Soproni Napló, 1917. január-március (21. évfolyam, 1-74. szám)

1917-01-03 / 1. szám

!t Stratiami a helyzetről. Jassy: A Havas-ügynökség jelenti, hogy Hratianu a román par­lamentben expozéját adta elő, amelyben bizonyítani igyekszik, hogy R­omá­­nia kénytelen volt kilépni semlegességéből. Románia nem maradhatott Németország eszköze, mely Ausztria-Magyarország elhatalmasodását szol­gálta. Neki az volt a meggyőződése, hogy Európa érdekében cselekedett Románia, mikor a „beteg ember“ ellen fellépett. Ugyancsak megemlékezett Ferenc Ferdinánd volt trónörn­ökössel folytatott beszélgetéséről is, amelynek sor­in azt az impressziót nyerte, hogy a monarchia mai összetételében nem állhat fenn többé. XXL évfolyam Sopron, 3/ szerda 1. sz. (3830) Soproni Napló ISISfizetési ár­a hárfaos siállítva: 1 ívrs . . 20.— K II '/« évre . . 6.— K V« . . . 10.-r- K 1 1 hóra . . . 2.— KLOPRONMEGYE Szeifi íiíionég és klrdóhiT­itai Sopron, Deák tér, Telefon 19. M . Görögország lefegyverzése. Paris. A Havas-ügynökség jelenti, hogy az entente újabb jegyzéket adott át a görög kormánynak, melyben a görög hadsereg teljes lefegyver­zését követeli. Csak annyi katonaságot engedélyez, amennyi a rend fentar­­tásához szükséges. Követeli a gépfegyvereknek és a tüzérségi anyagnak teljes átadását, a politikai vétségek elleni eljárás felfüggesztését. Követeli az első hadsereg parancsnokának elbocsátását is. Front és Hinterland. Az 1916-ik év a maga szörnyű, véres drámáival, lélekbemarkolá­sok szenvedé­sével és a történelem aranylapjaira ,jegy­zendő hőslegendáival lepergett, hogy egy másik év kezdődjék, amelynek krónikája ismét véres napok, szörnyű tragédiák és­­ félistenhez méltó elszántság és hűség ese­­t­­eit örökíti meg. Ami a frontokon történt, a sok hadi-­­ tettnek glorifikálása, sokkal nagyobb és jelentősebb tekintélyek bíráló és jutalmazó véleményére van bízva, ami azonban a fronttól távol jóság és gonoszság, energia és gyengeség mutatkozott a most kimúlt esztendő folyamán, annak feljegyzésére és megvitatására mi, szürke itthon maradot­tak, is feljogosítottnak érezzük magunkat. Meg is cselekedtük azt, tüzes páthosszal magasztaltuk a bátor cselekedetek és praktikus reformok szerzőit és keserű ha­raggal pellengéreztük ki a bűnöket és tökéletlenségeket, amelyek terén a fronttól távol élők méltatlanoknak mutatkoztak a harctereken vergődő hősökhöz. Most nem részletezünk semmit, hanem rezumáljuk egy háborús esztendő polgári életét és megállapítjuk, hogy a kivételes intézkedések és törvények minden életvi­szonylatot átölelő korlátai és fegyelme dacára, a fronttól távol élők életében a béke viszonyainak, gondjainak, örömeinek és bűneinek csaknem teljességét feltalál-­­­hatjuk. Ez a jelenség egyik oldalról nézve örvendetes, más távlatból mérlegelve azon­ban tragikusan elszomorító. Örvendetes annyiban, hogy a világháború fizikai és erkölcsi megrendülései nem forgatták ki ! Magyarországot teljesen a maga, évtizedek békés munkájában épült karakteréből és a vérnászok szakadatlansága, az ember­­rezervok­ból való folytonos bőkezű merí­tés dacára, a magyarság meg bírta óvni fronttól távoli életét a háborúba való tel­jes felolvadástól, vagyis nem értéktelene­dett el a világháború dacára a béke nap­jainak megbecsült és jelentősnek tartott szépségkészlete. Megrendítően szép jelen­ség, hogy a magyarság a világháború dacára is gyönyörködni tud abban és élvezni, megérteni, sőt imádni tudja azt, ami semmi vonatkozásban sincs a harci idővel. Másrészt azonban igen sok esetet je­gyezhettük fel a háborús erkölcsi, gazda­sági és társadalmi szenvedésekkel szemben tanúsító bántó cinizmusnak, lelketlen ön­zésnek, felháborító kapzsiságnak, a háború gazdasági és erkölcsi mártírjai fáradt és megzilált testén, nyomorúságán, a vagyon és hatalom színes várait építő hiénaság­­nak. Mert ha a mi harci készségünk és ügyünk sikerébe vetett diadalmas hitnek tekinthetjük is azt, hogy a magyarság front­tól távol élő tömegei e vérzivataros időben is élvezni tudják mindazokat a gyönyörűsé­geket, amiket­­ fegyverzeteitől mentes és a magyar őrszemek hősiessége árán nyert Hinterland oltalma nyújt, gonosz és stílus­talan, kereszténytelen és hazafiatlan azok viselkedése, akik megfeledkeznek arról a sok sorsütötte szenvedőről, akik az ő nyu­galmuk, egészségük és békességükért vé­­reztek és jutottak mártirsorsra. A frontnak ás Hinterb­andnak teljes kooperációja és egész­ea dicsőséges bé­kéig teljes összeölelkezése legyen az a jel­szó, amellyel Magyarország az 1917. évet megkezdi. Halmi Bódog: Rendkívüli városi közgyűlés. A város képviselete ma d. e. 11 órakor rövid félórás ülésben Baán Endre dr. fő­ispán elnöklete alatt megalakította a kü­­lönböző bizottságokat. Az ülés megnyitásakor a főispán üd­vözölte a törvényhatóságnak új tagjait és boldog újévet kívánt a képviselőtestületnek. Majd megemlékezett IV. Károly király ko­­ronáztatásáról, mely magasztos lefolyásával mélyen vésődött bele minden magyarnak­­ a szivébe. Felséges urunk magatartása, az a szén távirat, amellyel magyar nemzetének köszönetet mond, úgymond a főispán, örök­ké felejthetetlen lesz előttünk és viszonzása annak a kölcsönös, meleg szeretetnek, mely a trónt és a nemzetet egymáshoz kapcsolja, de záloga egyúttal egy szebb jövőnek, maj­dan azoknak az áldásos gyümölcsöknek is, amely a dicsőséges békéhez fűződik és a riftlynek elérkezését még ebben az évben reméljük. Lelkes éljenzés kísérte a főispán sza­vait. , Azután a képviselőtestület megválasz­totta az egyes bizottságokat. A közigazgatási bizottságba: Haj­nal Endre, Leszner Rudolf dr., Müller Jó­zsef dr. és Rosenfeld Náthán dr. A központi választmányba osz­­­­tályelnöki minőségben Gecsányi Gusztáv. Árvaszéki ülnökök lettek: Orlai Gyula dr., Hajnal Endre, Haller József, Weiler Béla dr. (uj), Scharf Károly és Schwarz Sándor dr. Igazoló-választmány: Fodor Jó­­­­zsef, Menyhárd Frigyes, Krausz Lajos, Pintér­­ Lipót­­ujj, Renner Gyula (uj). A főispán a­­ bizottság elnökévé kinevezte Józsa Meny­­­­hértet, tagjaivá Laehne Vilmost, Töp­er La­jost, Schwarz Zsigmondot és Zeherbauer Ottó úrt.­­ Számonkérőszék: Friwaliszky László és Haller József. Esküdtek és helyettes esküd­tek kiválasztására rendelt bizott-­­­ság: Hammer Ferenc, Jeckel Konrád,­­ Krausz Lajos (uj), Krausz Lajos, Meiszner Ernő dr. és Hollós János (uj). Esküdtképes egyének össze­írására rendelt bizottság: Albrecht Adolf, Garai Gyula dr., Renner Gyula ás Wurm Gottlieb. Keres­k­edel­mi iskolai felügye- lő bizottság: Taizs Károly dr. Tiszti ügyészhelyettes. Berecz Ábel. U: 13 óra 120 kor. A legfőbb fagyás elleni óvszer! Okvetlen küldjön a harctéren levő hozzátartozójának. Kapható: » Molnár-fel® eirogleriában, Seprői..

Next