Soproni Hirlap, 1931. augusztus (18. évfolyam, 172-195. szám)

1931-08-01 / 172. szám

2 Erre a kijelentésre óriási zaj támadt a Házban, az elnök alig bírta a rendet helyreállítani, Szilágyit is többször fi­gyelmezteti, hogy maradjon a tárgynál. A független kisgazdapárti jelöltek programbeszéde abból állott, hogy gyalázták a régi képviselőket és még Apponyi személyét se­m kí­mélték. (Óriási zaj.) A független kisgaz­dapárt a kommunisták és a bolsevikiek útját egyengette és ezek egyelőre Gaál Gaszton lobogója alatt vannak, de nem lesz majd ereje azokat visszatartani. Senki nem izgat úgy a falvakban, mint a független kisgazdapárt tagjai. Nagy vihar támadt Szilágyi szavai miatt, majd a zaj csillapodásával Gaál Gaszton szólalt fel és erélyesen vissza­utasította Szilágyi támadását. Politikai kaméleonkodás Szilágyi szereplése, aki modortalan támadást intézett pártja el­len, mely áll olyan hazafias alapon, mint Szilágyi. Egyébként Szilágyi ed­digi szereplése felmenti őt attól, hogy támadására választ adjon és védekez­zék vele szemben. Gaál Gaszton beszéde után újra nagy vihar támadt. Szilágyi és Gaál között heves szóharc támadt és ennek során Szilágyi azt kiáltotta Gaál felé: «közön­séges svindler.» A nagy zajban az elnök 10 percre felfüggesztette a gyűlést. A gyűlés megnyitása után Lakatos Gyula sajnálattal állapította meg, hogy a mostani súlyos helyzetben a Ház személyeskedéssel tölti el idejét. A felhatalmazási javaslatot sok ellen­zéki képviselő is elfogadta, mert azt szükségszerűnek ismerték el az ország érdekével. A kormány 5 év alatt egy­­milliárdot fordított hasznos beruházá­sokra. Nem lehet azt állítani, hogy gaz­dálkodása ne lett volna európai méret­ben is szolid gazdálkodás. Felfogása szerint a válságot kölcsön nélkül is le­hetne rendezni, de csak drákói intézke­désekkel. Nem igazságos Rassay-nak azon kijelentése, hogy az olasz barátság csak dekoratív, mert kereskedelmi mér­legünk Olaszországgal szemben előnyös eltolódást mutat. Külpolitikai jelentő­ségéről még vitatkozni is felesleges. Szükséges Franciaországhoz közeledni és reméli, hogy ez gazdasági vonatko­zásban is sikerülni fog. Helyzetünk sokkal jobb, mint Né­metországé, Magyarország gazda­sági bázisai egészségesek. Ezután az elnök szüntetet rendelt el. Szünet közben Gaál Gaszton az őt sze­mélyében is megsértő Szilágyi Lajost Eckhardt Tibor és Farkas Tibor útján provokáltatta. Az ebédszünet után Fábián Béla felszólalásában követelte, hogy a kormány minél előbb adja vissza mindenkinek a pénze feletti rendel­kezési jogát. A betétesek 50 százaléka 5000 pengőn aluli kisbetétes, akik takarékoskodtak, mikor az állam és a közületek nem ta­karékoskodtak és a kiadásokat a bevé­telekhez szabták, amivel lassan kipum­pálták a tőkét a mezőgazdaságból. Meg­adná a felhatalmazást, ha bízna a kor­mányban, hogy elég erős lesz kezébe venni az operálókést, de mivel nem bízik, a javaslatot nem fogadja el. Peyer Károly válaszolva Lakatos­nak, kijelentette, hogy a kormány be­ruházásai nem voltak hasznosak. Kérdi, hogy a Hoover-moratórium következ­tében kell-e fizetnünk a 10 millió arany­koronát kitevő jóvátételt. Hangsúlyozza, ha augusztus hó 14-ig fenntartják a korlátozásokat, olyan események következnek be, amelyekért senki sem vállalhatja a felelősséget. Pártja nevében bejelenti, hogy a 33-as bizottságban nem kívánnak résztvenni. Pesthy: Önök kérték a bizottságot. Peyer: Mi nem kirakat-bizottságot kértünk. Végül hangoztatta Peyer, hogy olyan külpolitikai kapcsolatra van szükség, mely gazdasági megerősödést hozhat az országnak. Ezután az elnök a vitát berekesztette és folytatását ma délelőttre tűzte ki. Temesváry Imre indítványt nyúj­tott be, hogy mai naptól a Ház 15 órás üléseken tárgyalja a javaslatot, amit az ellenzék nagy zajjal fogadott. Ezzel szemben Farkas István javasolta, hogy a Ház csak kedden tartson gyűlést és ezen a választási visszaélések meg­vizsgálására kiküldendő bizottság ügyé­ben benyújtott javaslatát tárgyalják. A többség Temesváry indítványát SOPRONI HÍRLAP 1931. augusztus 1. fogadta el és mai naptól 15 órás gyűléseket tart a Ház. Végül Szilágyi Lajos személyes kérdésben szólalt fel, hangoztatva, hogy a politikai állásfoglalását nincs joga az ellenzéknek számonké­rni. Ő 1926 óta pártonkívüli, eddig is többször támogat­ta a kormányt, ahol azonban szükségét látta, támadta is. Választói mindig meg­tartották bizalmukat. Egyébként Gaál Gaszton ne oktassa ki őt úri modorra, mert éppen Gaál volt az egyetlen, aki mint házelnök verekedett a teremben a Beniczky-ügy idején. A gyűlés 7 órakor ért véget. Sopron legjobb amatőrf­ényképezős munkatársai a „Soproni Hírlap*" képesújságjának Szenzáció lesz Horváth László képes riportlapjának, a­­Noteszének minden száma. A legközelebb, vasárnap, augusztus 2-án megjelenő számában az elmúlt hét társadalmi és sporteseményeiről hoz aktuális fotográfiákat és beszámolókat. Riportcikkei elevenek és színesek. A kitűnő hivatásos és amatőrfényké­­pészgárda, élükön Schöberl Antallal, Diebold Károllyal, az amatőrök közül Sialassy Barna dr.-ral és Sárkány Je­nővel, akik lelkesedéssel a «Notesz] munkatársául szegődtek, lehetővé te­szik, hogy a «Soproni Hírlap»-nak ez a képes újságja minden második va­sárnap két hét eseményeit a legsikerül­tebb képekben vihesse az olvasó elé. Akik példányonként akarják meg­venni a «Notesz»-t, azok azt negyven fillérért minden trafikban megkaphat­ják, de megrendelhetik a «Soproni Hir- Hlap» kiadóhivatalában is. Ünnepélyes keretek között szentelik meg a soproni járásbeli vitézek zászlóját A csornai járásbeli vitézeknek régi vágya teljesül augusztus 30-án. A nem­­zetes rend tagjai néhány hazafias gon­dolkozású barátjuk áldozatkész segítsé­gével zászlót vásároltak, melyet a szóbanforgó napon ünnepélyes keretek között szentel meg és ad át rendelte­tésének G­er­gy­e Ipoly premontrei pré­post. A vitézek ünnepe örömnapja lesz a járás hazafias közönségének, külö­nösen pedig a hadviselteknek. Az ünnepség rendje az alábbi: Az érkező vendégek fogadása a pálya­udvaron és a csornai Vilmos-parkban. Fél 11 órakor a Vitézi Zászlót ünnepi tábori szentmise keretében Gergye Ipoly, a premontrei kanonokrend prae­­látus-prépostja megszenteli. Az ünnepi szentmisén a Csornai Iparos Dalkör és fúvós­zenekara fog közreműködni Ehrenwerth Hugó isk. igzg. kar­nagy vezetésével. A Vitézek a megszen­telt zászló alatt az ünneplő közönség­gel és diszkiséretben a 48-as honvédek­nek, majd a kommün vértanúinak sír­emlékéhez és a világháborúban elesett hősöknek emléktábláihoz vonulnak és azokat hazafias kegyelettel megkoszo­rúzzák. Déli 12 órai kezdettel a csornai községháza tanácstermében zártkörű Vitézi Székkapitányi díszközgyűlés lesz, mely után a Vitézi Zászlót helyére vi­szik. Déli 1 órakor díszebéd a Korona­­vendéglő kerthelyiségében. Ebéd után tánc. ­A házadót akarják emelni ? A legszerencsétlenebb ötletek egyike, a házadó emelése. Közérdekből inkább azt kellene kívánnunk, hogy szállítsák le a mostani túl magas házadót. De persze erről ma nem lehet szó. Ellen­ben százszor is meg kell fontolni, váj­jon használunk-e valamit az állami ér­deknek az adó újabb emelésével. Igaz, hogy a háztulajdonosoknak si­került átmenteniök a vagyonukat a múltból, holott az értékpapiros, a pénz stb. tönkrement. De az érem másik oldalán ott van ám a tehertétel is: a háztulajdon olyan korlátozásoknak volt és van ma is részben alávetve, hogy jövedelme több mint egy évtizeden ke­resztül jóformán semmi sem volt. A nemzeti vagyon jelentékeny része van a háztulajdonban. De a nemzeti jövedelem is, mely ebből folyik, igen számottevő. Csak a háztulajdonos és a tisztviselő az, akik nem tudják el­rejteni jövedelmüket, annak tehát min­den fillérje adózás alá esik. Ez az adó például Sopronban, a házadóról be­szélek, jócskán meghaladja a jövede­lem harminc százalékát. Vagyis har­mincnyolc százalék. Melyik vagyon van ilyen súlyos adózásnak kitéve? És ne feledjük el, hogy e nagy adó­terhen kívül a ház majd minden év­ben tatarozásra szorul. Ez mind a jöve­delmet apasztja. Vannak olyanok, akik tőke, vagy egyéb kereset hiányában teljesen házuk jövedelmére vannak utal­va. Hát ezek miből éljenek, ha az ál­lam még jobban megadóztatja őket. Mert ne csak azokra a háztulajdono­sokra tessék ám gondolni, akiknek négy-öt bérpalotájuk van a fővárosban. Hanem azokra a szegény özvegyekre, vagy árvákra, akiknek apró házukon kívül nincs egyéb jövedelmük. Vagy ha nem özvegyek és árvák, de életük szorgalmának eredményét épületbe fek­tették, hogy a munkára való képtelen­ségük idejében annak a jövedelméből éldegéljenek. Ezekre nagy megpróbál­tatást jelentene az adóemelés. És még egy ok késztet bennünket meggondolásra. Hogy a házadó emelé­sével az élet az egész vonalon meg­drágul. Mert mindenki arra törekszik, hogy a terheit áthárítsa másokra. Pedig a mai válságnak egyik rákfenéje a nagy drágaság, mely nem akar enyhülni, mert a háború okozta nagy károsodást az államok még nem tudták kiheverni. Nem szabad ennek a drágaságnak újabb kapukat nyitogatni. Van más vonatkozása is a kérdésnek.

Next