Somogyi Hirlap, 1906. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1906-02-01 / 25. szám

HI. évfolyam. _________ Csütörtök, 190 . február 1. 25. szám. Előfizetési díj: Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 korona, egy hóra 1 kor. 50 fillér. Tanítóknak: Egen­évre 12 korona. — Egypa aiim óra ♦ fill. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő : MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Korona­ utca 7. sz. Nyik­tér árszabás szerint. — Szerkesztőség telefon­száma 5. Válasz a királynak . . . Kaposvár, január 31. A vezérlő-bizottság befejezte ta­nácskozásait a királyi üzenetre adandó válasz tárgyában. A koalíció vezé­rei megállapították a válasz tartal­mát s ma már írásba foglalva átad­ták Andrássynak, hogy vigye Bécsbe a királynak. Mi van, mi nincs a válaszban, azt e pillanat komolysága által indokolt titok leple borítja. A nemzet azon­ban megnyugodhatik: maga a ve­zérlő-bizottság jelenti ki, hogy azok a hírek, mintha a koalíció intéző fér­­fiai megtagadták volna, vagy kikap­csolták volna a nemzeti jogokat, a valóságnak meg nem felelő koholmá­nyok. Mi lesz a király viszonválasza, azt természetesen tudni szintén nem le­het. Andrássy valószínűleg holnap jelenik meg az uralkodó előtt s ak­kor dől el a nagy kérdés : megvan-e az alkotmányos kibontakozás, köze­lebb jutottunk-e hozzá, avagy el­­vannak-e határozva Bécsben arra, hogy végiggázoljanak ezeréves al­kotmányunkon. Ha az utóbbi eset találna bekö­vetkezni,­­ hiába való minden, de a vezéreknek meg lesz az a meg­nyugvásuk, hogy minden tőlük tel­hetőt megtettek a katasztrófa elhá­rítására s nem őket terheli a fele­lősség. De ha sikerült a királyt kö­zelebb hozni a nemzet szívéhez, is­mételjük, újra a vezéreken lesz a sor. Kötelességük akkor lelkiismere­tesen újra mérlegelni a helyzetet: megéri-e az esetleg hozandó áldozat a legjobb esetben is várható ered­ményt. Kötelességük ez, mert ők a ve­zérek, akiken, ha csak a legcseké­lyebb remény is volna a tisztessé­ges békére, rajt szárad a felelősség, hogyha azt létrehozni elmulasztot­tak. Történelmi időket élünk, bátor­ságra van szükség. Ne őket diri­gálják a tömegek, hanem ők mond­ják ki a megváltó szót, úgy, amint hazafias lelkiismeretük parancsolja. Bizonyos, hogy az ország, mely dolgozni akar s amely sóvárogva várja a választások alkalmával ígért új, szebb, tisztább korszakot, tap­solni fog az alkotmány megmentői­­nek. A demokratikus haladás terén dolgozva, a jobb jövő biztos remé­nyében százados fejlődés alapjait rakhatja le a koalíció. Hogy pedig útban a béke, ordít, dühöng a haladópárti sajtó, a bé­renchad, a megvásárolt parasztok, mert tudják, érzik, hogy a koalíció kormányra jutásával vége az ura­lomnak, a szubvenciónak és vissza­kerülnek oda ahova valók: a sze­métbe. Vége lesz a lápnak, a hatalom­nak, a befolyásnak. Úgy is elég sokáig tartott! Ilit tárgyal a vármegye? (Vármegyei közgyűlés február hó 3-án.) — Az évnegyedes közgyűlés tárgysorozata. — Kaposvár, január 31. 1. Alispáni évnegyedes jelentés. 2. Számonkérőszék jegyzőkönyve. 3. Egy árvaszéki ülnöki és egy szolgabirói állásnak vagyis ezek betöltése folytán ne­­tán megüresedő egyéb tiszti állásoknak választás utján betöltése. 4. Belügyminiszteri rendelet az önként fizetett állami adók elfogadását és be­szolgáltatását, valamint a belépési bizo­nyítványok kiállítását és a behívó jegyek kézbesítését eltiltó m. é. 342. és 346. sz. a. hozott közgyűlési határozatokra vonat­kozólag. 5. Ugyanannak rendelete a közig, bi­zottsági tagok legutóbbi választásának megsemmisítése tárgyában s ennek foly­tán azok helyeinek, illetve a múlt 1905 év végével kilépett öt tag helyének két évi megbízatással, úgy az időközben üre­sedésbe jött egy tagsági helynek egy évi megbízatással szavazólapokkal való betöl­tése. 6. Kereskedelemügyi miniszter feirata az egységes vásárrendtartás tárgyában. 7. Szabolcs vármegye átirata a póttar­talékosok behívása alkalmával a képvise­lőházhoz intézett feliratának támogatása iránt. 8. Kisküküllő vármegye átirata az ál­talános és titkos választói jog törvénybe iktatása ellen. 9 Háromszék vármegye és Győr város átirata a választói jog kiterjesztése iránt. 10. A törvényhatósági­ bizottság tagjai­nak 1906. évi névjegyzéke. 11. Kaposvár szervezési szabályrendeleté­nek módosítása. 12. A Balatonparti fürdőtelepekre ér­kező idegenek bejelentéseiről alkotandó szabályrendelet. 13.­­ Kaposvár felebbezett határozata a rendőrség létszámának emelése tárgyában. 14. a gymnasiumi alapok 1906. évi költségvetése. 15. Kaposvár határozata egy második róm. kath. segédlelkészi állás rendszeresí­tése iránt. 16. Nagyatádi és karádi mértékhitelesí­tőkkel kötendő szerződések. 17. Kadarkút nyilatkozata az ott felál­lítandó távirda-hivatal kellő bevételeinek biztosítása tárgyában. 18. Kaposvár nyugdij-intézeti szabály­rendelete. 19. Alispáni jelentés az alügyészi állás javadalmazása kérdésében. 20. Tab határozata a vasúti segély folyósítása tárgyában. 21. Látrány vadászterületének bérbe­adása. 22. Szigetvár határozata a tűzoltó­alap kiadása tárgyában. 23. A gymnasiumi törzsalap terhére teljesítendő javítási és tisztogatási mun­kálatok.. 24. Őrtilos—légrádi határrendezés ügye. 25. Zics, Nágocs és Németegres közsé­gek vasúti kölcsönügye. (Folyt, kövi­ telketlen emberek. (Akiket a rendőrség figyelmébe ajánlunk.) — A Somogyi Hírlap tudósítójától. — Kaposvár, január 31. Azt hisszük, hogy évek hosszú sora óta fennáll és működik is Kaposváron egy olyan egyesület, amelynek célja a nyomorult, védtelen állatokat durva lel­kületű, brutális emberek bántalmazásától, kínzásától megvédi, mintegy segítőtársul szegődve a rendőrhatósághoz, amelynek kötelessége ez. (És ha nem volna, miért nincs ?) Sajnos, úgy tapasztaljuk, hogy a rend­őrhatóság, sem tanúsít kellő éberséget. Az egyesületnek talán nem is lehet hi­bául felróni, hogy főként az utóbbi idő­ben egyáltalán nem is hallat magáról. Nem azért, mert néhány lelkes tagját, a­kik buzgólkodni akartak, humánus szol­gálatot téve, elriasztották a durva embe­rek, akiknek inzultusaitól sem a rendőr­ség, sem a közönség maga nem védel­mezi meg őket. Ennek tudható be, h­ogy mostanában naponként olyan állatkínzásoknak va­gyunk szemtanúi, amelyek minden jobb érzésű embert föltétlenül arra késztetnek, hogy a legerélyesebben tiltakozzék e ga­rázdálkodás ellen s kötelességévé tegye a rendőrségnek a legmesszebbmenő ellen­őrzést. Magunknak is alkalmunk volt meggyő­ződést szerezni, hogy a város utcáin na­­ponta oly vérlázító állatkínzásokat látha­tunk, amelyeket a rendőrségnek őrsze­mek felállításával okvetlen meg kell szün­tetnie. Elvégre ez nemcsak szép hivatása, de kötelessége is a rendőrségnek és ha ed­dig tudott kellő erélyes támogatást nyúj­tani azoknak a nemes szívü embereknek, akik az állatokat védelmükbe vették, most legalább maga teljesítse kötelesség­­szerű feladatát.

Next