Somogyi Hirlap, 1907. augusztus (4. évfolyam, 174-198. szám)
1907-08-01 / 174. szám
t aluk beválasztott igazgatósági tagokat kell, hogy megillesse. A főorvosi állás. És így ha nem is törvényteln, de felesleges és idő előtti volt az igazgatóság azon határozata, mellyel egy spontán intézkedésével főorvosi állást szervezett és azt azonnal be is töltötte. Mert míg egyrészről még ma meg sem állaptható, hogy lesz-e a pénztárnak annyi bejelentett tagja, amennyi a főorvosi állás szervezéséhez szükséges, az iparhatóság véleménye szerint túlment az igazgatóság a hatáskörén azért is, mert az 1907. évi XIX. tc. 133. §-a szerint is a biztosított tagok orvosi gyógykezeltetése, tehát természetesen az orvosi állások szervezése tárgyában is a határozási jog a pénztár közgyűlésének van fentartva, mely határozathoz szükséges még az országos pénztár igazgatóságának hozzájárulása és az állami munkásbiztosító hivatal jóváhagyása. De túlment az igazgatóság másrészt hatáskörén azért is, mert a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1907. évi 57734. számú rendeletének Vil. fejezete értelmében a kerületi pénztárak az országos pénztár megalakulása és végleges szervezése előtt az orvos kérdések rendezésére egyáltalán nem illetékesek és így nem volt jogosult a már megszűnőben levő kerületi betegsegélyző pénztár igazgatósága a kerületi munkásbiztosító pénztár terhére új orvosi állásokat szervezni, javadalmazásokat megállapítani és ezzel az újonnan megalakuló pénztári igazgatóság talán meggondoltabb és az uralkodó viszonyokhoz alkalmazkodóbb, a törvény által biztosított önkormányzati jogából folyó intézkedésének mintegy elébe vágni. A hatóság nem tör. Az előadottakkal rá akar mutatni a városi tanács, mint I. fokú iparhatóság arra, hogy mennyiben volt idő előtti a kerületi betegsegélyző pénztár igazgatóságának határozata. De tekintettel arra, hogy a főorvos állás szervezése és a főorvos azonnali megválasztása tárgyában hozott rögtönös határozata az igazgatóságnak a vármegye egész orvosi karát teljesen felháborította, a munkások és munkaadók között Kaposvárott általános elégedetlenséget idézett elő, annál is inkább, mert a pénztár igazgatósága ezen határozatával és ebből folyólag magatartásával mintegy hadilábra helyezkedett s a vármegye területén működő vidéki orvosok nagy többsége megtagadta a pénztárral való érintkezést, — ezeket az iparhatóság oly jelenségeknek tekinti, amelyek előtt szemet nem hunyhat és miután az 1891. évi XIV. t.-c. hatályon kívül helyezésével nem áll módjában az iparhatóságnak a sérelmes igazg. határozat megdöntése tárgyában határozni, — feltárva az előadottakkal, már az új törvény életbeléptetésének átmeneténél uralkodó hangulatot — az amúgy is a kezdet nehézségeivel és számtalan előítéletekkel megkezdeni köteles — a nemes, humánus, szociális érdekeket szolgáló kerületi munkásbiztosító pénztár működtetésének érdekében kéri a városi tanács, mint I. fokú iparhatóság az állami munkásbiztosító hivatalt, hogy a kaposvári kerületi betegsegélyző pénztár igazgatóságának a főorvos-választás és a választott főorvos helyére egy új kezelőorvos megválasztása tárgyában hozott határozatát, nemkülönben a tisztviselők javadalmazására vonatkozó határozatait és javaslatait mellőzve a pénztár igazgatóságát arra utasítani szíveskedjék, hogy e tárgyban hozandó határozatait arra az időre halassza el, amidőn a pénztár igazgatósága már végleg megalakult. Tekintettel most már arra, hogy a pénztár igazgatósága, hogy az orvos szövetséggel szemben merev álláspontra helyezkedett, a munkaadók részéről több oldalról elégedetlenség mutatkozik a pénztár jelenlegi igazgatóságával szemben — a pénztár mostani vezetőségének reputációja érdekében is az iparhatóság csakis úgy látná az elégedet t SOMOGYI HÍRLAP“ 1907 augusztus 1e lenség megszüntetését lehetségesnek, ha a kerületi betegsegélyző pénztár igazgatósága által felvetett szervezési és személyi kérdések, valamint a fizetésekre vonatkozó javaslatok az újonan megalakítandó kerületi munkásbiztosító pénztári igazgatóság előterjesztése alapján nyernének elintézést. Tilos a párbaj. Csak a katonatiszteknek. A polgárok még állovagiaskodnak. Amint kaposvári katonai körökből értesülünk, a hadügyminiszter a közelmúltban — bizalmas rendeletet — (Reservat-Befehl) bocsátott ki, amelyben a hadsereg tisztjeinek egymás közötti lovagias ügyeit szabályozza. A rendelet legérdekesebb pontja az, amely kimondja, hogy súlyos és durva sértés esetén a tiszteknek tilos egymással párbajt vivniok. Ha valamely tiszt egy társával szemben tettlegességre vagy durva sértésre vetemedik, az ezredparancsnokság, amelynek minden lovagias ügy bejelentendő, kötes a lovagias tárgyalásokat betiltani s a sértőt hadbíróság elé állítani. Ha az itt lefolytatott bizonyítási eljárás során az derülne ki, hogy a sértő komoly és fontos ok nélkül követte el a sértést, úgy a hadbíróság szigorú megtorlást gyakorol fölötte. Ha azonban az eljárás során az derülne ki, hogy az ügy büntető eljárásra nem alkalmas, még akkor sem szabad az ellenfeleknek megverekedniök. Ebben az esetben a sértőt becsületügyi eljárás elé állítják s a tisztikarból választott becsületügyi választmánynak kötelessége, hogy módját ejtse a sértés megtorlásának. Lovagias útra tehát csakis az esetben terelhető az ügy, ha a becsületügyi választmány kimondja, hogy a sértés nem olyan természetű és nem olyan súlyos, hogy bírósági intézkedést vonjon maga után. Szóval, párbajozni csak csekély sértésekért szabad. Ez a rendelet, noha ezernyi fogyatékossága van, mégis fölöttébb érdekes, mert elismeri, hogy a becsületet súlyosan érintő sértéseket nem lehet középkori istenítélet mintájára párbajjal eldönteni Sajnos, a rendelet nem mondja ki ugyanezt arra az esetre, ha valamely tisztnek egy polgárral támad hasonló afférje. Mindenesetre konstatálandó, hogy a hadügyminiszter a bírói döntést helyesebbnek tartja a fegyveres elintézésnél. A polgári társadalom kaszinó lovagjai, akik a feltétlen vérontás megkövetelésében látják a félelem és gáncsnélküli lovagok legfőbb ismertető jelét, ebben a rendeletben voltaképen alapos leckét kaptak a hadsereg vezetőségétől Mert ha a százféle rideg szemponttól környékezett katonai becsület föltétlen elégtételként fogadja el a birói döntést, a polgári társadalom embereinek sincs okuk reá, hogy pápábbak legyenek a pápánál s a bírósági elégtételt bármilyen jegyzőkönyvvel egyenértékűnek ne ismerjék el. — A város új pénzforrása. A város kiadott a gazdasági bizottságnak egy kérvényt, melyben Bányai Sándor üvegárus egy sátor felállítását kéri évi 200 korona helypénzár a piacon. Ez alkalommal a gazdasági bizottság rájött arra, hogy a városház és a villanygyár közti telken lehetne 40 ilyen mozgó bódét felállíttatni, miért a helypénz 8000 korona volna évente. Ezt a helyet azonban csak addig lehetne kiadni, míg az nem vállik szükségessé vásárcsarnok, vagy egyéb középület építésére. A város ezt az eszmét tárgyalás alá fogja venni, ami bizony megvalósulása esetén szép pénzforrás volna. — Tanügyi kinevezés. A miniszter Kiinda Kálmánt a siketnémák kaposvári intézetének derék igazgató-tanárát igazgatóvá nevezte ki. — A kaposvári Erzsébet Kör nemes cselekedete. Már megírtuk, hogy a polg. leányiskola kebelében fenálló Erzsébet Kör, e hó elején 6 gyenge leányiskolái tanulót Keszthelyre küldött üdülni a Ranolder intézetbe, saját költségén. Ma este a fél 11-es gyorsvonattal ismét 6 vérszegény leányka indult útnak egy hónapra Cirkvenicába. A 6 leánykát Bene Juliska kisegítő munkatanítónő kalauzolja, s Cirkvenicában a „László Otthon“ban szintén felügyelete alatt fognak állani. Az Erzsébet Kör ezeknek is fedezi összes költségeit és ezúttal is tanúbizonyságát adja annak a nemes célnak, melyet maga elé tűzött. — Finita la komédia! És vége lett a komédiának ! Szabó József kónyi lakos nem sok örömet talált a házasság rózsaláncai közt. — A felesége ugyanis sokat korholta, szidta. Ugyan igy tett az apósa is. A kétoldalról szorongatott boldogtalan dudás megunta a férfi mivoltát. És a földi boldogságot. Úgy segített a baján, hogy felment a padlásra és búbánatában — felakasztotta magát. Finita la komédia! — Átiratok Somogyvármegyéhez. Zemplénvármegye két átirata érkezett Somogyvármegye törvényhatóságához. Az egyik átirat kifejti, hogy elvi és gyakorlati szempontból egyébiránt visszás az az elkülönítés, mely a katonai és polgári törvények következtében e két osztály között fennáll. Az átirat javasolja, hogy a képviselőház a póttörvénybe következő törvényszakaszt iktassa be: az általános büntetőtörvény hatálya az ország minden lakosára s igy a tényleges szolgálatban álló, úgy a közös hadseregbeli, mint a m. kir. honvédségi tisztekre és legénységre is kiterjed. A külön katonai bíróság csak katonai fegyelmi vétségek felett ítélkezik. A másik átirat a halálbüntetés eltörlésére vonatkozik. — Milyen időnk lesz? Augusztus első és július hónap legutolsó napjaiban az időjárás állandóbb meleg jelleg felé hajlik, amibe csak az augusztus 7 iki csomóponton hozhat kevés zivataros zavart. Augusztus 7-én azonban a Jupiter együtt áll a holdunkkal, amely együttállástól azonban nincs okunk jót reményleni, mert akkor is változatos időben lesz részünk, amidőn a meleg és hűvös jellegű változatok egymást követik, ami viharokkal járhat és sok bajt idézhet fel a gazdálkodásban. Az augusztus 11-iki csomóponttól állandóbb jellegű időt várhatunk majdnem egészen a 20-iki csomóponttig, amely időhöz van hivatva augusztus hónapnak legmelegebb és legállandóbb időjárását kifejteni. Augusztus 20-tól kezdve újra változatos lesz az időjárás, zivataros esőkkel, 25-én hűvös jelleggel, mely e hónapnak majdnem egész végéig kitart. — Meteor jelentése: HIBEL Petőfi. — Halála évfordulóján. — Jó hogy elestél a harc mezején, Hogy szived ifjúi vére kifolyt. Hogy minden elomlott, minden bedőlt Mi álmaid álma, csillaga volt. Hazugság győzött szent büszke családon, Sírodra gyászos szél hinti a port, Ma is nyakunkon van még az átok Mely téged örökre a sírba tiport. — Dj nemes. A király Kochanovszky Ede főhadnagynak a „Kohanóczi“ nemesi előnevet adományozta.