Somogyi Hirlap, 1912. március (9. évfolyam, 48-73. szám)

1912-03-01 / 48. szám

Kaposvár, 1912 március 1 Péntek IX. évfolyam 48. szám Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre ♦ kor., SRUimititi egy hónapra ! korona 50 fillér. Egyes széni éra ♦ fillér» — ülj! — Vasárnap 1 fillér. — Tanítóknak: Egész évre 12 korona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sorona-utca 7. elás. Nyilttér, reklámközlemények, vigalmi kimutatások soronkint 60 fillér Eljegyzési és esketési értesítések díja ... .5 korona­ ­ városok Kaptár, február 29. Némethy Károly bülügyi állam­titkár a napokban kijelentette né­hány polgármester előtt, hogy 32 új városi törvény megalkotása rövid idő kérdése. Az 1848. évi XXIII. törvénycikk a városokra vonatko­zólag csak a leglényegesebb intéz­kedéseket tartalmazza, a részletes szabályozást nyugalmasabb időkre hagyván. A városokat a lakosság száma szerint kis-, közép- és nagy­városokra osztja föl. Megállapítja a cselekvő és szenvedő választói jo­got, a képviselők és a tisztviselők választásának módját, végül a ta­nács, a bizottságok és a közgyűlés hatáskörét. Az alkotmány helyreállítása után a törvényhozás figyelme csakhamar kiterjedt a városokra. Az 1872. évi XLII. törvénycikk a törvényható­sági joggal fölruházott, az 1871. évi XVIII. törvénycikk pedig a ren­dezett tanácsú városok szervezetét és hatáskörét állapítja meg. E tör­vényeket az 1875. évi XXXV., az 1876. évi V. törvénycikk, főleg pe­dig az 1886. évi XXI. és XXII. törvénycikkek módosították ugyan, de a városok szervezete nagyban és egészen ma is azon az alapon áll, mint 1870—71-ben. Az 1886. évi XXI. és XXII. tör­vénycikk hibáit nemcsak a közvéle­mény, hanem maga a kormány is hamar fölismerte. Szapáry a köz­­igazgatás rendezéséről szóló törvé­nyek között, a városokra vonatkozó törvényjavaslatok elkészítését is ki­látásba helyezte és Fascho Moys Sándor dr belügyminiszteri tanácsos a városokról szóló törvényjavaslat tervezetét el is készítette. Azt Per­­czel Dezső belügyminiszter 1897-ben kiadta, de az országgyűlés elé mai napig sem került. Fascho Moys javaslata különösen azért fontos, mert a törvényhatósági városok mellett a rendezett tanácsú városok szervezetét is szabályozza. Ez tehát az egységes városi törvény első fecskéje. Törvényhatósági jog­gal fölruházott városok azok, ame­lyek eddig is törvényhatósági jog­gal bírtak, vagy ezen joggal a jövő­ben fölruháztatnak. Rendezett ta­nácsú városok pedig azok az eddig rendezett tanáccsal bírt városok, a­melyek legalább 5000 lakossal bír­nak és a jelen törvény által a váro-­­ sokra hárított kötelezettségek tel­­­­jesítésére szükséges szellemi és anyagi erővel rendelkeznek. Minden város gyakorolja a tör-­­ vény korlátai között az önkormány-­­ zat jogait és teljesíti az állam által­­ reá ruházott hatáskörben az állami­­ közigazgatás feladatait, amely minős­­­ségében egyszersmind mint I. fokú­­ politikai hatóság működik. A javaslat megállapítja továbbá a városban levő személyeket — akik­­ községi lakosok vagy idegenek — , és meghatározza jogaikat s köteles­ségeiket. Az önkormányzati ügyeket a képviselőtestület, a p­olgármester, a tanács ée—^^ásT?"í’ítjífe e!. A képviselőtestület a lakosság száma szerint 24—72 tagból áll, akik va­lamennyien választás útján nyernek megbízást és pedig felerésze a leg­több adót fizető, másik felerésze az összes városi polgárok közül választható. A következő részek a közgyűlés és annak hatásköréről, a főispánról, a polgármester, a tanács és a tiszt­viselők hatásköréről szólnak. Külön fejezet tartalmazza a városi ház­tartásról szóló intézkedéseket. Vé­gül a javaslat szabályozza a ren­dezett tanácsú városoknak a vár­megyékhez és a vármegyei köz­­igazgatáshoz való viszonyát, vala­mint az állami felügyeletet is. Fasche Moys előadói tervezeté­nek megjelenése óta közel másfél évtized telt el anélkül, hogy a kor­mány a városok ügyének rendezé­sével foglalkozott volna. A jelenlegi kormány újból fölvette programjába a városok rendezésének kérdését és ha a városok az ügyet állandóan fölszínen tartják, lehetetlen a kor­mánynak a törvényjaslat elkészítése elől továbbra is kitérni. Reméljük, hogy a politikai hely­zet zavarossága mihamarabb véget ér és a törvényhozás újra teljesít­heti elsőrangú feladatait, mint amilyen az új városi törvény meg­alkotása.­ ­) kaposvári színiévad Polgár Károly színigazgató április hetedikén kezdi a szezont Kaposvár, február 29. (A Somogyi Hírlap tudósítójától.) A kaposvári színház sorsa végre eldőlt: Polgár Károly, a kaposvár—pozsony—fiumei szinikerület igazgatója április hetedikén Ka­posvárra jön és június tizedikéig fog itt maradni. Sok bajjal járt Polgár Károlyt le­hozni Kaposvárra, a színházjáró közönség nagy része Füredi Bála pécsi színigazgatót akarta, de Festetich Andor gróf színészeti­felügyelő ebbe nem ment bele. Köszöntsük hát új reménységgel a megtérő Tháliát, ami­kor megnyitja palotájának kapuját a finom ízlésre és a nyelv gördülő zenéjére szom­jazó fülek számára. Ennek a városnak művészeti igényei van­nak és szinte leverő látni a csupán vegetatív életet. Évek óta izmosodik, szélesedik az ér­deklődésnek már is erőteljes folyama és pe­dig színház, művészet, irodalom, kép és szo­bor iránt egyformán. Meg kell látni, hogy új fölfogás van keletkezőben az élet igazi értékeiről, amelyek között a tisztán művészi foglalkozások is kezdenek már a gazdasági élet fogalmai közé helyezkedni. A színház mindjobban dédelgetett kedvencévé válik a közönségnek és Polgár Károly színtársulata az idén állja ki a legerősebb próbát. Az el­múlt év minden tekintetben az átalakulás, a kísérletezés, a forrongás időszaka volt. Idő kellett hozzá, hogy az egységes szervezet a rendezetlen, fejetlen összetartás helyett meg­alakuljon. És most, amikor elsimultak az összetanulás által vetett hullámok, ki fog tűnni, hogy ez a társulat képes-e komoly drámai feladatok megoldására, énekes játé­kok művészi színrehozatalára és általában olyan egységes, összhangzatos előadások produkálására, amilyenek nélkül színvonalon álló modern színház nem is létezhetik ? Bérczi Gyula, Polgár társulatának főren­dezője ma Kaposváron tartózkodott és beje­lentette a tanácsnak, hogy a társulat ápri­lis harmadikén Kaposvárra érkezik, de te­kintettel a nagyhétre, csak április hetedikén, húsvét vasárnapján kezdi meg előadásait, amelyek június tizedikéig tartanak. A So­mogyi Hírlap tudósítója előtt Bérczi Gyula a következőket mondta: — Hét hónapig játszottunk Pozsonyban a közönség legnagyobb elismerése mellett. Erős gárdánknak köszönhetjük Pozsony városának

Next