Sopronvármegye, 1925. szeptember (28. évfolyam, 196-220. szám)

1925-09-01 / 196. szám

2 előrehaladottságára való tekintettel ezek után a minisztert egyenesen az Erzsébet kerti kioszkba kísérték, ahol Simon Elemér fő­ispán a miniszter tiszteletére fényes villás­reggelit adott, melyre csak néhány vezető férfiú volt hivatalos. A villásreggeli után a miniszter, mint ő maga mondotta, felejthetetlen szép emlékkel hagyta el az Erzsébetkertet és a kiállítást, ismét a déli vasútra sietett, ahonnan 1 óra 20 perckor folytatta útját Bécsen át Denfbe. Szil és Ravacsanak kliséiért K­nnepe A szili önk. tűzoltóegyesület­­vasárnap ünnepelte fenállásának 40-ik évfordulóját. A négy évtizedes múltra visszatekintő egyesület bensőségteljes ünnepélyét fényessé tette, hogy nemcsak a járási hatóságok és a tűz­rendészeti felügyelőségek képviseltették ma­gukat, hanem eljött a vármegye főispánja is, hogy megjelenésével dokumentálja ama rendkívül nagyfontosságú közérdeket, amely a tűzoltóegyesületek­­működéséhez fűződik. Vitéz Simon Elemér főispán Buda­pestről sinautón érkezett vasárnap délután fél egykor a csornai állomásra, ahol titkárja, dr. Rakovszky Tibor, továbbá dr. Kovács Aladár csornai tb. főszolgabíró vártak rá és kocsikba szállva útnak indultak Szil felé. Szilsárkányban dr. Hőgyészy Pál megyei főjegyző csatlakozott hozzájuk. Az illusztris vendégeket a nagyközség határánál lovas­bandérium kíséretében a község elöljárósága várta, élén Tóth István főjegyzővel, aki meleg üdvözlő szavakkal köszöntötte az érkezőket. Majd a menet a község bejára­tánál felállított diadalkapu alatt, a fellobo­gózott házak között a plébániára vonult, ahol ebéd volt, amelynek végeztével a templomban litánia következett és utána a községi tanácsteremben a szili tűzoltó­­egyesületnek rövid díszközgyűlése, amelyen résztvett Guzmits Gusztáv, a vármegyei tűzoltószövetség felügyelője is. A díszközgyűlés végeztével az ünne­pély a tűzoltószerház előtti téren folytató­dott, ahol arra már együtt volt a nagyköz­ség apraja, nagyja. A tűzoltóság katonás rendben, négyszögben állott fel, velük szemben külön azok a tűzoltók, akik szol­gálati éremmel lettek ez alkalomból kitün­tetve. Amikor a megyei urak megérkeztek, Kaiser Pál parancsnok intésére felharsant a tűzoltókürt tisztelgése, majd utána Horváth Lajos c. kanonok, szili plébános, a tűzoltó­­egyesület elnöke nagyhatású beszédet mon­dott, amelynek végén meleg szavakkal kö­szönte meg a főispánnak és a többi elő­kelőségnek ama­k figyemét, hogy a szili tűzoltóság 46 éves jubileumát megjelené­sükkel megtisztelték. A szónok szavaira Simon Elemér főispán válaszolt és méltatta hosszasabban a nap jelentőségét, amely dicsőségét jelenti annak az egyesületnek, amely a polgártársi kötelességek teljesíté­sében immár négy, eredménnyel teljes év­tizedre tekinthet vissza. A ragyogó szónoki készséggel elhangzó szavak után sor került a szolgálati érmek kiosztására, amelyek a 20, 16 és 5 évet működésben eltöltötött tűzoltók mellét vannak hivatva ékesíteni. Összesen 14 szili tűzoltó részesült a kitün­tetésben, amelynek érmeit három magyar­ruhás leányka, selyem vánkoson tartotta. Az érmeket a főispán tűzte a délceg tűz­oltók mellére, miközben sorban kezet fogott a kitüntetettekkel. A lélekemelően szép aktus után tánc­­mulatság következett, amelyen azonban a főispán és kísérete már nem vehetett részt, mert indulni kellett Rábacsanakra, ahol a Levente egyesület kulturünnepélyével voltak , hivatalosak.A Rábacsanak község határánál az érke- ■ zőket szintén lovasbandérium várta, ott­­ volt továbbá dr. Pozsgay Antal csornai szolgabíró, Sághy János rábacsanaki fő­jegyző és az elöljáróság. A jegyző üdvö­zölte a főispánt, akit azután a lovasokból és virágokkal feldíszített szekértáborból álló impozáns menet bekísért a faluba, amelynek főterén Pozsgay Kálmán parancs­noksága alatt álló leventék katonás ren­dekbe fejlődve, zajos ovációval fogadtak. A levente ünnepélyen részt vett Zandt Ká­roly főtanácsnok, a megyei leventeegyesület soproni vezetője is. Az ünnepély azzal kezdődött, hogy a leventék nagyszerű kiképzésre és példás , fegyelemre valló szabadgyakorlatokat mut­t ♦attak be, majd magyar ruhás leányokkal­­ párokba társulva egy gyönyörű körmagyart­­­­ejtettek el. Az ünnepély második része a­­ Gombás féle vendéglő udvarán következett,­­ ahol, a lapunk legutóbbi számában lekö­zölt hangversenyprogram lefolyása, olyan magas színvonalú szellemi szórakozást nyújtott a vendégeknek, ami, egy vidéki község fiatalságából rekrutálódott szerep­lőkről lévén szó, egyenesen meglepően fé­nyes volt. A rábacsanaki leventeünnepély iskolapéldája annak, hogy a testnevelési törvény lelkesen és az ügy szeretetétől át­­hatottan végrehajtva, a falusi fiatalságnak nemcsak fizikai, hanem hazafias és kultu­rális nevelését egyként előbbre fogja vinni. A legnagyobb dicséret illeti meg tehát Pozsgai Kálmánt, a gazdalegény oktatót, aki magas lélekbeli inteligenciával állott a levente csapat élére, mert elsősorban az ő érdeme, hogy Rábacsanak azon kevés me­gyebeli községek közé tartozik, ahol a le­­venteélet nem írott malaszt csupán, hanem adott valóság. De dicsérettel kell megem­lékeznünk Nagy Imre szentgotthárdi gim­náziumi tanárról is, aki a hangversenyt ren­dezte és betanította, mialatt feláldozta va­kációjának pihenését szülőfaluja fiatalságá­nak lelkiművelésére. Az előadás után tánc következett, a­melyet Simon Elemér nyitott meg egy ró­zsájáról kis rábacsanaki szépséggel. A főispán, dacára a vendégszerető maraszta­lásnak, itt sem időzhetett sokáig, mert el kellett érnie Csornán az esti sinautót, hogy jelen lehessen a másnap Sopronba érkező kereskedelemügyi miniszter fogadtatásánál. Képviseletére azonban hátrahagyta a tán­cosok között a két legényember csornai főszolgabírót, akik a rájuk bízott hivatalos hatalmat a hajnali órákig olyan nagyszerű ügybuzgalommal gyakorolták, hogy ha volna a minősítési táblázatnak «tánc és szépet tevés« rovata is, akkor a rábacsa­naki leányok és menyecskék egész bizo­nyosan egyesre protezsálnák őket. SOPRONVÁRMEGYE 1925. szeptember 1. (Sopron, Várkerület 109. szám) tulajdonosa értesíti a nagyér­demű közönséget, hogy bél­él külföldi kozmetikai, betegápolási és ház­tartási cikkeiből, dacára az olcsó áraknak, az állami tisztviselőknek még enged­ményt ad. A hölgyközönség szíves figyelmébe ajánlom Perl Jenő női- és gyermek-felöltő áruházát Győr, Baross­ut 9. (Baross-út és Kazinczi-u. sarok), ahol feltűnő olcsó árakért vásárolhat őszi- és téli női- és gyermek­kabátokat, melyek a legújabb eredeti párisi modellek után készültek. Szepter B­­- én lesz Sopronit az arszípos­­znPépieskiaPiressz is. A soproni szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatának 35 éves s az országos szövetség fenállásának 25 éves jubileuma alkalmából, mint jelentettük már, szeptember hó 8.­9. és LO-ikén emlékün­nepéllyel kapcsolatos országos kongresszus lesz Sopronban. A rendkívül nagyszabású­nak és külsőségekben is fényes keretűnek ígérkező ünnepségek részletes és pontos programja a következő: A jubileumi ünnepély programja szep­tember 8 án (kedd): Délelőtt és délután a résztvevő szaktársak és vendégek fogadta­tása és pedig: a) a Győr-Sopron Ebenfurti Vasút állomásán Wehofer János, soproni ipt. elnök által, b) a Déli Vasút állomáson Rupanovits József, soproni volt ipt. elnök által, utána elszállásolás Wehofer János elnök, Jäger Mihály társelnök és Kalmár Dezső alelnök vezetése alatt. Este ismer­kedési est vagy a Pannónia szállodában vagy esetleg az Erzsébet kertben. Szeptember 9-én (szerda): 1. Reggel 8 órakor csendes mise a Szt. Györgyhöz címzett káptalan templomban. 2. Reggel fél 9 órakor istentisztelet az ág. hitv. ev. templomban. 3. Délelőtt 9 órakor a Szé­chenyi szobor megkoszorúzása. 4. Délelőtt 10 órakor az Országos Nyugdíj-Egyesület évi közgyűlése a kaszinóban. 5. Délelőtt fél 11-11 óráig szünet és villásreggeli ugyanott. 6. Délelőtt 11 órakor az Orszá­gos Szövetség évi naggyűlése ugyanott. 7. Délben 1 órakor a soproni ipartársulat jubiláris díszközgyűlése. 8. Délután 2 óra­kor diszebéd a kaszinó nagytermében. 9. este fél 8 órakor díszelőadás a városi színházban. 10. Vacsora különböző ven­déglőkben. Szeptember 10-én (csütörtök): 1. Reg­gel különféle kirándulások Sopron környé­kére az idejött szaktársak és vendégek tetszés szerinti irányokra, szőlőkbe, Balf kénes fürdőre, Nagytómalom fürdőre, vá­rosliget­i daloshegyre, Schweizerház, Rim, sopronbánfalvai hősi temető, Sopronbán­­falva, Brennberg, Sörgyár, Erzsébetkert, különféle gyártelepek, iparkiállítás stb. 2.­­ Délután, illetve este a szaktársak és vend­­­dégek elbúcsuzása. (Kocsik, autók ingyen állanak a résztvevők rendelkezésére.) A városi színházban rendezendő dísz­­­­előadás tiszta jövedelme részben kulturális­­ cél, részben pedig a pincér-szakiskola és az ipartársulat segélyalapja javára lesz for­dítva, amiért szíves felülfizetések köszö- | nettel fogadtatnak. A diszebéd ára személyenkint 120 ezer K, a diszelőadási belépődíj személyenkint 1­50 ezer K. A kongresszus tárgysorozata: 1. Elnöki­­ megnyitó. 2. Az országos nyugdíjegyesület­­ jelentése. 3. Az évi jelentés. 4. A pénztáros jelentése. 5. A számvizsgálók jelentése. 6. A felmentvény megadása. 7. Az italmérési , illeték mai módjának megváltoztatása és a vendéglői hitelösszeg felemelése törvény­hozási úton. Előadó dr. Molnár Sz. Dezső jogtanácsos. 8. A vendéglős ipart érzé­kenyen sújtó adók eltörlése. Előadó Gundel Károly. 9. A mestervizsga kötelezővé tétele, az iparengedélyek és italmérési engedélyek kiadásának felfüggesztése és az 1922. évi XII. t.-c. III. §-ának eltörlése. Előadó Németh Aladár. 1­­. Egészségtelen verseny szabá­lyozása, italmérési engedély csak annak legyen adható, akinek az kizárólagosan ipari főfoglalkozása. Előadó Fehér Ferenc. 11. Vendéglős üdülőhely létesítése. Előadó Groszner Pál. 12. A korlátolt kimérések szabályozása. Előadó Szöllősy Ferenc 13. Esetleges indítványok. Elnöki zárszó.

Next