Somogyi Hirlap, 1907. augusztus (4. évfolyam, 174-198. szám)
1907-08-01 / 174. szám
Kaposvár, Csütörtök, 1907 augusztus 1. 174. szavai. IV. évfolyam. POLITIKAI NAPILAP. Előfizetést érre itt korona, fél évre 8 korona, negyedévre ... * korona, egy hör» 1 kor. 60 fillér. 11] 1 finkóknak : Egi» ivr» 12 koron*. — Egy»» v ám ára 4 fill. Szerkesztőcég és kiadóhivatal: Korona-utca 7. sz. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. fogiktér soronkint . . . . . 50 fillér Mulatságok, báli kimutatások és magánközlemények soronkint .........................................................40 fillér Eljegyzési és esketési értesítések díja : 5 korona. Képek a politikából. (Supilo Szterényi ellen. — Perverz szövetkezés.) Szterényi és Supilo. Szinte berzenkedik a toll a kezünkben, amikor ezt a két nevet így egymás mellé leírjuk. De hát az ember a politikában még a barátait sem válogathatja meg mindig, annál kevésbé az ellenségeit. Szterényi is jobb szeretne méltó, nagy ellenfelekkel viaskodni, de őt a sors Supiloval, a dalmata brávóval, a kalandorral, az ágenssel, az irredentistával hozta ellentétbe, olyan emberrel, akinek minden politikai kvalifikációja — egy sötét múlt. És ez a Supilo-ember tegnap a fogaival megint közel járt Szterényi lábikrájához. Vojnicsban egy népgyűlésen beszélt a Supilo-ember és ott Szterényit támadta, aki miatt Kossuth nem adja meg a horvátoknak azt, amit ők követelnek. Tulajdonképpen inkább Kossuthot kellene megvédeni Supilo dicsérete, mint Szterényit Supilo támadása ellen, ami elvégre is minden magyar politikusra csak dicsőség lehet. És itt egy szisztematikus hajszát látunk, amelyet Szterényi államtitkár ellen indítottak és amely hajszának Supilo csak eszköze. Supilo, aki egész életében csak idegen érdeket szolgált, aki volt Olaszországnak ügynöke, volt horvát pártok embere, megfordult a belgrádi konakban, most is mások megbízásából cselekszik. Nem szeretnék, ha Supilo mostani bérlőiről kiderülne, hogy azok a magyar politikusok, akik a metkovicsi pucs-rendező háta mögé bújva támadják Szterényit. Nem szeretnék, ha igaza volna a fámának, amely szerint Supilo Szterényi ellen mondott beszédeiben magyar politikusok magánérdekeit szolgálná. Ha ez igaz, ez oly politikai erkölcstelenség lenne, amely erősen súrolja a Balkánt. Nem is szólva arról, hogy az erkölcstelenség itt ostobasággal párul. Mert Szterényire nézve igazán nem lehet veszedelmes olyan támadás, amely szemére veti neki, hogy nem engedett a horvátoknak. Ez a támadás nem Szterényinek, hanem a támadóknak szégyene. * Az oláhok budapesti főlapja, a „Lupta“, nagyon szítja a tüzet mostanában. Legutóbbi számában így ír: — A nemzetiségi pártnak az őszkora a képviselőházban azokért a kérdésekért kell harcba szállniok, amely kérdésekben érdekeik közösek a horvátok érdekeivel, íme így szövetkeznek újra a nemzet gonosz ellenségei. Mint a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc mondá egykoron : felfakadnak újra a nemes magyar nemzet régi sebei. A történelmi idők megújulnak. Janku és Jellasics utódai kezet fognak a magyarok romlására, a maguk hitvány állambontó céljaik elérésére. A városi takács felirata a betegsegélyezési pénztár ellen. Elégtétel az orvosi karnak. — A Somogyi Hírlap tudósítójától. — Kaposvár, julius 31. Többször szóvá tettük már a kaposvári kerületi betegsegélyezési pénztár legutóbbi sérelmes határozatait, amelyeket a megyei orvosi kar, a betegpénztári tagok és a munkaadók egyformán magukra nézve sérelmesnek találtak. Ezen határozatokkal a betegsegélyző pénztár igazgatósága jogkörét túllépte, a munkások és munkaadók rovására hozott határozatokat, kinevezett, benevezett és fizetésemelésekkel jutalmazgatott törvényes jog nélkül. Hogy miért oly sürgősen a törvény életbelépte előtt, tagok hiányában, költségvetés megállapítása és jóváhagyása nélkül, annak a kulcsát csak az a néhány igazgatósági tag tudja, aki oly sietve határozott sok ezer munkástag sorsa fölött. Az orvosi kar megmozdult, nem tűrte a rajta esett sérelmet, a munkások és munkaadók ellenszenve is megnyilvánult a pénztár határozata ellen. Az utóbbiak küldöttségileg kérték megyénk népszerű és igazságos főispánját, Kaposssy Jenőt a rajtuk esett sérelem orvoslására. Bízunk a főispán rendcsinálásában és a városi hatóság önzetlenségében, amely végre sem nézhette összetett kezekkel a nyíltan folytatott küzdelmet és magáévá tette a polgárság ügyét. Aztán a mai napon az alább leközölt feliratot intézte az állami munkásbiztosító hivatalhoz, amelyben igen helyesen rámutat a felmerült sérelemre, kifejtve azt is, hogy a betegpénztár eddig is csak megtűrt intézménye volt városunknak és mindazon határozatokat megsemmisíttetni kéri a munkásbiztosító hivataltól, amelyet ez az utóbbi időben hozott a betegpénztári intézmény és a tagok érdekei ellen. A felirat szövege igy hangzik: Kaposvár rt. város tanácsa mint I. fokú iparhatóság. 8168. sz. 1907. Állami munkásbiztositó hivatalnok Budapest. A folyó hó elsejével megszűnt, illetve kerületi munkásbiztositó pénztárrá átalakult kaposvári kerületi betegsegélyző pénztár igazgatósága a másolatban csatolt jegyzőkönyvi kivonat szerint folyó évi május hó 31-én a kerületi munkásbiztositó pénztár részére pénztári főorvosi állást szervezett és azt azonnal be is töltötte, ezen felül a tisztviselőit javaväi'uiäzdsärs fratusist-javaslatot terjesztett fel. A kerületi betegsegélyző pénztár megalakulásától kezdve folyton a munkásság és a munkaadók ellenszenve mellett működött, mely ellenszenvet nemcsak azon versengés idézte elő, mely a kerületi betegsegélyző pénztár és a vármegye területén működő ipartestületi betegsegélyző pénztárak között keletkezett, de sok tekintetben az a körülmény is, hogy ezen intézményben az érdekeltek önkormányzati joguknak gyakorlásában gátolva érezték magukat és az ebből eredő ellenszenv mellett a pénztár csakis az igazgatóság támogatása mellett működhetett és volt képes hivatásának — habár nem is teljes mértékben — megfelelni. Az elégedetlenség. A kerületi betegsegélyző pénztár igazgatóságának fentjelzett határozatai úgy a munkásság és a munkaadó, mint különösen a vármegye orvosi kara között oly nagy visszatetszést, oly elégedetlenséget idéztek elő, hogy és most az átmenetnél alig remélhető, hogy a pénztár még az eddigi nehézkes módon is működhessék, ha az igazgatóság sérelmes határozatai nem orvosoltatnának. Nem akarunk rámutatni ama alaki hiányokra, amelyek a határozatok szabálytalan keletkezését megállapítanák, mert nem ama alaki kellékek hiánya teszi kifogásolhatóvá a határozatot, hanem maga a lényeg, amelyben sérelmet lát a vármegye orvosi kara, sérelmet lát a munkaadók nagy tömege, kik ezzel megsértve látják ama jogkört, melynek keretében való intézkedés joga a pénztár végleges megalakulása és így az igazgatóság megalakulása után őket is, vagy az ál- NAGY RAKTÁR a legjobb minőségű LŐSZEREKBŐL KOHN IZIDOR 1972 fűszer- és csemege- KAPOSVÁR, 4—5 kereskedésében:::: -----------Füstnélküli lőporral töltött hüvelyek állandó raktára.