Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2012. Ötkarikás érmeseink (Budapest, 2012)

Magyar olimpiai érmesek A-tól Z-ig

Hegedűs Csaba Hegedűs Ferenc 1976-ban és 1978-ban országos bajnok, 1971-ben szabadfogásban is első. 1971- től tagja a válogatott keretnek. A szófiai világbajnokságon hét tusgyőzelmével a 82 kilogrammos súlycsoport aranyérme­se, a torna legjobb birkózója. 1972-ben a müncheni olimpia bajnoka. 1973. április 10-én súlyos gépkocsibalesetet szenved, napokig élet és halál között lebeg. Fel­épülése az orvosi várakozás cáfolata. Az 1975-ös minszki világbajnokságon ne­gyedik. Az 1976-os montreali olimpián helyezetlen, a leningrádi Európa-bajnok­­ságon diadalmaskodik. 1977-ben a göte­­borgi világbajnokságon súlycsoportot vált, 90 kilogrammban negyedik, Bursá­­ban Európa-bajnok. 1978-ban a mexikói világbajnokságon kilencedik, az oslói Eu­­rópa-bajnokságon nyolcadik, 1979-ben visszavonul. Az általános iskolát Sárváron kezdi, és a család 1958-as költözése után Szom­bathelyen fejezi be. Egy évet tölt a Nagy Lajos Gimnáziumban, majd a 405. Szá­mú Szakmunkásképző Intézetben vil­lanyszerelést tanul. 1972-ben érettségi­zik a Bláthy Ottó Erősáramú Villamos­ipari Technikumban. 1974-ben a Test­­nevelési Főiskolán szerez szakedzői vég­zettséget. 1979-ben doktorál az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1979-től 1983-ig ügyvédjelölt. Közben 1979-től a váloga­tott szövetségi kapitánya, 1989-től a szö­vetség alelnöke, 1992-től elnöke. Vállal­kozó. 1997-től a Felesport Kft. ügyveze­tő igazgatója, 1998 januárjáig a Magyar Televízió Telesport műsorának főszer­kesztője. 2001-től a Magyar Olimpiai Bi­zottság elnökségi tagja. 2002-ben a Centrum Párt országgyűlési képviselője­löltje. Szentendrén él. Miklós testvére válogatott birkózó. Csaba fia a Vasas, majd a BVSC birkózója. 1980-ban jelent meg Mezei András Halálom után - Tus a halál ellen című könyve, 1981-ben Szekeres István Hegedűs Csaba című életrajza. Hegedűs Ferenc (1959—) Párbajtőrvívó. 1959. szeptember 14-én született Tarjánban (Komárom megye). Édesapja a Tatabányai Szénbányák Vál­lalat műszaki ellenőre, amatőr ökölvívó. 1968-ban egy osztálytársát követve kezdi pályafutását a Tatabányai Bányászban. Nevelőedzője Ombódi Mihály, majd Ta­kács Antal és Vass Imre. Sorkatonai szol­gálatának idején - 1983-tól - az Újpesti Dózsában vív. 1985-től ismét a Tatabá­nya, végül 1988-tól a szakosztály leépü­lése miatt a BVSC versenyzője. 1987- ben és 1991-ben a párbajtőrvívás orszá­gos bajnoka. 1984 óta tagja a válogatott keretnek. Az 1988-as szöuli olimpián és az 1989-es denveri világbajnokságon ha­todik helyezett csapat tagja. Az 1990-es lyoni és az 1991-es budapesti világbaj­nokságon helyezetlen, a bécsi Európa­­bajnokságon csapatban negyedik, egyé­niben nyolcadik. 1992-ben a barcelonai olimpián ezüstérmes csapat tagja. Az 1993-as esseni világbajnokságon helye­zetlen, majd 1994 nyarán visszavonul. 1974-ben végez a tatabányai 2. Számú Általános Iskolában. 1978-ban érettségi­zik a tatai Jávorka Sándor Mezőgazdasá­gi és Élelmiszer-ipari Szakközépiskolá­ban. 1982-ben a Testnevelési Főiskolán szerez szakedzői diplomát. 1993-tól a Tatai Honvéd Atlétikai Club - Mirella Vívóklub edzője. Emellett 1994 októbe­rétől a férfi öttusa-válogatott vívóedzője. 2000-ben, a sydney-i olimpia után a női párbajtőr-válogatott fegyvernemi felelő­se. 2001-től ismét az öttusázók edzője. Közben a családi ruhakölcsönző vállal­kozásban anyagbeszerző. Felesége Szige­ti Erika, a Csepel Sport Club válogatott öttusázója. Ákos fia válogatott frizbijáté­­kos, Szandra lánya a Tatabánya úszója. Hegedűs József (1910-1981) Tornász. 1910. január 7-én született Új­pesten (Pest-Pilis-Solt-Kiskun várme­gye). Az UTE versenyzője. Az 1930-as luxemburgi világbajnokságon negyedik 134

Next