Somogyi Hirlap, 1910. május (7. évfolyam, 99-121. szám)

1910-05-01 / 99. szám

VII. évfolyam. Kaposvár. Vasárnap, 1910. május 1. 99. szám. Eg * évre lit korun*, fél évre 8 koron», negyedévre 1 kor., egy kör» 1 kor. 80 fillér. Egya* «r*m­ár« 4 Ml. — dl] . — m­.k­okn.il. Ego«r *m kr. 12 koro... — Va.uton 8 fillér. 1 e g­­­e 1 e n i k hétfő kivételérel ml&dao nap. FUGGETLENSEGI POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utca 7. axis. Nyilfd­ér, mulatságok, báli kimutatások­ra magánközlemények aoronkint .•■••••••10 fillér. Eljegyzési éa eakettai értekítének dija . • • 5 korona. JEGYZETEK: Csinadratta bum! Kezdődik a tingli-tán­­gli. A politikai bohócok és magukat fölül­múló Dummer Augusztok és a sorvadt ge­rincű stréberek már megjelentek a porron­­don. Olyan elvi hengerbuckázást visznek véghez, hogy az önérzetes választónak ön­kéntelenül ökölbe szorul a keze. Minő elv­­tagadás, álképüsködés, a­rcátlan következet­lenség két-három hétre. Mig ki nem hu­­szonnyolcazta tőled a voksot, mig haverok­­jában nincs a mandátum, a megbízó levél, amely tapasztalt és köztudomás szerinti va­rázserővel bír a törtetéshez. Amivel karriert, tekintélyt, összeköttetést szerzett már sok üres fejű léhűtő, sok szürke Niemand, aki itthon csak Hágelmann előtti ácsorognak lehetett volna. Most, mikor néhai való jó Rédei bácsi el nem ugraszthatja onnan. Komoly, tartalmas jelöltjeinkért tüleked­jünk egy kissé, ezt kívánja a magyar virtus, de­­Nixért, akinek annyi értéke nincs, mint egy kicsorbult tengelyvégszegnek, bizony Náci bátyám, nem érdemes koponyát lékel­tetni ... * A logikához címzett csapszékben a mes­tergerendáról nem ütötte még úgy le ember fia a világító mécset, mint Németh István első polgár a reklám béklyóival. Két bal­kézzel írott szabályrendelete ikszet húz minden humbugra. Sok beszédnek sok az alja, sok nyomtatott betűben sok a huncutság. Nem hirdetés, falragasz, reklámi­­rozás kell a magyarnak, hanem oldalas, dörgicses és éljen a haza ! Jó bornak, jó árunak, nyakkendőnek, sónak, borsnak és a Dietrich csemegéinek nem kell cégér. Nem igaz Samu? Ezt az egész plakát alvást csak a kereskedők és az iparosok szítják. A sótartó­ját neki! Hát ne hirdessenek, ne reklámi­­rozzanak ! Hirdet- e a göcseji, vagy a szen­nai pógár? Nohát. És az első polgár minden tanácsadójával együtt nyugodt lelkiismerettel hajtja búval borús fejét közmunkában kifáradt kezére. Mert, mint Meszlényi György főplakátőr úr mondja, az a béklyós szabályrendelet jó. Nohát. Annak találta a kiküldött számtalan számú, ahol nem konyitó, szakértő bizott­ság is. Csak erről ne csacsogjon ön, ma­holnap ide vagy oda szavazó polgártárs. Mert csodálatos vicclapkészítő érzéke van a mi, szakbizottságokat kivezénylő képviselő­­testületünknek. Kacagtató. Kik mondtak vé­leményt e tönkre gázolt reklámügyben? Ke­reskedők, vállalkozók, iparosok, nyomdá­szok? Nem. Hanem pénzintézeti törzsfőnö­kök, tőkepénzesek, kanári hizlalók, Halley smokkok, akik annyit értettek az egész nagy-­­ jelentőségű ügyhöz, mint a táncmesterek a­­ gőzhenger ügyhöz, mészárosok a nőszabászat-­­ hoz, sok ilyen vagy olyan képet viselő a sajtó-ügyhöz és az egész tanács a modern reklám-hecchez és annak logikus megoldásá­hoz. Semmit. Egy fikarcnyit sem. Jó. Akkor hát miért éppen őket szakértősködtetik és szakbizottságoztatják, ott, ahol annyi keresni valójuk van, mint a tabi rituális metszőnek a hentesboltban? Semmi. * Egye fene a Piatnik eszme speditőrjét, ha már a bizottságok barázdájába léptünk, nézzünk át az új színház alapozási munká­lataihoz. Évtizedes tervezgetéseinket, készü­lődéseinket mégis siker koronázta. Építik a mi dicsőséges büszkeségünket, a színhá­zat. Állandó hajlékot adunk a művészet vándorpapjainak, és a kultúrában sok na­gyobb várost előztünk meg ezzel. Ember­öltőkig fog ez az épület bennünket, a kor, ez év kaposvári embereit dicsérni. Igen, emberöltőkig, ha ezzel is úgy nem járnánk, mint a cementből készült márvánnyal díszí­tett városházával. Nyolc évvel ezelőtt azt is több századra építették és ma már hullik róla a díszítés, fedele beázik, roskadozik, szóval: komiszul rossz. Ki vette azt át a vállalkozótól? Kik játszották el szakértelmüket? Persze, hogy bizottság. Nohát: — Mi nem ismerjük Melocco úrékat, tiszteljük szakértelmüket, vezetőjét, pallérjait, tégláit, zsindelyeit, de a városházára tekintve kíváncsiak vagyunk, van egy képviselőtestü­leti tagokból összeállított szakértői bizott­ság, amely a színházépítési munkálatokat, az építkezéshez szállított anyagokat ellen­őrizze ? Ha van, jó, ha nincs, legyen ! Még­pe­dig szakértőkből, mérnökből, építészből, kő­­műves, ács, lakatos és asztalos iparosokból összeállítva. Ez szakértő bizottság, de nem a plakát­ügy intendánsai. Nem Herzig úr, nem. A korteskedés. A kortes. Ez is egyike azon ma­gyar fogalmaknak, amelyeket a kül­föld is ismer. Társai a jogász, a csikós, a paprika ás a többi nép­rajzi requisitumok, legalább ilyen­formán volt megírva az egyik nagy német napilapban a magyar kor­teskedés. Nem igen volna okunk megbánni, ha a német lapnak ez egyszer tel­jes igaza volna a magyar dolgok hamisításában. Csakhogy a mostan folyó korteskedés nem olyan ártat­lan mulatság, mint ahogy amott túl látszik. Dehogy az. Magyarországon a korteskedés mindig veszedelme­sen komoly dolog volt, amelyhez három dolog volt szükséges : ígéret, pénz, alkohol. Ezt a hármat azután meg kell öntözni vérrel és az egé­szet egy kis minden részről való erőszakoskodással kell meggyűrni VÉDJEGY ÉS LEGJOBB LIMONÁDÉ Porotokban előállított limonádé. Egy adag 6 fillér.­­ Touristadoboz 12 adaggal, kapható, zsebben kényelmesen hordható alakban 80 fill. g75 le jenő( Kirándulásokon, sport-tourákon, had- Dietrich József, gyakorlatokon kitűnő szolgálatot tesz. frak­­hur. Bármely vizben oldva kitűnő limonádét ad. Béla és Készíti: KERTÉSZ ERNŐ gyógyszerész ádelmaan Béla kristálylimonádé gyára Szabadkán­ uraknál. TMZ Lapunk mai száma 16 oldalra terjed.

Next