Somogyi Hirlap, 1912. március (9. évfolyam, 48-73. szám)
1912-03-01 / 48. szám
Kaposvár, 1912 március 1 Péntek IX. évfolyam 48. szám Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre ♦ kor., SRUimititi egy hónapra ! korona 50 fillér. Egyes széni éra ♦ fillér» — ülj! — Vasárnap 1 fillér. — Tanítóknak: Egész évre 12 korona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sorona-utca 7. elás. Nyilttér, reklámközlemények, vigalmi kimutatások soronkint 60 fillér Eljegyzési és esketési értesítések díja ... .5 korona városok Kaptár, február 29. Némethy Károly bülügyi államtitkár a napokban kijelentette néhány polgármester előtt, hogy 32 új városi törvény megalkotása rövid idő kérdése. Az 1848. évi XXIII. törvénycikk a városokra vonatkozólag csak a leglényegesebb intézkedéseket tartalmazza, a részletes szabályozást nyugalmasabb időkre hagyván. A városokat a lakosság száma szerint kis-, közép- és nagyvárosokra osztja föl. Megállapítja a cselekvő és szenvedő választói jogot, a képviselők és a tisztviselők választásának módját, végül a tanács, a bizottságok és a közgyűlés hatáskörét. Az alkotmány helyreállítása után a törvényhozás figyelme csakhamar kiterjedt a városokra. Az 1872. évi XLII. törvénycikk a törvényhatósági joggal fölruházott, az 1871. évi XVIII. törvénycikk pedig a rendezett tanácsú városok szervezetét és hatáskörét állapítja meg. E törvényeket az 1875. évi XXXV., az 1876. évi V. törvénycikk, főleg pedig az 1886. évi XXI. és XXII. törvénycikkek módosították ugyan, de a városok szervezete nagyban és egészen ma is azon az alapon áll, mint 1870—71-ben. Az 1886. évi XXI. és XXII. törvénycikk hibáit nemcsak a közvélemény, hanem maga a kormány is hamar fölismerte. Szapáry a közigazgatás rendezéséről szóló törvények között, a városokra vonatkozó törvényjavaslatok elkészítését is kilátásba helyezte és Fascho Moys Sándor dr belügyminiszteri tanácsos a városokról szóló törvényjavaslat tervezetét el is készítette. Azt Perczel Dezső belügyminiszter 1897-ben kiadta, de az országgyűlés elé mai napig sem került. Fascho Moys javaslata különösen azért fontos, mert a törvényhatósági városok mellett a rendezett tanácsú városok szervezetét is szabályozza. Ez tehát az egységes városi törvény első fecskéje. Törvényhatósági joggal fölruházott városok azok, amelyek eddig is törvényhatósági joggal bírtak, vagy ezen joggal a jövőben fölruháztatnak. Rendezett tanácsú városok pedig azok az eddig rendezett tanáccsal bírt városok, amelyek legalább 5000 lakossal bírnak és a jelen törvény által a váro- sokra hárított kötelezettségek teljesítésére szükséges szellemi és anyagi erővel rendelkeznek. Minden város gyakorolja a tör- vény korlátai között az önkormány- zat jogait és teljesíti az állam által reá ruházott hatáskörben az állami közigazgatás feladatait, amely minősségében egyszersmind mint I. fokú politikai hatóság működik. A javaslat megállapítja továbbá a városban levő személyeket — akik községi lakosok vagy idegenek — , és meghatározza jogaikat s kötelességeiket. Az önkormányzati ügyeket a képviselőtestület, a polgármester, a tanács ée—^^ásT?"í’ítjífe e!. A képviselőtestület a lakosság száma szerint 24—72 tagból áll, akik valamennyien választás útján nyernek megbízást és pedig felerésze a legtöbb adót fizető, másik felerésze az összes városi polgárok közül választható. A következő részek a közgyűlés és annak hatásköréről, a főispánról, a polgármester, a tanács és a tisztviselők hatásköréről szólnak. Külön fejezet tartalmazza a városi háztartásról szóló intézkedéseket. Végül a javaslat szabályozza a rendezett tanácsú városoknak a vármegyékhez és a vármegyei közigazgatáshoz való viszonyát, valamint az állami felügyeletet is. Fasche Moys előadói tervezetének megjelenése óta közel másfél évtized telt el anélkül, hogy a kormány a városok ügyének rendezésével foglalkozott volna. A jelenlegi kormány újból fölvette programjába a városok rendezésének kérdését és ha a városok az ügyet állandóan fölszínen tartják, lehetetlen a kormánynak a törvényjaslat elkészítése elől továbbra is kitérni. Reméljük, hogy a politikai helyzet zavarossága mihamarabb véget ér és a törvényhozás újra teljesítheti elsőrangú feladatait, mint amilyen az új városi törvény megalkotása. ) kaposvári színiévad Polgár Károly színigazgató április hetedikén kezdi a szezont Kaposvár, február 29. (A Somogyi Hírlap tudósítójától.) A kaposvári színház sorsa végre eldőlt: Polgár Károly, a kaposvár—pozsony—fiumei szinikerület igazgatója április hetedikén Kaposvárra jön és június tizedikéig fog itt maradni. Sok bajjal járt Polgár Károlyt lehozni Kaposvárra, a színházjáró közönség nagy része Füredi Bála pécsi színigazgatót akarta, de Festetich Andor gróf színészetifelügyelő ebbe nem ment bele. Köszöntsük hát új reménységgel a megtérő Tháliát, amikor megnyitja palotájának kapuját a finom ízlésre és a nyelv gördülő zenéjére szomjazó fülek számára. Ennek a városnak művészeti igényei vannak és szinte leverő látni a csupán vegetatív életet. Évek óta izmosodik, szélesedik az érdeklődésnek már is erőteljes folyama és pedig színház, művészet, irodalom, kép és szobor iránt egyformán. Meg kell látni, hogy új fölfogás van keletkezőben az élet igazi értékeiről, amelyek között a tisztán művészi foglalkozások is kezdenek már a gazdasági élet fogalmai közé helyezkedni. A színház mindjobban dédelgetett kedvencévé válik a közönségnek és Polgár Károly színtársulata az idén állja ki a legerősebb próbát. Az elmúlt év minden tekintetben az átalakulás, a kísérletezés, a forrongás időszaka volt. Idő kellett hozzá, hogy az egységes szervezet a rendezetlen, fejetlen összetartás helyett megalakuljon. És most, amikor elsimultak az összetanulás által vetett hullámok, ki fog tűnni, hogy ez a társulat képes-e komoly drámai feladatok megoldására, énekes játékok művészi színrehozatalára és általában olyan egységes, összhangzatos előadások produkálására, amilyenek nélkül színvonalon álló modern színház nem is létezhetik ? Bérczi Gyula, Polgár társulatának főrendezője ma Kaposváron tartózkodott és bejelentette a tanácsnak, hogy a társulat április harmadikén Kaposvárra érkezik, de tekintettel a nagyhétre, csak április hetedikén, húsvét vasárnapján kezdi meg előadásait, amelyek június tizedikéig tartanak. A Somogyi Hírlap tudósítója előtt Bérczi Gyula a következőket mondta: — Hét hónapig játszottunk Pozsonyban a közönség legnagyobb elismerése mellett. Erős gárdánknak köszönhetjük Pozsony városának