Somogyi Hirlap, 1909. június (6. évfolyam, 123-145. szám)

1909-06-02 / 123. szám

VI. évfolyam. Kaposvár. Szerda, 1909. junius 2. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS POLITIKAI NAPILAP. Elfiff'AMei Etey évre 18 korona, fél évre 8 korona, negyedévre "'jii *°BI 1 korona, egy hóra 1 korona 60 fillér. ——---------­— áll: — Tanítóknak: Égési évre 12 korona.­­ Egyes szám­ára 4 éli, megjelenik hétfő kivételével minden nap. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. 123. szám.­­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona­ utca 7. szám. Nyílttér, mulatságok, báli kimutatások és magánközlemények soronkint....................................................................10 fillér. Eljegyzési és esketési értesítések díja ... 5 korona. Magyar átok. A krízis eddigi tanulságaiból meg­állapítható, hogy közelfoghatólag bebizonyult, miszerint a hatvanhetes törvényekben lefektetett Magyaror­szág közgazdasági önállóságára vo­natkozó biztosítékok holt betűk. Mert minden törekvés, amely ezek­nek a papírjogoknak az érvényesí­tésére irányul, egyrészt Ausztriában oly nagyfokú ellenségeskedést kelt, aminő — ha más államok között nyilatkoznék meg — okvetlenül há­borúra vezetne. Kétségtelen az is, hiába bizonyí­totta be a többség a maga kor­­mányképességét, mégis a legnagyobb akadályokba ütközik az, hogy át­vegye az ország kormányzását.­­ Látni való tehát ezekből, hogy Ma­gyarországot a valódi alkotmányos­ságtól még hosszú és tövisekkel megrakott út választja el. És annál nehezebb ezt az utat megtenni, mert amíg Ausztriában a kíméletlen el­lenségekké fajult osztrák pártok ve­lünk szemben egységesen lépnek föl, addig nálunk bármilyen komoly kérdés merüljön föl, azonnal szét­ágaznak a vélemények és a kisebb­ség semmi áron sem akarja a saját fölfogását a többségéhez alkalmazni, úgy, hogy a nemzeti önvédelemre kerül a sor, ez mindig csak a nem­zetnek egy részét, nem pedig annak összességét találja együtt. Midőn a függetlenségi párt, mint többség, kormányképes programmot alkotott, a közgazdasági önállóság el­érését tűzte ki céljául. Ezen törek­vése mellett szilárdan áll még most is és ezt annál is inkább kell ten­nie, mert eddigelé semmi olyan megoldásra sem tudott ráakadni, mely a nemzeti ügyet talán más téren vihetné előre. Lehet, hogy a többségnek ez a szilárd magatartása alkotmányvál­­ságra vezet. És épen ezért minden igaz hazafinak komolyan kell mér­legelni elhatározásának súlyát és azt, várjon annak idején képes lesz-e megállani helyét? Mert végtelen szo­morú volna, ha egy esetleges alkot­­mányküzdelem vereséggel végződ­nék. Harcra készen. . . . (Országos közigazgatási értekezlet.) — A vármegyei tisztviselők gyűlése. — A Vármegyei Tisztviselők Országos Egye­sülete derék, üdvös dologba fogott. Orszá­gos közigazgatási konferenciát rendezett el­­tagadhatatlan nagy sikerrel, úgy hogy e konferenciáknak évről-évre való megismét­lése bizonyosra vehető. Nincs oly széttagolt országos testület, mint a vármegyei tisztvi­selőké. Van ugyan már virágzó, egyre job­ban fejlődő egyesületük, de a szokásos egyesületi életműködés keretén túl megy a mostani kezdés : országos közigazgatási ér­tekezlet tartása, amelynek célja kettős. Egy­részt a vármegyénként széttagolt testület tagjai között a személyes érintkezésre, az ismerkedésre, a testületi szellem fejlesztésére alkalmat adni, másrészt pedig — s ez a fő — a közigazgatásnak a mindennapi élet által felvetett aktuális kérdéseiben eszméket váltani úgy „ne lige latc.­“,­­m­int „de lege feranda“. Úgy van arról, hogy mint kell alkalmazni a törvényeket, mint arról, hogy minő törvényeket kell hozni. Köz­igazgatá­sunk egyöntetűségét hatalmasan mozdítja elő ez az országos értekezlet s amellett a felvetett új eszméknek rendkívüli súlyt ad az, hogy forrásuk nem a szürke elmélet, hanem a lüktető élet, a gyakorlat. Nem egyesületi hit ez a herkulesfürdői tanácsko­zás, hanem gyakorlati, komoly országos politika. Ami az első országos értekezlet munkáját illeti, feltűnést fog kelteni a hozott határo­zatok között a vármegyei pénztárak vissza­állítása kérdésében elfoglalt álláspont. A vármegyei pénztárak visszaállítását nem kí­vánják, de a számvevőségeket igen. Ki kell emelnünk, hogy Issekutz alispán­nak, mint Fazekas Ágoston alispán, egyesü­leti elnöknek hazafias nyilatkozatai, amelyek­ben a megyei tisztviselőknek az alkotmány­hoz való törhetlen ragaszkodását hangoz­tatták, zajos hatást keltettek. Nagy tetszéssel fogadták Andrássy Gyula gróf belügyminiszter és Hadik János gróf államtitkár üdvözlő táviratait. Nagy figyelmet keltettek Horváth József országgyűlési képviselőnek s Fazekas elnök bezáró beszédének az esetleges új nemzeti ellenállásra célzó kijelentései. Készek az új harcra , ha arra komoly szükség lenne, amint azt Horváth József az egész gyüleke­zet általános helyeslése között kijelentette. Ünnepelt főszolgabíró. Banket dr­avastics Nándor tiszteletére. — A „Somogyi Hírlap“ tudósítójától. — Kaposvár, junius 1. Impozáns melegséggel és lelkesedéssel ün­nepelték szombaton este a kaposvári járás közigazgatási tisztviselői, a községi jegyzők, járásorvosok, továbbá a főszolgabírói hiva­tal tagjai, kiváló vezetőjüket, a kaposvári járás érdemes főszolgabíráját: Svastits Nán­dor drt. A járási tisztviselők szeretete min­den évben ünneppé szokta avatni május 29-ét, szeretett vezérük névnapját, — ebben az esztendőben a szokottnál is impozánsabb formában ülték meg ezt az ünnepet, felele­tül azokra a bár teljesen súlytalan, de mél­tatlanságukban mégis sajnálatos támadásokra, amelyek a közelmúltban dr­á vasf/fs Nándor kiváló egyéniségét érték. —*' 11 -" ' ~ é ■ A lelkes hangulatban lefolyt bankerre az idén több mint ötvenen gyűltek össze a Ko­rona-szálló nagytermében a kaposvári járás­beli jegyzők, orvosok, a szolgabíróság hi­vatalnokai s rajtuk kívül is még néhányan a főszolgabíró tisztelői közül. A lakomán az első fölköszöntőt Gáspár Imre dr járásorvos mondotta, közvetlen sza­vakban tolmácsolva azt a nagy tiszteletet és szeretetet, amely a kaposvári járás összes tisztviselőit főszolgabírájuk iránt eltölti. Majd Györkös Ferenc hedrahelyi jegyző szólalt fel, lendületes pohárköszöntőjében szintén a fő­szolgabírót éltetve. Svastits Nándor úr rendkívül hatásos be­szédben köszönte meg az ünneplést s kifej­tette, hogy bár nehéz az ő hivatása és hely­zete, de olyan jegyői és tisztviselői kar, mint a kaposvári járásbeli, felette megkönnyíti ezt. Kérte a tisztviselőket, hogy továbbra is olyan lelkesedéssel munkálkodjanak a közért, mint a lefolyt két év alatt, akkor ezután is min­den megrázkódtatás nélkül fogják végezni a közigazgatás nem egyszer terhes feladatait. A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után Pete Lajos, a lengyeltóti járás főszolgabírája mondott pompás pohárköszöntőt, amelyben Svastits Nándor dr volt járásának, a len­gyeltóti járásnak szeretetét tolmácsolta. Svas­­tits Nándor dr szép szavakban köszönte meg ezt az üdvözlést is s azt üzente vissza a lengyeltóti járás tisztviselőinek, hogy be­csüljék meg jól jelenlegi főnöküket, mert an­nál kiválóbbat aligha kaphatnak. Még dr Fehér Henrik éltette a kaposvári járás derék tisztviselőit, kívánva, bárha az országban minden járásnak ilyen hivatalno­kai volnának. Ezt a pohárköszöntőt is nagy tetszéssel fogadták s a társaság a késő éjjeli órákig maradt együtt a legjobb hangulatban.

Next