség nagymértékben hátráltatja begyűjtési tervünk teljesítését, megnehezíti közellátásunk zavartalan biztosítását. Megyénk a begyűjtési versenyben a 17. helyre csúszott vissza. Ez azt jelenti, hogy a felszabadulási verseny eredményeivel tanácsaink, begyűjtési szerveink megelégedtek, s nem foglalkoznak a begyűjtéssel, így van ez Karád községben is, ahol a begyűjtési dolgozók igen keveset tettek még az első félévi terv teljesítéséért. A községben 100 hátralékos termelő van, öt vénén sertéssel, a többiek pedig tejjel tartoznak. Ezzel szemben mindössze 48 azoknak a gazdáknak a száma, akik időben eleget tettek törvényes kötelezettségüknek. Különösen nagy a lemaradás a tejbeadásban. Vannak olyan dolgozó parasztok, akik még egy liter tejet sem adtak be erre az évre. Ilyen kötelességmulasztó gazda pl. Kudomrák Mihály, aki elveszítette régi jóhírnevét. 1952-ben ugyanis jutalom-rádiót kapott a Begyűjtési Minisztériumtól. Súlyos hiba, hogy a begyűjtés szorgalmazásával nem törődnek községi tanács vezetői és a begyűjtési megbízott sem. Azokkal a törvénysértő dolgozó parasztokkal szemben, akiknek nem használ a szép szó, nem alkalmazzák a törvény szigorát. Több hátralékos gazda van, akit még fel sem szólított Lepenye György begyűjtési megbízott adóssága rendezésére. A begyűjtési megbízott hanyag, nemtörődöm munkáját mutatja az is, hogy több dolgozó parasztnak még nem bontották fel a tervét, holott a községi tervfelbontási összesítőt már elkészítették. Nem gondolják, hogy ez hanyag munka a következő időkben a megbosszulja magát? Nagyfokú megalkuvás tapasztalható a kulákokkal szemben. A község vezetői, a begyűjtési megbízott elnézik azt, hogy Virág Imre kulák már évek óta nem teljesíti sem termény-, sem az állat beadását. Viarág Imre együtt lakik leányával, aki a múlt évben két sertést is vágott, ami nyilván Virágé volt. Most több disznó van Virág kulák portáiján. Miért nem tanítja meg a tanács Virág Imrét s a többi kulákot is arra: a népi demokrácia törvénye szent és sérthetetlen. Qlj wedm&tty,Tk az ászlnak b&Szám&l&jÁkan a hó napon fjgy esett az eső vasárnap délelőtt Buzsákon, mintha dézsából öntötték volna, így aztán nem lehetett megtartani a határszemlét, pedig ugyancsak készültek rá a tsz-tagok, nem is vallottak volna szégyent szépen gondozott növényeikkel. Az eső azért nem fogott ki a tsz-tagokon. A feldíszített szobákban megtartották az ünnepi közgyűlést, majd közösen elfogyasztották az ízletes ebédet. Csendes István elvtárs, a tsz elnöke, mint házigazda, hol itt, hol ott állt meg egy percre beszélgetni. Három hónapja csupán, hogy visszajött falujába a Marcali Járási Pártbizottságról, de máris biztos kézzel irányítja a Munkaharcos TSZ életét. Az asztaloknál a jóféle buzsáki vörösbor mellett üldögélő dolgozó parasztok, tsz-tagok vígan énekelnek jó, mulatós magyar nótákat. A másik szobában zene szól, táncol a fiatalság, de azért szakít időt Csendes elvtárs, hogy elmondja: szívesen, ötrömmel jött vissza a termelőszövetkezetbe. Hogy a tagság szívesen fogadta-e, azt a tsz eredményei mutatják. Tavaly és a korábbi évek során a tsz-tagok a földterületnek sokszor csak a felét művelték meg jól, gazosak voltak a földek. Ma pedig hasznosítanak minden darabot. Idejében elkészülnek minden munkával. Rendes elvtárs nem dicsekszik, szerényen beszél munkájáról. Pedig a buzsáki Munkaharcos TSZ-ben volna mivel dicsekedni. Vég elvtárs, tsz mezőgazdásza mondta el: míg a a rádió arról beszélt, hogy itt vagy ott serényen folyik a cukorrépa egyelése, addig ők már be is fejezték. Megkapálták kukoricát is, jelenleg a burgocsnyatöltögetést és a fűkaszálást végzik. Méltán sajnálhatják tehát, hogy a határszemlén nem mutathatták meg földjeiket. Állatállományuk ugyancsak szépen fejlődik, különösen a sertésállomány. Még ebben az esztendőben szeretnének vásárolni 5 tehenet és egypár lovat. Nemrégen osztottak munkaegység előleget és hat hét múlva újra osztanak. A délutáni órákban újabb és újabb vendégek érkeztek. Most már inkább csak asszonyok, akiknek a férjük már itt volt. Szívesen jöttek a falu egyénileg dolgozó parasztjai a tsz-tagok közé. Ahogy Csendes elvtárstól hallottuk, nem volt mindig így. Az elmúlt esztendők során több tsz-tag »csákiszalmájának« tekintette a tsz vagyonát, s ezt látták a kívülállók is. Így aztán nem húzta a szívük a termelőszövetkezethez, de a tsz-tagok se nagyon hívták az egyénieket. Most már másképp van. Egyre többen figyelik munkájukat, s gondolkodnak, hogy belépnek. Csendes elvtárs szavai nyomán némi bepillantást nyerünk a tsz terveibe is. E tervben szerepel, hogy még nagyobb megbecsülést, elismerést kell szerez»niük az egyéniek előtt, elsősorban jó munkájukkal, gazdag termésükkel. Jórőskezű, képzett elvtársak vezetik a közös úton járókat Buzsákon, s a szorgalmas tsz-tagok bebizonyítják a tsz fölényét az egyéni gazdaság fölött.