Sopronvármegye, 1922. szeptember (25. évfolyam, 197-219. szám)

1922-09-27 / 216. szám

1 XXV. érfel ja». % 0. szánt. Szerda, Volaa», szeptember %7. Ára 8 korona. ■bÖFIZETÉSl ÁRtfi­a . . . . . V* 15» korona. .­­ . . . . 480 korona, felvételnek tartja és érem. RÁBAKÖZI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Sewfrwmftwfc és, kiadóhivatal * SQB«v» Santa*rgr*tOL VL Telefon 82« 4e#K Fidkkfedélhivatal és szedenAMjd­ CSOSNAN, Erzsébet­ utca. Görögország elveszti Tráciát. Nem ütköztek össze az angolok a törökkel. — Megvan a továbbtárgyalás lehetősége. — A franciák is mérsékletre intik Kemal basát. — Török lovasság a semleges zónában. — Nacionalista kormány Konstantinápolyban. Budapest, szept. 27. leges zóna területén. Az angol főmegbizott felkérte Kemal basát, hogy adjon ki paran­csot a vis­szavonulásra. A szövetégenek főmegbizottai tanács­koztak Erenköj megszállásának kérdésé­ről. Pellet tábornok táviratilag felkérte Kemal basát Erenköj kiöntésére. A Reuter iroda jelenti Konstanti­nápolyból . A leghatározottabb formában megcáfolják azt a híresztelést, hogy a Dar­danellák táján lövéseket váltottak. Konstantinápoly, szép 1. 26. A török sajtó kedvezően fogadja a szövetségesek jegyzékét, de kifogásolja azt, hogy bizonyos semleges zónát demili­­tarizáljanak. A főváros teljesen nyugodt, noha a közvélemény elégedetlen a görög hadihajók megérkezése miatt. Pária, szeptember 26. A „Chicago Tribune“ athéni jelentése szerint a görög kormány elhatározta, hogy Venizelosz hazafiságára hivatkozva felkéri őt, bocsássa magát a görög nép rendel­kezésére. London, szeptember 16. A Daily News jelenti Konstantiná­polyból, hogy a nagyvezér, a belügymi­niszter és a külügyminiszter benyújtja le­mondását. Valószínűleg nacionalista kor­mány alakítására kerül a sor. Konstantinápoly, szept. 26. Fethi bég, az angorai kormány bel­ügyminisztere Szmireában egy újságíróval folytatott beszélgetésében a kisebbségi pro­bléma megoldására azt az ötletet vetette fel, hogy a kizsázsiai kereszténységet cseréljék ki mohamedánok ellenében, akik idegen fennhatóság alatt élnek. Musztafa Kemal basa még nem vála­szolt a szövetségesek jegyzékére, de az angolai kormány konstantinápolyi képvi­selője már elárult annyit, hogy a jegyzék csupán alapul szolgálhat a további tárgya­lásokra, főképpen pedig azért, mert a ten­gerszorosok ügyében, amint ezt a moszkvai szerződés előírja, az összes Feketetengeri államokat meg kell hallgatni. Nagyon za­varja a helyzetet a török csapatok inga­dozó magatartása. Ezek ugyanis hol be , hol pedig kivonulnak a semleges zónából, ésannyira, hogy az angol parancsnok már egy hadoszlopot küldött ellenük. Már az a riasztó hír is járta, hogy megtörtént az első összeütközés köztük, de ezt a jelentést a leghatározottabban megcáfolják.­­• Mai távirataink a következők:­­ Belgrád, szept. 2­6 Nincsics külügyminiszter hírlapírókkal ▼aló beszélgetés során kijelentette, hogy a török bolgár határ kérdését a szövet­ségesek minden bizonnyal még márciusi ér­ekezletükön elimézték. A keleti kérdése,­ben való végleges döntés azonban az egybehívandó értekezlet feladata­­lesz, ame­lyen különben a jugoszláv királyság is résztvesz. Kevés kilátás van arra, hogy Tráciából valamit is meg lehessen men­teni Görögország számára. Különösen való iiny, hogy Drinápoly a törököké lesz. Bulgária a maga részéről Drinápoly és Trácia egy részének autonómiáját kí­vánja, ami által el lehet kerülni a közös bolgár-török határ létrejöttét. London, szept. 26. Gépfegyverekkel felszerelt lovashad­erők jelentek meg újból a csanaki sem- Ivánfi Jenő meghalt. Budapest, szept. 27. Ivánfi Jenő a Nemzeti Színház főren­dezője, a nagy magyar Shakespeare színész ma délután hosszas, kínos szenvedés u­tn elhunyt. 59 éves volt, Grisi pályáját a nyolcvanas években kezdte a győri szín­háznál, 1893 óta tagja a Nemzeti Szín­háznak, melynek színpadáról örökké emlé­kezetesek maradnak nagyszerű Shakespeare szerepei (Shylock, Julius Cézár, III. Richard, János király stb) Mint rendező magas irodalmi és művészi értékű mun­kát teljesített az ország e­ső színpadán s nagy tudásával a külföldön is. Londonban ás Pániban sok dicsőséget szerzett a ma­gyar színészetnek. Ivánfi Jenőt a Nemzeti Színház előcsarnokából fogják­­temetni, valószínűleg csütörtök délután. 64.000 szállító munkás sztrájkol Budapesten. Budapest, szept. 27. Budapest legnagyobb munkásszakmái­­nak egyike ma reggel sztrájkba lépett. 64.000 fuvarosmunkás és napszámos hagyta abba a munkát és nagy szerencse, hogy a közüzemek, főleg az élelmiszer-üzemek fuvarosai a közönségre való tekintettel még nem léptek sztrájkba és további el­határozásukat a megindult tárgyalások eredményétől teszik függővé. A munkások 80% os béremelést kö­vetelnek. Az Átvizsgáló Bizottság helyisé­geiben folyó értekezlet, amelyen a fuvaro­zók, munkaadók és munkások tájékoztatták a bizottság szakembereit iparuk helyzeté­ről, minden pozitív eredmény nélkül ért véget délután 3 órakor. A munkaadók és munkások egyaránt bebizonyították, hogy jelenlegi helyzetük tarthatatlan, az Árvizs­gáló Bizottság vezetősége azonban azt a kijelentést tette, hogy csak minimális összeggel hajlandó felemelni a fuvarozási díjakat a közönség megterhelésére való tekintettel. A délutáni órákban egyébként több nagy gyártelep értesítette a hatóságokat, hogy a fuvarossztrájk a legrövidebb időn beül nem ér véget, kénytelenek lesznek az üzemüket beszüntetni nyersanyaghiány miatt. Ugyanis a legtöbb fővárosi gyárnak a fuvarosvállalkozók szállítják a szenet, a fát és az üzemekhez szükséges nyersanya­gokat. Rablógyilkos merénylet Szerbiában egy vonat ellen, Budapest, szept. 26. Belgrádból jelentik . A belügyminisz­tériumhoz érkezett hivatalos jelentések szerint Bar és Virpazar között a bandák megtámadták a személyvonatot, megöltek hat katonát és egy csendőrt és kirabolták az utasokat. A bandák ezután elmenekül­tek. Üldözésük most folyik. Mi dolga van még Sopronban a határmegállapító bizottságnak? A fővárosi lapokban egyre másra ol­vasunk cikkeket, amelyek kifogástalan ud­variassággal, de egyre nyomatékosabban tessékelik kifelé Magyarországból az antant ellenőrző közegeit. Az újságcikkek a ma­gyar kormány által az antanthoz intézett jegyzék viszhangjai, mely hatásosan érvel arról, hogy a gazdasági tönk szélére jutott csonka ország nem engedheti meg angol katonák tartásának luxusát, mikor a ma­gyar államnak egy angol közkatona többe kerül, mint a miniszterelnök és egy angol ezredes több fizetést kap tőlünk, mint az ország kormányzója. Sopronban is sokan kérdezik most, hogy meddig marad még itt a magyar­osztrák­­határmegállapító bizottság, mely­nek­­munkája a határkérdésben történt népszövetségi döntés által a közhit szerint befejezést nyert. Igazságtalan az, aki a soproni antant bizottságot egy kalap alá vonja az annyira és méltán népszerűtlen internacionális spicli truppokkal, melyek minden szennyes ládát fegyver után for­gatnak és felkelőknek nézik a békésen legelésző sertéscsordát is, mert hiszen a soproni határmegállapítók március 28-án a népszövetséghez terjesztett javaslatukban elég szépen honorálták a magyar kíván­ságokat. Nem rajtuk múlott, hogy a genfi, aeropag előtt súlyosabban esett a latba a befolyásolatlan ítélkezés jog, méltányos­ság, igazságosság érveinél Európa koldu­sának rimánkodása. A magas Népszövet­ség egyszerűbb megoldásnak találta néhány magyar érzésű falut odadobni Ausztriának — a máséból, mint a saját zsebébe nyúlni alamizsnáért. . . A soproni bizottság mindebben nem hibás, de az elvégre közömbös, hogy egy hibás, vagy nem hibás nemzetközi társa­ság szed ki fölöslegesen meghosszabbított exisztenciájával a magyar állam üres kasszájából súlyos pénzeket. A soproni bizottságra nem fogunk keserűséggel em­lékezni, de azért aligha fog búsulni valaki Sopronban, ha a Széchenyi-palota termei fölött hamarosan a lakáshivatal fog megint disponálni. Villáni Frigyes báró, a magyar dele­gátus erre vonatkozólag a kép informált bennünket, hogy a népszövetség határo­zata bár Genfben kihirdettetek, írásban még nem érkezett meg a határmegállapító bizottsághoz, melynek utolsó feladata tess­zkép a határozat végrehajtása, vagyis a magyar-osztrák határ végleges fixírozása. Eközben a mosoni határrészen vár még néhány vitás kérdés eldöntésre, amit a Népszövetség nem érintett és kizárólag a soproni bizottság hatáskörébe tartozik. Biztos terminust nem tudott mondani Villani báró, de alig hiszi, mint mon­dotta, hogy két hónapnál tovább tartson még a soproni határmegállapítók működése. Itt említjük meg, hogy Villani báró egyedül jött haza Genfből, míg Útléri al­­konzul továbbra is ott maradt, még­pedig Bánffy külügyminiszter külön kívánsá­gára, aki mint magyar delegátus tudva­lévően részt vesz a népszövetségi tanács további ülésein s eközben jó hasznát veszi a tehetséges fiatal diplomata kiváló szak­tudásának. Ullein alkomnál így előrelátha­tólag csak október vége felé tér vissza Sopronba. I

Next