Somogyi Hirlap, 1909. július (6. évfolyam, 146-172. szám)
1909-07-01 / 146. szám
2 A belügyminiszter Kaposvár ellen. Megsemmisítette a köztisztasági szabályrendeletet Az állami tisztviselők felebbezése győzött. — A „Somogyi Hírlap“ tudósítójától. — Kaposvár, június 30. Számtalan szóbeli és irásbeli vita folyt le már Kaposvár négy év előtt alkotott köztisztasági szabályrendelete körül. A vitatkozások ütközőpontja az volt: jogos-e a város álláspontja, amely szerint a szabályrendeletben az állami, városi és megyei tisztviselőkre is négy százalékos köztisztasági adót vetett ki. A belügyminiszter ma érkezett leiratával radikálisan véget vetett a vitának s helyet adván a tisztviselők felebbezésének, a szabályrendeletet megsemmisítette. Ezzel most az ügy elölről kezdődik, a képviselőtestületnek újra kell megalkotnia a szabályrendeletet. A nagyérdekű ügy részletei és előzményei a következők: Kaposvár képviselőtestülete 1905. április 6-án tartott közgyűlésében alkotta meg a köztisztasági szabályrendeletet, amelynek intézkedése szerint a város belterületén fekvő 14 utca és tér köztisztasági munkálatainak költségeit ez utcák lakói fedezik s e célra az itt lakó állami megyei és városi tisztviselők is négy százalékos köztisztasági adót fizetnek. A vármegye 1905. május 1-én jóváhagyta a szabályrendeletet. Dorner Zoltán és társai ez ellen a belügyminiszterhez panaszt adtak be, amelyet a miniszter 1908. június 29-én azzal küldött le a vármegyéhez, hogy adja ki ezt a városnak, amely mint előterjesztést tárgyalja a közgyűlésen a panaszt. A képviselőtestület rendkívüli közgyűlése 1908. szeptember 10-én elutasította a tisztviselők panaszát. November 28-án pedig ez a vármegye a tisztviselők újabb felebbezését elutasította s ismét jóváhagyta a képviselőtestület határozatát. A felebbezők azonban ekkor sem hagyták abba az ügyet s megint a belügyminiszterhez fordultak, aki aztán a vármegyéhez ma érkezett leiratával a felebbezésnek helyt adott, a szabályrendeletet megsemmisítette s felhívta a vármegyét; utasítsa a képviselőtestületet olyan új köztisztasági szabályrendelet alkotására, amely a tisztviselőknek az 1886. XXII. t.-c. 138. § a által biztosított pótadó -mentességét szem előtt tartja. A miniszteri leirat egyik indoka, hogy a miniszter a tisztviselők községi pótadó mentességének sérelmét látja a négy százalékos köztisztasági adóban. De a másik indok, hogy a miniszter különben sem tartja méltányosnak, hogy egyes utcák köztisztasági költségeit épen csak ezeknek az utcáknak a lakói fizessék, mert hiszen ezeket az utcákat az egész város népe használja. Ezért a miniszter azt mondja: „igazságosabb“ szabályrendeletet alkosson a város. SOMOGYI HÍRLAP* 1909. június 1. Népünnepély az aradi Golgota megváltására és a kaposvári Kossuth-szoborra. Barabás Béla Kaposváron. — A „Somogyi Hírlap“ tudósítójától. — Kaposvár, junius 30. Jól sikerült ünnepséggel áldozott tegnap Kaposvár város közönsége az aradi tizenhárom vértanú és Kossuth Lajos emlékének s tekintélyes összegre rúg ennek az ünnepségnek anyagi eredménye is. A rendezőbizottság meghívására készséggel megjelent az ünnepély díszének emelésére Barabás Béla országgyűlési képviselő is, az aradi Golgota-bizottság elnöke s a vesztőhely megváltását célzó mozgalom kezdeményezője és lelkes vezére. Barabás kaposvári tartózkodásáról és a sikerült népünnepélyről a következő tudósításunk szól: Délelőtt 11 órakor mintegy 300 főnyi tömeg várta a pályaudvaron Barabás Béla érkezését, akinek fogadására Kapotsfy Jenő főispán is megjelent az állomáson. A tömeg nagy éljenzéssel fogadta a pesti gyorsvonatból kiszálló Barabást, akit a város nevében Kovács Soma polgármesterhelyettes üdvözölt formás beszéddel. A ünneprendező-bizottság üdvözlése után Lene Katus virágcsokrot nyújtott át a képviselőnek, aki ekkor köszönetet mondott az üdvözlésekért. Először is a virágot köszönte meg, amelyet, — úgymond — magával visz Aradra s a vértanuk sir’"t helyez el, majd Kaposvár lelkesedését és hazafiságát dicsérte. Nagy éljenzéssel fogadott beszéde után Barabás Bála Kapotsfy Jenő főispánnal szállott kocsira. A főispán lakására vitte Barabást, aki a népünnepségig az ő vendége volt. Délután három órakor kezdődött a népünnepély verőfényes, gyönyörű időben, amelynél szebbet kívánni sem lehetett volna. Természetes, hogy az ünneplő közönség sűrű csapatokban vándorolt ki a sétatérre, amelyen már ekkor minden előkészület befejezést nyert. Maga a hazafias ünnepség kevéssel három óra után vette kezdetét a vendéglő régebbi helyén felállított nyílt színpadon. A postatisztviselők dalkörének szép éneke, a Honfi-dal nyitotta meg az ünnepséget, míg a második szám Tankovits Ilonka szavalata volt, amelyet nagy tetszés fogadott. Barabás Béla tartotta mos meg a közönség nagy érdeklődése közepette ünnepi beszédét. Ennek első részében megkapó szavakkal szólott általában a magyar nemzet nagy alakjaikról, Kossuthról és az aradi vértanukról, úgyszintén a nemzeti kegyelet megnyilatkozásairól. — Majd részletesebben ismertette az aradi vesztőhely megváltására irányuló mozgalmat, elmondván és megindokolván, hogy miért kell erre a célra 200000 koronát meghaladó összeget gyűjteni. A vesztőhely emlékművének felállítására és Golgotha-parkra csak 8 — 10 hold föld volna szükséges, de ezt, a tulajdonképeni vesztőhelyet nem lehet magában megkapni, mert tulajdonosa 132 hold területű földjét csak egészben adja el. Megveszik tehát az egész területet, de azután a szükséges helyen kívül a többit eladják s a befolyó pénzből fedezik az emlékmű felállításának költségeit. Beszéde végső részében Kaposvár közönségét üdvözölte Barabás a hazafias ideálokért való lelkes mozgalmában s továbbra is kérte a város nemes lelkesedését a szent célokra. Barabás nagyhatású beszéde után Mozsgay Gyula szavalt nagy tűzzel és nagy lelkesedést keltve, majd a posta tisztviselők dalkörének éneke zárta be a hazafias ünnepséget, amelyet a nyílt színpadon kabaretelőadás követett. Közben megkezdődött a sátorokban is a mozgalmas élet. A sétatéren rengeteg nagy tömeg hullámzott fel s alá és senki sem fukarkodott, hol itt, hol ott áldozni néhány fillért a hazafias célokra. Az áldozatra pedig volt alkalom elég, mert nemcsak az elárusító sátrakban ültek hivogatóan Kaposvár hölgyei, de a tömeg között is elvegyültek, konfettit, sorsjegyeket s mindenféle apróságokat árusítva. Csakhamar megkezdődött a konfetti- és szerpentin csata is s a sétatéren késő estig a lehető legvigabb, legmozgalmasabb élet uralkodott. Este jól sikerült táncvigalom zárta be az ünnepséget. A népünnepély tekintélyes összeget hozott a kettős hazafias célra. Őrült vagy gazember? Lopott, hogy szenvedélyét kielégíthesse. Egy gyógyszerész-segéd üzelmei. — A „Somogyi Hírlap“ tudósítójától. — Kaposvár, június 30. Egy fiatal gyógyszerész segéd letartóztatásáról kell beszámolnunk, akinek különös üzelmei megokolttá teszik azt a kérdést, amit cikkünk címéül írtunk. Egy Farkas Sándor nevű okleveles gyógyszerész-segéd, akinek személyével városunkban, Kaposváron is elkövetett csalásai miatt már foglalkoztunk, a legfurfangosabb módon csalt, lopott és sikkasztott, csakhogy szenvedélyét, a régiséggyűjtést, kielégíthesse. Valószínű, hogy a kleptomániának egy különös fajtájával állunk itt szemben, mert józan ésszel el sem képzelhető, hogy valaki azért csaljon és lopjon, hogy a csalárd után szerzett pénzen a múzeumnak régiségeket vásároljon. A gyógyszerésszel ma abból az alkalomból kell újból foglalkoznunk, hogy a szentesi rendőrség felgyülemlett bűnlajstroma következtében letartóztatta és átkísérte az ügyészség fogházába. Székesfehérváron Czollner Vince gyógyszerészt károsította meg megközelítőleg ezer koronával. Naponként megdézsmálta a pénztárt harminc—negyven koronával, sőt nagyobb összegekkel is. Csalásaira úgy jöttek rá, hogy a gyógyszerész egy megbízottja útján 100 koronáért gyógyszert vásárolt, a segéd pedig ennek dacára is, este mindössze 40 korona bevételt mutatott ki. Czoll-