Sopron, 1902. január-március (32. évfolyam, 1-74. szám)
1902-01-01 / 1. szám
XXXII. évfolyam szerda, 1902. január 1.1. szám. (SOPRONI ÚJSÁG.) POLITIKAI NAPILAP. (SOPRONI HÍRLAP.) Előfizetési árak: ■elyben: Egész évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyed 4 korona, egy hóra ! korona 40 fillér. Tidékre : Egész évre 20 korona, fél évre 10 korona, negyed 5 korona, egy hóra 1 korona 70 fillér. Egy példánynak ára helyben fillér, vidéken fillér. Előfizetni az év bármely napjától lehet. Szerkesztőségi és kiadóhivatal: Romwalter Alfréd kő- és könyvnyomdai műintézetében Sopron, Várkerület 121. szám. Távbeszélő 25. szám. Távbeszélő 25. szám, Hirdetések közlése a legolcsóbb díjtétel szerint. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Hirdetések, úgymint előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. Mindennapú fizetés teljesítési helye Sopron.4.- A szerkesztőség kéziratok visszaküldésére nem vállalkozik. Újévi felköszöntői Uram uram, Széll Kálmán misztírelnök uram, szállók az úr és Sopron, deczek 31. (I.) Nem bízta ránk a miniénsök üdvözlését sem a parlament, sem de mint e lapok szerkesztősége, olvasóa képviseletében is és nyomdánk betűsalkjában, mégis tekintélyes számot té^k így seregiünk újév napján miniszterei^11^ színe elé, nem mint magas diplomatái^ívesleg körmönfont és kieszelt szólamod! Nem 18 mint magas politikusok az exinczi^^ mély bölcsességével, hanem mint eszerű polgárok, naiv őszinteséggel, igazi igaszkodással és azzal a bizalommal, melye bennünk miniszterelnökünk viselkedése, armányitásának bár még rövid, de már il gy reményekre jogosító eddigi működése áll fölkeltett. Engedd meg nekünk igyelnes Urunk, hogy a Te politikai pályád kezdetén* veled együtt indulva ki, mint hazatelleseid kísérhessünk idáig, ahol mai id, működői, és működésed által még elleégeid elismerését is, még ellenzékeink rokopenyét is megnyered, kiküzdöd, meg nem agadhatóvá teszed. Már mint kezdő fal ember oly pozicziót foglaltál el, melyük nagy szellemnek dicsőségére vált volna már mint befejezett életezél is, és Te el tudd hagyni ezt a pozíciót. Nem tudtunk megérteni akkor, de meg tudunk érteni most, mert csak most látjuk, hogy nem meghátrálásból, nem gyávaságból, nem meggondolatlanságból, hanem az erkölcsi bátorság elitjével, nagyon is meggondolva, de a mindennapi észjárás által egy könnyen föl nem fogható elhatározással és öntudattal. Jövő nagyságod benned rejlő érzékének előrevetett árnyéka vala az, de az azt követő fénynek hatalmas glóriája csak most ragyog föl előttünk. Amint a következmények logikája egy negyed századdal ezelőtt a történelem barázdáiba vetett, ezen cselekedeted magvából most kikér, a gondviselés vetését látjuk abban nemzetünk reményekért kizöldülni, mert aki úgy tudott vetni, úgy fog tudni aratni is. Elégedetlen voltál akkor magaddal, mert a nem kedved szerinti szituácziókon változtatni még nem eléggé volt megizmosodva, kifejlődve fiatal erőd, hát, mintsem hogy a legyőzhetetlen szituácziók által nagyrahivatott erődet immár lejárassad, minden további megkisértésen diadalmaskodva, inkább a hatalomnak fényes, magas, szédítő polotát hagytad el. Ilyen fejjel csak nagyra hivatott szellemek életében találkozik a történelem. Bölcsességed már akkor nagyobb volt ambícziódnál, józanságod hiúságodnál, nem csábított el a körülted rajongó és hajlongó sereg szerelmi vallomása, ki tudtál bontakozni a csókjaival elárasztó szerencse karjai közül, éles látásodat nem kábította el a fény, amelyben úsztál hanem leléptél a csábító szirének színpadáról a feletted ismét összeboruló mindennapi homályba, ködbe! Általános bámulatot és csodálkozást keltettél mindenfelé és mindenféle kombinácziókhoz, félremagyarázásokhoz szolgáltattad az anyagot; mosolyogva nézte visszavonulásodat a fiatal óriások serege, de amelynek immár nagy részben önmagát lejárt tagjai, mint kopott díszruhák és megrozsdásodott díszkardok lógnak az exczellencziás czimek fogásain. Eltűntél a szeszélyes közvélemény színpadának tapsolva, avagy piszegve viselkedő közönsége elől, de nem tűntél el nemzeted géniuszának szeme elől, amely figyelve terpedett meg feletted. Figyelte gondolkozási észjárásodat, tanulmányozásodat, elővitve, helyesnek bizonyult érzékedet és seg 2001" fejlesztésedhez hozzájárult ő maga , a körködve nézte, hogy vonod le aegeiből, dományzás és parlamenti életnyitod meg gyarlóságaiból is, hogy hogy vértetszivedet a jó példák e'éxük előtt. Látta, kedel, fegyverkezel etikai tévesztők elkemint czövekeled kijelölöd meg semmit kerülendő utait és nyelésed lámpafényével a nem kerülő cégeket. Látta mint tanuiveszedelmesíltás jelen Ciceróit, Catilinát áományozod politikai zuhatagok parlamenti és hogynosthenesként miként fordítod hasznodat nemcsak gondolataid erejének fejleszned. Golgda bérczei között hegynek legáll. Rajta a A Királyhágó égítörő kopár sziklákkal követt magasabb ormán falrészt Megváltó felfeszitett akja. Magát a festményt alig lehet kivenni, csí lábainál olvasható az „INRI“ felírás. A héven egy háznak romjai vannak. Örmény mada szerint ez a ház szomorú történetnek ala színhelye. 170-et írtak. A szabadságharcznak véget vetett a szatmri békekötés. Látszólag helyre állott a béke de a hatalom mégis börtönre hurczolta, tmlöctbe vetette azokat a nemeseket, kik a szabadságharcz idején hazájuk védelmére feyvert fogtak uralkodójuk ellen. Ama romok Vgén egykor kiskun Avar Miklós magyar nemes kastélya állott. Ott lakott feleségével, Csörgő Júliával és egyetlen leányával, Olgával. Ő is a felkelők sorában küzdte végig a szaadságharczot és volt óla tartani attól, hogy sok más magyar remes szomorú sorsára jó. Nem félt a böröntől, de féltette családjt árván hagyni. A lánya épen jegyben járt a szomszéd nendes fiával, ifjú Pál Pállal . . . Éjjel élt. Elkésett bogarak menedéket siettek beesni a sziklákban. A némi csendet hirtelen léptek zaja zavarja meg. A hegy aljáról ötöt fegyveres alak igyekszik feljutni a kastélba. Halk kopigás az ajtón. Avar Miklós a távozónak.♦ Ráfogja, hogy lázadó. Ki fog kételkedni, hogy nem az? Sírás, könyörgés mit sem használ, a szegény ifjú nemest őrizet alatt elczipelik. Fájdalmasan zokog Olga, reszketve int búcsút ______, vőlegénye nem lett volna. Ez ft _ tudat siet felnyitni. A fegyveres alakokat látva, éltékennyé téve, a szerelmének vak dühében ijedten kérdezi, mi járatban vannak? A veje parancsot adott katonáinak, hogy Pált fogják tőlük, fehér köpenybe burkolt tiszt, térel. Ha övé nem lehet Olga, ne legyen senkié, magyarsággal adta tudtára, hogy négyet-tí.Ki mer kételkedni, hogy közt kíván vele beszélni. alra »Uram“, kezdé a tiszt, amikor, és maradtak, parancsom van, hogy el i's kérni fedezet alatt elkísérjem. Előbb ayéken szitakarok öntől valamit. Ezen a gyakran ferlettem és fiatalabb korombaj^ Megmenthultam meg, Avar uram na áldozatot hetem az elfogyástól, de ' én forrón sze kérek öntől. Olga lányá^j _ doja retem. Adja hozzám * * meg — szabadsaga - ellenségének ez őszin- Avar MA Magyar nemes létére tesége mélyen is „«nkivül mindenek büszke volt , ég kivánta a boldog, fölött SZPT*-1 ““ ... , 8ár»- nem késett tehát a felelettel. Lányom ilyen módon nem adom el. Ha parancsa van, hogy elfogjon, teljesítse; de lányom bldogságának megrontója^ nem leszek. Egyébiránt Olga mennyasszony. Ezután behívta Pált, aki az este éppen náluk időzött. A tisztiek Avar beszéde természetesen Csendesség a vadregényes tájon. A hold mélázva simul nyugat felé. Minden alszik, a szellő is pihen. Mily fenséges idő, mintha a természetes életre ébredne. Ide mig keblünk mohón hullámzik, míg szemünk bámulva nézi a kies tájat, fent a ház falai között mély szomorúság uralkodik. Sok csapás egészen megtörte Avar Miklóst. Felesége meghalt, lánya vnlődik. Ő is tehetetlenül fekszik ágyában. Legérzékenyebben a lánya boldogtalansága bántotta. Négy éve sorvad már, bár szívesen életével váltotta volna meg a boldogságát, nem segíthetett rajta. Nem te hol van Pál, hiába kereste az ország ingeri zugában. Nem volt halvány világságú haj, mely sejteni engedte volna a vigasztalalát. Olga érezte, hogy viszont f'_j £de ____ o _ ^ A tehetetlen volt Pált és hogy Pál még mindig sz^«g L isztA is»* s* nem volt. Tudta, hogy Avar a leányt ellenségéhez nem adja, furfanggal akarta tehát kierőszakol« Olgát, kit igazán szeretett Meglehet, hogy csinyje sikerül is, ha Olgana Egymást vigasztalták. Majd erős titkot Avar Miklós, ki akart ugrani m mire az akart szórni élete megrontói*. undketten első szónál imára fordult bi’*» 8 mindkG