Sopronvármegye, 1925. augusztus (28. évfolyam, 172-195. szám)
1925-08-01 / 172. szám
2 Mennyi az októberi házbér? Friedrich Nándor tb. főszámvevő, a városi adóhivatal vezetője az augusztusi lakbérnegyedre is elkészítette a Szorzószámok táblázatát, amelynek segítségével mindenki könnyen kiszámíthatja, mennyi ház- vagy boltbért kell fizetnie a augusztusi negyedre. De az útmutatót azok is megkapják, akik a bért nem negyedévre előre, hanem havonkénti részletekben kívánják fizetni. Íme a táblázat: Kutesbrzőszám részlet.5 tétfizetés esetén: 1. Vízzel és házmesterrel 6213.26/3313.25 1450 1450 2. Vízzel, házmester nél / kül .......................... 6126.25 3226.25 1459 1450 3. Víz nélkül, házmesterrel .......................... 5633.25 2733.25 1450 1460 4. Víz nélkül, házmester nélkül.......................... 5546.25 2646.25 1450 1450 5. Közüzemi nélkül, házmesterrel.................... 5198/25 2298.2 1450 1450 6. Közüzemi nélkül, házmester nélkül ......... 5121.25 2211.25 1450 1450 7. Tiszta bér .............. 5350.— — — — 8. Házmesterpénz ......... 87.— — — — 1. Vízzel és házmesterrel 9664.25 4832.25 2416 2416 2. Vízzel, házmester nélkül............................... 9519.25 468. 25 2416 2416 8. Víz nélkül, házmesterrel .................... ... 9229.25 4397.25 2416 2416 4. Víz nélkül, házmester nélkül.......................... 9084.25 4252.25 2419 1416 6. Közüzemi nélkül, házmesterrel .................... 8794.25 3962.25 2416 2416 6. Közüzemi nélkül, házmester nélkül ......... 8649.25 3817.25 2416 2416 7. Tiszta bér .............. 7250.- - - -8. Házmesterpénz ......... 145.— — — — A kiszámítás módja pedig.az, hogy a lakására vonatkozó szorzószámot mindenki megszorozza azzal a negyedévi bérösszeggel, amelyet 1917-ik november 1-én fizetett. Példa: Ha valaki olyan házban lakik, ahol vízvezeték van, de házmester nincs és 1917 novemberi negyedre 400 korona bért fizetett, akkor a táblázat második pontja szerinti szorzószámot és 25.25-öt kell megszoroznia 400-at. Ha ellenben havonta akarja a bért törleszteni, akkor a 400-at előbb elosztja háromfelé s az így nyert összeggel szorozza meg a Táblázat második pontja szerinti augusztusi, szeptemberi és októberi szorzószámokat. A kamat azonban ez esetben külön számítandó. vonat Répcelakon keresztül Czeldömölkig, ahol át kell szállani, ha valaki a Balatonra, Tapolcára vagy Zalaegerszeg felé akar utazni. Át kell szállani, de nincs mire, mert a jelzett irányokba induló vonat 20 perccel előbb elmegy, mint a Rábaköz szívéből indított vonat megérkezik. Márpedig úgy mondják, hogy ezt a 20 perccel előbb történő indítást semmi sem indokolja és semmiféle más keresztezőkérdés vagy csatlakozás nem teszi szükségessé. A panaszt az illetékes vasúti tényezők figyelmébe ajánljuk, talán lehetne sürgős orvoslást találni rája? II. Üzletbérletek után: H “'S SJC c/r« S’ cn n Szorzószám részletfizetés esetén P M ® 3 B 2 «»O 2 ‘O ‘O U ki S*® N X mx) O I. Lakásbérletek után: Sei /iS e 2 fe N C S2'0 0‡‘O .Q A £f‡ / N ' c ' ›S tai O* Panasz a Rábaköz-balatoni vasúti összeköttetés miatt. Régi panasza már a rábaközi lakosságnak, hogy a lehetetlenül rossz vasúti összeköttetés elzárja a Balatontól. És az kétségtelenül igaz is, hogy nemcsak a Rábaköz, hanem Felsődunántúl mindama városai és községeinek közönsége, amelyek nem feküsznek a déli vasút vonalain, csak kegyetlen vicinális tortúrák kínszenvedései árán érheti el a magyar tengerpartot, az egyetlen számbavehető tömegüdülő helyet, amit Trianon mégis meghagyott a számunkra. Tudjuk nagyon jól, hogy jelenlegi közgazdasági helyzetünkben nem áll módjában az államnak új vasutakat építeni, vagya meglévőket lényegesen fejleszteni, de annyit mégis el lehetne várni a vasútpolitikától, hogy a nyári menetrend összeállításánál figyelemmel legyen úgy a közönség, mint a Balaton kultuszának érdekére és mindent elkövessen, hogy a Balatont a vasutak révén mindenkihez a lehető legközelebb hozza. A hozzánk legutóbb Csornáról érkezett panasz szerint onnan délután fél 4 órakor indul egy SOPRON VÁRMEGYE 1925 augusztus 1. Orosz jósni a soproni rendőrségen A Sopron vármegye megírta, hogy egy Zelena Ivanovna Sapoova nevű fiatal orosz asszony tüzes vasalóval fejbevágta egyik honfitársnőjét. Zelena asszonyt bekísérték a rendőrségre, ahol tegnap hallgatták ki. A temperamentes, feltűnően intelligens orosz asszony elmondta, hogy Oroszország legnagyobb petróleumvidékének fővárosából, Bakuból sodorta a világzivatar Magyarországba. Állítása szerint már fiatal lánykorában észrevette, hogy a megtörténendő dolgokat előre megérzi. Szülei ezt a képességét üzleti módon gyümölcsöztették s ő hamarosan messze vidék leghíresebb jósnője lett. A világháború alatt a hadifoglyok is özönével keresték föl s a szerencsétleneknek az volt az első kérdésük, hogy mikor kerülnek haza. Csak egyetlenegy akadt köztük, egy kackiás bajuszu magyar, aki azon kezdte: — Mondja meg, ki lesz a feleségem ? Abban a pillanatban, valami titkos parancsszóra azt válaszolta rá: — Én. S magam előtt láttam elvonulni az esküvőnket, hosszú utazást, idegen vidékeket, egy kis magyar várost s láttam magamat, amint egy ember, a nagybajuszú magyar hadifogoly ütött vért, éheztetett, végül faképnél hagyott. Mindenki jóízűen nevetett a jóslatomon. Tréfára vette a dolgot a magyar hadifogoly is, csak én voltam benne bizonyos, hogy minden úgy lesz, amint láttam, a magyar felesége leszek s az csúnyán fog bánni velem. A magyar elment, esze ágában sem volt, hogy elvegyen s hónapokig nem láttam. Már el is feledtem, mikor munkára és szállásra véletlenül oda került a mi szomszédságunkba. Láttam, hogy most kezd dolgozni a végzet. Majdnem naponkint találkoztam a hadifogollyal, rendesen kezdett hozzánk járni s mit — mondjam tovább — nemsokára megesküdtünk a pranszláv templomban. Oroszországban nagyon jól bánt velem az uram. Amikor a hadifoglyokat kezdték hazaszállítani, útra keltem vele a Teleki-útra. Hiszen látomásaimban annyiszor jelent meg előttem Nagykanizsa. Alig voltunk pár hétig Zala megyében, megkezdődött a pokol. Az uram inni kezdett, ütött vért, de kitartottam vele évekig. Most pár hónapja azonban megszökött hazulról. Amint előre megéreztem. Ma se tudom, merre jár. Keresésére indultam, így jutottam Sopronba s hogy megélhessek, az Erzsébet-kórházba álltam be mosónőnek. — És miért verte meg a honfitársnőjét ? — Az nem orosz. Azért is volt az egész verekedés, mert ő azt mondta, hogy tiszta orosz, pedig nem igaz, mert pólyák. Zelena Ivanovna arra kérte a rendőrségi urakat, hogy engedjék hazamenni Bakuba. — De hiszen az messze van — mondták — milliókba kerül az utazás. Ez az ára sem tudja visszatartani. Már elfogta a honvágy, hogy szinte levege neki. Van a holmija közt egy remekművű perzsaszőnyeg s egy ezüst szamovár. Szakértők szerint megér húszmilliót. Megkérte a rendőrségi urakat hogy a két tárgyat adják el, abból szándékozik födezni az útiköltséget. Azonban nem az útiköltség a nagyobb baj, hanem a útlevél. A rendőrség most keresi a módját, hogy miként lehetne a csalódott orosz asszony kívánságát teljesíteni. kami viharok alatt sok sopron elkiile az éjszakát az erdősépben Az utóbbi hetekben ugyancsak szeszélyesre fordult az időjárás. A legragyogóbb kék égre percek alatt nagy fekete felhők kapaskodnak föl s valóságos özönvizet zúdítanak a városra. Gyakoriak a késő délutáni órákban keletkező égiháborúk, amelyek reggelekig eltartanak. Ezek sokáig emlékezetes kellemetlenségeket okoznak sok soproninak. A kirándulók mohón ragadnak meg minden jobb időt, hogy a kies környékre kiözönöljenek, kiket a Muck-magaslat környékén s még távolabb ért utol a vihar. Az ég befeketedett, szuroksötétség borult a tájékra, a kinrekedtek elvesztették az utat, a tájékozódást s a szakadó esőben fatörzsek mellé húzódva töltötték a villámcikázásos, menydörgéses éjszakát. Ezalatt itthon levő családtagjaik szerencsétlenségtől tartottak s rémülten keresték föl a rendőrséget, amely meg is kísérelte az eltűntek fölkutatását, de ez a nagy vihar és nagy távolságok miatt rendszerint nem sikerült. Éppen ezért a rendőrkapitányság figyelmezteti a kirándulókat, hogy számoljanak az időjárás szeszélyeivel s ne távozzanak a várostól messze, késő estig ne maradjanak el a szebb időben sem, mert veszély esetén a rendőrségnek nincs módjában rajtuk segíteni. hot 92 erdélyi fejedelem és Zrínyi a hovi shariah Kyogaimagyarországon lenzeihözi export-nagart vállalatot létesíii. Érdekes üzleti tervek egy XVII századbeli soproni ügyvád levelesládájából A magyarországi kereskedelem még a békeévekben sem volt nagyon fejlettnek mondható. Legszívesebben azzal okolták ezt meg, hogy a lóra termett nemzet lelkétől távol esik ez a mesterség. A régi történelem azonban megcáfolja ezt a feltevést. Az a nagyszabású kereskedelmi terv, amelyet alább ismertetünk, egész váratlan nagy alakokat állít Merkur szolgálatába. Vitnyédy István, 17. századbeli soproni ügyvéd levélfogalmazványai, melyeket több mint 50 éve kiadott az Akadémia, tartalmazzák az ide vonatkozó adatokat. Szerepel bennük Zrínyi Miklós, a költő, aki nemcsak versben reprodukálta szigetvári törökverő ősének cselekedeteit, hanem karddal is, amennyiben része volt a portyázó martalócoknak. Azután II. Rákóczy György Erdély fejedelme, akinek apja a trónuson a külfölddel folytatott marhakereskedés révén nagy vagyont gyűjtött. Vitnyédy, Zrínyi ügyvédje a föld népéből származott, apját jobbágysorsból szabadította fel ura, de tollforgató mesterség mellett részes volt a kereskedő bőrüzleteiben és saját borával is kereskedett. Vitnyédy 1656-ban a tenger mellett járt s tudósítja az erdélyi fejedelem bécsi ügyvivőjét, hogy a stájer rendek minden módon megnehezítik az erdélyi ökrök szállítását a buccari-i kikötőn át. Erre hivatkozva tesz ajánlatot Zrínyi nevében az ügyvéd: hajtsák az ökröket Zrínyi birtokán át a tengerhez. Viszont Olaszországból mindenféle cikket lehetne hozatni s az ökröt hozó transport Légrádon átvehetné, s ahonnan a tengerig viszont Zrínyi emberei bonyolítanák le a szállítást. De kikötik, hogy nem egy esztendőre szóljon a szerződés, hanem többre. »Ennek alkalmatos r 44 |rrj | Szentgyörgy utca 18. szám. Számos látogatást kér Hai'ám kauir|"1117 Minden este Schrammel-zenekar hangversenyez. Horváth István ffl IIIIXill II IXillH• HWfc Fontos és figyelmes kiszolgálás. Olcsó árak. kávés.