Soproni Napló, 1910. január-március (14. évfolyam, 1-74. szám)

1910-01-01 / 1. szám

SOPRONI NAPLÓ. I1J-----u----------!■!)-:—--najXüirr.—m_lTT -jj-.lüvtv. inmmn \ i I^mrr-ri—.rr_-T.i-. pass kötik, hogy jótettük titokban maradjon. Nem koldusokkal és megtanuljuk szeretni őket, régen történt, hogy egy nemeslelkű urinő az élet mártírjait, több száz koronát meghaladó összeget adó ( Mikor téli álmát alussza a föld és irányozott az egyletnek, de kikötötte: »belegyes szél süvölt az erdőn át, jönnek az ne kerüljön az újságba!« Mikor szeretetre- igények a panaszszal: nagyon hidegméltó elnöknőnk ezt a nem mindennapi ese- ! szobácskánk! És az egylet befstét az ülésen bejelentette, nem bízván telj helyüket és a fellobbanó jesen titoktartási erőmben, azonkívül tudván, fohászuk a magasba, hogy a hetedik nagyhatalommal, a sajtó- az égben és jóakai Január 1. A választásokat is csak olyan államférfiak vezethetik, akik a nemzet bizalmát bírják. Tisza Istvántól is méltán várja a magyar közvélemény, hogy most már kilép a cselekvés terére. Még csak nem rég jelentette ki, hogy azonnal aktivitásba lép, mihely az általános választójog megalkotásáról lesz szó. A Lukácsféle kísérletből láthatja, hogy Bécsben nem mondtak le az általános választójogról, mert ettől várják a magyar faj hegemóniájának a megtörését. Ennek azonban nem szabad megtörténnie, mert soha többé nem lehetne azt visszacsinálni. Itt van tehát az ideje, hogy Tisza István beváltsa az ígéretét és odaálljon Andrássy, meg Kossuth mellé a magyar faj megerősítésére, a politikai tisztesség védelmére és az ország jövőjének a biztosítására. Ezt várja tőle az újév hajnalán minden jó magyar ember. Még nem késő, még nincs veszedelemben az alkotmány, de ki tudja, mi lesz holnap, vagy holnapután ? Olyan kaliberű államférfiút, aminő Tisza, István, nem nélkülözhet a magyar közélet ma, amikor egy hajszálon függött, hogy " „„„ír-* '•— ingereljenek mindenkit, akinek önálló véleménye van. Itt meg kell szűnnie minden egyéni érzékenykedésnek, mikor az ország sorsáról, a nemzet jövőjéről, békés fejlődéséről van szó. —ó. Patronázs. Irta: Rátz Ottó dr. Sopron, december 31. A gyermekek és fiatalkorúak bűnügyeiben 1910. évi január hó elsejével új törvény lép hatályba, amely a modern felfogásával, nem a szorosabb értelemben vett materiális büntetést alkalmazza, hanem arra törekszik, hogy a bűnös útra tért fiatalok erkölcsét javítsa, őket azon körből, ahol romlásnak vannak kitéve, kivegye s őket a becsületes munkára való szoktatás által az emberiség hasznos tagjaivá nevelje. Ezen nemes cél elérése végett számít a gyermekvédő- és patronázs egyesületek hatékony támogatására, hogy így karöltve azokkal, az elbukott és rossz környezetben levő, a züllésnek indult és elhagyott fiatalkorúakat oltalmukba vegyék, őket atyai pártfogás, gondolkodás, önzetlen, jóakaró szeretettel becsületes munkára és tisztességes, józan életre szorítsák. Az 1908. évi 36. t.-c. II. fejezete, amely a fiataloknak büntető uton való megfenyítéséről szól, különbséget tesz gyermek és fiatalkorú egyén közt. Gyermek mindazon egyén, ki a bűncselekmény elkövetésekor még a tizenkettedik életét nem haladta meg. Ilyen gyermek ellen a''' vádi eljárásnak helye n**-- fi felelős«*'-- uieg, —io. Ep ezért femegy a rossz útra tért gyermek a fegyelem gyakorlására jogosított egyénnek vagy az iskolai hatóságnak megdorgálás vagy iskolai elzárás végett adassék át. Ha azonban a hatóság arról győződnék meg, hogy az ily gyermek eddigi környezetében romlásnak van kitéve avagy züllésnek indul, értesíteni köteles a gyámhatóságot, mely a gyermek megfelelő elhelyezéséről, esetleg menhelybe való szállításáról gondoskodik. Fiatalkorú azon terhelt, ki a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét már betöltötte, de még 18. életévét el nem érte. Ily fiatalkorú is csak akkor vonható büntetőjogi felelősségre, ha a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettséggel bír; ha pedig ezen fejlettsége hiányzik, a fiatalkorú bűnös javító nevelés végett, a patronázs egyesület közreműködésével, a gyermekekre vonatkozó fenti intézkedések alkalmazandók. Mihelyt a fiatalkorú ellen, valamely bűncselekmény gyanúja miatt, nyomozás létetik folyamatba, a nyomozást teljesítő hatóság értesíti a patronázs egyesületet, mely egyik működő tagja által tanulmány tárgyává téteti, hogy az ily fiatalkorú milyen környezetben tartózkodik, mily nevelésben részesül, teljesíti-e iskolai kötelezettségét s mi lehetett a bűncselekmény elkövetésének oka? Még a tárgyalás előtt az egyesület által kiküldött megbízott észleleteiről a bíróságot értesíti, esetleg a főtárgyaláson megjelenvén, ott a megfelelő felvilágosításokat megadja. Ha a fiatalkorú a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettséggyel bír, a bíróság, a fiatalkorú egyénisége, értelmi és erkölcsi fejlettségének foka és életviszonyainak figyelembe vételével teszi meg a törvény által előírt intézkedéseket. Csakis kivételes esetekben alkalmaztatik a fiatalkorú tettes ellen a fogházbüntetés, melynek legkisebb tartama 15 nap, maximuma pedig 5 év s csakis a legsúlyosabb esetben 10 év. A bíróság által alkalmazandó intézkedések elseje a dorgálás, mely a törvény b szakasza szerint abban áll, hogy a b'~' nyilvános tárgyaláson a fiatalhoz ünnepélyes, kom^'" figyelmezteti őt, b elkövetése eset' fog alkalmkodés !