Sopronvármegye, 1925. augusztus (28. évfolyam, 172-195. szám)

1925-08-01 / 172. szám

2 Mennyi az októberi házbér? Friedrich Nándor tb. főszámvevő, a városi adóhivatal vezetője az augusztusi lakbérnegyedre is elkészítette a Szorzó­­számok táblázatát, amelynek segítségével mindenki könnyen kiszámíthatja,­ mennyi ház- vagy boltbért kell fizetnie a­­ augusz­tusi negyedre. De az útmutatót azok is megkapják, akik a bért nem negyedévre előre, hanem havonkénti részletekben kí­vánják fizetni. Íme a táblázat: K­ut­esbrzőszám rész­­le­t.5 tétfizetés esetén: 1. Vízzel és házmesterrel 6213.26/3313.25 1450 1450 2. Vízzel, házmester nél­ / kül .......................... 6126.25 3226.25 1459 1450 3. Víz nélkül, házmes­terrel .......................... 5633.25 2733.25 1450 1460 4. Víz nélkül, házmester nélkül.......................... 5546.25 2646.25 1450 1450 5. Közüzemi nélkül, ház­mesterrel.................... 5198/25 2298.2­­ 1450 1450 6. Közüzemi nélkül, ház­mester nélkül ......... 5121.25 2211.25 1450 1450 7. Tiszta bér .............. 5350.— — — — 8. Házmesterpénz ......... 87.— — — — 1. Vízzel és házmesterrel 9664.25 4832.25 2416 2416 2. Vízzel, házmester nél­kül............................... 9519.25 468. 25 2416 2416 8. Víz nélkül, házmes­terrel .................... ... 9229.25 4397.25 2416 2416 4. Víz nélkül, házmester nélkül.......................... 9084.25 4252.25 2419 1416 6. Közüzemi nélkül, ház­mesterrel .................... 8794.25 3962.25 2416 2416 6. Közüzemi nélkül, ház­mester nélkül ......... 8649.25 3817.25 2416 2416 7. Tiszta bér .............. 7250.- - - -8. Házmesterpénz ......... 145.— — — — A kiszámítás módja pedig­­.az, hogy a lakására vonatkozó szorzószámot mindenki megszorozza azzal a negyedévi bérösszeggel, amelyet 1917-ik november 1-én fizetett. Példa: Ha valaki olyan ház­ban lakik, ahol vízvezeték van, de házmes­ter nincs és 1917 novemberi negyedre 400 korona bért fizetett, akkor a táblázat má­sodik pontja szerinti szorzószámot és 25.25-öt kell megszoroznia 400-at. Ha ellenben ha­vonta akarja a bért törleszteni, akkor a 400-at előbb elosztja háromfelé s az így nyert összeggel szorozza meg a Táblázat második pontja szerinti augusztusi, szep­temberi és októberi szorzószámokat. A ka­mat azonban ez esetben külön számítandó. vonat Répcelakon keresztül Czeldömölkig, ahol át kell szállani, ha valaki a Balatonra, Tapolcára vagy Zalaegerszeg felé akar utazni. Át kell szállani, de nincs mire, mert a jelzett irányokba induló vonat 20 perccel előbb elmegy, mint a Rábaköz szívéből indított vonat megérkezik. Már­pedig úgy mondják, hogy ezt a 20 perccel előbb tör­ténő indítást semmi sem indokolja és semmiféle más keresztezőkérdés vagy csat­lakozás nem teszi szükségessé. A panaszt az illetékes vasúti tényezők figyelmébe ajánljuk, talán lehetne sürgős orvoslást találni rája? II. Üzletbérletek után: H “'S SJC c/r« S’ cn n Szorzószám rész­letfizetés esetén P M ® 3 B 2 «»O 2 ‘O ‘O U ki S*® N X mx) O I. Lakásbérletek után: Sei /iS e 2 fe N C S2'0 0‡‘O .Q A £f‡ / N­ ' c ' ›S tai O* Panasz a Rábaköz-balatoni vasúti összeköttetés miatt. Régi panasza már a rábaközi lakos­ságnak, hogy a lehetetlenül rossz vasúti összeköttetés elzárja a Balatontól. És az kétségtelenül igaz is, hogy nemcsak a Rábaköz, hanem Felsődunántúl mindama városai és községeinek közönsége, amelyek nem feküsznek a déli vasút vonalain, csak kegyetlen vicinális tortúrák kínszenvedései árán érheti el a magyar tengerpartot, az egyetlen számbavehető tömegüdülő helyet, amit Trianon mégis meghagyott a szá­munkra. Tudjuk nagyon jól, hogy jelenlegi közgazdasági helyzetünkben nem áll mód­jában az államnak új vasutakat építeni, vagy­­a meglévőket lényegesen fejleszteni, de annyit mégis el lehetne várni a vasút­­politikától, hogy a nyári menetrend össze­állításánál figyelemmel legyen úgy a közönség, mint a Balaton kultuszának ér­dekére és mindent elkövessen, hogy a Balatont a vasutak révén mindenkihez a lehető legközelebb hozza. A hozzánk leg­utóbb Csornáról érkezett panasz szerint onnan délután fél 4 órakor indul egy SOPRON VÁRMEGYE 1925 augusztus 1. Orosz jósni a soproni rendőrségen A Sopron vármegye megírta, hogy egy Zelena Ivanovna Sapo­ova nevű fiatal orosz asszony tüzes vasalóval fejbevágta egyik honfitársnőjét. Zelena asszonyt bekísérték a rendőrségre, ahol tegnap hallgatták ki. A temperamentes, feltűnően intelligens orosz asszony elmondta, hogy Oroszország leg­nagyobb petróleumvidékének fővárosából, Bakuból sodorta a világzivatar Magyar­­országba. Állítása szerint már fiatal lányko­rában észrevette, hogy a megtörténendő dolgokat előre megérzi. Szülei ezt a ké­pességét üzleti módon gyümölcsöztették s ő hamarosan messze vidék leghíresebb jósnője lett. A világháború alatt a hadi­foglyok is özönével keresték föl s a szeren­csétleneknek az volt az első kérdésük, hogy mikor kerülnek haza. Csak egyetlenegy akadt köztük, egy kackiás bajuszu magyar, aki azon kezdte: — Mondja meg, ki lesz a feleségem ? Abban a pillanatban, valami titkos pa­rancsszóra azt válaszolta rá: — Én. S magam előtt láttam elvonulni az es­küvőnket, hosszú utazást, idegen vidékeket, egy kis magyar várost s láttam magamat, amint egy ember, a nagybajuszú magyar hadifogoly ütött vért, éheztetett, végül fa­képnél hagyott. Mindenki jóízűen nevetett a jóslato­mon. Tréfára vette a dolgot a magyar hadi­fogoly is, csak én voltam benne bizonyos, hogy minden úgy lesz, amint láttam, a ma­gyar felesége leszek s az csúnyán fog bánni velem. A magyar elment, esze ágában sem volt, hogy elvegyen s hónapokig nem láttam. Már el is feledtem, mikor munkára és szállásra véletlenül oda került a mi szomszédságunkba. Láttam, hogy most kezd dolgozni a végzet. Majdnem naponkint ta­lálkoztam a hadifogollyal, rendesen kezdett hozzánk járni s mit — mondjam tovább — nemsokára megesküdtünk a pranszláv templomban. Oroszországban nagyon jól bánt velem az uram. Amikor a hadifoglyo­kat kezdték hazaszállítani, útra keltem vele a Teleki-útra. Hiszen látomásaimban annyi­szor jelent meg előttem Nagykanizsa. Alig voltunk pár hétig Zala megyében, megkez­dődött a pokol. Az uram inni kezdett, ütött vért, de kitartottam vele évekig. Most pár hónapja azonban megszökött hazulról. Amint előre megéreztem. Ma se tudom, merre jár. Keresésére indultam, így jutottam Sopronba s hogy megélhessek, az Erzsé­­bet-kórházba álltam be mosónőnek. — És miért verte meg a honfitárs­nőjét ? — Az nem orosz. Azért is volt az egész verekedés, mert ő azt mondta, hogy tiszta orosz, pedig nem igaz, mert pólyák. Zelena Ivanovna arra kérte a rendőr­ségi urakat, hogy engedjék hazamenni Bakuba. — De hiszen az messze van — mond­ták — milliókba kerül az utazás. Ez az ára sem tudja visszatartani. Már­­ elfogta a honvágy, hogy szinte levege neki. Van a holmija közt egy remekművű per­­­­zsaszőnyeg s egy ezüst szamovár. Szak­értők szerint megér húszmilliót. Megkérte a rendőrségi urakat hogy a két tárgyat adják el, abból szándékozik födezni az útiköltsé­get. Azonban nem az útiköltség a nagyobb baj, hanem a útlevél. A rendőrség most keresi a módját, hogy miként lehetne a csalódott orosz asszony kívánságát telje­síteni. k­ami viharok alatt sok sopron­ elkiile az éjszakát az erdősépben Az utóbbi hetekben ugyancsak sze­szélyesre fordult az időjárás. A legragyo­góbb kék égre percek alatt nagy fekete felhők kapaskodnak föl s valóságos özön­vizet zúdítanak a városra. Gyakoriak a késő délutáni órákban keletkező égiháborúk, amelyek reggelekig eltartanak. Ezek sokáig emlékezetes kellemetlenségeket okoznak sok soproninak. A kirándulók mohón ra­gadnak meg minden jobb időt, hogy a kies környékre kiözönöljenek, kiket a Muck-ma­­gaslat környékén s még távolabb ért utol a vihar. Az ég befeketedett, szuroksötétség borult a tájékra, a kinrekedtek elvesztették az utat, a tájékozódást s a szakadó esőben fatörzsek mellé húzódva töltötték a villám­­cikázásos, menydörgéses éjszakát. Ezalatt itthon levő családtagjaik szerencsétlenség­től tartottak s rémülten keresték föl a rend­őrséget, amely meg is kísérelte az eltűntek fölkutatását, de ez a nagy vihar és nagy távolságok miatt rendszerint nem sikerült. Éppen ezért a rendőrkapitányság figyel­mezteti a kirándulókat, hogy számoljanak az időjárás szeszélyeivel s ne távozzanak a várostól messze, késő estig ne maradjanak el a szebb időben sem, mert veszély ese­­tén a rendőrségnek nincs módjában rajtuk segíteni. h­ot 92 erdélyi fejedelem és Zrínyi a hovi shariah Kyogaimagyarországon len­­zeihözi export-n­agart vállalatot létesí­ii. Érdekes üzleti tervek egy XVII szá­zadbeli soproni ügy­vád levelesládájából A magyarországi kereskedelem még a békeévekben sem volt nagyon fejlettnek mondható. Legszívesebben azzal okolták ezt meg, hogy a lóra termett nemzet lel­kétől távol esik ez a mesterség. A régi történelem azonban megcáfolja ezt a felte­vést. Az a nagyszabású kereskedelmi terv, amelyet alább ismertetünk, egész váratlan nagy alakokat állít Merkur szolgálatába. Vitnyédy István, 17. századbeli soproni ügyvéd levélfogalmazványai, melyeket több mint 50 éve kiadott az Akadémia, tartal­mazzák az ide vonatkozó adatokat. Szere­pel bennük Zrínyi Miklós, a költő, aki nemcsak versben reprodukálta szigetvári törökverő ősének cselekedeteit, hanem karddal is, amennyiben része volt a por­­tyázó martalócoknak. Azután II. Rákóczy György Erdély fejedelme, akinek apja a trónuson a külfölddel folytatott marhake­reskedés révén nagy vagyont gyűjtött. Vit­nyédy, Zrínyi ügyvédje a föld népéből származott, apját jobbágysorsból szabadí­totta fel ura, de tollforgató mesterség mel­lett részes volt a kereskedő bőrüzleteiben és saját borával is kereskedett. Vitnyédy 1656-ban a tenger mellett járt s tudósítja az erdélyi fejedelem bécsi ügyvivőjét, hogy a stájer rendek minden módon megnehezítik az erdélyi ökrök szál­lítását a buccari-i kikötőn át. Erre hivat­kozva tesz ajánlatot Zrínyi nevében az ügyvéd: hajtsák az ökröket Zrínyi birto­kán át a tengerhez. Viszont Olaszország­ból mindenféle cikket lehetne hozatni s az­­ ökröt hozó transport Légrádon átvehetné, s ahonnan a tengerig viszont Zrínyi emberei­­ bonyolítanák le a szállítást. De kikötik, hogy nem egy esztendőre szóljon a szer­ződés, hanem többre. »Ennek alkalmatos­ r 44 |­r­rj | Szentgyörgy­ utca 18. szám. Számos látogatást kér H­ai'ám kauir|"1117 Minden este Schrammel-zenekar hangversenyez. Horváth István ffl IIIIXill II IXillH• HWfc Fontos és figyelmes kiszolgálás. Olcsó árak. kávés.

Next