Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-01 / 206. szám

VILÁG PROLETÁR]AZ EGYESÜLJET­EK! Somogyi Néplap A­z MDP SOMOGY M­EGYE­I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 206. szám. ARA: 59 FILLÉR Szombat, 1956. szeptember 1. Értékelték az ifjúsági munkacsapatok első országos kukoricatermelési versenyét Az ifjúsági munkacsapatok a DISZ Központi Vezetősége, a Földművelés­­ügyi Minisztérium, az Állami Gazda­ságok Minisztériuma és a MEDOSZ elnöksége által ez évben meghirde­tett kukoricatermelési versenye szép eredményeket hozott. A termelőszö­vetkezetekben és állami gazdaságok­ban több mint kétezer ifjúsági mun­kacsapat alakult, amelyek célul tűz­ték ki — a DISZ II. kongresszusán vállalt védnökségnek megfelelően — új módszerek megvalósítását, kima­gasló terméseredmények elérését a kukoricatermesztésben. Az első értékelés alapján a helyi adottságokat, a végzett munkát, to­vábbá a várható terméseredménye­ket figyelembe véve országosan öt munkacsapatot jutalmaztak; ezek kö­zül 10 000 forint értékű tárgyi jutal­mat kap a Balatonnagybereki Ál­lami Gazdaság pusztaszentgyör­­gyi üzemegységéből Kovács Jó­­zsefné munkacsapata. A jutalmakat 1956. szeptember 15-én osztják ki Budapesten. A fel­utazó fiatalok a jutalomkiosztó ün­nepség után megtekintik az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. .Az ország legjobb szuloki-dohány termelője­ kitüntető oklevelet, valamint varró­gépet, egy öltöny ruhát és négy mé­ter flanellt kapott néhány évvel ez­előtt — 1953-ban — Bőhm József mi­kei középparaszt. Abban az eszten­dőben országos viszonylatban kiváló dohánytermést takarított be jól ke­zelt, mindig ápolt dohányföldjéről. Ma is büszkén mutogatja az akkori nagy dohánylevelekről készült fény­­képfelvételeket. Bőhm Józsefnek ma sincs szégyen­kezni valója a falu előtt: idén is szép dohánytermésre van kilátása. A más­fél holdról több mint 20 ezer forint értékű dohányra számít. Igaz, na­gyon sok munkát igényel. De földje most is igen tiszta, a tövek között nem látni egyetlen gazt sem. A múlt héten megkezdték a do­hány törését. Mindennap csak an­­nyit törnek le, amennyit még aznap este fel tudnak fűzni. Különben be­fülledhet a dohány, s akkor oda a termés. Még nagyon sok tennivaló lesz a dohánnyal: szárogatni, válo­gatni, simítani kell, majd egy-két hó­nap múlva eladásra kötegelni, asze­rint, melyik levél melyik osztályba való. Bőhm József így is sokra megy, de mennyivel többre menne, ha szívét, eszét, szorgalmát, sokéves tapaszta­latát az egyre jobban gazdagodó mi­kei Új Életbe vinné földjeivel, lo­vaival, marháival és a dolgoskezű­­ családtagokkal együtt. Lehetne ő még az ország legjobb termelőszövet­kezeti dohánytermelője is. Talán nemsokára megszerzi ezt a dicsősé­get is. A tanácstagok javaslatára újjáépítették a vágóhidat Gyékényesen Gyékényesen hosszú időn át elha­gyottan állt a községi vágóhíd. A kö­zelmúltban tartott vb-ülésen azon­ban Korcsmár Sándor vb-tag bírálta a végrehajtó bizottságot a vágóhíd kijavításánál tapasztalt hanyagság miatt, és felajánlotta, hogy saját ma­ga társadalmi munkában kijavítja az épület ajtóit, ablakait és a tetőzet fa részeit. A tanácsülésen elfogadták Korcsmár Sándor javaslatát, s töb­ben önkéntes segítségüket is felaján­lották. Három nap alatt rendbehoz­ták az épület berendezéseit, s Gyé­kényesnek ma már jó állapotban van a vágóhídja, jobban ki tudják elégí­teni a lakosság hússzükségletét. A zimányiak elvetették a bíbort, tisztítják az ősziek vetőmagvát A zimányi egyénileg dolgozó pa­rasztok és a Béke Tsz tagjai az ös­­­szes bíbort elvetették a gondosan el­munkált, jó magágyú földbe. A köz­ség határában jelentős területen el­végezték a vetőszántást, és hamaro­san megkezdik az őszi árpa vetését is. A zimányiak nem várnak az eső­re, mert tudják: a korai vetés nem­csak több, de biztosabb termést is biztosít. Ezért amit ma megtehet­nek, nem halasztják holnapra. Szá­mos gazda már megtisztítja az őszi árpa-, rozs- és búzavetőmagot is — írja levelében Oláh Gyula tanácsel­nök. AZ ÉVI 3000 LITERES TEJHOZAMÉRT dolgoznak a Tengődi Állami Gazda­ság tehenészei. Id. Szabó Lajos, Visz­­ti Imre, id. Tóth Imre és a többiek a tavasz elején megígérték: október végéig tehenenként 3000 liter tejet fejnek, s literenként 20 fillérrel csökkentik a tej előállítási költségét. Szabó Lajos az első félév végéig 37 filléres csökkentést ért el a terve­zettnél, s csaknem 2300 literrel több tejet fejt ki a 13 tehéntől. A gazda­ság valamennyi fejőse jól dolgozott, az első félévi fejési tervét túlteljesí­tette. (Gőbölös László levele alap­ján.) A bőszénfai Lenin Tsz-ben jól fizetett a szerződéses len A bőszénfai Lenin Tsz a múlt év­ben 15 hold len termelésére kötött szerződést. Most a lenkóró letakarí­­tása után örömmel fogadták a szer­ződtető vállalat elszámolását. A tsz vételár címén 37 570 forintot, több­termelési prémiumként pedig 50 667 forintot kap. A szerződés szerint 9 mázsás át­lagtermésig nincs prémium, de a tsz átlagtermése holdanként 22,26 má­zsa volt. A többlettermés minden mázsája után 138 forint jár prémium címén, tsz-eknek ennek kétszerese, vagyis 276 forint. Az alapvételár és a prémium kifi­zetése után a tsz 16 700 forint értékű A tsz be­textilutalványt is kapott, id 937 fe­vétele a 15 hold lenből rint. Dicséretet érdemel a tagok közül a sennyűzésnél végzett jó munkájáért Baumgartner Józsefné, Nyikos Ist­vánná és Vajda Teréz, akik egyen­ként kb. 2000 forint prémiumot kap­nak. Kalász János tsz-csoportvezető Köszönt Hr a rádióban a tanévnyitás alkalmából Hétfőn, szeptember 3-án, az új tan­év első napján reggel 8 órakor a Kossuth-adón Kónya Albert oktatás­ügyi miniszter köszönti a tanulóifjú­ságot, a pedagógusokat és a szülőket. Reggel 9 órakor ugyancsak a Kos­suth-adón Pécsi János, az MTH el­nöke köszönti a tanév kezdete alkal­mából az ipari tanulókat. A jövő évi kenyér biztosításáért AHOL NÉGY VASAT TARTANAK EGYSZERRE A TŰZBEN Hogyan küzd a Kutasi Állami Gazdaság a bő termésért? Itt a szeptember. S bármilyen szép is a nyárnak őszbe ballagása, ez a hónap kemény munkában teszi pró­bára a Kutasi Állami Gazdaságot, a szocialista mezőgazdaságnak ezt nagyüzemét, melyben nem kevesebb,­­ mint 3200 hold szántóföld többtermé­se a tét. — Három vasat kell egyszerre a tűzben tartanunk — mondja érdek­lődésünkre Rúzsa Ferenc üb-elnök. — Egyszerre kell végeznünk a talaj­­előkészítést az ősziek és tavasziak alá, meg a vetést és a kapásnövények betakarítását. Ebben a három fő munkában nyakig benne vagyunk, az idő nagyon szorít. Egy hét késés szeptemberben — három hétre szaporodik novemberig De saját rosszakarónk volnánk, ha nem látnánk be, hogy a második öt­éves terv győzelméért olyan kifize­tődő jól gazdálkodni, mint eddig so­ha! Tudják ezt traktorosaink —mind a tizennégyen —, hiszen tegnapig befejezték éves tervüket, nemhiába volt párosversenyben egymással Vaj­da Mihály, Vass József, Lőczi Jó­zsef és Verbulecz József. Négy kom­­bájnos pedig a minőségi vetőmago­kat éjjel-nappal szelektorozta, szedték közülük a port, piszkot, ki­törött, idegen magot, hogy még hír­a­mondó se maradt benne: elsejére 1500 mázsa búza- s rozsvetőmag vár­­ja a vetőgépet. Ki mint vet, arat — mondja a régi szólás. úgy Ezt azonban megváltoztattuk mi idősze­rűbb formára: Ki mit vet, azt arat! Aki nemesített vetőmagot vet, bőven arat Aki szemetet csurgat a földbe, annak szemét kerül a zsákjába. Nemcsak a kenyérgabonából teszünk a földbe nemesített, jól tisztított vetőmagot! A 40 hold bíborherét is ugyanilyen gonddal vetettük, így fejeztük be a 20 hold repcét. A 120 hold őszi ke­verék utolsó magja szeptember 1-re szintén jó magágyba került. De vajon mivel szolgálják a jövő évi magasabb termést abban a gaz­daságban, ahol az idén a búza és a rozs alig érte el 7 mázsás holdan­kénti termésátlagot? Erre is meg­kaptuk a feleletet: — Tavaly az esős időjárás miatt vetőmagtermésünknek csak 40 szá­zaléka volt csíraképes. A többit nagy huzavona és bürokratikus nehézsé­gek miatt tudtuk beszerezni, a vetés karácsonyig elnyúlt. — Hogy áll most a vetőszántás, meddig húzódik az idei őszön a ve­tés? — vetjük közbe. — Csak őszi búzából 600, rozsból pedig 700 hold a tervünk. Ebből 400 hold vetés alá kész, erre azonnal megy a vetőgép. Megalapozott tervünk szerint búzá­ból holdanként 3,2 mázsával terem többet, mint az idén. Mint kiszámí­tottuk, csak ebből a terméstöbblet­ből — 1920 mázsa búzából — 960 városi dolgozó kenyere, lisztje, süte­ménye kitelik. Szeptember végére nemcsak a búza, hanem a rozs utol­só tábláját is elvetjük. — Mi biztosítja a búzából azt a holdankénti 3,2 mázsás terméstöbb­letet? — kérdezzük. — A jó agrotechnika! A 600 hold őszi búzának a legjobb előveteményt adtuk — főleg lóhere és lucerna után vetjük. Amit kapásnövények után teszünk a földbe, ott se lesz kései eltolódás, mert két burgonyaszedő kombájnunk van, s a kukoricaszárat is kombájnnal takarítjuk le. Az meg az igazgatónk vállalása, hogy a jö­vő évi jó kalászos és kapás termé­sért még az idén 750 holdnak adja meg a jó zsírozót, az istállótrágyát. Ebből 20­0 holdat megtrágyáztak. De azt hiszem, amivel igazán eldicse­kedhetünk, az nem kisebb dolog, mint táblánként kidolgozott agrotechnika alkalmazása! Minden tábla földet szinte külön-külön kezelünk, szinte élőlénynek tekintve. Pontosan szám­­ba vettük, melyik táblába mit ves­sünk. Három üzemegységünk van: Kutas, Jákó, Nagybajom. S e há­rom üzemegységben kilencféle mű­trágyázási arány szerint osztjuk el a műtrágyaf­ajtákat is! Rúzsa elvtárs az elején azt mond­ta, hogy ők »három vasat tartanak a tűzben«. Nyugodtan mondhatta volna, hogy négyet! Ugyanis az idén a 6 holdas almá­suk 5 vagonnyi batult, jonathánt és aranyparment termett exportra. S ezzel 200 százalékos tervteljesítést értek el. Ezért 100 hold új almást, 100 hold szilvást telepítenek az idei őszön. S az Altalajjavító Vállalat már munkában is van: 60 centiméter mélyre szántják fel a kijelölt terü­letet. E. J. NEM MESE EZ AZ AUTÓ ... A­z Állomás előtt meggypiros­­­­ színű, csodaszép kocsi parkol. Kényelmes, ötüléses, áramvonalas, »Wartburg« márká­jú személyautó. Üdítő, színes főtt az utca képén. Az emberek meg­állnak mellette, megnézik .­ Ve­zetőjének láthatóan tetszik a csodálat. A járdán, az autó mellett hir­telen megjelenik egy skecoshajú fiatalember. Kezében idegesen lóbálja esőköpenyét, táskáját. Fürge, kutató szemmel keres va­lamit. Tekintete pár pillanatra vágyódva megáll a kocsin, majd gyorsan másfelé fordul. Mit ke­res? ... Ki tudja?... A­­ Wart­burg­ fényes tetejét törölgető »pilóta« sem érti a dolgot, csaik később, amikor végső elkeseredé­sében hozzá lép. — Mondja, elv­társ, hol van itt a közelben taxi? jön.— Itt van. Ez is az. Parancsol­— Ugyan, ne vicceljen! — A fiatalember mérgesen ágál, mint egy kakas. —­­Nem érek rá tré­fálni. — Nem tréfálok! — De kérem! — Ebbe a »de kérem­­ be jó adag megnemértés és követelés szorul. Megnemérté­­se a szép, új, kényelmes kocsi­nak, követelése, hiányolása a ré­gi, bizony ócska, zörgő, nyekergő, pöfögő, himbálódzó alkalmatos­ságnak, melyet »Opelnak­ ke­reszteltek még abban az időben, amikor a fiatalember hátulgom­­bolós nadrágban járt. A kocsi ve­zetője udvariasan kitárja az első ajtót.­­• Tessék beszállni! A fiatalember most már vidá­man, de még kicsit húzódozva, beül, besüpped az ülésre. Az autó lágyan, halkan elsuhan. Utasa elismerően bólint és csak ennyit mond: —1 Ez igen!... Hátha még tudná, hogy rövide­sen újabb hat­­ Wartburg- sze­mélygépkocsit kap a Kaposvári Autóközlekedési Vállalat!? SZ. I. Megnyitás előtt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Szeptember 2-án, vasárnap nyitja meg kapuit az Országos Mezőgazda­sági Kiállítás. A több száz vagonnyi mezőgazdasági termény, állat már a helyén van, elrendezték a gépeket, a kereskedelem berendezkedett a várható nagy forgalomra. A parkosított részeken több mint ötven kertész dolgozott azon, hogy a megnyitás napjára a kiállítás külső­ségeiben is méltó legyen a nagy be­mutatóhoz. A nyáron úgy ültették el a virágokat, hogy azok augusztus végén bontsák ki szirmaikat. 120 000 tő különböző fajtájú, sokszínű virág pompázik az utak mentén, a virág­ágyakban. Az egyenletesen nyírott gyepen ötezer díszfa és ugyanennyi díszcserje zöldell, az erdészeti pavi­lon közelében virágba borult a hat­ezer rózsatő. A nagysikerű borverseny legjobb, legízletesebb borait nagy mennyiség­ben és olcsón árusítják a kiállításon az állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek és a vendéglátóipar borkimé­rései, borkóstolói. Az ízléses külsejű borozókban harminc fajta magyar bort ízlelhetnek meg a látogatók. Az állami kereskedelem csaknem 300 méter hosszú pavilonsorban ren­dezkedett be ruházati cikkekkel, vas-, műszaki, villamossági eszközök­kel, ajándéktárgyakkal és sok más keresett árucikkel. A Keravill tele­víziós készülékeket is árusít, a ru­házati bolt férfi és női műbőr­ kabá­­tokat hoz forgalomba, a Kultúrcikk Vállalat többek Fővárosi között összecsukható csónakot mutat be, az Országos Kultúrcikk Kiskereskedel­mi Vállalat márkás és olcsó karórá­kat kínál eladásra. Az állami élelmiszerkereskedelem egymillió látogató ellátására gon­dolt. Csak a két Csemege-pavilonban 18 500 kiló húsárut mérnek ki. Mackó­büfében infrasütőkkel készí­­­tik a flekkent és a virslit, míg a fe­ketét nagyteljesítményű kávékat szolgáltatja. Az Országos Mezőgazdasági Kiál­lításon filmszínház is működik majd. Minden délelőtt tíztől egyig mező­­gazdasági szakfilmeket vetítenek, déli egy órától este hétig rövid ze­nés, rajzos kisfilmeket, sportfilme­ket, híradókat játszanak. A 300 sze­mélyes alkalmi mozi már elkészült. Egységesen 1 forint 50 fillér lesz a helyár egy előadásra. Az Országos Mezőgazdasági Kiál­lításon díszes könyvsátrat állít fel a Mezőgazdasági Kiadó és az Állami Könyvterjesztő Vállalat, ezenkívül több könyvárus is járja majd a vá­sár területét. A könyvpavilonban vá­sárolt mezőgazdasági szakkönyveket 10 százalékkal olcsóbban kapják a kiállítás látogatói. Nagymértékben gépesítik az erdőgazdasági munkákat a második ötéves tervben A Közép-Somogyi Állami Erdőgaz­daság új gépeket és korszerű szer­számokat kap a második ötéves terv­ben. 1952-ben az erdőgazdaságnál mindössze 50 korszerű motorfűrész dolgozott, 1956-ban már 715, 1960-ra 1500 motorfűrészük lesz. Hasonló fej­lődés várható a közelítés gépesítésé­nél is. 1952-ben 88 traktoruk volt, 1956-ban 330, 1960-ban pedig már 530 traktor lesz munkában. Eddig az­­ összes véghasználati fatömegüknek mintegy 9 százalékát termelték ki géppel. Ez a szám is lényegesen emelkedik. A szállításoknál nagy se­gítséget jelent a beállítandó három vontató és tíz pótkocsi. Egy gépja­vítóműhelyt most állítanak fel. Több, jobb téglát az országnak A Téglagyári Egyesülés­ üzemeiben a második ötéves tervben 1955-höz viszonyítva 50 százalékkal emelke­dik a termelés, ami annyit jelent, hogy 1960-ban kb. 20 millió téglával többet gyártanak, mint 1955-ben. Különösen nagy átalakításokat ter­veznek a Kaposmérő Téglagyárnál. Itt egészen új berendezést állítanak fel, ami a gyár termelését mintegy 2,5 millióval megemelné. Nagyatádon új földkotrógépet állítanak munká­ba, ami lényegesen emeli a termelé­kenységet. Általában tipizálásra ke­rül a gyárakban a gépi berendezés. Ennek előnye: azonos gépeknél könnyebb, gyorsabb lesz a javítás, az alkatrész beszerzése. Könnyebbé vá­lik a gépek kezelése is. A szénfelhordás teljes gépesítését tervezik. Ezzel a nehéz fizikai mun­kát (talicskán kellett felhordani 80 —100 mázsa szenet) akarják kiküszö­bölni. Áttérnek fokozatosan a lyukas­­áru-yártásra is, mely építészeti szem­pontból előnyös. A lakásviszonyok megjavításához kívánnak hozzájá­rulni azzal, hogy minél több, jó mi­nőségű téglát adnak népgazdasá­gunknak. A munkásellátás megjavítását is tervbe vették. Kaposmérőn munkás­­szállást, étkezdét, mosdó-, fürdőhe­lyiséget építenek, illetve a meglévő­ket máshol is bővítik.

Next