Soproni Napló, 1907. április-június (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-04-04 / 27. szám

Április 4. SOPRONI NAPLÓ 8 szó­t szépen is énekel. Előbb a kassai, majd a győri színháznak volt kedvelt pri­madonnája. Kiválóbb szerepei: Koldusgróf (Jessie), János vitéz, Suhanc és Nebántsvi­­rág, Gül baba (Gábor diák), Lili, Paraszt kisasszony, Víg özvegy stb. darabok címsze­repei. Egy hibája van csak, az, hogy olyan nagy a fizetése, hogy ebben a tekintetben még Feledi Boriskát is túlszárnyalja, ezt pedig kevés vidéki színház bírja ki. Jávor Aranka ismert nevű elegáns szende és társalgási színésznő. Gyönyörűen öltözködik. A kolozsvári színháztól jött hoz­zánk, ahol szép sikereket aratott. Fekete Irén társalgási színésznő és a legkiválóbb táncosnők közül való. Gyö­nyörű barna lány, aki legutóbb a székesfe­hérvári színügyi bizottságtól nemcsak kitün­tetést és jutalmat kapott kiváló alakításaiért, de ő nyerte el a székesfehérvári nők szép­ségverseny díját is. Hisszük, hogy nálunk is feltűnést fog kelteni. B­á­r­ó­d­i Katóka talán a legfiatalabb magyar színésznő, még alig múlt 16 éves és már sok szép sikert aratott a színpadon. Színész gyermek, az atyja Báródi Károly színigazgató volt, az édes­anyja Csányi Juszti, aki a vidék egyik legszebb hangú énekesnője volt. Báródi Katóka fogja a naiva szerepkörét betölteni és hisszük, hogy ennek meg is fog felelni. Feket­éné Ilona ismert nevű komika és anya színésznő, aki Nádasyné mellett fogja ezt a szerepkört nálunk is betölteni. Szarva­sy Jenő a vidék legkiválóbb bariton énekese, gyönyörű hangja, hatalmas termete már előre biztosítják számára a si­kert. Legutóbb Miskolcon működött, innen jött hozzánk, de Szarvassy Jenő a buda­pesti közönség előtt is mint kiváló énekes ismeretes és nem egy szép sikert aratott a fővárosban is. Nálunk a „Falu rossza“ és a „Víg özvegy“ énekes szerepeiben fog bemu­tatkozni. Földes Dezső énekes bonvivánt szí­nész, Pozsonyból jön hozzánk, ahol való­sággal dédelgetett kedvence volt a közön­ségnek és a pozsonyi magyar és német sajtó egyhangúlag a legnagyobb elismerés­sel méltatta működését. Elegáns megjelenése és igen szép tenor hangja van. Nálunk a Víg özvegy Daniló szerepében és a Szép Ilonka Narcsó bolond szerepében fog bemu­tatkozni. Szilágyi Ivor fiatal szerelmes szí­nész csinos megjelenéssel. Igen tanult fiatal ember, aki az országos színművészeti aka­démiából került hozzánk. Nagy Miklós apa és jellem színész, kiváló színész, az öcscse Nagy Dezsőnek... a mi kedvelt művészünknek. Nálunk a Falu rossza és a Harang című darabokban fog bemutatkozni. Ha ehhez a névsorhoz még hozzá­vesszük, hogy a régiek közül itt maradnak: Makó Aida, Tarnai Leona, Nádasyné Jolán, Bándi Rózsi, Tompa Kálmán, Nádasy, Fe­­renczi Frigyes, Sajó Vilmos, Nagy Dezső, Rákossi, Szatmáry, Bodonyi Béla és Hajsi­­nek karmester, úgy a legjobb reményekkel nézhetünk szintévadunk elé. — A Sopron—kőszegi vasút ügye sokévi vajúdás, majd pihenés után végre a megvalósulás küszöbéig jutott. Hogy a vasút­vonal kiépítését még ez évben megkezdjék, nem kell több, mint az utolsó és már nem is jelentékeny aka­­ály elhárítása, vagyis a még hiányzó 100.000 koronányi törzsrész­­vény jegyzésének a biztosítása. Stein Mik­lós vasutengedményes a hiányzó összegért Sopron városhoz, Esterházy herceghez és­ Vas vármegyéhez folyamodott s ezirányu kérvényeit a kereskedelmi és iparkamara juttatta el illetékes helyekre. Sopron város legutolsó közgyűlése úgy határozott, hogy ez ügyet jövő közgyűlésén veszi érdemleges tárgyalás alá, addig tehát lesz elég idő, hogy a város atyái komolyan meghányják-vessék a vasút ügyét és alapos számítások tárgyává tegyék a vonal, mentén tervezett bazaltbánya jövedelmezőségét és azokat az előnyöket, melyek e bánya üzeméből a városra hára­molhatnak. Sopron város a korábban meg­szavazott 200.000 koronányi támogatást 50.000 koronára szállította le, ami körülbe­lül 2500 korona évi járuléknak felel meg a fölveendő kölcsön összegének végleges tör­lesztéséig. Ha a közgyűlés további 40.000 koronát szavazna meg, az évi hozzájárulás mintegy 4500 koronára emelkednék. Új vasútvonalat csekélyebb áldo­zattal város alig nyert még v­al­­­aha. Alább közöljük a soproni kereskedelmi és iparkamarának azt az átiratát, melyet Stein Miklós újabb kérvénye támogatása érdekében Sopron városához intézett. A ka­mara e nézet­ nyilvánítása minden esetre fi­gyelmet érdemel, mert érthető, világos kife­jezése, hogy mily szempontból tekinti a fenforgó vasúttervet a kereskedőségnek és iparosságnak az a része, melyet ez ügyben semmiféle melléktekintet sem irányít. A kamara átiratának lényeges része a következő: Sopron város pénzügyi viszonyai ez idő szerint nem kedvezőek és kizártnak te­kintjük annak a lehetőségét, hogy a vi­szonyok máról­ holnapra, vagyis rövid idő alatt jobbra forduljanak. Ily körülmények között, tekintve, hogy a város polgárságának adófizető képessége már­is túl van feszítve, következetes és széles látókörű gazdaság­­fejlesztő munkára van szükség, hogy a város pénzügyileg ismét megerősödhessék és pol­gárai adófizető képességének csak a meg­engedhető határig való igénybevétele mellett is a ráháruló nagy feladatokat kifogástalanul és minden halogatás nélkül megoldhassa. A mi szerény nézetünk szerint a város köz­gazdaságának aránylag gyors fejlődése s ezzel az adóalanyok megerősödése és szám­beli növekedése csakis a városba futó vas­úti vonalak számának a szaporítása és minél több gyári vállalat létrejöttének a megkönnyítése révén következhetik be. A térképre vetett egy tekintet minden­kinek szembetűnővé teszi a felsőpulyai járást Sopronnal összekötő vasúti vonal hiányát. Város, amely csak a saját lakosságára tá­maszkodik, virágzó iparra és kereskedelemre nem tehet szert, de ha sikerül a feléje gra­­vitáló vidéket is magához láncolni, gazdasági fölvirágzásának okvetlenül be kell követ­keznie. Sopron várost az utóbbi időkben épült vasútvonalak annyira elszigetelték, hogy a fejlődését előmozdító feltételeket már csak a pulyai járásban találhatja meg. Csak e járásból remélheti piacának föl­élénkülését, mert kétséget nem szenved, hogy ha a kőszeg-soproni vasút kiépül, a pulyai járás északi részének a lakossága jelentékeny mennyiségű élelmiszert fog a városba szállítani s ennek révén pénzhez jutván, vásárló képessége is növekedni fog, ami ismét csak a város iparának és keres­kedelmének a javára szolgálna. Igaz, hogy a mezőgazdasági termékeknek a pályai járásból Sopronba való szállítása s a helybeli piacon való értékesítése ma is megtörténik, csak­hogy ez a folyamat ma — vasút hiányá­ban — oly lassú, az időjárás szeszélyeitől annyira függő s igy annyira megbízhatatlan, hogy számot alig tesz, mig ha a vasútvonal kiépülne, az áruk beszállítása rendszeressé s az eddiginek sokszorosává fejlődnek. A fő szempont azonban, amely né­zetünk szerint Sopron városára nézve pa­rancsoló kötelességgé teszi a szóban lévő vasútterv megvalósításának minden módon való biztosítását, a gyáripar fejlesztése. A gyárak tervezői sűrűn járják a várost s a felületes szemlélőnek is észre kell vennie, mint vonul be az osztrák tőke a határon és mint helyezkedik el sorban e határmenti vidéken. Beljebb az országba nem igen megy, mert súlypontja még az osztrák gyár­iparban van s ennek a közelében akar uj gyökeret verni, hogy mindkettőre kiterjeszt­hesse ellenőrző figyelmét. Ennek a beszűrődési folyamatnak a talajt előkészíteni, az osztrák tőke beván­dorlását megkönnyíteni és egyúttal a városba vonzani, nagy fontosságú feladat s ezt a feladatot segíti sikeresen megoldani minden, még a legszerényebb vasúti vállalat is, mely itt a határvidéken és Sopron várossal kap­csolatban létrejön. Sopron város helyzete vasútügyi te­kintetben s így iparfejlesztési szempontból is nem kedvező. Az a körülmény, hogy a várost magánvasutak szelik, iparfejlesztési szempontból határozottan kárunkra szolgál, mert a letelepülő iparvállalatok e vasutaknál nem lelnek arra a támogatásra, melyet nekik csak az államvasutak adhatnak meg a kívánt mértékben Ha tehát olyan vasútterv merül föl, mely éppen e kedvezőtlen helyzetünkön fog javítani s amely igen alkalmas arra, hogy az újonan keletkező gyárak egész sorát vonja magához már csak az államvasúti üzem révén is, azt hisszük, hogy az ily vasútterv megérdemli a fokozott támogatást. Megérdemli annál is inkább, mert ha Sopron városának komoly szándéka a gyáripar fej­lesztése, arról is gondoskodnia kell, hogy a vidékről a gyári munkára alkalmas lakosság könnyen közlekedhessék a várossal. E nélkül Sopron város nagyobb arányú gyári válla­latok keletkezésére semmi körülmény között sem számíthat, mert a kellő számú és olcsó munkaerő a fő előfeltétele minden gyári vállalat keletkezésének, magának a városnak a lakosságából kínálkozó munkásanyagot azonban máris fölszívja a gumigyár, a szivarszipkagyár, a vasárugyár és a kelet­kezőben levő szőnyegszövőgyár, holott ezek egyike sem éri el modern nagy gyár arányait A hazai iparfejlesztés, de Sopron város, nem kevésbbé fontos legsajátabb érdekei lebegnek tehát szemeink előtt, midőn a te­kintetes Törvényhatósági Bizottság jóindu­latú figyelmébe ajánljuk a vasútengedményes kérvényét. — Labdarúgó verseny. A Soproni Football­ Klub húsvéthétfőn érdekes küzdel­met vívott a sörgyár melletti sporttéren a Budapesti Torna­ Klub B csapatával. A küz­delem 1 : 1 eredménynyel végződött, a­mi a soproni csapat erőssége mellett bizonyít. A verseny után rendezett összejövetelen a fő­városi vendégek igen elismerőleg nyilatkoz­tak a soproniakról, mint a vidék legelső csapatáról.­­ A fejfájás közvetlen oka az agy vérkeringésének szabálytalansága. Ennek okai a következők: az agy megerőltetése, gon­dok, megrázkódtatások, rossz levegő, nagy hőség, sok ülés, sok dohányzás, éjjelezés, stb Nem kell hangsúlyozni, hogy a tiszta üde fej kétszeres munkaképességet jelent. Ne mulassza el tehát senki a kitűnő hír­névnek örvendő Beretvás-féle migrén-pasz­tillát állandóan magánál tartani, mert ez 5 perc alatt még a leghevesebb főfájást is biztosan megszünteti. Egy doboz (24 pasz­tilla) ára 1 korona 20 fillér. Kapható min­den gyógyszertárban. Főraktár: Beretvás Tamás gyógyszerésznél Kispest 22., honnan postán 3 dobozt bérmentve küldenek. — Ló rúgás. Tegnap délelőtt a kő­szegi utón Wehofer János vendégfogadója előtt Kösz Sándor peresznyei lakos lova megrugta Bezovits Pál házi szolgát, kit a bal kezén és mellén szenvedett sérüléseivel a közkórházba kellett szállítani.

Next