Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-20 / 67. szám

Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSAGA ES A METGYE­ TANACS LAP.IA HETI RAJZOS KOMMENTÁRUNK Tanácskoznak a szocialista brigádok. (Mészáros András rajza) Tavaszi séta az üzletekben Női orkánok érkeznek az aprómag (Tudósítónktól.) Körülnéztünk Kaposvár né­hány üzletében, hogyan lentkezik náluk a tavasz. je­A Május 1. utcai készruhabolt vezetője, Takács Gyula így tá­jékoztatott: — A máról hol­napra megérkezett jó idő megváltoztatta az érdeklődést egyes árucikkek iránt. Az or­kánkabátok a legkelendőbbek, szerencsére nagyobb készlet­tel rendelkezünk, mint tavaly ilyenkor. A napokban újabb szállítmányt kapunk a Csur­­gói Napsugár Ktsz-től. Ugyan­csak nagyobb tételben érkezik konfekció női szövetruha, kosztüm, blúz. Csupán az át­meneti kabátokban mutatko­zik némi hiány. Újdonság szép kivitelű, praktikus, kül­­­földi alapanyagból készült műb­őrkabát. — Kelendő a kerékpár, és a fagylalt A Tanácsház utcai Kedves Cukrászda kirakatába kitették a táblát: »Fagylalt kapható.« — Mennyi volt az első nap forgalma? — kérdeztük Be­­reti Lajosnét. — Húsz-harminc kilogram­mot­ adtunk el. Vaníliát és cso­koládét A vetőmagboltban is nagy a forgalom. Sótonyi Károly azt mondja, hogy különösen a konyhakerti magvakat vásá­rolják. Eddig mintegy tizen­ötezer csomagot adtak el ká­posztafélékből, petrezselyem­ből. A tsz-ek a gazdasági mag­vakat vásárolják; takarmány­répa-magból csaknem 30 má­zsa fogyott el pár nap alatt. A pázsitfűmagból 50 mázsát vásároltak a kertészetek. A motor-műszaki boltban az új típusú, 16 lóerős Pannónia motorkerékpárból 12 darabot, kerékpárból 44 darabot vásá­roltak az utóbbi napokban. Néprajzi pályázat A megyei tanács művelődés­­ügyi osztálya, a Somogy me­gyei Múzeumok Igazgatósága a XIII. országos gyűjtőpályázat részeként néphagyományunk megyei értékeinek összegyűj­tésére meghirdette az 1965. évi megyei néprajzi nyelvjárási gyűjtőpályázatot,és A pályázaton önkéntes gyűj­tők (és gyűjtőcsoportok) nyom­tatásban meg nem jelentetett, eredeti, helyszíni gyűjtést tar­talmazó pályamunkákkal ve­hetnek részt. A szabadon vá­lasztott témák a megye anya­gi, szellemi és társadalmi (né­pi) kultúrájának (pl. népi gazdálkodás, technika, díszítő­­művészet, népköltészet, iro­dalmi és történeti néphagyo­mány, munkásfolklór, nyelv­járási anyag stb.) különböző területeiről meríthetik tárgy­körüket. A pályázatot ifjúsági és fel­nőtt tagozaton hirdették meg, az előbbin április 15-i, az utób­bin június 30-i határidővel. Az elbírálás után a legjobb pályamunkákat 1000—2000 fo­rint jutalomban részesítik. Az érdeklődők az 1965. évi XIII. országos néprajzi és nyelvjárási gyüj­tőpályázat harminchét ajánlott pályatéte­le között válogathatnak. Március 27-én megyei Helikon-bemutató A KISZ megyei bizottsága és megyei művelődésügyi osztály Mó­a­dosította a középiskolai Helikon­­bemutatók időpontját. A Hel­kon­­ü­nnepségekre készülő középiskolai művészeti csoportok, együttesek és szólisták részére március 27-én,­­i­­onulaton tartják meg a megyei bemutatót J­ánosváron, az Ifjúsági Házban, a Latinka Művelődési Házban és a zeneiskolában. A mű­velődésügyi tárcához tartozó posvári középiskolákban ezen ha­­t napon tanítási szünet lesz. Hamarosan befejezik a Bizományi Áruház korszerűsítését (Tudósítónktól.) Csaknem egy hónapja ke­rült ki a Noszlopy Gáspár ut­cai üzlet ajtajára a tábla: »Tatarozás miatt zárva.« 100 000 forintot fordítanak kaposvári Bizományi Áruház­a felújítására. Fü­löp Gyula üz­letvezető ezt mondja: — Ffaltunk felújítására ége­tően szükség volt. Napi húsz­huszonötezer forintos forgal­mat bonyolítottunk le igen ne­héz körülmények között. Most átfestik az ajtókat, meszelik a falakat, a parkettát felcsiszol­ják, új cégtáblát helyeznek a homlokzatra a Lakáskarban­tartó Ktsz szakemberei. A vi­lágítást is korszerűsítik, neon­lámpákat szereltek föl, a ki­rakat automata világítást ka­pott, az üzlet dolgozóinak mos­dót létesítettek. Új árusítási formát vezet­nek be: a konfekciórészlegben önkiválasztó rendszerrel vásá­rolhatnak a vevők. A Bizomá­nyi Áruház április elején nyí­lik meg. Iár kezdődött a tavaszi man­­a a Kutasi Állami Gazdaságban (Tudósítónktól.) Múlt évi eredményeivel nem dicsekedhet a Kutasi Állami Gazdaság. Ez évben azonban a kezdet nagyon biztató. Az őszi vetések jól teleltek. A vízkár mindössze három százalékra tehető. A fejtrágyázással már elkészültek. A szántást és a ta­laj előkészítését 1500 holdon végzik folyamatosan. Március közepe óta a traktorosok két fős, illetve nyújtott műszakban dolgoznak. A zabvetést a so­­mogysárdi üzemegységben kezdték meg. A pillangósok fe­­lülvetését a hónap végére akar­ják befejezni. Akadályozza munkájukat, hogy a Dombóvá­ri Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat március 18-ig még nem szállította le a tavaszi bükkönyt, pedig az idő na­gyon sürget. Megkezdődött a burgonya válogatása is. Százvagonnyit a tsz-ek kapnak vetőgumónak, 50 vagon burgonyára a gazda­ságnak van szüksége, a meg­maradt mennyiséget a MÉK- nek adják át étkezési célra. A gazdaság gyümölcsöseiben övidesen befejezik a fák met­szését. Az első permetezést négy nagy teljesítményű gép végzi, előreláthatólag 27-re be­fejezik ezt a munkát. A lucerna- és vöröshere-táb­lákon sok a mezei pocok. Irtá­sukra a gazdaság felkészült. Emlékeztető egy ígéretre Amikor szóba került, hogy ideje lenne korszerűsíteni Marcaliban a Noszlopy Gáspár nevét viselő filmszínházat, a községi tanács is részt vállalt ebből a munkából. Meg­ígérték a Moziüzemi Vállalat vezetőinek, hogy ha elvégzik a belső átalakítást, és elkészítik a berendezést, gondoskod­nak a rossz tető megjavításáról. A Moziüzemi Vállalat 460 000 forintot fordított a filmazính­áz rendbelirá ára: falakat, az oszlopokat tetszetős faburkolat és látták el, neon­a világítást szereltettek föl, az ablakokra, ajtókra függönyök kerültek. A mozi néhány hete újjáalakítva áll a közönség rendel­kezésére. Félő azonban, hogy nem sokáig! A marcali tanács ugyanis valószínűleg megfeledkezett ígéretéről. A tetőt nem hozatta rendbe, noha a határidő már régen lejárt. Tartani kell tőle, hogy esőzéskor a drága pénzen felújított filmszín­ház beázik, tönkremegy. Sz. L. SZEDIK A SALÁTÁT ^ I ■ 1 Illil 1 ® a tabi Egyetértés Tsz kertészetében. A saláta értékesí­téséből 60 000 forint bevételre számítanak. Hogy ne legyen könnyes az anyák szeme... ,,A Magyar­­épkür*térs­­ág nevében ...“ A szinte szertartásos tárgyaláson ember agyában kopognak az bíró szavai. Két gyermek áll a a törvény előtt. Loptak. Bűn­­szövetkezetben elkövetett lo­pásért M. József és B. Vendel általános iskolai tanulók ellen a hatóságok eljárást indítot­tak. A bíróság egyévi próba­időre bocsátja őket, tekintet­be véve fiatal korukat és azt, hogy a szülők a kárt megtérí­tették. Állnak a vádlottak, hallgat­ják az ítéletet. Szemüket le­sütik, arcuk meg-megvonaglik. Értik a vádat, az ítéletet? Le­het. Megígérik, hogy többet ilyent nem tesznek. Egy év múlva újra tárgyalják ügyü­ket, újból ide kell állniuk a bírák elé. S akkor? ... A gyermekek mögött ott áll­nak az édesanyák, ott állnak a nevelők. Az anyák könnyei­ket törlik. Szégyellik, hogy ide kerültek. A nevelők? Ők is szomorúak, mert nemcsak két gyermeket látják. Gondo­­­lataik ott kutatnak az iskolá­ban. Mindkét fiút azóta isme­rik, hogy anyjuk ke­zét fogva először lépték át az iskola kü­szöbét. Tanították, nevelték őket. Hol követték el a hibát? Mad. érzik, hogy ők is hibá­sak, hisz tanulóik őket, az is­kolát lopták meg, amikor a napközi otthon pénzéhez nyúl­tak. M. József gyengébb képes­ségű tanuló, bukott is. A ja­vítóvizsgán, még amikor má­sodikos volt, az anya a padba verte gyermeke fejét, s meg­öléssel fenyegette, ha megbu­kik. Átengedték a gyereket, s egy áldozatkész nevelő fárad­ságot, időt nem kímélve taní­totta, nevelte. Azóta nem bu­kott meg. Mindenki foglalko­zott vele, s azt nézték, mi jó benne, szeretetet adtak neki. Az iskolában otthon volt. Az ajtók nyitva álltak előtte. Se­gített a takarítónak, megbíza­tásokat teljesített a nevelők­nek. Az erős fiú szenet dobált a pincébe, fát vágott, s ezért pénzt kapott Moziba járt, te­levíziót nézett E. Vendel cigánygyerek. Eleven, játékos, jó képességű volt Nevelői azt gondolták, hogy O. Pista példáját követi, a gimnazistáét, aki az idén érettségizik. B. Vendel szere­pelt a színdarabban, tagja vot az úttörőcsapatnak, klubdél­utánokon kezelte a lemezját­szót, magnetofont Otthon, ha szerényen éltek is, megkapott mindent a szorgalmas apa jó­voltából. Ő is második ottho­nának mondhatta az iskolát. A nevelők segítették, hogy be­illeszkedjék az iskola közössé­gébe, hogy ne éreztessék vele, hogy cigány. Két gyermek a két f»áz­hat hót­ az iskola kö­zösségéből. Talán több figyel­met, szeretetet kaptak, mint a közösség többi tagja. S mégis ez a két fiú szövetkezett lo­pásra. A nevelő fölteszi a kér­dést: mi indította őket erre? Igyekszik kutatni az okot. Mér­legre teszi a szülő, a nevelő, a társadalom felelősségét, lát valamit, amit meg kell fo­­­galmazni ma a nevelőknek. E fiúk kamaszok, a felnőtteket akarják utánozni? Mozit, tele­­víziót néznek. Annak, amit látnak, nem értik a lényegét, csak a felszín foglalkoztatja őket. A kirakatok tele vannak édességgel, s ahhoz, hogy hoz­zájuthassanak, pénz kell. Lát­ják, hogy az italboltban az emberek rózsás kedve attól van, hogy isznak, s az italhoz pénz kell. S ott az alkalom, egy könnyen hozzáférhető fiók, benne sok pénz ... Mire kellett M. Jóskának és B. Vendelnek a pénz? Haza nem merték vinni, a szülők számon kérték volna, honnan van ennyi pénzük. Ezért olyan vágyak kielégítésére fordítot­ták, amit szüleik nem enged­hettek meg számukra. M. Jó­zsef cukrot vett, konyakos meggyet. Ez volt az árulója is. Az egyik nevelőnek feltűnt, hogy a bolt előtt Jóska egy egész dobozzal evett. S mikor megkérdezte, honnan van pénz, szülei adták-e, a gyer­­­mek zavaros választ adott. B. Vendel az italboltban költötte a pénzt. Idősebb fiúk­nak italt fizetett, muzsikálta­tott magának, s száz forinttal fizetett, maga is kevertet ivott. Igen. Pillanatnyi öröm, me­lyért drágán fizettek ezek a gyerekek. Ki a hibás? A család, a nevelők jóra tanítják az ifja­kat. A környezet egyformán hat mindenkire. Az alkalom a többi gyermek számára is ad­va volt. Lehet, hogy a gyere­kek voltak a hibásak? Merjük kimondani, hogy minden jó ráhatás ellenére ők a rosszak, ők a felelősek tettükért? M. József és B. Vendel tudták azt, hogy tiltott dolgot cselek­szenek, amikor fondorlatos módon megszerezték a napkö­zi otthon kulcsát, s kivették a fiókból a pénzt. Loptak, vé­tettek szüleik, nevelőik, a tár­sadalom ellen. Vállalniuk kell a büntetést, melyet a közös­ség, a törvény ró ki rájuk. S bár a nevelők lelkiismerete nem nyugodt, fáj nekik, hogy csalódniuk kellett két tanít­ványukban, saját módszerük hibáit kutatják, s már a hol­napba néznek. Tudják, e két gyerekre vigyázni kell! S ha a tanulók e tettükig több en­gedményben részesültek, ez­után több figyelmeztetést kell hogy kapjanak szülőktől, ne­velőktől, a társadalomtól egy­aránt, és akkor majd egy év múlva nem kell lesütött szem­mel állniuk a bírák előtt, nem lesz könnyes az anyák szeme, szomorú a nevelők szíve. Horváth János A gyáva A fogorvos va. ostobában egy fiú és egy lány ül. A fiú az egyik sarokba hú­zódva olyan fájdalmas tekintet­tel nézi a zöld tapétát, mintha fiatal életétől búcsúzna. A lány az újságokkal megra­kott asztalkánál foglal helyet, képeket nézeget, láthatóan egé­szen jókedvű. A rendelőben halkan surrog a fúrógép, az orvos megnyug­tatóan beszél, majd hirtelen a páciens nyögése hallatszik. A fiú, ha lehet, még egy­két árnyalattal sápadtabb lesz, és puszta együttérzésből tom­pán felnyög. A lány felpillant a képeslap­ból, részvevően nézi. »Jaj, hát annyira fáj?« — kérdezi. »Éppen ez az — válaszolja a fiú —, már egyáltalán nem is fáj! Egész éjszaka kínzott, tart­hatatlan volt, de most mintha elfújták volna.« »Akkor miért nyög?« — ér­deklődik kíváncsian Éva lánya. »Mert rögtön nekem is be kell mennem. Mert pillanatokon belül úgy szenvedek majd a fú­ró alatt, mint az ott benn.« »Viselkedhet így egy férfi? — szólt megvetően a lány. — Szedje össze már magát egy ki­csit, hogy félhet valaki ennyi­re!« A fiú vérvörös lesz, és elhall­gat. A lány bosszankodik, hogy ennyire gyáva, pedig megtet­szett neki az első pillantásra. Nos, tévedett, egy férfi nem félhet ennyire egy ilyen nevet­ségesen kis fúrótól. Mit szólja­nak akkor az asszonyok, ami­kor szülnek? Gyűlöli a gyáva férfiakat. Kinyílik az ajtó: »Kérem a következőt!« A hosszú szempillák alól egy kék, tiszta leányszempár tekint rá várakozóan, egy kicsit kí­váncsian, egy kicsit bátorítóan. Pillanatnyi csend: »Kérem a következőt!« A fiú habozik, azután meg­szólal: »Szívesen előreengedem a hölgyet, nekem nem olyan sietős .. .« Egy szép leányalak zárul ös­­­sze megvetően. Egyenesen, köszönet nélkül lép be a rendelőbe. Az asszis­­­tensnő becsukja utána az ajtót. Egy kattanás, s a fiú egyedül marad. * * * Amikor ismét kilép a váróba, a fiú már nincs ott. A lány el­gondolkodva bandukol hazafelé. A villamosmegállónál várnia kell. Tekintete egy hirdetőosz­­lopra esik. A plakát tarka be­tűkkel hirdeti: »A halált megvető Barelli ma új légtornászszámával lép föl a varietében . . .« A hirdetésről a váróban lá­tott fiatal férfi képe mosolygott rá. Jeremias Reisig * * * M SOPZOK Tengerészházasság a víz alatt R­apl Klotz amerikai tengerész elhatározta, hogy minden körülmények­ kö­zött hűséges lesz szeretett eleméhez, a vízhez. Ezért esküvője napján menyas­­­szonyával, a tanúkkal, az anyakönyvezetővel együtt búvársisakban leszállt egy négy méter mély medencé­be, és ott kötött házassá­got. ... Rabság Cicero saját ékesszólásá­nak rabja volt. Pompeius saját sikerei­nek rabja. Julius Caesar saját nagy­ságának rabja. Rómában csak egyetlen szabad ember volt: Sparta­cus, a rabszolga. P. M. Index: 2S(tfe7. Somogyi Néplap­ ­ z MSZMP Somogy megye». bizottsága a Tanár* lapja. v meg' * Fős­erkesztó: WTRTB LAU II. SzerkessMWe.' Kannsríi latinka “íindor a. 2. re!»«or 15-1«. 15-U Kiadta h •romn«rv megyei Lapkiadó Latinka s vá nov. a t. Telefon n t. Felelő* kiadó: Szabó Gábor RekűMött kéziratot n­*m­érv­­a meg, és nem adunk vissza. t­erjeszti­ a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivatalokná és postás kézbesítőknél. Előfizetési rici nőnapra 12 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next