Soproni Hirlap, 1929. október (16. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-01 / 222. szám

2 Rendkívüli kiadások javasolja, hogy szavazzon meg a köz­gyűlés 20.500 pengőt a gőzfürdő mű­szaki felszerelésére, 20.000 pengőt a kórbonctani állomás felállításával járó kiadások fedezésére, 6000 pengőt víz­­levezetési célokra, 46.000 pengőt a Szent I.­T’­légium körüli utak kiépítésére évt 10.000 pengőt a Szent István­­körút környékén felgyülemlő víz leve­zetésére. Hatalmazza fel a tanácsot a közgyűlés a fennti összegek erejéig folyószámlakölcsön felvételére azzal, hogy a kölcsönt három év alatt fizesse vissza. A villanytelep 115.000 pengővel járul hozzá a kiadások csök­kentéséhez Javasolja továbbá a tanács, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy a gáz- és villanytelep az idei 90.000 pengővel szemben jövőre 115.000 pengővel járul­jon hozzá a városi kiadások csökken­téséhez. A villany egységárai egyébként maradjanak változatlanok, vagyis közvilágítás céljaira 36, magánvilá­gítás céljaira 56, erőátvitel esetén 29 filléres egységárat számítson a telep. A víz köbméterre maradjon 28 fillér, a gázé 32 fillér. Javasolja végül a tanács, hogy a köz­gyűlés hatalmazza fel a polgármestert, hogy a szükséghez képest hitelátruhá­zást eszközölhessen. Pergőtűz alatt a városi mellék­üzemek A költségvetési előirányzathoz első­nek Pálovits István dr. ügyvéd szól hozzá, aki a beszédet inkább a válasz­tók részére szánta, mint arra, hogy kritikájával a maga felfogásának győzze meg a közgyűlés tagjait. — Ezt a költségvetést szükségköltség­vetésnek tekintem — mondja többek között, — mert a költségvetésről az a törvényhatóság lesz hivatva dönteni, mely 12.000 választó bizalmát bírja. Több hang is egyszerre: Azok nem maguk lesznek. Kifogásolja, hogy a városi üzemek bevételeit és kiadásait felvették az elő­irányzatba. — Nincs semmi szükség arra, hogy a városi tisztviselők jól gazdálkodjanak, az ő feladatuk, hogy jól adminisztrál­janak. Ma, amikor bemegyünk a pin­cékbe ... A terem minden részéből: Ahá! Benn vagyunk a pincében! Mi van a pincé­ben?! Pálovits: Beszélek én a hombárok­ról is. Üresek. A város földjeit oda kell adni a kisgazdáknak. Ismételten hangsúlyozza a továbbiak­ban, hogy a költségvetést csupán szük­ségköltségvetésnek tekinti, melyet azért az általános vita alapjául elfogad. Előbb garancia, aztán földosztás Utána Pinezich István dr. emelke­dik szólásra. — Felfogásom egyes tételekben egye­zik az előttem szólóval — mondja, így helyeslem, hogy a költségvetést két részre osztották és nehogy ex lexbe ke­rüljünk, csupán az adminisztráció me­netének biztosítására szükséges kiadá­sokkal foglalkozunk, míg a többire sza­badkezet nyújtunk az új törvényható­­­ságnak. Előfordulhat azonban, hogy az új törvényhatóságnak nem leszünk mindnyájan a tagjai, szükséges tehát, hogy kritikával éljünk.­­ Általánosságban szomorúan kell megállapítanom, hogy nem tartjuk be azt a beruházási tempót, mit az utóbbi években meg­kíséreltünk. El kell határoznunk az általános csa­tornázást, az útburkolást, melyekre hosszúlejáratú kölcsönt kell felven­nünk, mert csak így tudjuk költségve­tésünket deficitmentessé tenni. A köl­csön kamatai bőségesen megtérülnek abból a hatalmas összegből, melyet ma ka­rbantartásra és örökös javításokra fordítunk. Óriási kamatveszteséget jelent, hogy a város belterületén lelkeket tartalékolunk csak azért, hogy egy-egy esetleges köz­épület emeltetésekor azokra évtizedek múlva szükség lehet. Ilyen tartalékolt telek alatt értem többek között a Fes­­tetich-major környékét. Nagyon ké­rem a polgármester urat, tegyen le a város erről a politikáról és a fölösle­gesen tartalékolt telkeket váltsa át gyü­mölcsözőbb értékekre. Javaslom az ág­­falvai és a lépesfalvai városi földek el­adását is. — Az előttem szóló fenntartás nél­kül fel akarja oszlatni a városi üze­meket. Hangsúlyozom fordul be­széde közben Pálovits István dr. felé, — hogy már évekkel előbb én voltam az, aki elsőnek javasoltam, hogy a vá­ros hagyjon fel a gazdálkodással. Állí­tásomat beszédesen igazolják a jegyző­könyvek. Pálovits dr.: No és most miért van ellene? Pinezich dr.: A felfogásomat most se vál­toztattam meg. Menjenek át a város földjei a kisgazdák bérletébe, — nagyon helyesen — de előbb garanciát követelünk. A város jó földjeit nem adjuk oda három évre olyanok­nak, akik kiveszik három év alatt a jó föld­nek zsírját, aztán visszadobják a szerződést. Arról is meg kell a határozat előtt győződ­nünk, hogy elég megfelelő jelentkező lesz-e bérletre? Mert a bevételeket alaposan csök­kentené, ha a földek egy részét tudnánk csak megfelelően bérbeadni és a városnak tovább kellene gazdálkodni kisebb területen. A kisember kapja olcsón a villanyvilágítást . Szükség van arra, hogy üzemeinket minél jobban használjuk ki. Szükségét lá­tom annak, hogy a város konyhakertészetét továbbra is megtartsuk. Ez a kertészet tizen­négy holdon dolgozik és tízezer pengő hasz­not tud felmutatni. Kapnánk-e ennyit a te­rületért, ha bérbeadnánk? Papp Kálmán prépostplébános : Megköze­lítőleg se. Pinezich István dr.: És ennek a kertészet­nek ezren és ezren látják hasznát, mert sza­bályozza a piaci árakat és nem engedi ki­használni a tömegeket. — Ott van a villanyüzem. Mennyivel te­hermentesítettük az államkincstárt és a me­gyét azzal, hogy leszorítottuk a villanyára­kat! Kérdem, nem csökkenthetnénk e a mi pótadónkat, ha megállapítanánk a létminimum-vi­lágítást, vagyis azt a mennyiséget, amire egy csa­ládnak szüksége van, adnánk a mai olcsó árban, a létminimum felett elfogyasztott mennyiség egységárát pedig felemelnénk? (Hosszantartó éljen és taps.) Pinezich István dr. azzal fejezi be nagy hatást kiváltott beszédét, hogy az előirány­zatot az általános vita alapjául elfogadja. Nem szabad bántani a tőke­erőjét, inkább legyen na­gyobb pótadó A beszédet követőleg újból Pálovits Ist­ván dr. emelkedik szólásra. — Ma már semmi szükség sincs arra — mondja, — hogy a városi konyhakertészetet árszabályozó volta miatt fentartsuk. Azok az idők elmúltak. A konyhakertészet ennek a célnak szerintem különben sem felel meg, mert terményei drágábbak, mint az árusoké. Több hang egyszerre: De mi lenne akkor, ha nem lenne városi konyhakertészet. Pálovich dr.: A létminimumos villanyt pedig nem értem. Két órát kell beszerelni ? Az abszurdum lenne. Bergmann biz. tag : Sok helyen van pedig úgy. Fizessék meg a luxust. A pártvezérek közel egyórás vitája után, mely után a Városi Polgári Pártnak jelen­levő néhány tagja is szemmel láthatólag iga­zat adott Pinczich István dr.-nak, a közgyű­lés a költségvetést vita nélkül fogadta el részleteiben is. A tárgysorozat kimerítése után az elnöklő főispán kevéssel öt óra előtt zárta be az ülést. SOPRONI HÍRLAP 1929. október 1. A pártmozgalmak és a felekezeti kérdés Hogy a küszöbön álló törvényható-­­­sági választást előkészítő pártmozgal-­­­mak során a felekezeti kérdés is újra meg újra szóba kerül, azt csak akkor lehetne hibáztatnunk, ha a «vallás ma­gánügy» álláspontján állanánk. Hiba csak akkor volna, ha maga a polgári pártalakulás történnék felekezeti ala­pon, mert a társadalom — szűkebb körben a község, tágabb körben a nem­zet — belső békéjét s ezzel együtt jó­létét mindig akkor fenyegeti a legna­gyobb veszedelem, ha a polgári poli­tikai és társadalmi ellentétek vallás­felekezeti ellentétekkel kombinálódnak s ezen kétféle ellentétek egymást köl­csönösen erősitik. A közjó érdeke éppen a jelen pillanatban pa­­rancsolóan követeli a vallás­felekezetek legjobb erőinek a közjó munkálására való tömö­rülését. Ez a belátás vezette azokat a fér­fiakat, akik az Egységes Városi Párt vezetőségében ez mással össze­fogtak és ezen az alapon a párt szer­vezkedését megindították. A párt tehát mint ilyen nem áll semmiféle pusztán felekezeti érdek szolgálatában,­ de a felekezeti közönyösségnek az istápolója sem akar lenni, hanem inkább minden tőle telhető módon biztosítani törek­szik minden jogos felekezeti érdek ér­vényesülését és ezen az úton elősegí­teni azt, hogy a városunk törzslakos­ságában képviselt minden egyház, ill. vallásfelekezet annál nagyobb erővel igyekezzék közreműködni a közjólét előmozdításáért. Ezeket az elveket a párt vezetősége nyugodtan bocsátja minden elfogulat­lan választópolgár ítélete alá. D. Dr. Pröhle Károly, egyetemi tanár. Sopron választópolgáraihoz! Tudomásunkra jutott, hogy legújab­ban azt a hírt terjesztik az Egységes Városi Pártról, hogy a Szociáldemo­krata Párttal kötött paktumot a városi választásokra. Kijelentjük, hogy a szo­ciáldemokrata párttal nem kötöttünk ,­s nem is kötünk paktumot s ezen, bi­zonyára a választók megtévesztésére bedobott híresztelések ellen, a leghatá­rozottabban tiltakozunk. Egységes Városi Párt Intéző­bizottsága. Horniman’s, Mazawattee, Lipton, Pekarek jjp|||](p |jj|||)jj és Teáskanna teák, világmárkák kaphatók

Next