Somogyi Hirlap, 1908. február (5. évfolyam, 26-51. szám)
1908-02-01 / 26. szám
V. évfolyam. Kaposvár. Szombat, 1908. február 1. 26. szám. Előfizetési Egy évre 18 korona, fél évre 8 korona, negyedévre ... 4 korona, egy hóra 1 korona 50 fillér, ül]. Tanítóknak : Egész évre 12 korona. — Egyes szám ára 4 fill. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utca 7. sz. Nyiktter, mulatságok, bili kimutatások és magánközlemények soronkint..................................................................50 fillér. Eljegyzési és esketési értesítések díja ... 5 korona. A néppárt mozgolódása. m Kaposvár, január 31. A néppárt mozgolódása : izolált néppártiságában, a keresztény szocialistaságában és néppártilag korlátlan népszövetkezésben mi más volna, mint spekuláció a Kossuthpártra. Hogy kormányzó többségre a Kossuth-párt serdült és politikája népszerűségéhez természetszerűleg kapcsolódik a felelős cselekvésnek ikertestvére : a kritika : a mindig spekuláló törpe alakulat, amely néppárti címen zagyvaléka a reakciós jelszavaknak, elérkezettnek látja az időt az átalakulásra. Kitört rajta a komolyság. Amelyet játszott , unja a cirkusz bohóc szerepét és kijelenti, hogy hivatása az akrobataság, s hogy máig ugrándozott a nyilvánosság előtt, tette azért, mert üldözték. Hát úgy kereste a kenyerét eddig, ahogy a közönség ízlése rákényszerítette. A bohóc természetének alapvonása ez a hit. Még az öreg Kassai Vidor is, akinek operette mókáitól röhejbe zuhant a legkomorabb lélek, keservesen panaszolta, hogy az ő művészlelke Lear királyéval vegyül s csak az a derűtől viharzó arc , amelyet ő a m. t. közönség néven megvet, készteti őt bohókás szerepekre. Hát mi emlékezünk a néppárt első színpadi próbájára. Itt volt Somogyban, Zalában. Szerepeik elsőrendű drámai hősöknek hirdették magukat a színpadon. És amikor a közönség hallotta a Zichy Nándor gróf szivettépő szavailatát sok ezer tulajdon hold magasságából s a világi örömök leócsárlását olyan lukullusi bankett-asztalok mellől, aminőt csak magyar főpapok számára teríthetnek , kitört az országos daru. Hasztalan ugrándozott Rakovszky István s hasztalan hirdette a romabécsi szerző megbízásából, hogy a darab komoly, hogy a szerep tragikus, hogy a szereplők könnyeket és nem vihogást várnak. A drámáról kiderítették, hogy elsőrendű bohózat, a szereplőkről, hogy valamennyien humoristák. A népszövetség megalakítása a néppárti drámának harmadik felvonása. Megint Rakovszkyt ugratták az üldözött hálátlan szerepébe. Az igaz, hogy hangja most már nem volt nyöszörgő, alázatos, hanem követelő. Azt mondta, hogy most már nem hagyjuk magunkat. A hatás még kozmikusabb vot Amint hogy komikus, hogy a katolikus magyar király, a példátlan sokaságú és nagyságú katolikus papi uradalmak országában arról merjen panaszkodni valaki, hogy a világ legnagyobb és legdúsabban megrakott fazeka mellett éhen pusztul. Ez okon nem sikerül és nem sikerülhet a néppárt való rendelését kétségtelenül s történelmi materializmust megállapító viszonyok és életkörülmények igazolhatják, hozták létre. Ezek a körülmények és életviszonyok századok óta napjainkig lényegileg csak igen kevéssé változtak meg; a két nem között ma is fennáll az anyagiakban való nagy hatalomkülönbség s igy természetes, hogy ma is a férfi a világ ura. Ez alapon követel nagyobb hűséget a nőtől, olyat, ami nőről maga a nővel szemben álmodni sem szokott; ez alapon szegi ő meg nap-nap után a házassági kötelék hűséges megtartására letett szentséges esküjét és csinál tragédiát a nőnek csak egy félrenézéséből is. Ez alapon igyekszik minden téren teljes passzivitásra kárhoztatni a szintén hús és vérből alkotott, de általa bábbá sülyesztett nőt, ez alapon merik a charleroi férjek 1908-ban a belga törvényhozástól csupán a házasságtörő asszonyok, nem pedig a házasságtörő férjek megbüntetését is kérni. Spencer Herbert egyik filozófiai könyvének kivonatában vannak ezek a sorok legújabb spekulációja. A nemzet hősei, vértanúi, követendő példáink, soha nem járnak bohócsipkában. A megcsalt férjek. E címen cikket közöltünk a charleroi férjek nevezetes históriájáról. A cikk visszhangot szült, ma az alábbi választ kaptuk rá. * Sok csodát látott már ez a mi öreg földünk és különös dolgot. Köztük nem utolsó sorban van a charleroi férjeknek — 420-an voltak — a belga törvényhozáshoz benyújtott kérvénye aziránt, hogy a törvényhozás a házasságtörő asszonyok büntetésére szigorú paragrafusokat állapítson meg. Kétségtelen politikai tétel a szabadságjog, hogy a polgárok kérvényeikkel a törvényhozáshoz is fordulhatnak. Alkotmányos államokban mindenhol így van ez. Bizonyos azonban, hogy komolyan se venné, sőt mindenki nevetne rajta, ha megrögzött és híresneves tolvajok kérnék a törvényhozástól a tolvajokkal való szigorúbb elbánást. A rabszolgatartást, a társadalomnak osztályokra tagozódását, ezeknek az osztályoknak nem egymás mellé, hanem egymás alá A házszabálymódosítás dolgában tudvalévően újabb pártközi értekezlet lesz, amelynek ideje azonban még nincs megállapítva. Justh Gyula házelnök így nyilatkozott e kérdésről : — Ez most már nem tartozik az én hatáskörömbe. Az új pártközi konferencia idejének és összehívásának megállapítása a pártok dolga s azok fognak erről határozni. A magyar delegáció albizottságai ma pénteken befejezték tárgyalásaikat. Délután hitelesítik a jegyzőkönyveket, este pedig a magyar delegátusok visszautaznak Budapestre. Az egyesült négyes albizottságnak szombat délelőttre tervezett ülését a jövő hét végére halasztották. A magyar delegáció első plenáris ülését csütörtökön tartja meg. A februárban való újoncozásnak immár semmi sincs útjában. A főrendiház tegnap gróf Dessewffy Aurél elnöklésével ülést tartott, amelyen vita nélkül egyhangúlag általánosságban, részleteiben és harmadszori olvasásában is megszavazta a két újoncjavaslatot. „Miként az egyenlő szabadság törvényéből folyó következtések mindegyike, melyet jogoknak nevezünk, jobban érvényre jutott, amint a társadalmi élet magasabb fokot ért el, úgy itt is a jogoknak egész összegét, melyet eredetileg a nőktől teljesen megtagadtak, ezek ugyan a haladás során szerzik meg.“ Hogy ez a haladás tetőpontját még nem érte el, az bizonyos. Lória „A szociológia története" című munkájának utolsó fejezetében — ez a munka különben egyike az emberek által írt legszebb könyveknek — igen valószínűleg nagyon helyesen következtet arra a korszakra, amelynek az eddigiekre a társadalmi fejlődés törvényeiből kifolyólag jönnie kell. Az anya és az apa uralmának korszaka után ez lesz a legméltányosabb, amely a megváltozott társadalmi berendezkedések és az anyagiakon való egyenlő uralom folytán a nőnek eddigi meghurcoltatásáért meg fogja adni az erkölcsi elégtételt. Addig persze a charleroi és hozzájuk hasonló férjek az urak, kérik a házasságtörő asszonyok megbüntetését és maguk sorra csalják feleségeiket. Finesi: Politikai hirek, a házszabályrevizió. — A magyar delegátusok visszautazása. — Az újoncjavaslat a főrendiházban. — Az adóreform. — Legújabb hírek. — * Kaposvár, január 31.