Somogyi Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLET­ÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap A párti egyetem megszilárdításának eredményei és feladatai a marcali járásban Felhívás a második országos ifjúsági cséplőmunkacsapatok versenyére Asszonyoknak MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY­EI­ZOTTSAGANAK LAPJA XII. évfolyam, 153. szám.Ara at FiLX.ee Péntek, 1955. július 1. 11 FEJLETT BLLETTENYÉSZIÉSÉRI Igen jól bevált az itatásos borjúnevelés Hernigl István elvtár­s, a barcsi Vörös Csillag TSZ szarvasmarrha-farmjarnak vezetője írja: »Az itatásos borjúnevelést 1954. tavaszán vezettük­ be állat­tenyésztésünkben. Kezdetben nehézségeink voltak, de az állattenyésztési szakemberek segítségével gyorsan ki­küszöböltük a hibákat. Elsőízben a borjút az anyja alatt hagytuk egy hétig, így azonban igen nehezen szokott rá az óvásra. Beláttuk, hogy ez így nem jó. "Megfogadtuk a szak­emberek tanácsát, s ezután amint a borjú megszüle­tett, azonnal elvettük az anyja alól, így a borjú nem szokta meg a szopást, a­ tehén se kezdte meg a szop­tatást, és könnyebben leadta a tejet. Az újszülött bor­jút azonnal elvesszük az anyja alól, puha, száraz ru­hával letöröljük, s egy-két óráig pihenni hagyjuk. Fejes­­ előtt a tőgyet langyos vízzel lemossuk, és úgy fejjük ki a tejet. Az első napokban 5—6-szor is meg­itat­ju­k a borjakat. A tej mennyiségét fokozatosan emeljük, ahogyan a­­ borjú erősödik. A második héten négyszer, a harmadikon pedig­­ háromszor itatjuk őket. Attól kezdve, hogy rászoknak az evésre, naponta csak kétszer kapnak tejet. Amint nőnek, erősödnek a bor­jak, úgy csökkenthetjük a tejmennyiséget, vagyis le­fölözött tejet adhatunk nekik. Abrakkeverékük árpadaráb­ól, korpából és külön elkészített pillangós szénáiból tevődik össze. Az abrak és a széna állandóan előttük áll, abból tetszés sze­rinti mennyiséget fogyaszthatnak. Az üszőborjakat 10 hétig, a bikaborjakat 18 hétig itatjuk. Jó minőségű abrakkeverék és pillangós széna etetése mellett az üszőborjakkal 600 liter tejet, a bikaborjúval pedig ’800—900 liter­­ tejet itatunk meg. E­­ tejmennyiség 35 százalékát lefölözött tejjel is pótolhatjuk. A borjakat külön erre a célra tartott tiszta vederből itatjuk. Betegség, elhullás még nem fordult elő, a­isebbmérvű hasmenést szén­ adagolással gyógyítottuk. Az e módszerrel nevelt üszőborjakat 130—140 kilós, a bikaborjakat pedig 190—210 kilós súllyal vá­lasztottuk le. Előnye az itatásos borjú­ nevelésnek, hogy a borjú fejlődését irányíthatjuk, mert a borjú annyi­­tejet kap, amennyi fejlődéséhez szükséges.­­Nem zavar­ja­­ anyját, a tehén­ is nyugodtan leadja a tejet és a borjú felnevelését olcsóbbá tehetjük. Szövetkezetünkben ige­n jól bevált az borjúnevelés, és szép eredményeket ér­tünk el itatásos vele állattenyésztés­ünkben. Valamennyi termelőszövetkezet­nek bátran ajánlom, próbálják meg, eredményit hoz! TSZ-ASSZONYOK, LEÁNYOK! VÁLLALJATOK TÖBB MUNKÁT AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN! Termelőszövetkeze­teink állattenyésztésének fej­lesztése, az állatállomány növelése érdekében nagy szükség van az állattenyésztésiben dolgozók szaktu­dására, több évi gyakorlatára, nem utolsó sorban munkakedvére. Tsz-evik nő tagjai­­ kezdetiben: nem igen szerettek az állattenyésztésben dolgozni, mond­va, hogy az a férfiak dolga. Az utóbbi időben mind több tsz.-ünkben ismerik fel az asszonyok, hogy az állattenyésztés a szövetkezet jövedelmének egyik gazdag forrása, s ennek megfelelően kezdenek meg­barátkozni az állattenyésztési munkákkal. A termelőszövetkezetek asszonyai é l leányai sok­szor bebizonyították­­ már, hogy a rájuk bízott fel­adatot el tudják végezni legalább úgy, mint a férfiak, s nemcsak­ a növénytermesztésben, növény­­ápolásban,­­hanem az állattenyésztésben is érnek el szép eredményeket. Ezt igazolja a következő példa is: A csurgói Új Élet Termelőszövetkezet ,­fejőnője, Lőczi Istvánná 195­3. óta dolgozik a tehenészetben. Nagy gyak­orlati tapasztalattal rendelkezik, s­­ mun­káját lelkiismeretesen, jókedvvel végzi. Meg is mu­tatkozott hamarosan ennek az eredménye: 1954-ben 20 tehén után 18 borjút választott le. A 10 liternél nagyobb tejhozamú teheneknél bevezette a napi háromszori fejést. Természetesen szükség volt a takar­mányozás feljavítására is. Ez­é­r­t a­­ teheneket érdem szerint,­­jó minőségű takarmánnyal etette. A gondos munka bőséges kamattal fizetett: a 4,1 literes istálló­átlag helyett­­ Lőcziné ma már 8,2­­ literes átlagot ér el, fejési átlaga pedig a 7,9 literről 12 literre emel­kedett. Lőcziné nagy gondot fordít a növendékálla­­tok helyes nevelésére is. A borjaiknál alkalmazza­ ez itatásos nevelést. Ezzel kettős célt ér el: A szük­séges tejmennyiség adagolásával biztosítja a borjak egészséges fejlődését és növekedését, s növekszik a szám­os marha tenyésztési jöve­delmezősége­­nem pazaro­lódik e­l a felesleges tejmennyiség­ is,­­me­rt Lőcziné munkája nemcsak a termelőszövetkezet­nek gyümölcsözik. Tele szekrénye, kamrája, padlása elárulja, hogy munkaegységeire mit kapott­­ a közös­ből: csak készpénzben 8—9 ezer forintot, természet­ben pedig a többi között 18 mázsa búzát, fél mázsa cukrot s­tb. Idén már a 260. munkaegységnél tart. Lőcziné elvtársnnőnek az a terve, hogy eléri a 90 s­zázaléko­s borjúsz­apo­rula­tot, a­ fejlett módszerek alkalmazásával pedig emelni fogja a tehenek tejhoza­mát,­­valamint a jobb minőségű növendékállat­ok­a­t biztosít a tsz-nek. Termelőszövetkezetek asszonyai, leányai! "Köves­sétek Lőczi Istvánné példáját, vállaljatok több mun­kát az állattenyésztésben, a magatok és termelőszö­­­­ve­tkezetetek jövedelmének állandó fokozására, az ál­lattenyésztés minőségének és mennyiségének fejlesz­tése céljából. KWss- ibkmhö«» 165 ifjúsági cséplőbrigád alakult eddig a megyében Megyénk fiataljai a DISZ II. kongresszusa óta nagy lendülettel és lelkesedéssel veszik ki részüket a mezőgazdasági munkákból. Tavaly sem kellett szégyenkezniük a somo­gyi diszistáknak, mert az országos cséplési versenyben a lengyeltóti Herr Sándor ciszista munkacsapata harmadik helyezést ért el. Idén még több cséplőbrigád pályázik az első­ségre, s minden járásban egymás­után alakulnak a brigádok. Június 30-ig 165 ifjúsági cséplő­brigád alakult, ezenkívül 159 ké­szenléti aratóbrigád, melyek az öre­geknek vagy egyéb rászorulóknak segítenek a gyors gabonabetakarítás­ban. A járások közül a kaposváriban alakult eddig a legtöbb ifjúsági csép­lőbrigád, számszerin­ 75. A marcali járásban 33, a tahiban 2­0, a nagyatá­diban 10. Minden nap újabbak je­lentik be,­­hogy csatlakoznak az or­szágos mozgalomhoz. Mint már közöltük, a somogyjádi ciszista cséplőbrigád vezetője, Lu­kács József kezdeményezésére a bri­gád felhívással fordult a megye ös­­­szes fiatalokból álló cséplőbrigádjai­hoz, hogy csatlakozzanak az ötven va­gonos mozgalomhoz. Többek kö­zött megfogadták a somogyjádiak azt is, hogy a megkezdéstől számított 20 napon belül befejezik a cséplést, naponta 120 mázsa gabonát csépel­nek el. A szemveszteséget 1 száza­lék al­á csökkentik, és a szemtörés sem érheti el a 2 százalékot, amit a gép gondos karbantartásával, a hi­bák megelőzésével valósítanak meg. Ehhez a felhíváshoz eddig 50 ifjú­sági cséplőbrigád csatlakozott a me­gyében, a járások közül a marcaliból húsz brigád. Megyénk mintegy 100 községének határában teljes lendülettel folyik az aratás A marcali járásban június 29-ig 100 hold őszi árpát arattak le június 27-én éjjel eső áztatta földeket, s másnap sok helyen meg­a­­kasztotta az őszi árpa aratását. Ked­den újra kisütött a nap, és a gabo­natáblákat szerdán reggel megszáll­ták, "ti Arffrájjáim­ok, aratógépek és ÜSs­zások. SzajS&rodnak a keresztek a a •­bérlőkén, vidám­an halad a munka. "Pár napmn belül megkezdődik a ke­­ny € i|^­í»0jé$fásl takarítása is. A gépállomások kombájnosai, ara­tógépkezelői, a kenyércsata első arcvonalbeli harcosai minden időt kihasználnak, hogy minél nagyobb segítséget nyújtsanak a szövetkeze­teknek az aratás és csép­lés gyors be­fejezéséhez. A Darányi Gépállomás kombájnosa, Jovanovics György az aranyospusztai Béke Termelőszövet­kezet tíz­­holdas őszi árpa tábláján egy nap alatt fejezte be a munkát és 146 mázsa termést takarított le er­ről a területről. Aranyospusztán ré­gen volt már ilyen jó termés. A tsz -termésátlaga 3,4 mázsával több, mint az egyéni gazdáké. A megyében a gépállomások kör­zetében 20 kombájn folytatta szerdán reggel az aratást. Az aratógépek is szünet nélkül vágják a rendeket. A marcali járásban június 29-ig 100 kat.­­hold őszi árpa került már ke­resztekbe. A megyében mintegy 100 község határában­­ aratnak a gépek, a kézi kaszaerők, hogy mielőbb a raktárba kerüljön az őszi árpamag. Kása Ottó setoros három nap alatt 100 k. hold kukorica sorai kösül irtotta ki a gyomokat Az aratás megkezdésével nem állt le a növényápolási munka megyénk­ben. A gépállomások lantbulldogosai, retorosai nagy lendülettel végzik to­vább a gyomirtást. Június 29-ig gépállomásaink­ 70 százalékra teljesítették növényápo­lási tervüket, több mint 8300 kat. hold kapás,növény sorait művelték meg. A Csokonyavisontai Gépállo­más után a Nagyatádi és a Karádi is befejezte növényápolási tervét. Az Iharosberényi, a Fonói, a Lengyeltó­ti és a Marcali Gépállomást is alig tíz százalék választja már el a száz­tól; pár napon belül ők is büszkén jelenthetik, hogy teljesítették tervü­ket. A gépállomások növé­nyápoló trak­torosai közül az utóbbi napokban ki­emelkedő munkát végzett Kósa Ottó ciszista, zetoros, aki jelenleg a so­­mogyszentpáli Béke Termelőszövet­kezet kukoricaföldjén végzi a gyom­irtást. A helsinki béke-világtalálkozó tiszteletére a fiatal traktoros meg­ígérte, hogy három nap alatt 75 kat. holdon irtja ki a gyomokat. Foga­dalmát június 29-ig jóval­­ túl­szárnyalta. Száz kat. hold kukoricát szabadított meg a gyomoktól. A Da­rányi Gépállomáson Káplár Lajos diszista traktoros június 29-én reg­gel megkezdte a négyszázadik hold növényápolást, s hasonlóan Kósa Ottó diszista traktoroshoz, a béke­világtalálkozó tiszteletére tett foga­dalmát 20 holddal túlteljesítette. az adóbevételi terv teljesítése minden községnek elsőrendű kötelessége Az elmúlt hetekben megjavult já­rásainkban az adófizetés. Ezt mu­tatja a legutóbbi értékelés eredmé­nye. Járásaink adótervének teljesí­tése meghaladja a 100 százalékot, bár egyes községekben, mint például Nagyberényben, Somodorban. Kele­barcsi járás legjobb községe Drávaszentes, amely 194 százalékra teljesítette féléves adóbevételi ter­vét. Dicséret illeti a község vb-elnö­­két, Sztranyák István elvtársat és az adóügyi megbízottat, Kovács Já­vizen még alig teljesítették felül a terv 50 százalékát. Igyekezzenek lemaradt községek, hogy munkájuk a megjavításával még tovább emel­kedjék megyénk adófizetési terv tel­jesítése. A járások sorrendje: Pénzügyi osztályvezető: Szentes József Lantos János Horváth József Vincze Géza Harmath Mihály Fodor Gyula Szolga András Vörös Lajos nőtt. Jóval túlteljesítette féléves ter­vét Torvaj község is, 140,5 százalé­kos eredménnyel dicsekedhet. Fülöp László vb-elnök és Sipos János kö­zös munkájának köszönhető a szép eredmény. Járás: Százalék: 1. kaposvári 107,9 2. fonyódi 106,3 3. siófoki 105,9 4. barcsi 105,7 5. marcali 102,9 6. nagyatádi 102,7 7. csurgói 102,2 8. tabi 101,1 AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS NAGY ORSZÁGÁBÓL ÚJ UTAKON Kazahsztánban, a Kara-Kia kerületi Vorosilov kolhoz földjein már zúgnak a kombájnok — aratják a búzát. Az­ egyik táblát az ősszel T. Sz. Mal­cev mód­szere szerint a korm­ány­le­mez­ nélküli ekékkel szán­tották fel 40 centiméter mélyen. Tavasszal jól el­munkálták, s bevetették búzával. Az eddigi eredmé­nyek azt mutatják, hogy ez a tábla egy-egy hektárom 40 mázsával ad nagyobb termést, mint a többi tábla, amelyeket a régi módszerek szerint készítették elő vetés alá. * * * GÖRDÜLŐ ÖMTATÓK A LEGELŐN A Kolomea kerületi »Nyepecimo« törzsállatte­nyésztő gazdaság úgy biztosítja a legelőre járó szarvas­­marhák ivóvízszükségletét, hogy egy három-tonnás víz­tartály mögé pár keréken moz­gó háromszög alakú cső­keretet, s arra — egymástól 65 centiméter távolságban, s a föld színétől 50 centiméter magasságra — 27 ön­­ita­tót szerelt. Az istállókban önitatóhoz szokott adatok tetszés szerinti időben ihatnak, ami az állatok közér­zetére, étvágyára és tej­hozamára is kedvezően hat. A tartályt fehér színűre festették, hogy a nap­sütésben fel ne melegedjen. Ha megürül,­­lekapcsolják róla az itatóberendezést, s a gazdaság vízvezetékéből­­i­smét megtöltik. Traktorral, tehergépkocsival, de ló-, vagy ökörfogattal is vontatható, így mindig friss és tiszta vizet kaphat a jószág, ami sokkal egészsége­sebb, mintha kútiből­, vagy sekély vizű, ■ gyakran zavaros patakból itatnak. A tábori itatót­­ bármely gazdaság elkészítheti, kimustrált gépalkatrészekből (­keretnek nagyon alkal­mas a kombájnok felemelő elülső része) és közönsé­ges vízvezetékcsövekiből. * * * ÚJ KAPÁSTRAKTOR A zöldségtermesztési tudományos kutatóintézetben olyan traktort szerkesztettek, amelyre­­ a­­ munkagépe­ket nem hátul, hanem elöl­­ kell rákapcsolni. Ennek az az előnye, hogy a traktoros maga látja el­­ a mun­kagépkezelő feladatát is. Az új kapástraktor­­ több mint 100 kilogrammal könnyebb, a hozzá legjobban hasonló »HTZ—7« traktornál. A traktoros két hidraulikus­­ kapcsolókar segítségével szabályozza a rákapcsolt munkagépeket. Az új gép mintapéldányát most próbálják ki a gyakorlatiban. * * * BATUMIBAN EGÉSZ ÉVEN ÁT SZÜRETELIK A CITROMOT A ko­buleti-batumi műút egyik elágazásánál áll egy épület, amelynek teteje és falai üvegből vannak. Ez a cihiszdzirs­zki szovhoz citromtermesztő meleg­háza. A körülbelül fél hektárt elfoglaló épülete bel­sejében, a tornászokon 300 citromfa és 50 narancsfa áll. Ezeket tavaly tavasszal ültették el. A citromfák most virágzanak. A halványrózsa­színű virágok közül kikandikálnak­­ a sárga­­ gyümöl­csök. Már az országúton érződik kellemes illatuk. A citromfán, mint ismeretes, három éven át is megmaradnak a gyümölcsök. Itt egész éven át szüre­telik a citromot. * * * 200 000 hektár újföld a Bajkál-tó mellett A Bajkál-tótól keletre fekvő szibériai kolhozok­ban 200 000 hektár szűzföldet törtek fel­ és vetettek be. A Siik­a- és Ingoda-folyó völgyében hatalmas tajgás területeket csapoltak le. Ezeken a területeken főleg búzát és kukoricát vetettek. * * * Több mint száz kukoricafajta a puskinói kísérleti telepen A Moszkva közelében lévő puskinói növényter­mesztési kísérleti intézet telepein több mint kukoricafajtát termesztenek. Ezek eredeti hazája száz — mint például Mexikó, Kolumbia, Guatemala és Equador — a tengeren tú­lon, van, más fajták a Szov­jetunió déli részén honosak. Ezeket a fajtákat Szovjetunió északnyugati vidékein akarják­­ meghono­­­sítani. A déli területekről hozott sz­ovjet kukorica­­fajták farovizálás után 6,5 fok hideget is kibírnak. * * * ZÖLDSÉG A KAMCSATKA VÖLGYÉBEN A Távol-Keleten­, a Kamcs­atka-folyó völgyében sok a­­ mocsaras,­­tun­drás terület, 1955-ben 3000 hektár tundrát csapolnak le és vesznek művelés alá. Az első lecsapolóárkok már el is készültek. Az ezen a­­ terüle­ten 1953. óta végzett­­ gabona- és zöldségtermesztési kísérletek nagyszerű eredménnyel jártak. * * * * , I Beköszöntött a »nyár« az »Északi Sark—4« állomáson Az úszó jégtáblán berendezett »Északi Sark—4« állomáson beköszöntött a rövid sarkvidéki nyár. A hőmérséklet most a 0 fok körül mozog, s­­ a szél sokkal gyakrabban változtatja­­ irányát és sebességét, mint májusban. A jégtábla két hón­a­p alatt erős ka­nyarokkal 400 kilométert tett meg az állomással.

Next