Somogyi Hirlap, 1908. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1908-07-01 / 148. szám

Kaposvár. Szerda, 1908. július 1. 148. szám. V. évfolyam. tinllnetfisi Bkt évre 10 korona, fél évre 8 korona, negyedévre kunzetetu ^ korona hór, 1 korona K fillér. dl] ! Tanítóknak : igéri évra 12 korona. — Egyet szém óra 4 fill. legjelenik hétfő kivételével minden nap^ Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utca 7. az Nyilttér, mulatságok, báli kimutatások és magánközlemények soronkint.....................................................................óu filler. Kijegyzési és esketési értesítések dija ... 5 korona. A katonai kérdésekről. A Somogyi Hírlap számára írta: Szász József országgyűlési képviselő. Budapest, június 29. Az osztrák kormányhoz közel álló lapok újságolják, hogy a katonai kérdések rendezése küszöbön áll. Helyes ! A magyar politikai közvélemény régóta sürgeti e kérdések megoldását — Nem zárkózik el a megoldás elől most sem. A kérdés csak az, milyen megoldást akarnak osztrák szomszédaink. — Olyant-e, amelyik megfelel a nemzet jogainak, vagy pedig olyant, amelyik továbbra is németté tenné a hadsereget nyelvében, gondolkodásában és erkölcseiben. Sok jót, nagy reményeket nem táplálunk e kérdések felszínre vetése körül. Ha a hatalom fejleszteni akarja a hadsereget, mi e fejlesztéshez hozzájárulunk, ha a hadseregben nemzeti igényeink kielégítést nyernek. Ekkor béke lesz, ekkor megadjuk a hadsereg fejlesztéséhez szükséges eszközöket. Ha azonban továbbra is fenn akarják tartani a bajok forrását, a mostani tűrheteten állapotokat, akkor béke nem ehet, akkor a függetlenségi és 48-as párt tudni fogja a haza és választó iránti kötelességét. Hosszú évek során át rájöhetett a hatalom arra, hogy a katonai, kérdések helyes megoldása hosszú időre békét teremthet a két állam között. Ez a jobb meggyőződés uralja most, — ha a jelek nem csalnak — a magas katona köröket is, jól tuduk mi is, hogy a hadsereg harcképességét fejleszteni kell. Fejleszteni tell oly mértékben, hogy esetleges alkalomkor a hadsereg hite, tekintélye csorbát ne szenvedjen és megudja védeni a két nemzetnek vitáis érdekeit esetleges támadókkal szemben. Az utóbbi időben gyakran találkoztak egymással az államfők, arancia köztársaság elnöke ellátogaott Londonba Edward angol kiályhoz, aki viszont az orosz cárral alálkozott. Uralkodóknak gyakori alálkozása, így mutatja a történelm, ritkán szolgál a béke megerőstésére, de többnyire előjele elköetkezendő bonyodalmaknak. Nincs kizárva mostan sem. Látjuk az angol-francia-orosz barátságot, mely Németország és vele Ausztria-Magyarország elszigetelésére törekszik. A hármas szövetség harmadik tagjától, Olaszországtól bonyodalom esetén nem sok biztatót remélhetünk. Érdekei a Balkánon ellentétesek a mieinkkel. — Látjuk, hogy Ausztria déli részein milyen mérveket ölt az Illír-mozgalom, halljuk, hogy a két szövetséges miként erősíti a határokat, olvassuk, hogy Olaszország évente milliókkal emeli hadserege és haditengerészete költségvetését. Mert erősíti a határokat, miért fejleszti hadseregét és haditengerészetét ? Bizonyára nem azért, hogy nagyon bizonyos a béke tartósságában és hogy a háború valószínűségét bizartnak tartja. Aligha tévedünk, ha azt hisszük, hogy a külpolitikai helyzet nyomásának súlya alatt határozta el magát a hatalom a katonai kérdések rendezésére. Elhatározta magát azért, mert belátta, hogy a magyar nemzet áldozatkészsége nélkül a hadsereget fenntartani, fejleszteni, harcképessé tenni nem roja. Mi belebocsátkozunk a kérdések megoldásába, belebocsátkozunk anélkül, hogy hogy a minden, vagy semmi álláspontjára helyezkednénk. Sohasem volt és most sem volna helyes politika az, ha a nemzet fejlődését kilométerekkel előrevinni tudjuk, hogy akkor egy lépés miatt ezt a fejlődést megakadályozzuk. A hadsereg ügye eddig noli me tangere volt az uralkodó előtt, most a nemzeti igényeket ki akarja elégíteni. Milyen lesz ez a kielégítés, ma még természetesen nem tudjuk; reméljük azonban, hogy jóakarattal és kölcsönös megértéssel sikerül ezeket a kérdéseket a király és nemzet megelégedésére sikeresen megoldani. Erre nagy szükség is van. Királynak ép úgy, mint nemzetnek. Egyik a másik nélkül meg nem állhatja a helyét a világ népeinek létfentartásáért vívandó nagy harcaiban. Szükségünk van rá azért, hogy ezek a sok keserűséget, konfliktust előidézett kérdések végre-valahára olyan nyugovó pontra vitessenek, ahonnan többé nem harag és gyűlölködés, de a béke áldása fakad királyra, nemzetre egyaránt. Néhány nap múlva valószínű, hogy elkövetkezik a nyári szünet, a nyári pihenés. Az, aki az ország népének sorsát komolyan szívén viseli, kell, hogy foglalkozzék e komoly kérdésekkel, foglalkozzék úgy, hogy érintkezve a néppel, lelkébe reményt és bizalmat öntsön, gerjesszen nemes szenvedélyeket a hazáért és e nemzetnek jövendőjéért, száműzze a lelkekből a kishitűség, vagy a rosszakarat fel-fellángoló bolygó tüzeit, amelyek csábítók ugyan az éjszakában, de az utast legtöbbször nem biztos útra, de ingoványok útvesztőibe csábítják. fl város parlamentjéből. Részleges tisztúyitás. Betöltötték az új állásokat. — A Somogyi Hírlap tudósitójától. — Kaposvár, junius 30. Kaposvár város fejlődésének elmaradhatlan következménye volt, hogy a tisztviselőinek létszámát szaporítsa. Ez vezette akkor, amikor egy eső és egy pénztári számvevői és rendőrfogalmazói állást szervezett. Mi kezdettől fogva azt hangsúlyoztuk ez állásokkal kapcsolatban, hogy a betöltésnél érdemeket kell jutalmazni és mindenesetre olyan egyéneket ültetni e nagy felelősséggel járó állásokba, akik azokat betölteni képesek. Bizonyos oldalról személyi kérdést csináltak a dologból s oly nagy volt a választás előtti hajsza, hogy kétséges volt, várjon győz-e a jobb érzés, diadalmaskodik-e az igazság ? Végre a képviselőtestületi tagok óriási többsége a mi álláspontunkra helyezkedett s olyanokkal töltötte be az új állásokat, akikben megbizhatik, hogy hivatali kötelességüknek eleget fognak tenni. Az első számvevői állásra hivatali pályázó nem volt, igy a pályázók közül a legmegfelelőbbet választották ki. A pénztári számvevői állást a pályázók közül egyedül kvalifikációval bíró városi tisztviselővel töltötték be. A rendőrfogalmazói állást pedig annak juttatták, akinek állásából az uj állást kreálták s akiben az állás betöltéséhez szükséges minden kellék meg van az eddigi rendőrirnoknak. A részleges tisztújításról a következő tudósítás számol be: Délelőtt 11 órakor nyitotta meg a közgyűlést, melyen szokatlanul sokan voltak jelen. Plachner Sándor vármegyei főjegyző, alispánhelyettes. Bizalmi férfiakul Berger Ignác, Légá Lajos, Szarka János és Újvári István városatyákat választották meg.