Sopronvármegye, 1927. augusztus (30. évfolyam, 172-194. szám)

1927-08-02 / 172. szám

1027. augusztus 2. SOPRON VÁRMEGYE bános a tőle megszokott magas készü­ltség­­gel és lélekemelő szárnyalással ünnepi szentbeszédet tartott. A templomból Fetser Antal püspök visszatért a plébániára, ahol fogadta a küldöttségeket. Elsőnek a község képvise­lőtestülete jelent meg az egyházfő előtt, majd Németh Gyula c. kanonok, kerületi esperes a papságot vezette a püspök elé, azután sorra következtek a vági egyesüle­tek és a község intelligenciájából számo­san. A püspök az összes küldöttségekkel szeretetteljesen elbeszélgetett, miközben ismételten legnagyobb örömének adott ki­fejezést, hogy vági hívei Isten dicsőségéhez méltóan áldoztak templomukra. A küldöttségjárás befejezése után Borosay plébános a püspök tiszteletére díszebédet adott, amelyen több felszólalás hangzott el, melyek közül az elsőt a házi­gazda a püspökre mondotta. régy Gyulát a swmia kivi! míg Két d­MMk ítélte el csalásért. Székesfehérváron 8 hónapra, Kaposváron 1 hónapra ítélték csalásért. — Zalaeger­szegen is eljárás indult ellene. Január 26-án, mint még bizonyára élénken él a „Sopronvármegye“ olvasói­nak emlékezetében, a soproni törvényszék egyesbirája sorozatos csalásért öt hónapi fogházra ítélte el Véghelyi Gyula B-listás adótiszt, volt tü­zérfőhadnagyot, egy tisz­tes rábaszentandrási földbirtokosnak sze­rencsétlen körülmények és rossz termé­szete által az élet posványába merült fiát. Az államtudományi államvizsgát tett fia­talember még a háború előtt csendőrtiszt lett. Pozsonyban megházasodott, elvette a legszebb, legünnepeltebb pozsonyi leányt, Kucsera pozsonyi rendőrfőkapitány leá­nyát. A Ha könnyelmű, vidám életet folyta­tott, ami miatt atyjával többizben voltak ingerült vitái, melyek a házasság után egy­re hevesebbek s gyakoribbak lettek. A há­ború kitörése előtt néhány hónappal Vég­helyi Gyula lemondott csendőrfőhadnagyi rangjáról, talán azért,­­hog­y az apján bosz­­szút álljon s elment adótisztnek. A hábo­rú beteges idegrendszerét még jobban tönk­retette. Mindinkább hatalmába kerítette az inmoralitás kancsal ördöge. Szüleivel végleg szakított, rokonsága megszakította vele az érintkezést. Mikor a pénzügyi tit­kári állását szabálytalanságok miatti el kellett hagynia, felesége is elhagyta őt. Ettől kezdve aztán gyorsan merült alá az örvényben. 1925-ig mint tisztviselő tengődött a Ganz-gyárban, akkor 700 tiszt­­viselőtársával együtt elbocsátották. Egy ideig ügynökösködéssel tengődött. S mi­vel ebből alig lehetett megélni, a lesülye­­dés legalsó fokáról próbált felkönyökölni az életbe: megpumpolta azokat,, akik va­lamikor cimborái vagy klubtársai voltak s becsapott idegeneket, ahol tehette. Sopronban és Sopron megyében hét e­mbert szedett rá, kiktől különböző fon­dorlatokkal 264 pengőt csalt ki. A sop­roni törvényszék az élet fertőjébe züllött negyvenegy esztendős embert, kit az idén újév napján tartóztattak le, öthónapi fog­házra ítélte. Véghelyi az ítéletet megfel­lebbezte, mert túl szigorunak találta. Azzal védekezett, hogy végső szükségben kö­ LEHET F.­nikríll SOPRON a Művészi kivitelű szobro­tlSSZ flei­­kat, hadiemlékműveket, achllioni emléktáblákat, si­emis­neket homokkőből, már­ványból gránitból stb. Művészi oltárokat lég­it 74 jobb anyagból jótállás mellett. Schey Ferenc szobrász és kőfaragó Sopron, Fapiac 4. sas. vette el a csalásokat. A kúria azonban helybenhagyta a soproni törvényszék íté­letét. A soproni törvényszék által kiszabott büntetését Véghelyi most már kitöltötte volna, szabadlábra azonban mégsem he­lyezték, mivel még három törvényszék tart igényt reá. Vég­helyi Gyula ugyanis nemcsak Sopron megyében, hanem az­ egész Dunántúl területén követett e­l csa­lásokat a múlt év nyarán, így megtudta, hogy egy volt iskolatársa, Csigó Dezső Pákozd fehérmegyei községben jegyző, le­utazott hozzája s előadta, hogy őt a pénz­ügyminisztérium küldte ki az egyik köz­ség számvitelének felülvizsgálására. A jegy­ző bemutatta őt a községbeli uraknak, a­kik vadászatra hívták meg Véghelyit, aki­vel napokig mulattak együtt. Véghelyi a jegyzőtől 40 pengő készpénzt, egy téli ka­bátot és egyéb holmit kért kölcsön. Töb­­bektől pedig azon a címen, hogy a pénz­ügyminisztériumban ő intézi az italméré­si ügyeket, nagyobb összegeket csalt ki. A székesfehérvári törvényszék ezért Véghelyit 8 hónapi börtönre és 64 pengő pénzbüntetésre ítélte. Véghelyi ott is az­zal védekezett, hogy végszükségben követ­te el a csalásokat, mert olyan éhes volt, hogy már nem bírta tovább. A kiszabott büntetés súlyossága miatt az ítélet ellen fellebbezett. A budapesti ítélőtábla szom­baton foglalkozott az üggyel, ítéletében közhivatali jelleg színlelésével elkövetett csalásokban mondta ki bűnösnek Véghe­lyit s a nyolc hónapi büntetést helyben­hagyta. A kaposvári törvényszék csalásért szintén elítélte Véghelyi Gyulát 1 hónapi fogházra és 40 pengő pénzbüntetésre. E­­­szerint még kilenc hónapja lenne kitöl­tendő Véghelyi Gyulának, ennek kitölté­se után azonban még vár reá a zalaeger­szegi törvényszék is, mely szintén kérte Véghelyi előzetes letartóztatásba helyezé­sét, mert Zala megyében is követett el csa­lásokat. "1­-1. Ne dobja el­ az üres cipőkrém dobozokat, mert ingyen kap 1 tele doboz eredeti angol recept alapján készült ezidőszerint legjobb „Vesta“cipőpasztát 6 üres «Vesta» dobozért ott, ahol ezeket vásárolta. Kapható: Fűszer- és csemege üzletekben: Lenek Samu utóda Pám Géza Hauer Antal Breuer Mózes Mü­ler P. Drobnits Károly Manninger A sréd Kasztner Károly Karol Ferenc Strehly Vilmos Révész Samu Bedy László Schekolin János Krausz Mór Eilmes Frigyes Mandl Vilmosné Wiesinger Pál Kantz Ferenc Müllner Ede Winter Vilmos Mtihl Konrád Wahner Vilmos Gillig Károly Wanek Károly Polgár József Waltner Erzsébe Lehner Emil Korenika Ödön Deutsch Irma kereskedése Csornán: Hitos Is'ván Schwarcz Hermann Papp Géza; Var*a Ferenc Krausz Viktor Deutsch Kálmán özv. Kiss Kálmánná özv. Schnapper Sandonné Fraund Sala bőrkereskedő. A soproni ev. Konvent pénztárában 60 millió­s hiányt fedeztek fel. Alig simultak el a győri vasúti mil­liárdos sikkasztás hullámai, már egy újabb, hasonló természetű botrányról száll­nak hírek a váróban. Az újabb állítóla­gos sikkasztás középpontjában ismét egy olyan fiatal, családapa áll, akiről soha senki azt fel nem tételezte volna úgy egyé­niségénél, mint családi összeköttetéseinél fogva, valamint azért sem, mert senkit sem képesek az emberek oly bolondnak és könnyelműnek tartani a mai világiban, főleg ha családos ember az illető, hogy nyugdíjképes, biztos, jó fizetésű állását fel­áldozza és ezzel eldobja magától úgy a maga, mint a családja biztos kenyerét pár rongyos millióért, melyek mivel ebül jöt­tek, rendszerint ebül el is mennek. Sopron bűnügyi krónikája azonban éppen az utóbbi hónapok során jegyzett fel néhány olyan esetet, melyekben oly megdöbbentő könnyelműséggel jártak el, hogy a legtöbb ember józan ésszel most sem tudja megérteni ezeket az eseteket. Ahogy a vizsgálat a most szóban for­gó állítólag­os sikkasztási ügyben az eddigi jelek alapján megállapította, ismét egy ember halálosan könnyelmű eltévelyedé­séről van szó. A soproni evangélikus kon­­vent pénztárában folyik ez a vizsgálat a múlt hét szombatja óta. A pénztárban megejtett rovancsolás mindezideig 60 mil­lió pénztárhiányt állapított meg. A vizs­gálat gyors, váratlan elrendelése a kon­­vent pénztárosának, Taschner Endrének távollétében történt meg. Hogy tényleg sikkasztás történt-e vagy csak valami hivatali szabálytalanság­ról van szó, azt persze még nem sikerült eldönteni. Annál kevésbé sem, mivel Tasch­ner Endre­ július hó 4-én három heti szabadságra ment és azóta nem je­lentkezett és tartózkodási helyét nem is ismerik. Taschner azzal tért szabadságra, hogy az osztrák Alpokba megy és ott marad 3 hétig. Családját elküldötte Rohoncra nya­ralni. Taschner előadása plauzibilisnak is látszott, mivel tudták róla, hogy szen­vedélyes turista. Sopronban is állandóan elegáns sportruhában járt. Akik ismerték, nem tudják elhinni, hogy Taschner tényleg sikkasztott volna. Szolid, józanéletű embernek ismerték, ki­nek egy szenvedélye volt: a hegyek Tu­­ristakörökben ezért igen népszerű is volt. Másrészről azonban a 60 milliós pénz­tárhiány és az a körülmény, hogy Tasch­ner szabadsága rég lejárt és nem érkezett meg Sopronba, sok embert gondolkodó­ba ejt. A vizsgálat, amellyel a konvent elnök­sége a pénzügyi bizottságot bízta meg, még folyik. Baj az, hogy nem találják a glok­rbel ellen­ szollngeni acélárukban csak a legjobb és a legfinomabb kapható. Borotvákat, hajvá­­gógépeket, gu­ettepengéket és h­ű sör­léket szakszerűen köszörül lancsarics Vendel mökön­firől Cs Bodrissat! cikkek raktára Szombathely, Brenner János-u 1.

Next