Somogyi Hirlap, 1907. augusztus (4. évfolyam, 174-198. szám)

1907-08-01 / 174. szám

t­ aluk beválasztott igazgatósági tagokat kell, hogy megillesse. A főorvosi állás. És így ha nem is törvényteln, de feles­leges és idő előtti volt az igazgatóság azon határozata, mellyel egy spontán intézkedésé­vel főorvosi állást szervezett és azt azonnal be is töltötte. Mert míg egyrészről még ma meg sem állaptható, hogy lesz-e a pénztár­nak annyi bejelentett tagja, amennyi a fő­orvosi állás szervezéséhez szükséges, az ipar­hatóság véleménye szerint túlment az igaz­gatóság a hatáskörén azért is, mert az 1907. évi XIX. tc. 133. §-a szerint is a biztosított tagok orvosi gyógykezeltetése, tehát termé­szetesen az orvosi állások szervezése tár­gyában is a határozási jog a pénztár köz­gyűlésének van fentartva, mely határozathoz szükséges még az országos pénztár igazga­tóságának hozzájárulása és az állami mun­­kásbiztosító hivatal jóváhagyása. De túlment az igazgatóság másrészt hatáskörén azért is, mert a kereskedelemügyi m. kir. miniszter­nek 1907. évi 57734. számú rendeletének Vil­. fejezete értelmében a kerületi pénztárak az országos pénztár megalakulása és végle­ges szervezése előtt az orvos­ kérdések ren­dezésére egyáltalán nem illetékesek és így nem volt jogosult a már megszűnőben levő kerületi betegsegélyző pénztár igazgatósága a kerületi munkásbiztosító pénztár terhére új orvosi állásokat szervezni, javadalmazásokat megállapítani és ezzel az újonnan megala­kuló pénztári igazgatóság talán meggondol­­tabb és az uralkodó viszonyokhoz alkalmaz­­kodóbb, a törvény által biztosított önkor­mányzati jogából folyó intézkedésének mint­egy elébe vágni. A hatóság nem tör. Az előadottakkal rá akar mutatni a városi tanács, mint I. fokú iparhatóság arra, hogy mennyiben volt idő előtti a kerületi betegse­­gélyző pénztár igazgatóságának határozata. De­­ tekintettel arra, hogy a főorvos állás szervezése és a főorvos azonnali megválasz­tása tárgyában hozott rögtönös határozata az igazgatóságnak a vármegye egész orvosi karát teljesen felháborította, a munkások és munkaadók között Kaposvárott általános elé­gedetlenséget idézett elő, annál is inkább, mert a pénztár igazgatósága ezen határoza­tával és ebből folyólag magatartásával mint­egy hadilábra helyezkedett s a vármegye terü­letén működő vidéki orvosok nagy többsége megtagadta a pénztárral való érintkezést, — ezeket az iparhatóság oly jelenségeknek te­kinti, amelyek előtt szemet nem hunyhat és miután az 1891. évi XIV. t.-c. hatályon kí­vül helyezésével nem áll módjában az ipar­hatóságnak a sérelmes igazg. határozat meg­döntése tárgyában határozni, — feltárva az előadottakkal, már az új törvény életbelép­tetésének átmeneténél uralkodó hangulatot — az amúgy is a kezdet nehézségeivel és számtalan előítéletekkel megkezdeni köte­les — a nemes, humánus, szociális érdeke­ket szolgáló kerületi munkásbiztosító pénztár működtetésének érdekében kéri a városi tanács, mint I. fokú iparhatóság az állami munkásbiztosító hivatalt, hogy a kaposvári kerületi betegsegélyző pénztár igazgatóságá­nak a főorvos-választás és a választott fő­orvos helyére egy új kezelő­orvos megvá­lasztása tárgyában hozott határozatát, nem­különben a tisztviselők javadalmazására vo­natkozó határozatait és javaslatait mellőzve a pénztár igazgatóságát arra utasítani szíves­kedjék, hogy e tárgyban hozandó határoza­tait arra az időre halassza el, a­midőn a pénztár igazgatósága már végleg megalakult. Tekintettel most már arra, hogy a pénztár igazgatósága, hogy az orvos szövetséggel szemben merev álláspontra helyezkedett,­­ a munkaadók részéről több oldalról elége­detlenség mutatkozik a pénztár jelenlegi igazgatóságával szemben — a pénztár mos­tani vezetőségének reputációja érdekében is az iparhatóság csakis úgy látná az elégedet­­ t SOMOGYI HÍRLAP“ 1907 augusztus 1e­ lenség megszüntetését lehetségesnek, ha a­­ kerületi betegsegélyző pénztár igazgatósága által felvetett szervezési és személyi kérdések, valamint a fizetésekre vonatkozó javaslatok az újonan megalakítandó kerületi munkás­biztosító pénztári igazgatóság előterjesztése alapján nyernének elintézést. Tilos a párbaj. Csak a katonatiszteknek. A polgárok még állovagiaskodnak. Amint kaposvári katonai körökből értesü­lünk, a hadügyminiszter a közelmúltban — bizalmas rendeletet — (Reservat-Befehl) bo­csátott ki, a­melyben a hadsereg tisztjeinek egymás közötti lovagias ügyeit szabályozza. A rendelet legérdekesebb pontja az, a­mely kimondja, hogy súlyos és durva sértés esetén a tiszteknek tilos egymással párbajt vivniok. Ha valamely tiszt egy társával szemben tett­­legességre vagy durva sértésre vetemedik, az ezredparancsnokság, a­melynek minden lovagias ügy bejelentendő, köte­s a lovagias tárgyalásokat betiltani s a sértőt hadbíróság elé állítani. Ha az itt lefolytatott bizonyítási eljárás során az derülne ki, hogy a sértő komoly és fontos ok nélkül követte el a sértést, úgy a hadbíróság szigorú megtorlást gyakorol fölötte. Ha azonban az eljárás során az de­rülne ki, hogy az ügy büntető eljárásra nem alkalmas, még akkor sem szabad az ellenfe­leknek megverekedniök. Ebben az esetben a sértőt becsületügyi eljárás elé állítják s a tisztikarból választott becsületügyi választ­mánynak kötelessége, hogy módját ejtse a sértés megtorlásának. Lovagias útra tehát csakis az esetben terelhető az ügy, ha a becsületügyi választmány kimondja, hogy a sértés nem olyan természetű és nem olyan súlyos, hogy bírósági intézkedést vonjon maga után. Szóval, párbajozni csak csekély sértésekért szabad. Ez a rendelet, noha ezernyi fogyatékos­sága van, mégis fölöttébb érdekes, mert el­ismeri, hogy a becsületet súlyosan érintő sértéseket nem lehet középkori istenítélet mintájára párbajjal eldönteni Sajnos, a ren­delet nem mondja ki ugyanezt arra az esetre, ha valamely tisztnek egy polgárral támad hasonló afférje. Mindenesetre konstatálandó, hogy a hadügyminiszter a bírói döntést he­lyesebbnek tartja a fegyveres elintézésnél. A polgári társadalom kaszinó lovagjai, akik a feltétlen vérontás megkövetelésében látják a félelem és gáncsnélküli lovagok legfőbb is­mertető jelét, ebben a rendeletben voltaké­­pen alapos leckét kaptak a hadsereg vezető­ségétől Mert ha a százféle rideg szempont­tól környékezett katonai becsület föltétlen elégtételként fogadja el a birói döntést, a polgári társadalom embereinek sincs okuk reá, hogy pápábbak legyenek a pápánál s a bírósági elégtételt bármilyen jegyzőkönyvvel egyenértékűnek ne ismerjék el. — A város új pénzforrása. A város ki­adott a gazdasági bizottságnak egy kér­vényt, melyben Bányai Sándor üvegárus egy sátor felállítását kéri évi 200 korona hely­­pénzár a piacon. Ez alkalommal a gazdasági bizottság rájött arra, hogy a városház és a villanygyár közti telken lehetne 40 ilyen mozgó bódét felállíttatni, miért a helypénz 8000 korona volna évente. Ezt a helyet azon­ban csak addig lehetne kiadni, míg az nem vállik szükségessé vásárcsarnok, vagy egyéb középület épí­tésére. A város ezt az eszmét tárgyalás alá fogja venni, ami bizony meg­valósulása esetén szép pénzforrás volna. — Tanügyi kinevezés. A miniszter Kiinda Kálmánt a siketnémák kaposvári intézetének derék igazgató-tanárát igazgatóvá nevezte ki. — A kaposvári Erzsébet Kör nemes cse­lekedete. Már megírtuk, hogy a polg. leány­iskola kebelében fenálló Erzsébet Kör, e hó elején 6 gyenge leányiskolái tanulót Keszt­helyre küldött üdülni a Ranolder intézetbe, saját költségén. Ma este a fél 11-es gyors­vonattal ismét 6 vérszegény leányka indult útnak egy hónapra Cirkvenicába. A 6 leány­kát Bene Juliska kisegítő munkatanítónő ka­lauzolja, s Cirkvenicában a „László Otthon“­­ban szintén felügyelete alatt fognak állani. Az Erzsébet Kör ezeknek is fedezi összes költségeit és ezúttal is tanúbizonyságát adja annak a nemes célnak, melyet maga elé tűzött. — Finita la komédia! És vége lett a ko­médiának ! Szabó József kónyi lakos nem sok örömet talált a házasság rózsaláncai közt. — A felesége ugyanis sokat korholta, szidta. Ugyan igy tett az apósa is. A kétol­­dalról szorongatott boldogtalan dudás meg­unta a férfi mivoltát. És a földi boldogságot. Úgy segített a baján, hogy felment a pad­lásra és búbánatában — felakasztotta ma­gát. Finita la komédia! — Átiratok Somogyvármegyéhez. Zemplén­­vármegye két átirata érkezett Somogyvár­­megye törvényhatóságához. Az egyik átirat kifejti, hogy elvi és gyakorlati szempontból egyébiránt visszás az az elkülönítés, mely a katonai és polgári törvények következtében e két osztály között fennáll. Az átirat java­solja, hogy a képviselőház a póttörvénybe következő törvényszakaszt iktassa be: az ál­talános büntetőtörvény hatálya az ország minden lakosára s igy a tényleges szolgálat­ban álló, úgy a közös hadseregbeli, mint a m. kir. honvédségi tisztekre és legénységre is kiterjed. A külön katonai bíróság csak katonai fegyelmi vétségek felett ítélkezik. A másik átirat a halálbüntetés eltörlésére vo­natkozik. — Milyen időnk lesz? Augusztus első és július hónap legutolsó napjaiban az időjárás állandóbb meleg jelleg felé hajlik, amibe csak az augusztus 7 iki csomóponton hoz­hat kevés zivataros zavart. Augusztus 7-én azonban a Jupiter együtt áll a holdunkkal, amely együttállástól azonban nincs okunk jót reményleni, mert akkor is változatos idő­ben lesz részünk, a­midőn a meleg és hű­vös jellegű változatok egymást követik, ami viharokkal járhat és sok bajt idézhet fel a gazdálkodásban. Az augusztus 11-iki cso­móponttól állandóbb jellegű időt várhatunk majdnem egészen a 20-iki csomóponttig, amely időhöz van hivatva augusztus hónap­nak legmelegebb és legállandóbb időjárását kifejteni. Augusztus 20-tól kezdve újra vál­tozatos lesz az időjárás, zivataros esőkkel, 25-én hűvös jelleggel, mely e hónapnak majdnem egész végéig kitart. — Meteor je­lentése: HIBEL Petőfi. — Halála évfordulóján. — Jó hogy elestél a harc mezején, Hogy szived ifjúi vére kifolyt. Hogy minden elomlott, minden bedőlt Mi álmaid álma, csillaga volt. Hazugság győzött szent büszke családon, Sírodra gyászos szél hinti a port, Ma is nyakunkon van még az átok Mely téged örökre a sírba tiport. — Dj nemes. A király Kochanovszky Ede főhadnagynak a „Kohanóczi“ nemesi előne­vet adományozta.

Next