Soproni Hirlap, 1926. augusztus (13. évfolyam, 173-197. szám)

1926-08-01 / 173. szám

Hat számunk melléklettel együtt 16 oldal. Hm. évfolyam. 173 szám. Ára 3000 korona. Vasárnap, 1926 augusztus 1 felefizetési ár egy hóra 35.000 korona. Egyes ára helyben­ és vidéki árusítóinknál ipon 2000 korona, ünnepnap 3000 korona. példány káznap. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: vitéz Tóth Alajos. Nappali szerkesztőség és kiadóhivatal Sopron Színház utca 24. Telefon 345. Éjjeli tél 168 --------Vasárnapi melléklet: „Ünnep”.--------­ Orosz és finn tudósok nyilatkoztak a Soproni Hírlapnak a hazájukbeli mezőgazdasági viszonyokról Finnországban a kisgazdaságokban is géppel dolgoz­nak . A finnek szeretik a magyarokat és ismerik bajainkat A talajtani kongresszus részt­­vevőinek egyik érdekes tagja, Giinka professzor, a szentpétervári mező­gazdasági főiskola rektora. Ö­tez év körüli, magas vékony férfi, aki elegies feketét és kecskeszakállt vizel. Haja már kissé összes, hami­síthatatlan kék orosz szeméből azonban fiatalos tűz sugárzik. A közgyűlési teremben a jobb oldali padsorban t­áplal helyet és Beckő­­ Gézának, az ÉME soproni csoportja ■ elnökének helyére ül le. Amint Végi lstván főiskolai tanár bemutat neki bennünket, előkelő méltóság­gal emelkedik fel. Már mozdulatá­ból kitetszik azonban, hogy eleve elzárkózik minden olyan nyilatko­zattól, mely a politikai Oroszorszá­got, a szovjetet érintené. Megnyug­tatjuk. Csak az orosz mezőgazda­ság mai állapotáról szeretnénk egyet-mást hallani. Gépek szántják a ha­talmas orosz síkságokat — Oroszországban — mondja német nyelven, lassan, minden szót hangsúlyozva — jó közepes lesz az idei termés. A hatalmas síksá­­gokon mindet, gépek által végezheti munkát gépek végeznek. A mező­­gazdaság szolgálatába átütött Ford­­traktorok száma egyre emelkedik. Mindazonáltal az orosz mezőgaz­daságnak sokat kell fejlődnie. A mű­rágya használatát már bevezették, de nem ala­ot sommás tételt még az elfogyasztott mennyiség. — Felparcellázott területeken fo­lyik a munka? — Nem. A közös községi terü­leteken — mondja alig hallhatóan, miközben révedezve tekint fel a magasba. A tekintetéből nehéz lenne megmondani, hogy a kérdés nyo­mán milyen gondolatok támadnak az agyában. Rendszeresen folyik e münké e beleihe­­z•Hu a finn mocsarak lecsapolására Az orosz kiküldött után dr. B. Aarnio-nak, a helsinki-i egyetem magántanárának mutat be bennünk Vági professzor. Aarnio nem ne­heztel, hogy félbeszakítjuk Froste­­rus kisasszonnyal való beszélgeté­sét. Kész örömmel válaszol kérdé­seinkre. —­Milyen lesz a finnek termése — hangzott el önkéntelenül az aktuális kérdés. — Kielégítő — válaszol. — Szíveskedjék az újjászületett ország mezőgazdasági viszonyait rövidesen ismertetni. — A földek műtrágyával való feljavítását országszerte bevezették. A mezőgazdasági munkákat, amit csak lehet, géppel végzik. — Közösen művelt területeken. — Dehogy — tiltakozik moso­lyogva — mindenki a saját maga földjén. Ma már a legkisebb falut­­gazdaságokban is igény­be veszik a géperőt. — Finnország területének huszonöt százaléka láp, melyet mindmáig mezőgazdaságilag nem műveltek. Az u­óbbi időben megindultak a munkálatok a lápok lecsapolására és rövidesen szinte felmérhetetlen területek válnak szántófö­dekké. — A lápok lecsapolását elő­készítő munkák mellett kezdetét vette annak a hatalmas műnek fel­építése, mely betetőzi az Imak­a vízesések villamosítását. A finnek a németeket tisztelik, a magyarokat szeretik Egy következő kérdésre B. Aar­­m­ó kijelenti, hogy a vörös őrület hullámaitól teljesen megtisztult Finn­országnak veszélyeztet­ déli része is. Mannheim vezetése alatt paci­­fikálva lett az egész ország. A vö­rösöktől való megabalitásban Glotz tábornok vezetése alatt nagy érde­meket szereztek a németek.­­ Magyarország sorsát egész Finnország figyelemmel kíséri és a finnek teljesen tisztában vannak annak morohaságával. Tudják,hogy a bajok kutforrása a kegyetlen békekötés. Általában Magyarország nagy szimpátiának örvend és a finnek szerelik a testvér magyarokat. — Fordulnak meg magyarok a finn területeken? — Sokan és mindenkor szívesen látják őket. Csak példának hozom fel, hogy együtt utaztunk egy har­minc tagú magyar társasággal, tu­ristákkal, akik éppen Helsinkiből igyekeztek haza Magyarorsz­gba. B. Aarn­ó, amint a magyarokról beszél, látszik az arcán, hogy sze­retné irántunk táplált érzelmeit mi­nél melegebb szavakba önteni. Közvetlen szomszédjának, Froste­­rus kisasszonynak sokatmondó, ked­ves mosoly játszadozik az ajkán, amint emlegetni hall bennünket. Szinte érezni, hogy a finneknek a magyarok iránti barátsága mennyire mélységesen őszinte! A „Hősök harangja" és a „Békeharang“ üzenete. A soproni evangélikus gyülekezet két új harangja, a "Hősök ha­rangja" és a "Békeharang" a múlt csütörtök óta a templom előcsarno­kában várják szeptember elejére tervezett ünnepélyes felavatásukat. Egyenként és kisebb-nagyobb cso­portokban napról-napra százával térnek be a templom előcsarnokába, nemcsak az evangélikus gyülekezet tagjai, hanem vallásfelekezeti kü­lönbség nélkül városunk lakói, sőt idegenek is, hogy a harangöntő művészetnek közszemlére kitett , remek alkotásain, azoknak találó és épületes insigniumain és feliratain gyönyörködjenek és épüljenek. Ter­mészetesen különös érdeklődés tárgya a "Hősök harangja", amely­nek bő köpenye tudvalevőleg magán hordja a gyülekezet köréből a vi­lágháborúban elesetteknek mara­dandó emlékül ércbe öntött neveit. Gátszos, szomorú, de dicsőséges lista ! 11 darabra osztva 219 név ! Viruló reményteljes ifjak, megtett, családos, öregedő férfiak. S ahány név, annyi sír, a szélrózsa minden irányában. Ha együtt volnának, egy helyen, mind, egészen tekintélyes, ,népes" temető kerülne ki belőlük. Itt együtt vannak. Zárt, tömött so­rokban, szépen, békésen egymás mellett. És jönnek a szülők, özve­gyek és árvák, testvérek, rokonok és jó barátok és fátyolos szemmel, kegye­etes megemlékezéssé magasz­tosult fájdalommal keresnek at hosszú listán egy nevet (akárhányan többet is közvetetten egymás mellett) és erre a névre a szemük, a telkük rátapad, elolvassák újra meg újra s a merev, hideg ércbetük led­ves emlékek melegétől elevenülnek meg ... És újra meg újra egy-egy friss, illatos virágcsokor hull a "Hősök harangjára", erre az ércbe ömölt kis temetőre, amelynek kö­zepén egyszerű kereszt hirdeti a vigasztaló igazságot: .Per crucem ad lucem". Szép, kegyeletes gon­dolat volt az evang. gy­ekezet presbiteriumitól, a régi "öreg ha­rangot" ebben a formában újra megöntetni. S am­ikor ezt tette, bi­zonyára nem csalódott az elesett hősök hátramaradottainak kegyeletes áldozatkészségében. Akik a legna­gyobb áldozatot hozták, bizonyára készséggel meghozták azt az újabb kisebb áldozatot is. A hősök harangja első­sorban persze a boriaknak, a nagy világ­égés áldozatiul esetteknek emlékét örökli meg. De szavukba bele kell csendülnie, hogy a harmónia teljes legyen, az élők, az ezer veszélyből, bajból élve és épen övéikhez meg­tért hőseink és hozzátartozóik soha el nem műtő hálájának is, azért, hogy az ő nevük — latén kegyel­méből — nem került ama gyászos listára. Mivel pedig úgy tudjuk, hogy a harangok beszerzéséhez szük­séges összeg a maga egészében még mindig nem gyűlt egybe, annál kevésbé, mivel a harangok súlya a számítás ellenére kb. 2 és fél méter mázsával és így áruk is ennek megfelelően nagyobb, azonfelül pe­dig a gyülekezet a templom előcsar­nokában is két az elesett hősök nevét megörökítő emléktáblának az elhelyezését is tervbe vette, azért, ha netalán akadnának még a gyüle­kezet körében olyanok, akik akár a maguk, akár valamelyik hozzátarto­zójuk szerencsés megmeneküléséért hálájuk adóját még nem rótták volna le, Isten és emberek előtti jó dolgot művelnek, ha ezt a mulasztásukat szivük szerint vak adóra­nnyal pó­tolni sietnek, hogy majdan ne csak meghallgassák, hanem meg is ért­hessék a »Hősök harangjának" szi­vük­höz szóló üzenetét: A te fiad, férjed, atyád, testvéred él, te magad élsz s így válnék azután teljessé a mi örömünk ! Egy presbyter. Kalföld 3 külföld | Hatalmas t él pusztított légzsp délelőtt a győr. Furtenbach fele kocsikenőcsgyárban. As Unió színházak ellen váratlanul megnyitották a cső­döt. A P. K. nem volt hajlandó kényszereladás­ ügyet lebonyolítani s ezért a vállalatnak kellett maga ellen csődöt kérni. A Duna Pánténig arad, lejjebb apad, Gombosnál igen­­ magas. Hatezer gép meg­­semmisítésétől és a hazafias szervezetek feloszla­tásától tették függővé Ausztria ka­tonai ellenőrzésének megszüntetésé­t. A tisztviselők egy­­harmadát el akarja bocsátani és a nyolc órai munkaidőt fel akarja emeltetni Poin cáré. Milyen idő várhatói A Me­teorológiai Intézet jelentése szerint egyelőre még változékony, hűvös idő várható, később lassú javulás

Next