Soproni Szemle, 1966 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1966 / 2. szám - HELYTÖRTÉNETI ADATTÁR - Boronkai Pál: A soproni Petőfi Színház építésének története
A soproni Petőfi Színház építésének története Az 1840—41-ben Lössl Ferenc bécsi építész tervei alapján klasszicizáló stílusban épített és a századforduló igényeinek már egyébként sem megfelelő színházat 1909 elején tűzveszélyesnek nyilvánították, és ezért a városi tanács átépítését határozta el. A tanács utasítására az átalakítás tervét és költségvetését Wälder József városi főmérnök készítette el, 50 000 %-ás végösszeggel. A törvényhatósági bizottság 1909. március 31-i ülésén Hering Zsigmond a színház teljes alakításának szükségességét hangoztatta, és ezért azt javasolta, hogy a tervezéssel Medgyaszay István építőművészt bízzák meg, aki a veszprémi színházat tervezte. A közgyűlés a javaslatot el is fogadta és 200 000 ¥-t szavazott meg a színház átépítésére azzal, hogy az átalakítási munkákat a legsürgősebben meg kell kezdeni és 1909. december 20- ig be kell fejezni. Medgyaszay április 7-én szemlélte meg a színházat és ekkor kijelentette, hogy a terveket és költségvetéseket egy hónapon belül elkészíti. Május 4-én már közölte is, hogy a versenytárgyalást június 4-ére meg lehet hirdetni és az építkezés befejezési határidejét ugyanaz év december 20-ra vállalja. A régi épületet 10 m-rel kívánta a Petőfi tér felé meghosszabbítani, de mivel ehhez a megszavazott 200 000 %-ás hitel nem volt elégséges, a toldalékot — a mellékhelyiségek rovására — 5,60 m-rel megkurtította. Ez lett a későbbi és ma is fennálló hiányosságok forrása. Május 27-én Scharmár János építőmester törvényhatósági bizottsági tag beadványt intézett a városi tanácshoz. Ebben kifogásolta, hogy a terveket nem mutatták be a középítési bizottságnak és azt írta, hogy a kevés magyar motívummal kevert secessiós homlokzat és a hajlott, majdnem lapos tető a polgárság körében általános visszatetszést keltett. Megemlítette még, hogy meg kellene tartani a színházon levő hármas szoborcsoportozatot és a monolit oszlopokat. Szerinte jobb volna, ha a tervező az év még hátralevő részét inkább a részletes tervek készítésére fordítaná és az építkezés csak 1910 tavaszán indulna meg, hiszen az előirányzott határidők betartása szinte lehetetlen. Rabés László a Soproni Naplóban szembeszállt Scharmár véleményével és azt vitatta, felesleges időpazarlás lett volna a terveket még a középítési bizottság elé vinni, azokat két minisztérium szakközegei már jóváhagyták, és a stílusban éppen a magyaros motívumok használata és a sablontól való elem jelleg a szép. A kiviteli munkákat a megtartott versenytárgyalás eredménye alapján július 2-án adták ki, mégpedig a bontási és kőművesmunkákat Boór Nándor, a vasbeton- és szobrászmunkákat. Fittel Adolf budapesti cég, az ácsmunkákat Boór Gusztáv, a szakipari munkákat zömmel soproni iparosok, míg a gépészeti és a különleges munkákat többnyire budapesti vállalatok kapták meg. A versenytárgyalás elfogadott ajánlatainak végösszege 208 000 K-ra rúgott. Az építési munkák gyors ütemben haladtak előre. A régi falakból csak a szélső főfalakat hagyták meg. A középítési bizottság július 23-i ülésén szóba került, hogy Boór Nándor új homok helyett a bontási törmelékből kirostált port használja fel a falazáshoz. Medgyaszay viszont erre azt válaszolta, ez a durván rostált törmelék jobb a soproni homoknál. Amikor a színház tetejéről lehozták az Apollóból és a két múzsából álló szoborcsoportozatot, kiderült, hogy az kezdetleges, művészietlen alkotás, amelyet sem az új épületen, sem előtte felállítani nem lehet. Utóbb Dr. Wosinszky ajánlott fel értük 100 K-t. Az építkezés ügyében gyanúsítások érték Medgyaszayt, aki ezekre a Soproni Napló 1909. augusztus 10-i számában válaszolt. Nyilatkozatát azzal fejezte be, reméli, hogy a befejezéskor valamennyien ki fognak vele békülni, talán még akkor is ha Sopront részben szülővárosának vallja (Kolbenheyer rokonsága révén). Medgyaszay 1909. október 29-én Sopronban a Magyar Mérnök- és Építész Egylet rendezésében előadást tartott az új színházról és azt mondotta, manapság jó érzésű magyar ember csak magyar stílusban építhet. Ha soproni művével ebben az új irányban csak kis eredményt ér el, ez lesz neki a legnagyobb jutalom. A főhomlokzat nagy sgraffito képét Storno Ferenc tervezete alapján Beszél