Soproni Napló, 1908. július-szeptember (12. évfolyam, 148-223. szám)
1908-07-01 / 148. szám
ÜNÜN XII. évfolyam. Sopron, 1908. szerda, julius I. 148. szám. APLÓ Egrs évrs 20 K, létéri 10 K, napdévfel L M k. postatakarékp. szám és clearing-forgalom 17186. POLITIKAI NAPILAP. Pespius szerkesszó: RÁBEL LÁSZLÓ. Szifjíűzős« és kiadótuivatal Várkerület 72. sz. Távbeszélő: Szerkesztőség 202. — Kiadóhivatal 19. sz. Újságkiadók, újságírók. Sopron, június 30. Nagy idegenjárás volt az elmúlt két ünnepnapon Sopronban. Mint már megírtuk, itt tartották évi közgyűlésüket a magyar újságkiadók országos szövetsége és a vidéki hírlapírók országos szövetsége. Az előbbi vasárnapon, az utóbbi Péter-Pál napján. Ez ünnepnapok emlékezetesek maradnak reánk nézve. Megírhatjuk mindjárt, hogy a siker jegyében folytak le azok. Az újságkiadók közgyűlése, mely egyúttal a szövetség tíz éves fenállásának a jubiláris ünnepe volt, inkább bizalmas jellegű volt, minél fogva vendégeket nem hívtak sem a gyűlésre, sem a közös lakomára. Egyedül Baán Endre főispán és Töpler Kálmán polgármester kaptak meghívást, kik annak lekötelező szívességgel eleget is tettek. Az újságírók közgyűlése azonban már nagyobb nyilvánosság mellett ment végbe, mint az más városokban is szokásban volt eddig. Közéletünk több kiváló egyénisége tisztelte meg az újságírói kart érdeklődésével. A beszédek, melyek az elnöki székből mindkét alkalommal elhangzottak, alkalmasak arra, hogy tartalmukkal országos feltűnést keltsenek. A közönségnek alkalma nyílik arra, hogy Zilahy Simon és Szávay Gyula beszédei nyomán bepillantást nyerjen a magyar újságkiadás és a vidéki újságírás műhelyébe, hogy megismerje e két hatalmas kulturális tényező törekvéseit, szervezetét, eddig elért eredményeit, maga elé tűzött céljait és felhasználandó eszközeit. Nagy tanulsággal fognak szolgálni ezek a beszédek az újságkiadóknak is, meg az újságíróknak is. Ami bennünket, soproniakat illet, örömünkre szolgál, hogy az országos sajtó ez évben a mi városunkat választotta tanácskozása helyéül. Kevés nagy városa van az országnak, melyet oly kevéssé ismernének, mint Sopront. És az sem hízelgő reánk nézve, amit tud- nak rólunk, mert arról mindig gondoskodtak jóakaróink, hogy sebeinket feltárják az ország közvéleménye előtt, de ha jót mondhattak volna rólunk, azt gondosan kihallgatták. A magyar sajtónak itt járt előkelőségei szívesen is ragadták meg az alkalmat arra, hogy igaz mivoltában ismerjék meg ezt a várost. És bámulva tapasztalták az itteni nagyarányú magyarosodást melyhez foghatót egyik németnyelvű városunk sem képes felmutatni. És majd minden felszólalásukban hangoztatták, hogy a város izmos kultúrintézményei mennyire meglepték őket. Nem kell tehát szégyenkeznünk azon benyomások miatt, melyeket vendégeink rövid itt tartózkodásuk alatt szereztek. Sopron valóban azzá vált, aminek mi hinni akartuk, a magyar nemzeti törekvések erős várává. Az a babérkoszorú, melyet az újságírók tegnap a nagy Széchényi szobrához vittek, egyúttal hódolat és elismerés a városnak, mely a legnagyobb magyart állította főterére, hogy annak ércalakja szimbolizálja a lakosság hazafias törekvéseit. Újságkiadók, Sopron, június 30. Az újságkiadók országos szövetségének tagjai szombaton este érkeztek meg a fél nyolc órai budapesti vonattal. Az államvasutak két külön kocsit bocsátottak az újságkiadók rendelkezésére. A vasúti állomáson Bábel László, lapunk szerkesztője fogadta a vendégeket, kik azután kocsikon és villamos vasúton Pannonia szállóbeli lakásukra mentek. Zilahy Simon, a szövetség elnöke Baán Endre főispán vendége volt. Fél kilenc órakor ismerkedésre jöttek össze az újságkiadók a kaszinó éttermében, hol megjelent közöttük Töpler Kálmán dr. polgármester is. A jubiláris közgyűlés vasárnap délelőtt tizenegy órakor volt a városháza nagytermében. Jelen voltak a fővárosból és a vidékről a szövetség következő tagjai: Zilahy Simon elnök, Nagy Sándor Pécs és Rábel László Sopron, alelnökök: Illés József Budapest, Galamb János Budapest, Klein Samu Miskolc, Sichermann Mór Máramarossziget, Jäger Bertalan Ungvár, Nobel Adolf Tata, Szelényi Lajos Miskolc, Obláth Károly Zombor, Lenkei Zsigmond és neje Budapest, Marton Sándor dr. Budapest, Lingauer Albin Szombathely, Hoffmann Sándor Debrecen, Endre Géza Arad, Ecker Lipót Budapest, Simon József Szerencs, Szekeres József Kisújszállás, Nádosy Ferenc Zólyom, Pető Lajos és nőtestvérei Budapest, Jutassy Ödön és neje Budapest, Tóth József Nagykároly, Horváth Béla Veszprém, Büchler Vilmos Budapest, Breitfeld Dezső Szombathely, Angermayer Károly Pozsony, Röttig Gusztáv Sopron, Röttig Odó Sopron, Róna Lajos Budapest, König Ferenc Eger, Fekete Sándor Zenta. Mint vendégek megjelentek az ülésen: Baán Endre főispán és Töpler Kálmán polgármester is. Az ülést Zilahy Simon, a szövetség elnöke nyitotta meg pár szíves szóban. Nem véletlen úgymond , hogy a szövetség tagjai e kedves és szeretetreméltó városban jönnek össze jubiláris közgyűlésükre, hol nem először jelentek meg. Örömének ad kifejezést, hogy Baán Endre főispán és Töpler Kálmán polgármester szíves érdeklődésükkel tüntetik ki a szövetség közgyűlését, üdvözli őket. Már az elismerés szavaival emlékezik meg arról a szép munkáról, melyben Illés József titkár, Az Újság kiadóhivatali igazgatója, a szövetség tíz éves történetét megírta. Majd a következőkép folytatta: (Zilahy Simon beszéde.) A szövetség megalapítása óta bőségesen volt alkalmam annak kifejtésére, hogy szövetségünk feladata nem lehet más, mint a fővárosi és vidéki újságkiadóknak vállvetett törekvése megvitatni és a végrehajtásra megérlelni mindazokat a törekvéseket, amelyek az újságkiadás terén általános érdekűek és amelyeknek megoldása egyformán kívánatos és hasznos minden újságkiadóra nézve. A kölcsönös egyetértés, a kitűzött célok felé való buzgó törekvés meg is hozta a megfelelő eredményt. Ha visszatekintünk azokra az időkre, amelyekben semmi irányítás nem volt az újságkiadás terén; amikor egy nagy központ hiányában az egyes fölmerült vitás kérdések általános szabályok szerint valós megoldást nem nyerhettek; amikor az egyéni fölfogás volt irányadó igen fontos kérdések elbírálására és elintézésére, és öszszevetjük ezt az állapotot a mai helyzettel, bátran kimondhatjuk, hogy tagadhatatlanul igen nagy haladás mutatkozik viszonyainkban szövetségünk működése óta. Nem szükséges, hogy részletezzem azokat az eredményeket, melyeket elértünk. Elég rámutatnom arra, hogy magában az, hogy a lefolyt tíz év alatt a legkülönbözőbb kérdések kerültek megvitatás alá és a vita alatt fölmerült eszmék, szakértői hozzászólással tisztázódtak, igen sok dologban rendet tudtunk csinálni; nagyon sok sérelmet sikerült orvosolnunk és igen sok fontos ügyet tudtunk napirenden tartani és a megoldást előkészíteni; a központ tanáccsal és útbaigazítással tudott szolgálni az újságkiadás terén előfordult minden vitás