Gyenes András: Fradi gyászinduló. Dalnoki Jenő élete (Budapest, 2007)

Öze Tibor: Harcban a taktikai táblával

Öze Tibor: Harcban a taktikai táblával Öze Tibor többszörös ifjúsági válogatott jobbhátvéd, később élvonalbeli labdarúgó a Csepel színeiben. NB I-es edzőként is sikereket ért el, több magyarországi kluboknál elismerésre mél­tóan dolgozott. Kuvaitban is öregbítette a magyar edzők hírnevét. Jelenleg az MLSZ-ben tevékenykedik. - Barát Gabi barátom már utalt rá, Jenő bácsi, mint edző 1968-ban a mi csapatunkat kapta meg. Óriási tekintélye volt, egyénisége lenyűgözött minket. Már kiskamaszok voltunk, amikor a Ferencváros megnyerte a Vásárvárosok Kupáját és tizennégy év után ismét bajnok lett. Jóformán minden have­romnak, csapattársamnak az ágya fölött ott volt a diadalmas zöld-fehér gárda csapatképe. Érthetően ők lettek a példaképeink, így természetes, hogy ennek az óriási nemzetközi sikert elért gárdának az egyik tagját, Dalnoki Jenőt, mi hatványozott szere­tettel fogadtuk. Bámulattal tekintettünk rá. Hamar rádöbbentünk, hogy ha nem melózunk rendesen a tréningeken, akkor ez igen­csak egyoldalú vonzalom lesz. Nem tűrte el a hányaveti hozzá­állást, azt, ha nem tettük oda magunkat. - Milyen különleges szokásai voltak? - Harminckilenc évvel ezelőtt neki precíz osztályozókönyve volt, akárcsak egy tanár bácsinak. Minden mérkőzésen értékelte a teljesítményünket. Részletesen kitért arra, hogy ki, milyen hibát követett el, mik voltak az erényei, hogyan járult hozzá a csapat sikeréhez. Elvtelenség nélkül, igazságosan mérlegelt. - Barát Gábor említést tett arról, hogy a bajnokság végén a három legjobb átlagteljesítményt nyújtó gyereket meghívta magához a Balatonra. - Egyik alkalommal én is részesültem ebben a jutalomban.

Next