Soproni Hirlap, 1930. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-01 / 26. szám
2 BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK Milyen idő várható ? A Meteorológiai Intézet jelentése szerint borult és inkább enyhe idő várható, lecsapódásokkal. A képviselőház tegnapi ülésén tovább folytatták a fővárosi törvényjavaslat vitáját, mely után előreláthatólag sor kerül a törvénykezési eljárás meggyorsítására vonatkozó javaslatra. A budapesti főkapitányságon bevezetik azt az úyítást, hogy a kihallgatásokat nemcsak jegyzőkönyvbe foglalják, hanem mikrofonba veszik, hogy a kihallgatottak később ne vonhassák vissza vallomásaikat. A belügyminiszter a rendőrség felszerelése után most a csendőrséget is felszerelteti rádióval a nyomozás megkönnyítése érdekében. Több csendőrőrs már meg is kapta a rádióvevőt. Az állami pénzverdében az új ezüst 2 pengősök nagy része már elkészült. A szükséges mennyiség elkészítése után előreláthatólag májusban vagy júniusban kerülnek forgalomba a pengősök. Zilahy Lajos író .Tábornok“ című drámájának filmesítésével foglalkozik Amerikában a Parnamount-filmgyár, Czukor Adolf magyar származású mozikirály vezetése alatt. A film még e hónapban elkészül. A zalaegerszegi törvényszék tegnap ítélkezett özv. Orbán Áronné bünperében, ki első férjét arzénnel megmérgezte. A bíróság Orbánnál életfogytiglani fegyházra ítélte, Orbán Józsefet bizonyítékok hiányában felmentette. A kolozsvári hadbíróság Balajthy József biharpüspöki lelkészt és Herczeg Kálmán tanítót a Himnusz eléneklésénekvádja alól felmentette, mert a védőügyvéd szerint a magyar uralom alatt szabad volt az oláh himnuszt énekelni. Szófiában tegnap alakult meg a bolgármagyar unió Rudnay Lajos követ védnöksége alatt. Az unió elnöksége táviratban üdvözölte Boris cárt, Horthy kormányzót, Bethlen és Liapcsev miniszterelnököket. Chamonixban tegnap kezdték meg a jéghokki világbajnokságok mérkőzéseit; a magyarokat már az állomásról hívták vissza. A magyarok első mérkőzésüket Olaszország ellen játszották és azt 2:0 arányban megnyerték. A román belügyminiszter utasította az öszszes hatóságokat, hogy ezentúl az állampolgárok neveit nem szabad az okmányokon megváltoztatni, hanem úgy kell írni, ahogy az illető családok kívánják. A spanyolországi Los Baros állomás előtt a gyorsvonat alatt leszakadt a híd és az egész vonat a mélységbe zuhant. Szerencse, hogy az utasok nagy része az előző állomáson leszállt, így csak 2 halott van, a sebesültek száma ismeretlen. Az angol sajtó pártállásra való tekintet nélkül foglalkozik Princip szobrának leleplezésével és felháborodva állapítják meg, hogy annak a gyilkosnak állítanak emléket, aki az osztrák-magyar trónörököspár meggyilkolásával előidézte a világháborút. Madridban letette az esküt a Berenguerkormány, melynek tagjai nagyrészt a konzervatív irányzathoz tartoznak. Hir szerint Primo de Riverat aBalearok főparancsnokává fogja a király kinevezni. A jeruzsálemi templomokban a világ minden részéből jött emberek imádkoznak. Statisztikai megfigyelés szerint a karácsony és újév alkalmával a jeruzsálemi templomokban 77 nyelven imádkoztak. Newyorkban egy vasúttársaság légi osztályának főtisztviselője kajszülött fiát a keresztszülőkkel és a pappal együtt repülőgépre rakta, a gép 2000 méter magasra emelkedett és ott tartották meg a keresztelőt. SOPRONI HÍRLAP 1930. február 1. Mintegy hatszáz budapesti család számára akarnak Sopronban biztosítani állandó nyaralótelepet Frü hwirth Mátyás országgyűlési kép- '■ viselő, a magyar kézműiparosság egyik vezére, még az elmúlt nyáron megszervezte Budapesten az úgynevezett középfokú tisztviselők nyaralási táborát. Ez a tábor mintegy öt-hatszáz családot ölel magába. Tervük az volt, hogy a csonkaország valamelyik szebb vidékén töltik nyári szabadságukat, lehetőleg a saját területükön. Mindezt úgy gondolták, hogy a kijelölt táborozási hely tulajdonosa méltányosan bocsát rendelkezésükre apróbb házhelyeket, melyeken azután az egyes családok megépíttetik házacskáikat. Bár kétségtelen, hogy a telektulajdonos város, vagy község ilyen módon károsul, a kár más után kétszeresen megtérül, mivel* a nyaraló 500—600 család a telekadományozó városban vagy községben szerzi be évről-évre két havi szükségletét. A szervezők tervezgetésüknél elsősorban Szentgotthárdra gondoltak, honnan szíves biztatást is kaptak. Az utóbbi következménye lett, hogy mintegy 40 fővárosi család az elmúlt évben Szentgotthárdon is nyaralt. Erről a nyaralásról tett említést Frühwirth Mátyás legutóbbi soproni tartózkodása során, amikor ara kérték őt, hogy az egész tervet ne Sentgotthárddal, hanem Sopronnal kapcsolatban valósítsák meg. A gondolat nem aim el , hogy a tervvel foglalkoznak, mutatja a képviselő egyik levele, amelyet a napokban küldött az Egységespárt egyik tagjának. A levél így hangzik: — A polgármester úrral végignéztem azt a telektömböt, amiről az építkezésnél szó lehet. Igaz, hogy időközben — hiszem azonban, hogy csak átmenetileg — a hitelügyek megromlottak, az építkezéssel így is komolyan foglalkozunk. Most abban állapodtunk meg, hogy a nyarat mintegy 30—40 Sopronban fogjuk tölteni. Ettől a kezdést jó eredményt várok. Csak éjjenek — minél többen. Abb bizonyosak vagyunk, hogy a várost is, könyékét is a lakosságot is megszeretik. Bionyosak vagyunk abban is, hogy a város vezetősége is megadja mindazokat a kedvezményeket, melyeket más város hasonló esetben adna, sőt minden valószínűség szerint megad még többet is. A „nagy nyilván a soproni törvényszék Délelőtt 11 órát mutat a falióra a kellemesen fűtött tárgyalóteremben a törvényszéken. Az altiszt, aki az ajtónál áll, időnként odamegy a nagy fehér kályhához és jól megrakja szénnel. Reggel óta már legalább négyszer tett rá. Kénytelen a hallgatóság ilyen lényegtelen dolgokra is figyelni, olyan unalmas a tárgyalás. Már 11 óra van és még mindig a kilencórás tárgyalás folyik. Az ügyvédek nagyokat ásítanak, az ügyész bent sincs, őneki most nincs szerepe. A hármastanács tárgyal valami becsületsértési pert, összegabalyított dolog, pro és kontra vallomásokkal. Unalmas. Ilyeneket lehet hallani, hogy „minősítés“, „viszonvádlott cselekménye", azután „csatolt iratok alapján“ stb. A tárgyalóterem közönsége álmodozva hallgatja, a legtöbb a fogát piszkálja zsebkéssel, vagy a körmét. Látszik, hogy bizonyos lenézéssel kezelik az ügyet, ez nekik smara, csak éppen a meleg miatt ülnek itt. Ismernek mindenkit. A bírákat, az ügyészt, az ügyvédeket. És igen jóban vannak a teremszolgával. A ,á,is miat- A közönség A tárgyalóterem közönségének a képe nap-nap után ugyanaz. Figyeltem. Sőt, mindegyik a megszokott helyén ül. Esténként és délutánonként ott látom őket mindig a P. Müller sarkon, de délelőtt pontosak. Kilenckor már elfoglalja mindegyik a maga helyét és nem válogatósak, a tárgyalásokat a legutolsóig szorgalmasan végigülik. Igazuk van. Szórakoznak is és mellette egy fillérbe sem kerül, viszont a tárgyalásokhoz közönség kell. Ők a nagy nyilvánosság. Ők „ellenőrzik“ az igazságszolgáltatás menetét. Egyébként ártalmatlanok. Néha egyik-másik elmosolyodik, mikor a védő nyelvbotlást csinál, ilyenkor az elnök rájuk szól. Utána jó ideig szorongó csend van. Vigyáznak nagyon, hogy a „nyivánosság kizárására” okot ne adjanak. O, ilyen tekintetben nagyon óvatosak. . ....... A vádlottak A vádlottak padján ketten ülnek. Egy idősebb, kopaszodó férfi, botra dől, ha feláll sántít. Valami vidéki állatorvos. A térdére iratokat fektet, azt tanulmányozza erősen. Föl se néz. Mellette vidéki asszony ül. Még fiatal, valami gazdának a felesége lehet, a fején fekete kendő, az álla alatt csokorra kötve, aztán fekete bársonykabát van rajta, fekete flór harisnya, a lábán pedig sárga félcipő. Ő szegény nem tehet róla. Mikor kihallgatják, támadó állást vesz fel, majd hosszabb magyarázkodásba kezd az esetet megelőző dolgok felől és az „igazi“, a „valódi “ tényállás több oldali heves körülírásával háromnegyedórai szakadatlan pergőtűz alá fogja a tanácsot. Félóra múlva az elnök magához tér, mire gyorsan leintik a beszédeskedvű vádlottat. De csak nehezen tudja abbahagyni. Élénk taglejtésekkel és elváltoztatott hangon még gyorsan bemutatja, hogy hogyan toppantott a lábárá a vádlott az ő udvarán és mondott csurgákat, amik az ő becsületét mélyen sértették. Viszont erre ő is toppantott feléje (mutatja azt is, nagy örömére a közönségnek) ésikérte magának és mondott ő is csunyákat. Ez viszont a vádlott becsületét sértette mélyen, így keletkezett a viszonvád. A kis attrakciót, ami mégis egy kis váltott zatosságot csinált, élénk derültség kíséri. Utána megint unalom jön. Iratokat olvasnak, tanuk vallomásait, akik állítólag bizonyítani tudják, hogy vádlott „aszonta“ volna viszonvádlottnak, hogy „nem jár igaz után“, járásbírósági ítéleteket olvasnak fel, amelyeknek az indokolása félóráig tart. Ügyvédek Aztán feláll a főmagánvádló ügyvédje. Meggyőződés nélkül, unalmas hangon felsorolja azokat a szakaszokat és bekezdéseket, amelyek alapján a viszonvádlottat egész bátran fel lehet menteni. Az ő kontójára. Mikor leül, tovább diskurálnak a vádlott ügyvédjével. Igen kedélyesen. A bíróság ítélethozatalra vonul vissza, ami hangos széktologatásokkal jár. A kályhát újra megrakják, az egyik ügyvéd nyújtózkodva megropogtatja a derekát, a „nyilvánosság“ zsibongani kezd, az eredményt találgatják, mint a meccseken, a harmadik sorban pedig tízórait bontogatnak, mert egy kis idő múlva éktelen foghagymáskolbász szag kezd terjengeni az egész teremben. Tíz perc múlva a bíróság a magyar állam nevében meghozza az ítéletet, amelyben mindkettőt bűnösnek mondja ki rágalmazás vétségében, de a büntetés alól felmenti őket, miután mindketten „visszasértést“ is tettek. Mindegyik fizeti a maga költségeit. — Tudomásul veszik az ítéletet? — kérdi az elnök szelíden. Az öreg, kipödrött bajuszú állatorvos áll előtte. — Ebbe sohase fogok, kérem a lassan belenyugodni — mondja idegesen remegő hangon, aztán öregesen összeüti a bokáját az elnök felé és kimegy. Monoton hangon újra neveket olvasnak fel, a következő tárgyalás szereplői. Egyenként, félve szállingóznak be a folyosóról. Megint becsületsértés, egy óráig megint unalom. Az utolsóelőtti sorban sietve összepakolják a szárazkolbász-maradványokat. Horváth László. ossag tárgyalásain