Somogyi Hirlap, 1908. február (5. évfolyam, 26-51. szám)

1908-02-01 / 26. szám

V. évfolyam. Kaposvár. Szombat, 1908. február 1. 26. szám. Előfizetési Egy évre 18 korona, fél évre 8 korona, negyedévre ... 4 korona, egy hóra 1 korona 50 fillér, ül]­. Tanítóknak : Egész évre 12 korona. — Egyes szám ára 4 fill. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA.­­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utca 7. sz. Nyiktter, mulatságok, bili kimutatások és magánközlemények soronkint..................................................................50 fillér. Eljegyzési és esketési értesítések díja ... 5 korona. A néppárt mozgolódása. m Kaposvár, január 31. A né­ppárt mozgolódása : izolált néppártiságában, a keresztény szo­­cialistaságában és néppártilag kor­látlan népszövetkezésben mi más volna, mint spekuláció a Kossuth­­pártra. Hogy kormányzó többségre a Ko­ssuth-párt serdült és politikája népszerűségéhez természetszerűleg kapcsolódik a felelős cselekvésnek ikertestvére : a kritika : a mindig spekuláló törpe alakulat, amely nép­párti címen zagyvaléka a reakciós jelszavaknak, elérkezettnek látja az időt az átalakulásra. Kitört rajta a komolyság. Amelyet játszott , unja a cirkusz bohóc szerepét és kije­lenti, hogy hivatása az akrobataság, s hogy máig ugrándozott a nyilvá­nosság előtt, tette azért, mert ül­dözték. Hát úgy kereste a kenyerét eddig, ahogy a közönség ízlése rá­­kényszerítette. A bohóc természeté­nek alapvonása ez a hit. Még az öreg Kassai Vidor is, akinek ope­rette mókáitól röhejbe zuhant a legkomorabb lélek, keservesen pa­naszolta, hogy az ő művészlelke Lear királyéval vegyül s csak az a derűtől viharzó arc , amelyet ő a m. t. közönség néven megvet, készteti őt bohókás szerepekre. Hát mi emlékezünk a néppárt első színpadi próbájára. Itt volt Somogy­ban, Zalában. Szerep­eik elsőrendű drámai hősöknek hirdették magukat a színpadon. És amikor a közönség hallotta a Zichy Nándor gróf szi­­vettépő szavailatát sok ezer tulajdon hold magasságából s a világi örö­mök leócsárlását olyan lukullusi bankett-asztalok mellől, aminőt csak magyar főpapok számára teríthet­nek , kitört az országos daru. Hasztalan ugrándozott Rakovszky István s hasztalan hirdette a roma­­bécsi szerző megbízásából, hogy a darab komoly, hogy a szerep tra­gikus, hogy a szereplők könnyeket és nem vihogást várnak. A drámá­ról kiderítették, hogy elsőrendű bo­hózat, a szereplőkről, hogy vala­mennyien humoristák. A népszövetség megalakítása a néppárti drámának harmadik felvo­nása. Megint Rakovszkyt ugratták az üldözött hálátlan szerepébe. Az igaz, hogy hangja most már nem volt nyöszörgő, alázatos, hanem kö­vetelő. Azt mondta, hogy most már nem hagyjuk magunkat. A hatás még kozm­ikusabb v­ot Amint hogy komikus, hogy a katolikus magyar király, a példátlan sokaságú és nagy­ságú katolikus papi uradalmak or­szágában arról merjen panaszkodni valaki, hogy a világ legnagyobb és legdúsabban megrakott fazeka mel­lett éhen pusztul. Ez okon nem si­kerül és nem sikerülhet a néppárt való rendelését kétségtelenül s történelmi materializmust megállapító viszonyok és élet­­körülmények igazolhatják, hozták létre. Ezek a körülmények és életviszonyok századok óta napjainkig lényegileg csak igen kevéssé változtak meg; a két nem között ma is fennáll az anyagiakban való nagy hatalom­különbség s igy természetes, hogy ma is a férfi a világ ura. Ez alapon követel nagyobb hűséget a nőtől, olyat, ami nőről maga a nővel szem­ben álmodni sem szokott; ez alapon szegi ő meg nap-nap után a házassági kötelék hűséges megtartására letett szentséges eskü­jét és csinál tragédiát a nőnek csak egy félrenézéséből is. Ez alapon igyekszik min­den téren teljes passzivitásra kárhoztatni a szintén hús és vérből alkotott, de általa bábbá sülyesztett nőt, ez alapon merik a charleroi férjek 1908-ban a belga törvény­hozástól csupán a házasságtörő asszonyok, nem pedig a házasságtörő férjek megbünte­tését is kérni. Spencer Herbert egyik filozófiai könyvé­nek kivonatában vannak ezek a sorok­ legújabb spekulációja. A nemzet hősei, vértanúi, követendő példáink, soha nem járnak bohóc­sipkában. A megcsalt férjek. E címen cikket közöltünk a charleroi férjek nevezetes históriá­járól. A cikk visszhangot szült, ma az alábbi választ kaptuk rá. * Sok csodát látott már ez a mi öreg föl­dünk és különös dolgot. Köztük nem utolsó sorban van a charleroi férjeknek — 420-an voltak — a belga törvényhozáshoz benyúj­tott kérvénye aziránt, hogy a törvényhozás a házasságtörő asszonyok büntetésére szi­gorú paragrafusokat állapítson meg. Kétségtelen politikai tétel a szabadságjog, hogy a polgárok kérvényeikkel a törvény­­hozáshoz is fordulhatnak. Alkotmányos álla­mokban mindenhol így van ez. Bizonyos azonban, hogy komolyan se venné, sőt min­denki nevetne rajta, ha megrögzött és híres­­neves tolvajok kérnék a törvényhozástól a tolvajokkal való szigorúbb elbánást. A rabszolgatartást, a társadalomnak osz­tályokra tagozódását, ezeknek az osztályok­nak nem egymás mellé, hanem egymás alá A házszabálymódosítás dolgában tudvalé­vően újabb pártközi értekezlet lesz, amely­nek ideje azonban még nincs megállapítva. Justh Gyula házelnök így nyilatkozott e kér­désről : — Ez most már nem tartozik az én ha­táskörömbe. Az új pártközi konferencia ide­jének és összehívásának megállapítása a pártok dolga s azok fognak erről határozni. A magyar delegáció albizottságai ma pén­teken­ befejezték tárgyalásaikat. Délután hite­lesítik a jegyzőkönyveket, este pedig a ma­gyar delegátusok visszautaznak Budapestre. Az egyesült négyes albizottságnak szombat délelőttre tervezett ülését a jövő hét végére halasztották. A magyar delegáció első ple­náris ülését csütörtökön tartja meg. A februárban való újoncozásnak immár semmi sincs útjában. A főrendiház tegnap gróf Dessewffy Aurél elnöklésével ülést tartott, a­melyen vita nélkül egyhangúlag általános­ságban, részleteiben és harmadszori olvasá­sában is megszavazta a két újoncjavaslatot. „Miként az egyenlő szabadság törvényéből folyó következtések mindegyike, melyet jo­goknak nevezünk, jobban érvényre jutott, amint a társadalmi élet magasabb fokot ért el, úgy itt is a jogoknak egész összegét, melyet eredetileg a nőktől teljesen megtagad­tak, ezek ugyan a haladás során szerzik meg.“ Hogy ez a haladás tetőpontját még nem érte el, az bizonyos. Lória „A szociológia története" című munkájának utolsó fejezeté­ben — ez a munka különben egyike az emberek által írt legszebb könyveknek — igen valószínűleg nagyon helyesen következ­tet arra a korszakra, amelynek az eddigiekre a társadalmi fejlődés törvényeiből kifolyólag jönnie kell. Az anya és az apa uralmának korszaka után ez lesz a legméltányosabb, amely a megváltozott társadalmi berendez­kedések és az anyagiakon való egyenlő ura­lom folytán a nőnek eddigi meghurcoltatá­sáért meg fogja adni az erkölcsi elégtételt. Addig persze a charleroi és hozzájuk ha­sonló férjek az urak, kérik a házasságtörő asszonyok megbüntetését és maguk­­ sorra csalják feleségeiket. Finesi: Politikai hirek, a házszabályrevizió. — A magyar delegátu­sok visszautazása. — Az újoncjavaslat a fő­rendiházban. — Az adóreform. — Legújabb hírek. — * Kaposvár, január 31.

Next