Somogyi Hirlap, 1909. június (6. évfolyam, 123-145. szám)
1909-06-02 / 123. szám
VI. évfolyam. Kaposvár. Szerda, 1909. junius 2. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS POLITIKAI NAPILAP. Elfiff'AMei Etey évre 18 korona, fél évre 8 korona, negyedévre "'jii *°BI 1 korona, egy hóra 1 korona 60 fillér. ——---------— áll: — Tanítóknak: Égési évre 12 korona. Egyes számára 4 éli, megjelenik hétfő kivételével minden nap. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. 123. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona utca 7. szám. Nyílttér, mulatságok, báli kimutatások és magánközlemények soronkint....................................................................10 fillér. Eljegyzési és esketési értesítések díja ... 5 korona. Magyar átok. A krízis eddigi tanulságaiból megállapítható, hogy közelfoghatólag bebizonyult, miszerint a hatvanhetes törvényekben lefektetett Magyarország közgazdasági önállóságára vonatkozó biztosítékok holt betűk. Mert minden törekvés, amely ezeknek a papírjogoknak az érvényesítésére irányul, egyrészt Ausztriában oly nagyfokú ellenségeskedést kelt, aminő — ha más államok között nyilatkoznék meg — okvetlenül háborúra vezetne. Kétségtelen az is, hiába bizonyította be a többség a maga kormányképességét, mégis a legnagyobb akadályokba ütközik az, hogy átvegye az ország kormányzását. Látni való tehát ezekből, hogy Magyarországot a valódi alkotmányosságtól még hosszú és tövisekkel megrakott út választja el. És annál nehezebb ezt az utat megtenni, mert amíg Ausztriában a kíméletlen ellenségekké fajult osztrák pártok velünk szemben egységesen lépnek föl, addig nálunk bármilyen komoly kérdés merüljön föl, azonnal szétágaznak a vélemények és a kisebbség semmi áron sem akarja a saját fölfogását a többségéhez alkalmazni, úgy, hogy a nemzeti önvédelemre kerül a sor, ez mindig csak a nemzetnek egy részét, nem pedig annak összességét találja együtt. Midőn a függetlenségi párt, mint többség, kormányképes programmot alkotott, a közgazdasági önállóság elérését tűzte ki céljául. Ezen törekvése mellett szilárdan áll még most is és ezt annál is inkább kell tennie, mert eddigelé semmi olyan megoldásra sem tudott ráakadni, mely a nemzeti ügyet talán más téren vihetné előre. Lehet, hogy a többségnek ez a szilárd magatartása alkotmányválságra vezet. És épen ezért minden igaz hazafinak komolyan kell mérlegelni elhatározásának súlyát és azt, várjon annak idején képes lesz-e megállani helyét? Mert végtelen szomorú volna, ha egy esetleges alkotmányküzdelem vereséggel végződnék. Harcra készen. . . . (Országos közigazgatási értekezlet.) — A vármegyei tisztviselők gyűlése. — A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete derék, üdvös dologba fogott. Országos közigazgatási konferenciát rendezett eltagadhatatlan nagy sikerrel, úgy hogy e konferenciáknak évről-évre való megismétlése bizonyosra vehető. Nincs oly széttagolt országos testület, mint a vármegyei tisztviselőké. Van ugyan már virágzó, egyre jobban fejlődő egyesületük, de a szokásos egyesületi életműködés keretén túl megy a mostani kezdés : országos közigazgatási értekezlet tartása, amelynek célja kettős. Egyrészt a vármegyénként széttagolt testület tagjai között a személyes érintkezésre, az ismerkedésre, a testületi szellem fejlesztésére alkalmat adni, másrészt pedig — s ez a fő — a közigazgatásnak a mindennapi élet által felvetett aktuális kérdéseiben eszméket váltani úgy „ne lige latc.“,mint „de lege feranda“. Úgy van arról, hogy mint kell alkalmazni a törvényeket, mint arról, hogy minő törvényeket kell hozni. Közigazgatásunk egyöntetűségét hatalmasan mozdítja elő ez az országos értekezlet s amellett a felvetett új eszméknek rendkívüli súlyt ad az, hogy forrásuk nem a szürke elmélet, hanem a lüktető élet, a gyakorlat. Nem egyesületi hit ez a herkulesfürdői tanácskozás, hanem gyakorlati, komoly országos politika. Ami az első országos értekezlet munkáját illeti, feltűnést fog kelteni a hozott határozatok között a vármegyei pénztárak visszaállítása kérdésében elfoglalt álláspont. A vármegyei pénztárak visszaállítását nem kívánják, de a számvevőségeket igen. Ki kell emelnünk, hogy Issekutz alispánnak, mint Fazekas Ágoston alispán, egyesületi elnöknek hazafias nyilatkozatai, amelyekben a megyei tisztviselőknek az alkotmányhoz való törhetlen ragaszkodását hangoztatták, zajos hatást keltettek. Nagy tetszéssel fogadták Andrássy Gyula gróf belügyminiszter és Hadik János gróf államtitkár üdvözlő táviratait. Nagy figyelmet keltettek Horváth József országgyűlési képviselőnek s Fazekas elnök bezáró beszédének az esetleges új nemzeti ellenállásra célzó kijelentései. Készek az új harcra , ha arra komoly szükség lenne, amint azt Horváth József az egész gyülekezet általános helyeslése között kijelentette. Ünnepelt főszolgabíró. Banket dravastics Nándor tiszteletére. — A „Somogyi Hírlap“ tudósítójától. — Kaposvár, junius 1. Impozáns melegséggel és lelkesedéssel ünnepelték szombaton este a kaposvári járás közigazgatási tisztviselői, a községi jegyzők, járásorvosok, továbbá a főszolgabírói hivatal tagjai, kiváló vezetőjüket, a kaposvári járás érdemes főszolgabíráját: Svastits Nándor drt. A járási tisztviselők szeretete minden évben ünneppé szokta avatni május 29-ét, szeretett vezérük névnapját, — ebben az esztendőben a szokottnál is impozánsabb formában ülték meg ezt az ünnepet, feleletül azokra a bár teljesen súlytalan, de méltatlanságukban mégis sajnálatos támadásokra, amelyek a közelmúltban drá vasf/fs Nándor kiváló egyéniségét érték. —*' 11 -" ' ~ é ■ A lelkes hangulatban lefolyt bankerre az idén több mint ötvenen gyűltek össze a Korona-szálló nagytermében a kaposvári járásbeli jegyzők, orvosok, a szolgabíróság hivatalnokai s rajtuk kívül is még néhányan a főszolgabíró tisztelői közül. A lakomán az első fölköszöntőt Gáspár Imre dr járásorvos mondotta, közvetlen szavakban tolmácsolva azt a nagy tiszteletet és szeretetet, amely a kaposvári járás összes tisztviselőit főszolgabírájuk iránt eltölti. Majd Györkös Ferenc hedrahelyi jegyző szólalt fel, lendületes pohárköszöntőjében szintén a főszolgabírót éltetve. Svastits Nándor úr rendkívül hatásos beszédben köszönte meg az ünneplést s kifejtette, hogy bár nehéz az ő hivatása és helyzete, de olyan jegyői és tisztviselői kar, mint a kaposvári járásbeli, felette megkönnyíti ezt. Kérte a tisztviselőket, hogy továbbra is olyan lelkesedéssel munkálkodjanak a közért, mint a lefolyt két év alatt, akkor ezután is minden megrázkódtatás nélkül fogják végezni a közigazgatás nem egyszer terhes feladatait. A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után Pete Lajos, a lengyeltóti járás főszolgabírája mondott pompás pohárköszöntőt, amelyben Svastits Nándor dr volt járásának, a lengyeltóti járásnak szeretetét tolmácsolta. Svastits Nándor dr szép szavakban köszönte meg ezt az üdvözlést is s azt üzente vissza a lengyeltóti járás tisztviselőinek, hogy becsüljék meg jól jelenlegi főnöküket, mert annál kiválóbbat aligha kaphatnak. Még dr Fehér Henrik éltette a kaposvári járás derék tisztviselőit, kívánva, bárha az országban minden járásnak ilyen hivatalnokai volnának. Ezt a pohárköszöntőt is nagy tetszéssel fogadták s a társaság a késő éjjeli órákig maradt együtt a legjobb hangulatban.