Soproni Hirlap, 1931. augusztus (18. évfolyam, 172-195. szám)
1931-08-01 / 172. szám
2 Erre a kijelentésre óriási zaj támadt a Házban, az elnök alig bírta a rendet helyreállítani, Szilágyit is többször figyelmezteti, hogy maradjon a tárgynál. A független kisgazdapárti jelöltek programbeszéde abból állott, hogy gyalázták a régi képviselőket és még Apponyi személyét sem kímélték. (Óriási zaj.) A független kisgazdapárt a kommunisták és a bolsevikiek útját egyengette és ezek egyelőre Gaál Gaszton lobogója alatt vannak, de nem lesz majd ereje azokat visszatartani. Senki nem izgat úgy a falvakban, mint a független kisgazdapárt tagjai. Nagy vihar támadt Szilágyi szavai miatt, majd a zaj csillapodásával Gaál Gaszton szólalt fel és erélyesen visszautasította Szilágyi támadását. Politikai kaméleonkodás Szilágyi szereplése, aki modortalan támadást intézett pártja ellen, mely áll olyan hazafias alapon, mint Szilágyi. Egyébként Szilágyi eddigi szereplése felmenti őt attól, hogy támadására választ adjon és védekezzék vele szemben. Gaál Gaszton beszéde után újra nagy vihar támadt. Szilágyi és Gaál között heves szóharc támadt és ennek során Szilágyi azt kiáltotta Gaál felé: «közönséges svindler.» A nagy zajban az elnök 10 percre felfüggesztette a gyűlést. A gyűlés megnyitása után Lakatos Gyula sajnálattal állapította meg, hogy a mostani súlyos helyzetben a Ház személyeskedéssel tölti el idejét. A felhatalmazási javaslatot sok ellenzéki képviselő is elfogadta, mert azt szükségszerűnek ismerték el az ország érdekével. A kormány 5 év alatt egymilliárdot fordított hasznos beruházásokra. Nem lehet azt állítani, hogy gazdálkodása ne lett volna európai méretben is szolid gazdálkodás. Felfogása szerint a válságot kölcsön nélkül is lehetne rendezni, de csak drákói intézkedésekkel. Nem igazságos Rassay-nak azon kijelentése, hogy az olasz barátság csak dekoratív, mert kereskedelmi mérlegünk Olaszországgal szemben előnyös eltolódást mutat. Külpolitikai jelentőségéről még vitatkozni is felesleges. Szükséges Franciaországhoz közeledni és reméli, hogy ez gazdasági vonatkozásban is sikerülni fog. Helyzetünk sokkal jobb, mint Németországé, Magyarország gazdasági bázisai egészségesek. Ezután az elnök szüntetet rendelt el. Szünet közben Gaál Gaszton az őt személyében is megsértő Szilágyi Lajost Eckhardt Tibor és Farkas Tibor útján provokáltatta. Az ebédszünet után Fábián Béla felszólalásában követelte, hogy a kormány minél előbb adja vissza mindenkinek a pénze feletti rendelkezési jogát. A betétesek 50 százaléka 5000 pengőn aluli kisbetétes, akik takarékoskodtak, mikor az állam és a közületek nem takarékoskodtak és a kiadásokat a bevételekhez szabták, amivel lassan kipumpálták a tőkét a mezőgazdaságból. Megadná a felhatalmazást, ha bízna a kormányban, hogy elég erős lesz kezébe venni az operálókést, de mivel nem bízik, a javaslatot nem fogadja el. Peyer Károly válaszolva Lakatosnak, kijelentette, hogy a kormány beruházásai nem voltak hasznosak. Kérdi, hogy a Hoover-moratórium következtében kell-e fizetnünk a 10 millió aranykoronát kitevő jóvátételt. Hangsúlyozza, ha augusztus hó 14-ig fenntartják a korlátozásokat, olyan események következnek be, amelyekért senki sem vállalhatja a felelősséget. Pártja nevében bejelenti, hogy a 33-as bizottságban nem kívánnak résztvenni. Pesthy: Önök kérték a bizottságot. Peyer: Mi nem kirakat-bizottságot kértünk. Végül hangoztatta Peyer, hogy olyan külpolitikai kapcsolatra van szükség, mely gazdasági megerősödést hozhat az országnak. Ezután az elnök a vitát berekesztette és folytatását ma délelőttre tűzte ki. Temesváry Imre indítványt nyújtott be, hogy mai naptól a Ház 15 órás üléseken tárgyalja a javaslatot, amit az ellenzék nagy zajjal fogadott. Ezzel szemben Farkas István javasolta, hogy a Ház csak kedden tartson gyűlést és ezen a választási visszaélések megvizsgálására kiküldendő bizottság ügyében benyújtott javaslatát tárgyalják. A többség Temesváry indítványát SOPRONI HÍRLAP 1931. augusztus 1. fogadta el és mai naptól 15 órás gyűléseket tart a Ház. Végül Szilágyi Lajos személyes kérdésben szólalt fel, hangoztatva, hogy a politikai állásfoglalását nincs joga az ellenzéknek számonkérni. Ő 1926 óta pártonkívüli, eddig is többször támogatta a kormányt, ahol azonban szükségét látta, támadta is. Választói mindig megtartották bizalmukat. Egyébként Gaál Gaszton ne oktassa ki őt úri modorra, mert éppen Gaál volt az egyetlen, aki mint házelnök verekedett a teremben a Beniczky-ügy idején. A gyűlés 7 órakor ért véget. Sopron legjobb amatőrfényképezős munkatársai a „Soproni Hírlap*" képesújságjának Szenzáció lesz Horváth László képes riportlapjának, aNoteszének minden száma. A legközelebb, vasárnap, augusztus 2-án megjelenő számában az elmúlt hét társadalmi és sporteseményeiről hoz aktuális fotográfiákat és beszámolókat. Riportcikkei elevenek és színesek. A kitűnő hivatásos és amatőrfényképészgárda, élükön Schöberl Antallal, Diebold Károllyal, az amatőrök közül Sialassy Barna dr.-ral és Sárkány Jenővel, akik lelkesedéssel a «Notesz] munkatársául szegődtek, lehetővé teszik, hogy a «Soproni Hírlap»-nak ez a képes újságja minden második vasárnap két hét eseményeit a legsikerültebb képekben vihesse az olvasó elé. Akik példányonként akarják megvenni a «Notesz»-t, azok azt negyven fillérért minden trafikban megkaphatják, de megrendelhetik a «Soproni Hir- Hlap» kiadóhivatalában is. Ünnepélyes keretek között szentelik meg a soproni járásbeli vitézek zászlóját A csornai járásbeli vitézeknek régi vágya teljesül augusztus 30-án. A nemzetes rend tagjai néhány hazafias gondolkozású barátjuk áldozatkész segítségével zászlót vásároltak, melyet a szóbanforgó napon ünnepélyes keretek között szentel meg és ad át rendeltetésének Gergye Ipoly premontrei prépost. A vitézek ünnepe örömnapja lesz a járás hazafias közönségének, különösen pedig a hadviselteknek. Az ünnepség rendje az alábbi: Az érkező vendégek fogadása a pályaudvaron és a csornai Vilmos-parkban. Fél 11 órakor a Vitézi Zászlót ünnepi tábori szentmise keretében Gergye Ipoly, a premontrei kanonokrend praelátus-prépostja megszenteli. Az ünnepi szentmisén a Csornai Iparos Dalkör és fúvószenekara fog közreműködni Ehrenwerth Hugó isk. igzg. karnagy vezetésével. A Vitézek a megszentelt zászló alatt az ünneplő közönséggel és diszkiséretben a 48-as honvédeknek, majd a kommün vértanúinak síremlékéhez és a világháborúban elesett hősöknek emléktábláihoz vonulnak és azokat hazafias kegyelettel megkoszorúzzák. Déli 12 órai kezdettel a csornai községháza tanácstermében zártkörű Vitézi Székkapitányi díszközgyűlés lesz, mely után a Vitézi Zászlót helyére viszik. Déli 1 órakor díszebéd a Koronavendéglő kerthelyiségében. Ebéd után tánc. A házadót akarják emelni ? A legszerencsétlenebb ötletek egyike, a házadó emelése. Közérdekből inkább azt kellene kívánnunk, hogy szállítsák le a mostani túl magas házadót. De persze erről ma nem lehet szó. Ellenben százszor is meg kell fontolni, vájjon használunk-e valamit az állami érdeknek az adó újabb emelésével. Igaz, hogy a háztulajdonosoknak sikerült átmenteniök a vagyonukat a múltból, holott az értékpapiros, a pénz stb. tönkrement. De az érem másik oldalán ott van ám a tehertétel is: a háztulajdon olyan korlátozásoknak volt és van ma is részben alávetve, hogy jövedelme több mint egy évtizeden keresztül jóformán semmi sem volt. A nemzeti vagyon jelentékeny része van a háztulajdonban. De a nemzeti jövedelem is, mely ebből folyik, igen számottevő. Csak a háztulajdonos és a tisztviselő az, akik nem tudják elrejteni jövedelmüket, annak tehát minden fillérje adózás alá esik. Ez az adó például Sopronban, a házadóról beszélek, jócskán meghaladja a jövedelem harminc százalékát. Vagyis harmincnyolc százalék. Melyik vagyon van ilyen súlyos adózásnak kitéve? És ne feledjük el, hogy e nagy adóterhen kívül a ház majd minden évben tatarozásra szorul. Ez mind a jövedelmet apasztja. Vannak olyanok, akik tőke, vagy egyéb kereset hiányában teljesen házuk jövedelmére vannak utalva. Hát ezek miből éljenek, ha az állam még jobban megadóztatja őket. Mert ne csak azokra a háztulajdonosokra tessék ám gondolni, akiknek négy-öt bérpalotájuk van a fővárosban. Hanem azokra a szegény özvegyekre, vagy árvákra, akiknek apró házukon kívül nincs egyéb jövedelmük. Vagy ha nem özvegyek és árvák, de életük szorgalmának eredményét épületbe fektették, hogy a munkára való képtelenségük idejében annak a jövedelméből éldegéljenek. Ezekre nagy megpróbáltatást jelentene az adóemelés. És még egy ok késztet bennünket meggondolásra. Hogy a házadó emelésével az élet az egész vonalon megdrágul. Mert mindenki arra törekszik, hogy a terheit áthárítsa másokra. Pedig a mai válságnak egyik rákfenéje a nagy drágaság, mely nem akar enyhülni, mert a háború okozta nagy károsodást az államok még nem tudták kiheverni. Nem szabad ennek a drágaságnak újabb kapukat nyitogatni. Van más vonatkozása is a kérdésnek.