Soproni Hirlap, 1930. június (17. évfolyam, 123-146. szám)

1930-06-01 / 123. szám

2 árakat érhessenek el. Tervbe van véve tehát a búza árának állandósítása 24 pengő körül, ami a mezőgazdáknak a veszteség nélküli gazdálkodást biztosítaná. Hogy a 24 pengő körüli ár hogyan lesz állandósítható, erre­­vonatkozólag végleges tervek még nincsenek. Arról van szó, hogy a bevásárlások szindi­­kátusszerűen történjenek és a kivitel elszá­molását központilag irányítsák. Amennyiben a kivitt búza a világpiaci áraknál olcsóbban adatna el, a különbözetet a kenyér árának csekély összegű, kilónkénti egy vagy más­fél filléres emelésével akarják fedezni. Eset­leg lisztadó bevezetéséből pótolnák a külön­bözetet. Harmadik terv pedig a boletta rendszer bevezetése volna. Eszerint a gazda mikor búzáját vagy rozsát eladja, bolettát kap érte. A boletta ára mázsánként 4 pengő lenne. A boletta ellenértéke egy alapra folyna be. A gazda a bolettával, mely meg­határozott összegre szól, adót avagy egyéb közterheit is fizetheti. A vásárló kereskedő a bolettát a gabonával együtt adja el a malomnak, mely viszont köteles volna ezeket a feldolgozott gabonamennyiség arányában az alapnak elszámolni. A búza vagy rozs kivitelénél a kereskedő, nemkülönben a liszt kivitelénél a malom a kiszállított áruért annak a balettamennyiségnek az árát kapja vissza, amely megfelel a kivitt búza vagy rozsnak, illetve a kivitt liszt gabonamennyi­ségének. Az alap oly módon lenne megal­kotva, hogy a gabonaadó bevételéből minden kötelezettségnek eleget tudjon tenni. A mal­mok ugyan áthárítják az adóterhet a fo­gyasztókra, azonban ez csak igen csekély mértékű volna és csak a finomabb liszt minőségeket sújtja majd. Meg kell állapí­tanunk, hogy egy család összes szükség­letének 9°/o-a a kenyérre és a lisztre esik, ha tehát a búza ára 20 pengőről 24 pen­gőre emeltetnek, végeredményben a létfen­­tartás legfeljeb 2°/o-kal emelkedne. A gabonacsata tervének második sarka­latos pontja a búzalisztnek rozzsal való keverése, hogy a kitűnő minőségű tisza­­vidéki, illetőleg tiszavidéki jellegű búzákat minél nagyobb tömegben kivihessük. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a gyengébb minőségű búzát és a rozstermés egy részét is a belső fogyasztásban értékesítjük. Emlé­keztetjük a közönséget arra, hogy Német­ország a tavasszal indított már hasonló küzdelmet, melynek első pontja a rozs­keverésre vonatkozott. A művészek és az orvosok százai a legodaadóbban küzdöttek e harcban, a legszebb plakátok hirdették, hogy mily előnyös a rozskenyér és orvosok bizonyították ugyanezt. A mi közönségünk­nek is megértéssel kell tehát fogadnia ezen intézkedést. A legfontosabb pontja lesz a meginduló küzdelemnek az exportbúza összevásárlása, a termelők megszervezése s a hitelprobléma megoldása, amit mind a gabonaközraktárak útján kell megvalósítani. Bármilyen gátakat emelnek a külföldi fogyasztási piacok elle­nünk, akkor, ha a kivitt búzánk 1. jóminő- s­ségű, 2. kiegyenlített áru, 3. a kellő időben­­ jelenik meg a piacon, feltétlenül megveszik­­ jó áron. A gabonaközraktárak feladata lesz tehát a jóminőségű búzának kivitelre való összegyűjtése, továbbá a másodrendű minő­ségű búzának raktári kezelés, osztályozás útján kiegyenlített áruvá való megjavítása. Feladata, hogy a kisgazdáknak segítségére legyen a jobb minőség elérésében, mert megállapítható, hogy a mennyiség emelése a nemesítéssel, tönkretette a kiváló minő­séget ; végül a magyar búzának rövid négy heti korábbi érése idejét kell kihasználni arra, hogy az európai piacon elsőként jelen­hessen meg. Korábbi cikkeinkben részletesen foglal­koztunk a beraktározandó búza előlegezésé­nek a kérdésével s a gabonaraktáraknak közraktári minősége fogja biztosítani, hogy a jelentkező gazda bármikor a legmagasabb százalékú olcsó előleget kapjon letétbe he­lyezett búzájára. Az előadottak ismét bizo­nyítják, hogy mily nagyarányú szervekké fognak alakulni a gabonaközraktárak. A világ­piacokon állandónak ígérkező alacsony búzaárak pedig azt mutatják, hogy előre­láthatóan hosszú ideig fogja az állam a búzaértékesítést irányítani, tehát ezen szervek állandóságára számíthatunk. Felvetődik tehát a kérdés, hogy l­e­s­z - e Sopronban gabonaközraktár? Négy hét múlva kezdődik az aratás, úgyhogy a kérdés megoldására csak napok vannak. Győrött és Szombathelyen már működnek tárházak, úgyhogy azoknak közraktárként való üzembehelyezése egy-két nap alatt megtörténhetik. Evvel szemben Sopronban csak az épület van meg és hogy mi Győrrel és Szombathellyel azonos helyzetbe jussunk, mindent el kell követnünk, hogy — amiként azt Herrmann volt miniszternek vasárnapi számunkban megjelent nyilatkozata kapcsán megállapítottuk, — a honvédelmi miniszter­től a közélelmezési raktárt mielőbb meg­szerezzük. úgy látjuk, hogy az elvi döntés Sopron javára már megtörtént, csak éppen a gyakorlati végrehajtás kérdése intézendő el. Napok előtt hangzott el illetékes helyről, hogy a gabonaközraktárak kimenő fővonalak mentén fekvő nagy gócpontokon lesznek felállítva és megállapítjuk, hogy e tekintet­ben Sopron a dunántúli városok között a legkedvezőbb fekvésű, mert három ide­irányuló vonalat egyesít és a kivitel három főirányba eszközölhető, amivel szemben Győr nem kimenő állomás és Szombathelyről a kivitel csak Ausztria felé irányítható. Kérjük tehát ismét az illetékes tényezőket, hogy kövessenek el mindent az élelmezési raktárnak mielőbbi megszerzésére, mert tar­tani lehet tőle hogy esetleg e részletkérdés miatt Sopron elesik az elvben meg­adott közraktár felállításától. A döntés ezen a héten lesz! SOPRONI HÍRLAP 1930. június 1. A táblai elnök Eszterházán Sólyom Andor, a győri kir. ítélő­tábla elnöke szerdán befejezte a sop­roni kir. törvényszéken a hivatalvizsgá­latot és csütörtökön délelőtt a bírói és fogalmazói karnak, majd a kezelő sze­mélyzetnek a legteljesebb elismerését fejezte ki. A hivatal­vizsgálat ideje alatt a birói kar mindenkép igyekezett a tábla elnökének soproni tartózkodását kellemessé tenni. Naponkint nagyobb sétára kisérték el és együtt töltötték vele az estéket is. A táblai elnök nagy barátja a természetnek és elragadtatás­sal nyilatkozott a soproni erdőkről, a­hol mindig jól érzi magát, valahány­szor Sopronba jön. Vasárnap Fraknóra és a Rozáliára rándultak ki, csütörtökön délután pe­dig Eszterházára mentek, ahová maga Esterházy Pál herceg hívta meg központi igazgatósága útján a táblai el­nököt és a birói kart a gazdaság és a kastély megtekintésére. Erre a szép kirándulásra a soproni bírói és ügyészi kar tizennyolc tagja kisérte el Sólyom Andor táblai elnököt és a ki­rándulókhoz csatlakoztak még Sopron­ból Meiszner Ernő hercegi ügyész, Győrből pedig Morvay, M­a­k­­­á­ry és Z­i­m­á­n­y­i ítélőtáblás bírák. A népes kiránduló csapatot S­zo­l­­noky Dezső kormányfőtanácsos, köz­ponti igazgató, Dömötör Mihály he­lyettes igazgató, Baranyovics Rezső főfelügyelő, Kom­lósy Béla várgond­nok és M­á­­­n­a­y Gyula intéző, igazga­tósági titkár fogadták, akik azután vé­gigkísérték őket a hitbizomány gazda­ságán és megmutatták a kastély neve­zetességeit. A társaság négy autón ki­ment a nyárási és a tőzeggyári major­ba, ahol elragadtatással szemlélték a szakszerűen kezelt, modern gazdaságot, a tehenészetet, tejkezelést, amely any­ugival inkább érdekelte a bírákat, mert mint hitbizományi bíróságnak nagyobb csoportban először volt alkalmuk be­tekintést nyerniök a hitbizomány nagy­arányú gazdaságának minden részle­tébe és a hanyi kopár területekből évek hosszú munkájával termékennyé tett te­rületek virágzó életébe, úgy hogy a ki­rándulás valóságos tanulmányi kirán­dulás jellegét öltötte magára. Esterházy Miklós hercegnek és feleségének, Cziráky Margit grófnő­nek a hangság szélén teljes magányban, stílszerűen kiképzett parkban elhelye­zett és nemes egyszerűségében is mély hatást keltő síremlékének megtekintése után a társaság visszatért Eszterházára, ahol az ipartelep és kertészet bejárása után csodálattal szemlélték a kastély gyönyörű berendezését és muzeális ér­tékeit. Majd a tiszti étkezdében kedélyes uzsonna volt, amelyen Szolnoky Dezső központi igazgató a herceg ne­vében szives szavakban üdvözölte Só­lyom Andor táblai elnököt és a kí­séretében levő bírákat. Nevükben Só­lyom Andor táblai elnök válaszolt, ki­emelve ő hercegségének szives előzé­kenységét, amellyel lehetővé tette a si­keres kirándulást és megköszönve a központi igazgatóság vezetőinek a szí­ves fogadást és kalauzolást. Az uzsonna alatt a kastély udvarán az eszterházi leventék nemrég megalakult zenekara játszott a vendégek szórakoztatására. Az alig néhány hetes zenekar a sop­roni katonazenekar egyik tagjának ügy­­buzgó vezetése alatt máris szép ered­ménnyel mutatkozott be és kiérdemelte a jelenlevők elismerését. A kiránduló társaság az esti sinautón érkezett haza, a táblás elnök pedig kíséretével Eszter­­házáról egyenesen Győrbe utazott. Kedvezményes utazás Balf­ fürdőre. A győr­­sopron-ebenfurti vasút és a balti fürdőigazgatóság április 15-től kezdve Sopronból Balffü­rdőre és vissza a III. kocsiosztályban való utazásra ér­vényes kedvezményes menettérti jeggyel kapcsolatos fürdőjegyet ad ki, mely a balfi gyógyfürdő egyszeri használatára jogosít. A kombinált jegy ára 1­60 pengő (eddig 1-75 pengő volt). A kombinált jegyeket most is 5, illetve 10 szelvényből álló füzetekben adják, a füzet egyes szelvényeit azonban az ugyanazon kocsi­szakaszban levő több utas is felhasználhatja. Az 5 szelvényes füzetek ára 8 pengő, a 10 szelvényes füzeteké pedig 16 pengő. A II. kocsiosztályt ezen jegyekkel menetenként 18 fillér ráfizetéssel lehet használni, de a kalauznak előre be kell jelenteni. E jegyek Sopron állomáson a személypénztárnál, a do­hánytőzsdében, a fodrászüzletben és az állomási ven­déglőben, valamint az Idegenforgalmi R.-T. irodájában válthatók meg. Május 15-étől a következő menetrend érvényes: 1. Győrből — 5 35 — 13 35 — 17 10 2130 . Eszterháza 6 40 7 32 10 22 15 31 17-21 18 53 22 49 é. Balffürdő 7 19 8­ 05 10 51 16-03 17-53 19 22 2310 i. Balffürdő 7 20 8 06 10­ 52 16-04 17-54 19-23 23­ 10 é. Sopron 7 35 8­ 18 11-02 16­ 16 18 04 19 34 23-20 * 1 i. Sopron 4 40 5 00 6 00 12 20 14 05 16-30 19 38 é. Balffürdő 4­49 5‘10 6 09 12 29 11 15 16-41 19 48 i. Balffürdő 4­ 50 5-11 6­ 10 12 30 14-16 16 42 19 49 é. Eszterháza 515 5‘36 6 35 12 55 14 41 17-14 20 20 . Győrbe­n 7-25 —­­ 16-25 — 22 18 * csak vasár- és ünnepnapokon,­­ munkanapokon. t Díjas ^ 45°­, zsírtartalmú HORTOBÁGYI JUHTARÓ viszonteladói ára 20V KAL OLCSÓBBODOTT. Tejszövetkezeti Központ, Budapest, 4. postafiók 20.

Next