Somogyi Hirlap, 1907. augusztus (4. évfolyam, 174-198. szám)

1907-08-01 / 174. szám

Kaposvár, Csütörtök, 1907 augusztus 1. 174. szavai. IV. évfolyam. POLITIKAI NAPILAP. Előfizetést érre itt korona, fél évre 8 korona, negyedévre ... * korona, egy hör» 1 kor. 60 fillér. 11] 1 fink­óknak : Egi» ivr» 12 koron*. — Egy»» v ám ára 4 fill. Szerkesztőcég és kiadóhivatal: Korona-utca 7. sz. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. fogik­tér soronkint . . . . . 50 fillér Mulatságok, báli kimutatások és magánközlemények soronkint .........................................................40 fillér Eljegyzési és esketési értesítések díja : 5 korona. Képek a politikából. (Supilo Szterényi ellen. — Perverz szövet­kezés.) Szterényi és Supilo. Szinte ber­zenkedik a toll a kezünkben, ami­kor ezt a két nevet így egymás mellé leírjuk. De hát az ember a politikában még a barátait sem vá­logathatja meg mindig, annál ke­vésbé az ellenségeit. Szterényi is jobb szeretne méltó, nagy ellenfe­lekkel viaskodni, de őt a sors Supi­­loval, a dalmata brávóval, a kalan­dorral, az ágenssel, az irredentistá­­val hozta ellentétbe, olyan emberrel, akinek minden politikai kvalifikációja — egy sötét múlt. És ez a Supilo-ember tegnap a fogaival megint közel járt Szterényi lábikrájához. Vojnicsban egy nép­­gyűlésen beszélt a Supilo-ember és ott Szterényit támadta, aki miatt Kossuth nem adja meg a horvátok­­nak azt, amit ők követelnek. Tulajdonképpen inkább Kossuthot kellene megvédeni Supilo dicsérete, mint Szterényit Supilo támadása ellen, ami elvégre is minden magyar politikusra csak dicsőség lehet. És itt egy szisztematikus hajszát látunk, amelyet Szterényi államtitkár ellen in­dítottak és a­mely hajszának Supilo csak eszköze. Supilo, aki egész életében csak idegen érdeket szolgált, aki volt Olaszországnak ügynöke, volt hor­­vát pártok embere, megfordult a belgrádi konakban, most is mások megbízásából cselekszik. Nem szeretnék, ha Supilo mostani bérlőiről kiderülne, hogy azok a magyar politikusok, akik a metko­­vicsi pucs-rendező háta mögé bújva támadják Szterényit. Nem szeretnék, ha igaza volna a fámának, amely szerint Supilo Szterényi ellen mon­dott beszédeiben magyar politikusok magánérdekeit szolgálná. Ha ez igaz, ez oly politikai erkölcstelenség lenne, amely erősen súrolja a Balkánt. Nem is szólva arról, hogy az erkölcste­lenség itt ostobasággal párul. Mert Szterényire nézve igazán nem lehet veszedelmes olyan támadás, amely szemére veti neki, hogy nem enge­dett a horvátoknak. Ez a támadás nem Szterényinek, hanem a táma­dóknak szégyene. * Az oláhok budapesti főlapja, a „Lupta“, nagyon szítja a tüzet mos­tanában. Legutóbbi számában így ír: — A nemzetiségi pártnak az őszkor­a a képviselőházban azokért a kérdésekért kell harcba szállniok, a­mely kérdésekben érdekeik közösek a horvátok érdekeivel, íme így szövetkeznek újra a nem­zet gonosz ellenségei. Mint a nagy­ságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc mondá egykoron : felfakadnak újra a nemes magy­ar nemzet régi sebei. A történelmi idők megújulnak. Janku és Jellasics utódai kezet fognak a magyarok romlására, a maguk hit­vány állambontó céljaik elérésére. A városi takács felirata a betegsegélyezési pénztár ellen. Elégtétel az orvosi karnak. — A Somogyi Hírlap tudósítójától. — Kaposvár, julius 31. Többször szóvá tettük már a kaposvári kerületi betegsegélyezési pénztár legutóbbi sérelmes határozatait, amelyeket a megyei orvosi kar, a betegpénztári tagok és a mun­kaadók egyformán magukra nézve sérelmes­nek találtak. Ezen határozatokkal a beteg­­segélyző pénztár igazgatósága jogkörét túl­lépte, a munkások és munkaadók rovására hozott határozatokat, kinevezett, benevezett és fizetésemelésekkel jutalmazgatott törvé­nyes jog nélkül. Hogy miért oly sürgősen a törvény életbelépte előtt, tagok hiányában, költségvetés megállapítása és jóváhagyása nélkül, annak a kulcsát csak az a néhány igazgatósági tag tudja, aki oly sietve hatá­rozott sok ezer munkástag sorsa fölött. Az orvosi kar megmozdult, nem tűrte a rajta esett sérelmet, a munkások és munka­adók ellenszenve is megnyilvánult a pénztár határozata ellen. Az utóbbiak küldöttségileg kérték megyénk népszerű és igazságos fő­ispánját, Kaposssy Jenőt a rajtuk esett sére­lem orvoslására. Bízunk a főispán rendcsi­nálásában és a városi hatóság önzetlensé­gében, a­mely végre sem nézhette összetett kezekkel a nyíltan folytatott küzdelmet és magáévá tette a polgárság ügyét. Aztán a mai napon az alább leközölt fel­iratot intézte az állami munkásbiztosító hi­vatalhoz, amelyben igen helyesen rámutat a felmerült sérelemre, kifejtve azt is, hogy a betegpénztár eddig is csak megtűrt intéz­ménye volt városunknak és mindazon hatá­rozatokat megsemmisíttetni kéri a munkás­biztosító hivataltól, amelyet ez az utóbbi időben hozott a betegpénztári intézmény és a tagok érdekei ellen. A felirat szövege igy hangzik: Kaposvár rt. város tanácsa mint I. fokú iparhatóság. 8168. sz. 1907. Állami munkásbiztositó hivatalnok Budapest. A folyó hó elsejével megszűnt, illetve ke­rületi munkásbiztositó pénztárrá átalakult kaposvári kerületi betegsegélyző pénztár igazgatósága a másolatban csatolt jegyző­­könyvi kivonat szerint folyó évi május hó 31-én a kerületi munkásbiztositó pénztár ré­szére pénztári főorvosi állást szervezett és azt azonnal be is töltötte, ezen felül a tiszt­viselőit javaväi'uiäzdsärs fratus­ist-­javaslatot terjesztett fel. A kerületi betegsegélyző pénztár megala­kulásától kezdve folyton a munkásság és a munkaadók ellenszenve mellett működött, mely ellenszenvet nemcsak azon versengés idézte elő, mely a kerületi betegsegélyző pénztár és a vármegye területén működő ipartestületi betegsegélyző pénztárak között keletkezett, de sok tekintetben az a körülmény is, hogy ezen intézményben az érdekeltek önkormány­zati joguknak gyakorlásában gátolva érezték magukat és az ebből eredő ellenszenv mel­lett a pénztár csakis az igazgatóság támoga­tása mellett működhetett és volt képes hi­vatásának — habár nem is teljes mértékben — megfelelni. Az elégedetlenség. A kerületi betegsegélyző pénztár igazgató­ságának fentjelzett határozatai úgy a munkás­ság és a munkaadó, mint különösen a vár­megye orvosi kara között oly nagy vissza­tetszést, oly elégedetlenséget idéztek elő, hogy és most az átmenetnél alig remélhető, hogy a pénztár még az eddigi nehézkes módon is működhessék, ha az igazgatóság sérelmes határozatai nem orvosoltatnának. Nem akarunk rámutatni ama alaki hiá­nyokra, amelyek a határozatok szabálytalan keletkezését megállapítanák, mert nem ama alaki kellékek hiánya teszi kifogásolhatóvá a határozatot, hanem maga a lényeg, amely­ben sérelmet lát a vármegye orvosi kara, sérelmet lát a munkaadók nagy tömege, kik ezzel megsértve látják ama jogkört, melynek keretében való intézkedés joga a pénztár végleges megalakulása és így az igazgató­ság megalakulása után őket is, vagy az ál- NAGY RAKTÁR a legjobb minőségű LŐSZEREKBŐL K­OHN IZIDOR 1972 fűszer- és csemege- KAPOSVÁR, 4—5 kereskedésében:::: -----------­Füstnélküli lőporral töltött hüvelyek állandó raktára.

Next