Sopronvármegye, 1922. november (25. évfolyam, 246-272. szám)

1922-11-01 / 246. szám

2 Gárdonyi Géza színművei a soproni színpadon. Halottak napján koszorúval emléke­zünk map, kedveseinkről, barátainkról. Jut-e várjon ne íróknak is, akik ezernyi óra kedves emlékét illesztették be keserves életünk épületének rút vázába ? Van-e, aki ilyenkor megemlékezik róluk, ha véletlenül nem rokon, vagy barát ? Szegény Gárdonyi Gáza végzete úgy akarta, hogy épen a halottak szent sápján száll­ja meg az emberek szivét az emléke­zete s újuljon meg halálozási napjának­­következő évfordulóin . . . Mennyi olvasója volt Sopronban is ! Kem­ akarjuk könyvtáraink, kereskedőink statisztikáit, e száraz, de beszédes adatokat a gyász meghatott hangjaiba elegyíteni, de a számok tanuskodtak mellette, hogy a legtöbbet olvasott élő írónk Gudonyi Géza volt . . . Legtöbbet olvasott marad továbbra is, de élő írónk már nem . . . Ahogy a köz­hely mondaná, szelleme köztünk marad s ahogy maga egyéni rövidségével sirzövére vésette a neve alá­ .Csak a teste.“ Milyen kár, hogy Sopron csak re­gényírói működését ismeri teljesen. Arról, hogy a magyar az év dobogását ő vitte át legmelegebben a színpadra, abból a pár darabból, ami itt megjelent, nem igen al­kothattunk tiszta képet róla. Talán minden idők legmagasabb nép­színműve, a „Bor“, kerek 20 évvel ezelőtt szerepelt először a soproni színpadon. Deák Péter gyönge társulata az „Ocakay briga­­déros“ és „Cyrano* szomszédságában hozta színre. Az igazi premierje azonban a kö­vetkező évben volt, amikor Szendrey Mihály, ma is emlékezetes társulata jelen­tős diadalra vitte.­­Mart korszakalkotó darab volt: népszínmű operett íz nélkül, amelyben csak egyszer éneke­ s arra is iskolázatlan, „periszténiklós“-t ír elő a szerző. És észrevették a soproniak az igazi magyar szivet: a koplaló parasztgazdát, aki mégsem vágja el csirkéjének a nyakát, mert nem viszi rá a lelke . . . Az igazi gavallériát a magyar parasztban, aki még akkor sem enged feleségére rágalmat szórni, mikor az valamiért megold­va ott­hagyta a gazdaságát s visszament a szüleihez . . . A „Bor“ első művészei? Szegény Hunyady Jóska a színpadon halt meg, mint­ egy katona a harctéren, Sopronban az ő remek Baracs Imréje mellett szere­tettel emlékeznek vissza az első Kukorica Jancsi alakítására. György Ilona, a Ba­­racsné, megfordult később a Nemzeti S­zun­­házban is, ma ki tudja, hol játszik, ha ugyan egyáltalában játszik. És az első klasszikus Mihály bácsi, Bács Károly, már akkor is öreg színész önkezével vetett életének véget pár évvel a „Bor“ soproni diadala után. De a „Bor“ túlélte Sopronban első művészeit, játsszák sűrűn azóta is s túl fogja­lini immár elhunyt szerzőjét. Azután sohá nem volt Gárdonyi be­mutató Sopronban. Épen Gárdonyi legter­mékenyebb írói korszakában ! Végre jött a „Fehér Anna“, egy népballada alapján kézsült utánérzése Serdou­a Toscanának. Fedák Sári játszotta Pesten, nem tetszett sem ott, sem itt. Csak részleteiben sikerült. És 1911 telén szerény ijúsági előa­dáson, a színészek sem tudták, hogy „An­­nuska“ először választotta a soproni színpadon a zárdas fátyol helyett — a menyasszonyit. Az édes szavú Bányai Irén s a heves láegoláen Földes Dezső játéka nemcsak a fiatalságnak, hanem az akkoriban még az „ifjúsági“ iránt érdek­lődő felnőtteknek is élménye maradt. Azóta, haj, változtak az idők ! Distruktiv darabnak nevezték ki egyik faluban s műkedvelői előadása elé akadályokat gör­­ditettüek. . . És ezzel be is fejeződött Gárdonyi pályafutása a soproni színpadon. Nem láttuk a legszebb magyar betlehemes já­tékot; a Karácsonyi álmot; nem a sza­badsághoz egy véres epizódját derült ma­gyar ég alatt lepergető Fekete napot; a Láthatatlan ember a kispadi változatát; a „Zétá­­t és talán a legméltóbb párját a „Borinak, a Falusi verebeket. Ez volt az utolsó mérföldjelző kő Gár­donyi színpadi pályáján. Megbukott Pesten, a vidékre el sem jutott. Akkoriban nem kellett Pestnek a tiszta levegő, a darabot meg nem fűtötte tüzes erotikum. Csak va­lami könnyes mosolygós Sáraiam. Hanem mikor a háború első hatásául mutatkozott némi lelki tisztulás, felújította a Nemzeti Színház. Későn volt már, Gárdonyit any­­nyira bántotta az első bukás, hogy azóta nem irt több darabot. Hiába jött a sikeres repriz, hiába jegyezte fel a krónikás a meghatottságtól környező szemeket, a gyönyörködés mosolyában fürdő arcokat, Gárdonyi többet nem írt a színpad szá­mára. . . De aki olyan szeretettel írta meg a darabjait, aki annyi mellékes utasítást adott a szereplő színészeknek zárójelek között, az talán csak a nyilvánosság előtt vett búcsút a színpadtól: ki tudja mi lap­pang az elhunyt író asztalának titkos fiókjában Andronius. SOPRON VÁRMEGYE 1922. november 1 ­Keresztek­, fejfák és krizantérok ünnepe. Kereszt, fejfa és krizantémum árnyé­kolják Mindenszentek és Halottak napja ünnepét. A férfi határkő az életmesgye végén s mögötte átmenet nélkül hasad fel a nem-élet ismeretlen és kifürkészhetetlen mélysége. A kereszt kinllad, melyen csak egy Ember számára volt megváltás és istenülés, a többi embert ma is felfeszítik rá mindennap anélkül, hogy megváltatnék. A krizantémum pedig koporsó virág. És a Mindenszentek mégis mindig napos ünnep. A késő őszi napok görnyedt vénasszony búcsúé menetében mint ifjú fehér angyal lépked, akinek ajkán ugyan nincs mosoly, de a homloka glóriás derűvel fénylik. Tavaly végig szép volt az ősz. Mindenszentek napjáig tűrte rajtunk a könnyű ruhát. Idén már a szeptemberünk aranykorába jeget dobott. De tegnapelőtt éjjel szél támadt valahon­nan, elfújt minden zúzmarát, esőt és hideget és eltisitított az égről minden felhőt az első novemberi holdfény elől. A Termésnél parancsa, hogy Minden­szentek a Béke ünnepe legyen. A fejfa, a kereset, a koporsó virág ismeretlen, sötét talány, de mindszenti napban és holdfény­ben ssen­d az árnyékuk — a krisantémumé lágyabb és finomabb, mint az Égő Lány­­szerelemé — az árnyékuk, mely alatt ki­simult ökll, hangtalan,­­­csöndesedett em­berek pihennek. A Természet parancsa, hogy Minden­szentek és Halottak napján béke legyen a temetőkben. A sírokat, hová a szegény embernek nincs virága, nappal enyhe arany­sugár szirmozza be, éjjel pedig csillag ragyogja be mécses helyett, melyre a már szűkös magyar elet pénzt nem jut­tathat. A Természet parancsa, hogy béke legyen a halottak között, mikor meg­látogatják őket az élők, hogy tőlük tanul­ják el a föl .­­ keresztek, fajfák és krizan­­témumok u­dvai megszeretni az élő­ét, melynek tsgy útja vasra Béke, hol a gyíkfárga gyermek békén karikázik el az emlékein andalgó agg reszketős lépte előtt és békén csókolja asszonyát a mun­kára és teremtésre érett férfi. Temetőből nézve, keresztek, fejfák és krizantémumok árnyékából nézve a céltalanság ködös horitornja mögé sáppad vissza máglyák, kardvihogások ás felhasított szívek bíbor vérangarásak fénye. Menjetek csak a temetőbe és higy­­jétek, hogy jövő novemberre is a magatok lábán mehettek oda és a kezetek tesz és nem a szivetek növeszt virágot a sírra. Menjetek és a sok apró sirmécses tűsét lopkodjátok össze a szivetekbe, hogy erő­sebben izzék tőle a parázs, mit igy hív­nak : életkeretet. Jusson eszetekbe, hogy a halottak csak azért csendesek és békések, mert már nem élnek.­­Lázadjon föl benne­tek a tiltakozás, lehetetlen, hogy olcsóbb áron ne lenne béke vásárolható. Menjetek a temetőbe és ünnepeljétek a halott hősöket zokogva és hamuhintett fajjel meakulpázva, mert a ti életetekért kellett meghalniok. Hozzatok vissza a temetőből olyan erős életszeretetet, mely nem nyugszik bele abba, hogy a jövendő életének a mi életünk a válsága. Menjetek a temetőbe­­és tanuljátok meg, hogy senkinek sincs joga más halá­lán keresztül az élethez. Menjetek a teme­tőbe és a keresztek, fejfák, krizantémumok békés birodalmában tanuljátok meg tisz­telni az életet. Az új postai díjszabás. November elsejével, mint azt már je­leztük, a postai új díjszabás lép életbe, amely tetemesen drágább a mostanáig életben levő tarifánál. A helybeli levél portája 15 korona 20 grammig, azon felül minden 20 gramm után 10 K, a levelezőlap helyben 6 K. Belföldön vidékre 25 K a levél portója 20 gr.-ig, azonfelül minden 20 gr. 10 K, a levélesőlap portója 10 K. A nyomtatvány belföldön 10 gr.-ig 1 K, 50 gr.-ként 2 K, az áruminta belföldre 50 gr.-ként 2 K, de legalább 15 K. Az ajánlás dija bárhová 50 K, an expressdij bárhova 100 K, a belföld külső kézbesítő területére 250 K. Utalványdíj belföldre 1000 K-ig 10 K, 2500 K-ig 20 K, 5000 K-ig 40 K, ezen felül 5000 K-ként még 20 K. A csomagdíj belföldre 1) kizárólag élelmiszereket tartalmazó, vagy kizárólag csak ezek szállításához szükséges tartá­lyok (láda, zsák, debijon) és bádogtartá­lyokból álló csomagokért 1 kg.-ig 30 K, 1­5 kg.-ig 50 K, 5—10 ig 80­ K, 10—15 kg.-ig 110 K, 15—20 kg.-ig 140 K; 2) minden más tartalmú csomagért 1 kg.-ig 40 K, 1­5 kg.-ig 60 K, 5—10 kg.-ig 100 K, 10—15 kg.-ig 140 K, 15—20 kg.-ig 180 K. Értéknyilvánítás után jár még a) értékdij: 30.000 K-ként 10 kor., b)­jérték­­nyilvánítási dij 8000 K ig 30 K, 100.000 K-ig 50 korona. Külföldre egyszerű lévé­­dija Ausztria, Csehszlovákia, Lengyel, Német, Olasz és Oláhországba 40 K, a levelezőlapé 22 K, nyomtatvány 50 gr.-ként 2 korona. Az áruminta dija 10 korona (legalább 25 K). Egyéb külföldre a levél 50 K, levelezőlap 30 korona. A telefon ári előfizetési dija egy állo­más után 12 000 K, egy fő és egy mellék­állomás után 18.605 K. Új távbeszélő ál­lomás felszereléssel belépési dij *12.000 K. Beszélgetési dij I. dijövben 3 percenként 100 K. II. díjövben 200 K. III. dijövben 300 K és a IV. dijövben 400 K. Sopron—Wien közt 625 K. Wr.-Neu­stadt—Sopros közt 500 K. Sopron, Cím­­­falva, Fájszerfalva, Kismarton, Savanyúkút és Vulkapordány közt 500 K. Átmeneti intézkedések, aki a tarifás emelés alkalmával állomását felmondan­­kivánja s a felmondást 1. évi november hó 15 ig az 1. az. postahivatalnak bélyeg­mentes írásban bejelenteni 1. évi november 15 ig még a régi tar­ifi szerinti előfizetési dijat fizeti. Az e határidőn túl bejelentett felmondások esetén azonban az uj dij téte­ váját gyártmányúak, kévekötők, szőlőkötözők, zsákok, zsinegek, ponyvák, hevederek, rolettahevederek, hinták, függőágyak, ruhaszáritó kötelek. — Transmissiő-kötelek gyártását és szerelését vállalom. — Elsőrendű hollandi kocsikenőcs, valamint pozsonyi- olasz- és svájci gyártmányok cérnákban, szővőpamutok, burgani- és pohlendorfi gyártmányok legolcsóbban kaphatók.------------------------------------------------------------Horváth János afMs S3 OS LAJOS aliopió ihlete SzoiMMi, Mit Baldizsár-tér 3. sün Hitt.

Next