Soproni Hirlap, 1930. június (17. évfolyam, 123-146. szám)
1930-06-01 / 123. szám
2 árakat érhessenek el. Tervbe van véve tehát a búza árának állandósítása 24 pengő körül, ami a mezőgazdáknak a veszteség nélküli gazdálkodást biztosítaná. Hogy a 24 pengő körüli ár hogyan lesz állandósítható, errevonatkozólag végleges tervek még nincsenek. Arról van szó, hogy a bevásárlások szindikátusszerűen történjenek és a kivitel elszámolását központilag irányítsák. Amennyiben a kivitt búza a világpiaci áraknál olcsóbban adatna el, a különbözetet a kenyér árának csekély összegű, kilónkénti egy vagy másfél filléres emelésével akarják fedezni. Esetleg lisztadó bevezetéséből pótolnák a különbözetet. Harmadik terv pedig a boletta rendszer bevezetése volna. Eszerint a gazda mikor búzáját vagy rozsát eladja, bolettát kap érte. A boletta ára mázsánként 4 pengő lenne. A boletta ellenértéke egy alapra folyna be. A gazda a bolettával, mely meghatározott összegre szól, adót avagy egyéb közterheit is fizetheti. A vásárló kereskedő a bolettát a gabonával együtt adja el a malomnak, mely viszont köteles volna ezeket a feldolgozott gabonamennyiség arányában az alapnak elszámolni. A búza vagy rozs kivitelénél a kereskedő, nemkülönben a liszt kivitelénél a malom a kiszállított áruért annak a balettamennyiségnek az árát kapja vissza, amely megfelel a kivitt búza vagy rozsnak, illetve a kivitt liszt gabonamennyiségének. Az alap oly módon lenne megalkotva, hogy a gabonaadó bevételéből minden kötelezettségnek eleget tudjon tenni. A malmok ugyan áthárítják az adóterhet a fogyasztókra, azonban ez csak igen csekély mértékű volna és csak a finomabb liszt minőségeket sújtja majd. Meg kell állapítanunk, hogy egy család összes szükségletének 9°/o-a a kenyérre és a lisztre esik, ha tehát a búza ára 20 pengőről 24 pengőre emeltetnek, végeredményben a létfentartás legfeljeb 2°/o-kal emelkedne. A gabonacsata tervének második sarkalatos pontja a búzalisztnek rozzsal való keverése, hogy a kitűnő minőségű tiszavidéki, illetőleg tiszavidéki jellegű búzákat minél nagyobb tömegben kivihessük. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a gyengébb minőségű búzát és a rozstermés egy részét is a belső fogyasztásban értékesítjük. Emlékeztetjük a közönséget arra, hogy Németország a tavasszal indított már hasonló küzdelmet, melynek első pontja a rozskeverésre vonatkozott. A művészek és az orvosok százai a legodaadóbban küzdöttek e harcban, a legszebb plakátok hirdették, hogy mily előnyös a rozskenyér és orvosok bizonyították ugyanezt. A mi közönségünknek is megértéssel kell tehát fogadnia ezen intézkedést. A legfontosabb pontja lesz a meginduló küzdelemnek az exportbúza összevásárlása, a termelők megszervezése s a hitelprobléma megoldása, amit mind a gabonaközraktárak útján kell megvalósítani. Bármilyen gátakat emelnek a külföldi fogyasztási piacok ellenünk, akkor, ha a kivitt búzánk 1. jóminő- sségű, 2. kiegyenlített áru, 3. a kellő időben jelenik meg a piacon, feltétlenül megveszik jó áron. A gabonaközraktárak feladata lesz tehát a jóminőségű búzának kivitelre való összegyűjtése, továbbá a másodrendű minőségű búzának raktári kezelés, osztályozás útján kiegyenlített áruvá való megjavítása. Feladata, hogy a kisgazdáknak segítségére legyen a jobb minőség elérésében, mert megállapítható, hogy a mennyiség emelése a nemesítéssel, tönkretette a kiváló minőséget ; végül a magyar búzának rövid négy heti korábbi érése idejét kell kihasználni arra, hogy az európai piacon elsőként jelenhessen meg. Korábbi cikkeinkben részletesen foglalkoztunk a beraktározandó búza előlegezésének a kérdésével s a gabonaraktáraknak közraktári minősége fogja biztosítani, hogy a jelentkező gazda bármikor a legmagasabb százalékú olcsó előleget kapjon letétbe helyezett búzájára. Az előadottak ismét bizonyítják, hogy mily nagyarányú szervekké fognak alakulni a gabonaközraktárak. A világpiacokon állandónak ígérkező alacsony búzaárak pedig azt mutatják, hogy előreláthatóan hosszú ideig fogja az állam a búzaértékesítést irányítani, tehát ezen szervek állandóságára számíthatunk. Felvetődik tehát a kérdés, hogy lesz - e Sopronban gabonaközraktár? Négy hét múlva kezdődik az aratás, úgyhogy a kérdés megoldására csak napok vannak. Győrött és Szombathelyen már működnek tárházak, úgyhogy azoknak közraktárként való üzembehelyezése egy-két nap alatt megtörténhetik. Evvel szemben Sopronban csak az épület van meg és hogy mi Győrrel és Szombathellyel azonos helyzetbe jussunk, mindent el kell követnünk, hogy — amiként azt Herrmann volt miniszternek vasárnapi számunkban megjelent nyilatkozata kapcsán megállapítottuk, — a honvédelmi minisztertől a közélelmezési raktárt mielőbb megszerezzük. úgy látjuk, hogy az elvi döntés Sopron javára már megtörtént, csak éppen a gyakorlati végrehajtás kérdése intézendő el. Napok előtt hangzott el illetékes helyről, hogy a gabonaközraktárak kimenő fővonalak mentén fekvő nagy gócpontokon lesznek felállítva és megállapítjuk, hogy e tekintetben Sopron a dunántúli városok között a legkedvezőbb fekvésű, mert három ideirányuló vonalat egyesít és a kivitel három főirányba eszközölhető, amivel szemben Győr nem kimenő állomás és Szombathelyről a kivitel csak Ausztria felé irányítható. Kérjük tehát ismét az illetékes tényezőket, hogy kövessenek el mindent az élelmezési raktárnak mielőbbi megszerzésére, mert tartani lehet tőle hogy esetleg e részletkérdés miatt Sopron elesik az elvben megadott közraktár felállításától. A döntés ezen a héten lesz! SOPRONI HÍRLAP 1930. június 1. A táblai elnök Eszterházán Sólyom Andor, a győri kir. ítélőtábla elnöke szerdán befejezte a soproni kir. törvényszéken a hivatalvizsgálatot és csütörtökön délelőtt a bírói és fogalmazói karnak, majd a kezelő személyzetnek a legteljesebb elismerését fejezte ki. A hivatalvizsgálat ideje alatt a birói kar mindenkép igyekezett a tábla elnökének soproni tartózkodását kellemessé tenni. Naponkint nagyobb sétára kisérték el és együtt töltötték vele az estéket is. A táblai elnök nagy barátja a természetnek és elragadtatással nyilatkozott a soproni erdőkről, ahol mindig jól érzi magát, valahányszor Sopronba jön. Vasárnap Fraknóra és a Rozáliára rándultak ki, csütörtökön délután pedig Eszterházára mentek, ahová maga Esterházy Pál herceg hívta meg központi igazgatósága útján a táblai elnököt és a birói kart a gazdaság és a kastély megtekintésére. Erre a szép kirándulásra a soproni bírói és ügyészi kar tizennyolc tagja kisérte el Sólyom Andor táblai elnököt és a kirándulókhoz csatlakoztak még Sopronból Meiszner Ernő hercegi ügyész, Győrből pedig Morvay, Makáry és Zimányi ítélőtáblás bírák. A népes kiránduló csapatot Szolnoky Dezső kormányfőtanácsos, központi igazgató, Dömötör Mihály helyettes igazgató, Baranyovics Rezső főfelügyelő, Komlósy Béla várgondnok és Mánay Gyula intéző, igazgatósági titkár fogadták, akik azután végigkísérték őket a hitbizomány gazdaságán és megmutatták a kastély nevezetességeit. A társaság négy autón kiment a nyárási és a tőzeggyári majorba, ahol elragadtatással szemlélték a szakszerűen kezelt, modern gazdaságot, a tehenészetet, tejkezelést, amely anyugival inkább érdekelte a bírákat, mert mint hitbizományi bíróságnak nagyobb csoportban először volt alkalmuk betekintést nyerniök a hitbizomány nagyarányú gazdaságának minden részletébe és a hanyi kopár területekből évek hosszú munkájával termékennyé tett területek virágzó életébe, úgy hogy a kirándulás valóságos tanulmányi kirándulás jellegét öltötte magára. Esterházy Miklós hercegnek és feleségének, Cziráky Margit grófnőnek a hangság szélén teljes magányban, stílszerűen kiképzett parkban elhelyezett és nemes egyszerűségében is mély hatást keltő síremlékének megtekintése után a társaság visszatért Eszterházára, ahol az ipartelep és kertészet bejárása után csodálattal szemlélték a kastély gyönyörű berendezését és muzeális értékeit. Majd a tiszti étkezdében kedélyes uzsonna volt, amelyen Szolnoky Dezső központi igazgató a herceg nevében szives szavakban üdvözölte Sólyom Andor táblai elnököt és a kíséretében levő bírákat. Nevükben Sólyom Andor táblai elnök válaszolt, kiemelve ő hercegségének szives előzékenységét, amellyel lehetővé tette a sikeres kirándulást és megköszönve a központi igazgatóság vezetőinek a szíves fogadást és kalauzolást. Az uzsonna alatt a kastély udvarán az eszterházi leventék nemrég megalakult zenekara játszott a vendégek szórakoztatására. Az alig néhány hetes zenekar a soproni katonazenekar egyik tagjának ügybuzgó vezetése alatt máris szép eredménnyel mutatkozott be és kiérdemelte a jelenlevők elismerését. A kiránduló társaság az esti sinautón érkezett haza, a táblás elnök pedig kíséretével Eszterházáról egyenesen Győrbe utazott. Kedvezményes utazás Balf fürdőre. A győrsopron-ebenfurti vasút és a balti fürdőigazgatóság április 15-től kezdve Sopronból Balffürdőre és vissza a III. kocsiosztályban való utazásra érvényes kedvezményes menettérti jeggyel kapcsolatos fürdőjegyet ad ki, mely a balfi gyógyfürdő egyszeri használatára jogosít. A kombinált jegy ára 160 pengő (eddig 1-75 pengő volt). A kombinált jegyeket most is 5, illetve 10 szelvényből álló füzetekben adják, a füzet egyes szelvényeit azonban az ugyanazon kocsiszakaszban levő több utas is felhasználhatja. Az 5 szelvényes füzetek ára 8 pengő, a 10 szelvényes füzeteké pedig 16 pengő. A II. kocsiosztályt ezen jegyekkel menetenként 18 fillér ráfizetéssel lehet használni, de a kalauznak előre be kell jelenteni. E jegyek Sopron állomáson a személypénztárnál, a dohánytőzsdében, a fodrászüzletben és az állomási vendéglőben, valamint az Idegenforgalmi R.-T. irodájában válthatók meg. Május 15-étől a következő menetrend érvényes: 1. Győrből — 5 35 — 13 35 — 17 10 2130 . Eszterháza 6 40 7 32 10 22 15 31 17-21 18 53 22 49 é. Balffürdő 7 19 8 05 10 51 16-03 17-53 19 22 2310 i. Balffürdő 7 20 8 06 10 52 16-04 17-54 19-23 23 10 é. Sopron 7 35 8 18 11-02 16 16 18 04 19 34 23-20 * 1 i. Sopron 4 40 5 00 6 00 12 20 14 05 16-30 19 38 é. Balffürdő 449 5‘10 6 09 12 29 11 15 16-41 19 48 i. Balffürdő 4 50 5-11 6 10 12 30 14-16 16 42 19 49 é. Eszterháza 515 5‘36 6 35 12 55 14 41 17-14 20 20 . Győrben 7-25 — 16-25 — 22 18 * csak vasár- és ünnepnapokon, munkanapokon. t Díjas ^ 45°, zsírtartalmú HORTOBÁGYI JUHTARÓ viszonteladói ára 20V KAL OLCSÓBBODOTT. Tejszövetkezeti Központ, Budapest, 4. postafiók 20.