Németh Antal (szerk.): A Budapesti Honvéd Sport Egyesület képes Híradója (Budapest, 1974)

Azt élsport laboratóriumában

EGYMÁSKÖZT Az élsport laboratóriumában Az asztal, amit körülültünk, négy­­szögletes volt, de a beszélgetés ke­rekre sikerült. A mondanivaló bő­ségét a téma inspirálta. Nincs izgal­masabb dolog, mint jelen lenni va­laminél, amiről mindenki biztosan tudja, hogy­­ új. Márpedig a Bu­dapesti Honvédnál a főfoglalkozású pszichológus úr! Mit tudunk erről a szakmáról? Egyáltalán kívánkozik-e a működése a nyilvánosság elé? Tevékenysége hol kell, mikor kell és­­ hogyan kell? TITOK VAGY MISZTIKUM? Járatlan utakon Legyünk őszinték, ha valaha sport­ban hallottuk ezt a kifejezést: „pszi­chológus”, néhány világsajtót bejárt jó történetre gondolunk, amely bra­zilok, olaszok nevéhez fűződik. De sportolók, válogatott keretek körül foglalkoztatott pszichológus valódi tevékenységéről nincsenek biztos adataink, csak azt a tényt konsta­tálhatjuk legfeljebb, hogy m­ilyen is van... De meglepően sokszor tér vissza egy-egy szakmai sikernél az a szerény kis megállapítás, hogy a sikerekben része van a pszichológus­nak is. Talán innen adódik, hogy Magyarországon is orientálódtak a sportvezetők, hogyan tudnák a pszi­chológiát a sportban is felhasználni. E téma tárgyalásánál mindig is a gyakorlat és soha nem tudomány került porondra. S ez érthető is, hi­szen a sportvezetők, vezető edzők az idegi erőnlét, a lélektani kondí­ció problémájának megoldásával áll­nak hadilábon. Ebből pedig egyene­sen következik, hogy a pszicholó­gustól ilyesféle munkában várnak, igényelnek segítséget. A pszichológia meglehetősen fia­tal tudományág, még ennél is ifjabb hajtása a sportpszichológia. A Bp. Honvéd tehát járatlan úton indult .

Next