Somogyi Hirlap, 1909. december (6. évfolyam, 274-298. szám)

1909-12-01 / 274. szám

VI. évfolyam. Kaposvár. Szerda, 1909. december 1. 274. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS POLITIKAI NAPILAP. PlAfUot­of BITT évre 16 korona, fél évre 8 korona, negredévre blonniOSl 4 kor., egy hóra 1 kor. 50 fillér. Egyed arám ara 4 HU. — dl]­Z — Tanítóinak: Egész évra 12 korona. — Vasúton 6 fillér. Higtelenik hétfő kivételével minden nap. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona­ utca 7. szám. Nyílttér, mulatságok, báli kimutatások és magán közlemények soronkint....................................................................60 fillér, Eljegyzési és esketési értesítések díja ... 5 korona. II MAGYAR PARASZT. Hét kereke van a Göncöl-szeke­­rének, mégis se ide, se oda ki nem billen a rudja, mintha a tűnő felhők gomolygattak volna eléje évezredes kátyút. Hét hónapja vesztegel a magyar válság a bécsi zökkenőkön s úgy hisszük, hogy már a világ végéig se lábolunk ki a dagasztékos ingoványból. Magyar kezek rángat­ják százfelé a kantárszárat, csoda-e, hogy eltörik a szekér rudja. Már mi úgy látjuk, hogy a rankrapipás, fokosforgató, árvalány­­hajas politika nem a Justhék tor­kára fojtja a kötelet, hanem az istenadta szegény magyar nép er­kölcsére, életére. A magyar népnek nem politika, hanem nevelés kell. Itthon nem tud boldogulni a magyar paraszt. Nyo­morog, tengődik, egy soron nyög a kivert ebbel, azt hinnék, nincs vele a csontjában, nincs életrevaló­ság szívében. Amerikában aztán, hová a kétségbeesés riasztja őket, megemberkednek, kinevelődnek, ér­telmes, hasznos polgárokká válnak. Ott egymást nevelik az emberek. Itthon lecibálják egymásról azt a kevés tisztességet is, mit az em­berbe az anyatermészet beleoltott. Hét hónap elvesztegetése egy nemzet életében egy évszázad ká­rát jelenti. Mennyi szociális alko­tást szülhetett volna ez az idő s mennyinek akasztotta meg a jövő­ben útját. Csak egyet tekintsünk. A közsé­gek és törvényhatóságok majdnem egyértelműleg írogattak a parlament jóakaratához a vasárnapi korcsma­zárás érdekében. A nép előtt csukva ilyenkor a parlament és a képvi­selői leereszkedés. Nem is látunk semmi változást az életen ! Dehogy nem látunk! Csak tá­­gabbra kell nyitni azokat az álmos szemeket. Figyelje meg minden okulni szerető ember, hogy a hétfői újságokat, amelyek vasárnapról számolnak, nem tintával, de vérrel írják. Vérrel, amely a magyar nép testéből buzog s amelynek alkohol illata metszi a levegőt. A hétfői toll alig ir krónikát másról, mint véres verekedésekről, késelésekről, gyilkosságokról, öngyilkosságokról, rablásról, utánállásról, a népmorál megdöbbentő elfajulásairól, az al­kohol diadalmaskodásairól. Olvassuk a hírt, egy percre meg­borzadunk, azután. .. azután­ el­feledjük. Miért ne, hisz legtöbbször csak egy parasztról, egy szerencsét­­­len munkásról van szó. Lehet, hogy nekünk a vezető társadalomhoz tartozóknak, ez kö­zömbös. Pedig, ha meggondolnánk, hogy az az egyszerű ember életé­vel épp úgy becses volt a nemzet­társadalomban, mint a mi életünk, akkor tán máskép gondolkodnánk. Nem ismeri a nép az élet becsét, mert az urak nem nevelik őket az életre. A szép dikciókból, a ban­­kettezésekből, a diszküldöttségekből a népnek nem jut semmi egyéb, mint az álmélkodás. ' Fittől pedig felkopik a becsületes élet álla . . . Tenni is kéne már valamit ! A politikai válság. (Nincs döntés. — A kihallgatások után. — Tisza nyilatkozata. — Bécsi hirek. Kaposvár, november 30. A bizonytalanság egyre tart. A két ízben a király elnöklete alatt tartott miniszteri ta­nácskozás, valamint Tisza kihallgatása és Wekerle bécsi útja mind megoldatlanul hagyta a helyzet nagy kérdőjelét. Tisza István gróf nem nyilatkozott arról, hogy a király előtt kifejtett fölfogása mennyiben fog esetleg kihatni a továbbiakra. De azt hírül adják a félhivatalos közlések, hogy a szom­bati kihallgatás sem hozta meg a döntést. Bécsi forrásból csaknem egybehangzóan azt jelentik, hogy teljesen bizonytalan a vál­ság további alakulásának az iránya. A király az elhatározásáról nem nyilatkozott. Hogy újabb meghívások lesznek-e és hogy mely körből, azt ma senki sem tudja. A lapokban közölt neveket csak a találgatás vetette a felszínre, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket a neveket ki lehetne zárni a kombinációk sorából. Magyar politikai körökben aggodalommal látják a válság megoldásának újabb elodá­zását. A költségvetési év már hamarosan le­jár és még semmi támpont sincs arra, hogy a parlamentben a költségvetést benyújtani, indemnitást tárgyalni, delegációkat kiküldeni lehetne. Minden nap fokozza a megoldha­tatlan bonyodalmak esélyeit és csökkenti a megnyugtató kibontakozás lehetőségét. * Azt írják bécsi újságok, hogy a Justh-párt bizalmi emberei a legutóbbi napokban Bécs­­ben osztrák keresztényszocialista párti poli­tikusokkal tárgyalásokat folytattak azzal a célzattal, hogy összeköttetéseket létesítsenek és meghiúsítsák a kormány ama törekvését, hogy Tisza segítségével megegyezést létesít­sen a koronával“. A Neue Freie Presse azt is írja, hogy Mérey Lajos Justh-párti kép­viselő, a Ház volt alelnöke, járt most Bécs­­ben és ő folytatta a keresztényszocialista párttal a tárgyalást. Ezt a hírt egy bécsi kőnyomatos laptudó­­sító megcáfolja. Képtelenség is volna elhinni, hogy ilyen „összeköttetést“ keresne a ma­gyar párt. De az a körülmény magában, hogy a bécsi sajtóban e fegyverbarátság hívei nem némulnak el, végtelenül nagy ká­rokat okoz minden magyar nemzeti törek­vésnek. Az itteni pártos gyűlölködés szélső­ségei juttatják bécsi ellenségeinket ilyen kö­vetkeztetésekre. Már­pedig azt igazán kép­telenség csak elképzelni is, hogy magyar párt Luegerékkel barátkozhassál Hiszen Luegerék félreértést kizáró határozottsággal hirdetik a luegerista programmot a „magyar kérdésben.“ Csak olyan magyar kormány létesülése ellen hadakoznak a maguk perfid fegyvereivel­ és intrikáikkal, amelynek célza­tai e terveik szempontjából biztatók. Luegerék is sürgetik a választási reformot Magyar­­ország számára, de megkövetelik, hogy benne megteremtessenek a nemzetiségek és az összes széthúzó, törekvések érvényesülésének a biztosítékai. Ők tehát küzdenek a nemzeti biztosítékok politikája ellen a nemzetiségi biztosítékok jelszavával. Hogy Luegerék ebből a politikából nem engednek, az kétségtelen, mert ők természetesen nem akarnak maguk magyar miniszterek lenni, hanem olyan ma­gyar kormány kinevezését szeretnék kiintri­kálni, amelynek politikája kedvez az ő fel­forgató céljaiknak. * Az ausztriai helyzet ezen a héten valamely irányban tisztázódni fog. A parlamentet olyan erős törekvés igyekszik Magyarország­gal szemben harcképessé tenni, hogy az ideiglenes béke valószínűleg létre fog jönni.­­ Kaposvári katonák anneksziós segélye. Tudvalevő, hogy a hadvezetőség nagyobb összeget utalványozott azon magyar osztrák tartalékos és póttartalékos katonák családjai­nak segélyezésére, kik az annekszió alkal­mával hónapokon át, Bosznia hegyei között tanyáztak és ezalatt közülök nem egynek családja itthon éhezett, a kenyérkereső apa, vagy férj távollétében. Nagy számmal je­lentkeztek Kaposváron is ilyen segélyre igényt tartók, de mert bizonyos, hogy még akadnak, kik még szintén szívesen reflek­tálnak a segítségre, a katonai ügyosztály azoknak pótösszeírását rendelte el. A pót­­összeírás megkezdődött és 3 napig tart. Akik most sem jelentkeznek a katonai ügy­osztálynál, azoknak a segélyre vonatkozó igénye végleg érvényét veszti.

Next