Sporthirlap, 1935. május (26. évfolyam, 34-42. szám)

1935-05-01 / 34. szám

2 SPORTHIRLAPSZERDA, 1935 MÁJUS 1. O­SZTÁLYOZÓKÖNYVÖN Újpest már 99 százalékos Dalnok HMMK az élen 1-es: Sternberg, Joós, Polgár, Vágó, Fekete, továbbá a fede­zetek közül Szűcs, Szalay és Sárosi Vége felé közeledik az utolsó magyar profibajnokság, amelyben felfokozott küzdelmet vívtak csa­pataink. De már mintha bágyódna a harci készség, a játékosok egyéni teljesítményén érezni lehet a fá­radtságot, nem is annyira a testi, mint inkább a lelki kimerültséget. (Ami azonban eltűnik — reméljük — a válogatott mérkőzéseken.) Természetes, hogy a harci tűz hamvadása látszik az osztályozó­könyvben is. Kevesebb az 1-es, viszont a szaporodó 2-esek mutat­ják, hogy azért legtöbb játékos elvégzi a dolgát. Az Újpest már 99 százalékos bajnok, elvégre egy százaléknál nem adha­tunk több esélyt arra, hogy a So­roksártól, a Szegedtől és a Ferenc­várostól összesen két pontot sem szerez. Pláne, hogy Soroksárnak és Szegednek odaadhatná mindkét pon­t s ha a Ferencvárostól csak egyet elcsippent, már akkor is baj­nok. Éppen ennyire valószínű a Ferencváros második helye is, a zöld-fehérek számára sem nehéz feladat négy pontot szerezni a hátralevő három meccsen. S annyi elég is. Az utolsó — fölényesen I .— a Somogy, de mintha már a 11. hely is véglegesen gazdát talált volna — Miskolcon. Csak a 4-ik helyet próbálják elostromolni hárman is Szegedtől. A Budai „11”, a Sorok­sár és a Kispest ellenében azonban mégis a Szeged a legesélyesebb végleges negyedik. Újpest—Bocskai F­erencváros—Hungária­ ­Bajnoki, Üllői­ út. Eredmény 3:1 (1:0). Góllövő: Kiss (2), Kemény, Gseh.) Meglepetés? Nem! Ahogy az „ős­derbi” múltjában gyakran előfordult (mikor nem volt túl nagy különbség a két csapat játékereje között), győ­zött a csapat, amelyik jobban akart győzni. A Ferencváros sokkal erőtel­jesebben, lendületesebben harcolt, mint a kétségbeesetten védekező, de minden erő nélkül támadó Hungária. Ezt a meccset — kék-fehér szem­pontból — nem a Hungária védel­me, hanem a csatársor vesztette el. Bár Újvárinak sem volt éppen jó napja... Kutasi 2 Ujváry 3 Polgár 1 Mándi 2 Korányi 2 Biró 2 Laky 2 Egri 2 Sárosi 1 Turay 2 Lázár 2 Dudás 4 Táncos 2 Sasi 3 Kiss 2 Müller 3 Móré 3 Cseh 4 Toldi 3 Vig 4 Kemény 3 Titkos 2 Ferencv.: 23 Hungária: 31 Majorszky bíró: 2. Phöbus — Attila Soroksár — Somogy­ ­(Bajnoki, Újpesti Stadion. Eredmény TRIO (3:0). Góllövő: Kocsis, Vincze (3), Pusztai.) Akik azt hitték, hogy a Bocskai képes arra, hogy újra szabad utat törjön a bajnokság felé Újpest ve­­télytársainak, alaposan tévedtek. A debreceniek tulajdonképpen egy per­cig sem tudták kétségessé tenni a félgőzzel is jól játszó Újpest győzel­mét. Hári 2 Varga 3 Steinsberg 1 Vágó Joós 1 Janzsó 2 Seres 2 Palotás 3 Szűcs 1 Bor 3 Szalay 1 Békési 3 Pusztai 3 Markos 3 Vincze 2 Návai 3 Avar 3 Teleki 4 Balogh 4 Kiss G. 3 Kocsis ___4_ Janda Újpest: 24 Bocskai: 31 Szél bíró: 3.­­Bajnoki, Berlini­ utca. Eredmény 5:0 (2:0). Góllövő: P. Szabó, Solti, Solti, Solti, Solti.­ Határozottabb játékkal biztosan győzött a Phöbus. Az Attilában csak a két hátvéd és Hollósi dolgozott ko­molyan. Juhász 1 Barna 4 Wéber 3 Kővágó 2 Tőrös 4 Sziklai 2 Gombkötő 2 Hollósi 2 Sáros 3 Buzássy 3 Péter 2 Seregi 2 Béky 2 Szegő 3 Szikár 2 Molnár 4 Solti 2 Egri 4 P. Szabó 3 Dóczé 2 Tárnok 2 Opata 4 Thebus: 27 Attila: 32 Rubint bíró: 1. (Bajnoki, Soroksár. Eredmény 2:1 (1:1). Góllövő: Galambos, Kelemen, Szenes.) A tartalékos honi csapatnak ko­molyan meg kellett küzdeni a győze­lemért a lelkes, de nem egészen fairul játszó somogyiak ellen. Kovács 2 Bárdos 2 Vadász 2 Miklósi 2 Dudás 2 Faludi 3 Szenes 2 Sipőcz 3 Kurunczy 4 Boros 2 Magyar I. 3 Berecz 2 Kelemen 2 Galambos 3 Horváth 2 Ordódi 4 Varga 3 Hárai 4 Frigyes 5 Varga 4 Magyar II. 3 Murai 5 Soroksár: 30 Somogy: 34 Vass bíró: 3. Buda­ „11“—Kispest (Bajnoki, Üllői­ út. Eredmény 2:2 (1:1). Góllövő: Sztancsik, Nemes (2), Rökk.) A budaiak mintha ismét visszaes­tek volna az elbizakodottság vesze­delmes hibájába. S erre majdnem el­vesztették a mérkőzést. El is vesz­tették volna, ha a Kispest állóképe­sebb. De már a kispesti csapat is fáradt... Szeged—II. kerület (Bajnoki, Szeged. Eredmény 2:1 (0:1). Góllövő: Fenyvesi 11-esből, Gyurcsó, Vastag.) A III. kerület nehéz perceket szer­zett Szeged csapatának és futballkö­­zönségének. Kis Szerencs*-'*’ legalább az egyik pontot is megszerezhette volna. De hol a szerencse mostaná­ban ? ... Havas 2 Vág­ 2 Burger 3 Szemere­i 2 Fekete 1 Rozgonyi 2 Magda 2 Havas 2 Megyeri 2 Somlai 3 Schuster 3 Rátkai 2 Rökk 4 Újvári 4 Sztancsik 3 Szabó II. 3 Hadrévi 3 Nemes 2 Lyka 2 Székely 3 Pozsonyi 4 Fenyvesi Budai „11”: 29 Kispest: 29 Klein bíró: 1. Pálinkás 2 Angyal 2 Sirály 2 Györy 2 Raffai 2 Tompa 3 Gyurcsó 2 Steiner Somogyi 2 Lucz Bertók 3 Beretvás 3 Korányi II. 2 Fenyvesi 3 Bognár 3 Vig VI. 3 Vastag 2 Sárvári 2 Varga 4 Kármán 4 Tombácz 3 Hires ____2 Szeged: 27 II­. ker.: 2. Salgó bíró: 2. 9. NÉV: CÍM: .... ......................... „TANULMÁNYI MÉRKŐ­ZÉST” jelzett csütörtökre a szö­vetségi kapitány. Tanulmányi mér­kőzést, amelyen majd a válogatot­takkal kipróbáltatják a különböző védekezési módokat. Az Újpest­­ megelőzte a kapi­tányt. Már szombaton megren­dezte a „tanulmányi mérkőzést" a Bocskai ellen. A napnál világosabban mutatták itt meg az újpestiek, hogy mi is az az „olasz védekezési szisztéma”. Az Újpest három bekkje (Sternberg, Joós és­­ Seres) már csírájában elfojtotta a Markos- Teleki—Janda hármas minden tá­madási kísérletét. És az Újpest 5:0-ra győzött. Még csak Szűcsnek kell kissé jobbra húzódnia, az ellenfél bal­­összekötője közelébe, hogy ez a védekezési szisztéma tökéletessé váljék. És a legjobb tanulmányi mérkő­zés — a bajnoki meccs... * SOROKSÁROTT iszonyú a fel­háborodás. — Rettentően durva volt a So­mogy — mondják. — Majdnem minden játékosunknak van egypár csúnya emléke tőlük... Kaposvárott is iszonyú a felhá­borodás. — Rettentően durva volt a So­roksár — mondják. — Majdnem minden játékosunknak van egypár csúnya emléke tőlük... Mint egy gramofonlemez. Dehát melyiknek van igaza? Az a szomorú, hogy mind a ket­­tőnek.* A SZEGED remekül csinálja. A pályán kívül is. A gyenge csapa­toktól megveszi a pályaválasztó jo­got, viszont az Újpestnek eladta. Ez remek taktika. Egyrészt, ha a két otthoni meccsét megnyerte, már benne van a Középeurópa Ku­pában. Az Újpesttel Újpesten való mérkőzés pedig nagyszerű előkészület a Középeurópa Kupára. Itt készülhetnek rá, hogyan kell a nagy ellenféltől annak otthoná­ban legalább döntetlent kicsikarni. (Mert erre „megy, ki” a Közép­európa Kupa.) v— — A III. KERÜLET ma délután a Függetlenség csapatá­val játszik edzőmérkőzést. AZ ANGOL VÁLOGATOTT május 18-án Amsterdamban Hol­landia ellen a következő össze­állításban veszi fel a küzdelmet: J­Uk1 jM!­IKflLUXUJ penge! Hibbs — Male, Hapgood —■ Gardner, Barker, Burrows — Worrall, Carter, Drake, West­­wood, Boyes. Tartalék: Joy és Craven. Érdekességnek említ­jük, hogy az idei kupagyőztes Sheffield Wednesday csapatából csupán Burrows balhall lett vá­logatott. A modern futball felé ... Meddig játszik cél­szerűen a Ferenc­város és ki hiány­zik a Hungáriából — A Sporthírlap tudósítójától — Vannak, akik egyszerűen elsirat­ják a Hungáriát, mert elbukott a derbin. Vannak, akik a Ferenc­város győzelmén vigadnak. Pedig a sírás nem használ s nagy vigalom­ra sincs ok. Aki mai szemmel nézte a mérkőzést, tudja, miért volt tehetetlen a Hungáia és miért „maradtak gólok” a Ferencváros­ban. Nem vitatható, akadt a mérkő­zésnek sok szép pillanata is. Gyak­ran futott a labda célszerűen­­ a Hungária kapuja felé. De nem lehetünk meggyőződve arról, hogy a célszerű hadmozdulatok tervszerűek is voltak. Mintha inkább csak a véletlennek köszönhettük volna őket. A Hungária tulajdonképpen már a mérkőzés előtt vesz­tett. Mert a derbire is — mint vala­mennyi bajnoki mérkőzésre — irányító erő nélkül állt ki. Hiába­való minden taktikai előírás, csakis klassziskülönbséggel — szerencsés körülmények segítségével — győz­het az a csapat, amelynek nincs irányítója. Egyedül Müllerről téte­lezhető fel ma a kék-fehérek közül, hogy képes lenne a csapat játéká­nak irányítására, de ő egyelőre még mindig idegen, aki szerényen megelégszik a kiszolgáló szerepé­vel. Természetesen ez csak akkor hasznos, ha a többiek igénybe veszik a „kiszolgálás”-t Cseh II. azonban legfeljebb arra hajlandó, hogy a Müllertől kapott labdákat egyénileg próbálja hasznosítani (igen kevés energiával), a közvetítő szerepére is nagyon ritkán vállal­kozik. Irányításra soha. míg IV. csak „segítőerő”, aki rendszerint nem talál senkit, akit segíthetne. Sas, a fiatal tehetség egyedül pró­bálja bontogatni szárnyait, holott igazi mesterjátékos támogatására lenne szüksége, hogy fejlődhessék. Titkos társtalanul áll a bal­oldalon. A derbi folyamán is nem egyszer láttuk, hogy Titkos állja a versenyt Polgárral, lemegy a vonalon s ha ő maga nem is tud kapu felé kanya­rodni, a mellette rohanó Polgártól (Laky messze elmaradt), mégis jól adja középre a labdát, amelyet azonban Kutasi vesz fel, mert a Hungária-belsők távolról csodálják Titkos gyorsaságát. Kétségtelen, hogy a Hungáriában a szélsőhal­­foktól várják a kezdeménye­zéseket. Erre mutat, hogy Turay szinte ki­vétel nélkül minden labdát oldalra, a szélső halfoknak ad. De ez a tak­tika egész érthetetlen és célszerűt­len. Turay már csak a rutinja se­gítségével is jobban tudná, hová, kihez kell adni a labdát előre. A szélsőbalfoktól (és az utóbbi idő­ben Dudástól szinte állandóan) ellenfélhez kerül az a labda, amit Turay egy pillanattal előbb nagy­­nehezen megszerzett. A közvetlen védelem nem tehet egyebet, mint próbálja visszaverni az ellenfél megújuló rohamait. Nem csoda, ha a védők néha bele­zavarodnak a kapujuk előtt szinte szünet nélkül kavargó harcba. A Hungáriával ellentétben a Ferencváros nem nélkü­lözi az irányító erőt, a kez­deményező ötletet, hiszen Sárosi játszik a csa­patban. A halfsorban Lázár, a csatársor­ban Móré, sőt a­ fiatal Kiss szin­tén alkalmas az akciók elindításá­ra, vagyis a kialakítandó helyzet el­gondolására. Ezért színesebb, vál­tozatosabb, reménytelj­esebb a ferencvárosi csatársor játéka. En­nek a csatársornak csak egyetlen súlyos hibáról kellene leszoknia. Arról, hogy a kapu előtt tologatja a lab­dát. Mert a Ferencváros támadásai ma már a halfsorból meredek szök­­tetésekkel kezdődnek és gyorsan, lendületesen, szóval célszerűen haladnak az ellenfél kapuja irányá­ba. A csatárok azonban még min­dig „biztos helyzet”-et keresgélnek s akárhányszor öt lábon keresztül küldik a labdát — a 16-oson — egyik szélről a másikra. Végül az ilyen tologatást a leglassúbb véde­lem is szétrombolja, mielőtt lövés­re kerülne a sor. Pedig mindig veszélyesebb helyzet alakulhat a túlsó kapunál egy hirtelen felszabadító rú­gás, mint a kapus kiadása nyomán. Már csak ezért is inkább kapu mellé rúgjon a támadó csatár, sem­hogy időt engedjen a lendülettel érkező hátvédnek a beavatkozásra. Nem feledkezvén el arról sem, hogy rossz helyzetből is lehet jó gólt rúgni. Ami azt illeti, hogy a Ferenc­város a szélső halfokat rendelte a közvetlen védelem támogatására és Sárosi a támadások felépítésében működött közre, ez természetes. A taktikát mindig a csapathoz kell szabni, csakis így célszerű. És Sárosi „vezérkari” képessé­geivel nem is vonható vissza harmadik bekknek. Akármilyen izgalmas volt a derbi küzdelme, bárhogyan tetszett is a Ferencváros lelkes, friss játéka, szomorúan láttuk, milyen sok ener­gia maradt kihasználatlanul, meny­nyi lehetőség veszett el azért, mert a zöld-fehérek modernizálódása még csak a 16-os vonalig tart és mert a Hungáriának nincs egyet­len irányításra képes játékosa, Szebenyi Sándor. Újból szabad a hatos torna Angliában Az angol szövetség kitart a kétbírós rendszer mellett — A Sporthírlap tudósítójától —• London, április 29. Az angol futball­szövetség in­tézőbizottsága legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a szezon befe­jeztével felhívja az egyesülete­ket: adjanak felhatalmazást, hogy a jövő szezon bajnoki mér­kőzéseire bevezessék a kétbírós rendszert. Megengedi azonban, hogy az egyesületek mára kér­hetnek 2 bírót barátságos mérkő­zéseik levezetésére. * Angliában tilos a hatos fut­­balltornák rendezése, de az idei jubileumi ünnepekre való tekin­tettel a szövetség most megen­gedi, hogy május 11-ig bezáró­lag és 14 nappal az 1935—36. évi bajnokság megkezdése előtt hatos tornákat is rendezhetnek az egyesületek.* György király jubileumi ün­nepségeivel kapcsolatban az an­gol válogatott csapat két mér­kőzést fog játszani. Május 8-án egy angol—skót kombinált csa­pat ellen áll ki Londonban az Ar­­senal pályáján, május 11-ig pe­dig Evertonban egy Wales—ír kombinált csapat lesz az angol válogatott csapat ellenfele. P*

Next