Soproni Szemle, 1967 (21. évfolyam, 1-4. szám)
1967 / 1. szám - HELYTÖRTÉNETI ADATTÁR - Házi Jenő: A középkori Ravó (Roj, Rov) várának fekvése Sopron megyében
támadásai, meg az épületet ért belövések súlyos károkat okoztak a kiállítási anyagban, irattárban, könyvtárban is. A beomlott falak maguk alá temették a legféltettebb kincsek, a modellek nagy részét, a kupola csupasz visszerkezete pedig még évekig meredt az égre. Most, hetven évvel a millenniumi megnyitás után, április 4-én nyitotta meg kapuit ismét a Magyar Közlekedési Múzeum. Az épületet teljesen átépítették. A nagy kiállítási csarnokba vasúti vágány visz, hogy azon eredeti járóműveket is beszállíthassanak. Itt a hajózás modellanyagát, a gőz-villamos-belsőégésű motorok energiájának a közlekedésben történő alkalmazását mutatják be. Motormetszetek, Kandó-féle fázisváltó, átmetszett keskenyvágányú mozdony közül hatalmas földgömb magaslik ki. Alatta kicsiny az ember: két és fél méter átmérőjű a belülről kivilágítható glóbusz, melyen színes vonalak jelzik a világ fő közlekedési útvonalait. A csarnokban galéria fut körbe. Ide a légi és a közúti közlekedés emlékanyagát meg a korszerű járóműveket bemutató kiállítások kerültek. A kiállítás tervezőinek ötletességét dicséri a galériához csatlakozó egyik teremben bemutatott friss és annyi látnivaló után pihentető közlekedési tárgyú karikatúra-anyag. A modern betonkupola alatt kapott helyet a múzeum legmutatósabb része, a mozdonymodellgyűjtemény. A Magyar Közlekedési Múzeum ilyen gyűjteménye Európában a legnagyobb, méltán aratott vele elismerést a megnyitón megjelent bel- és külföldi szakemberek előtt. Ez a rész vonzza ma is a látogatókat. A modellek között a múlt vasutas egyenruháit viselő életnagyságú bábuk, felállított jelzők mutatják az elszaladt időt. A kupola alatti teret négyszögű terem veszi körül. Ennek falain van elhelyezve a magyar vasúti közlekedésnek az első világháborúig terjedő szakaszát bemutató irat-, rajz, fénykép- és apró tárgyi anyag. A soproni látogató itt már hazai emlékeket is talál. Külön falmezőn mutatják be az 1847-ben megnyílt Sopron— bécsújhelyi vasutat, mely a második magyar gőzüzemű vasút volt. Fényképek, rajzok, térképek idézik az ország nyugati felének akkor oly jelentős vasútját, mely vidékünk gazdaságát közelebb hozta az európai piacokhoz. A tovább futó képsorból a GySEV ismerős betűi csillognak felénk egy 70 éves kiselejtezett mozdonyról lekerült réztábláról. A múzeum nyitó kiállítása európai sikert aratott. Belgrád—Bécs—Kassa— Prága—Drezda—Zürich hasonló múzeumainak vezetői, a magyar közlekedés irányítói és a nagyközönség elismeréssel nézték végig a kiállításokat. Az elismerés méltán megilleti a múzeum minden dolgozóját, hiszen először romok között kellett kezdeni munkájukat. S amíg odahaza az újjáépítés folyt, vidéken is kiállításokat szerveztek. Hiszen a múzeum célja az is, hogy ne csak Budapesten, de vidéki központokban is bemutassa anyagát, így Sopronban is találkoztunk munkáikkal. Az 1946-os soproni iparkiállításon a Kaszinóban, 1964-ben az Ünnepi Hetek közlekedési kiállításán állította ki gyűjteménye egy részét, a közeli jövőben pedig Sopronban Széchenyi emlékkiállítást állít össze, a tervek szerint a Storno-házban. Jóleső öröm végigjárni a Magyar Közlekedési Múzeumot, melynek munkatársai eredményesen dolgoztak. Kívánunk nekik továbbra is jó munkát és sikert. Lovas Gyula A középkori Ravó (Rój, Rév) várának fekvése Sopron megyében Már Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában c. művének 1897-ben megjelent 3. kötetében a 627. lapon Ravó vár és helység fekvéséről nagyon helyesen megállapította, hogy az „Ruszttól észak felé Oka vagy Oggau táján a Fertő mentén feküdt.” Lényegében ugyanerre az eredményre jut Maár Károly is e folyóirat hasábjain (1937. 1948. 1.), ezzel szemben Adolf Harmuth véleménye szerint Ravó vára 73