Sport-Világ, 1904. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-21 / 34. szám

XI. ÉVFOLYAM. Budapest, vasárnap, 1904. augusztus 21-én. 34. SZÁM. iiMimiiitMiiiiiMmmmmiiiHiM SßÖR T-VILÁG A »Nemzetközi Korcsolyázó-Szövetsége, a »Magyar Kerékpáros-Szövetség«, a »Budapesti Sport-Club«,­a »Budapesti Versenypálya-Szövetség«, az »Adj Isten« Kerékpáros-Kör, a »Beszterczebányai Sport-Club«, a »Budai Kerékpár-Egyesület«, a »Budapesti (Budai) Torna-Egylet«, a »Bpesti Kerékpár-Egyesület 1882 «, a »Budapesti Korcsolyázó-Egylet«, a »Budapesti Torna-Club«, a »Csillag« Kerékpáros-Kör, a »Budapesti III. kerületi Torna- és Vívó-Egylet«, a »Condor« Kerékpár-Egylet, az »Edison« Kerékpár-Egyesület, az »Eperjesi Torna- és Vívó-Egyesület«, a »Fővárosi Kerékpár- Egylet«, a »Grafika» Kerékpáros-Kör, a Hunnia« Magy. Bicycle-Club, a »Mercur« Kerékpáros-Kör«, az »Óbudai Torna-Egylet«, a Sólyom Kerékpár- Egylet, a »Soproni Football-Club«, a »Szegedi Vívó-Egylet*, a »Vándorkedv Kerékpár-Kör és a »Magyar Vívómesterek Egyesülete* hivatalos lapja in­finiimii­i.....m­ii................................................mii.....mini...................................mimiui­......mmimimm................................""mim........11........mim........mmmmimmmmmmmmi........mmmmim.....minin Előfizetési Árak: 1 ..................... . mmnm, T­­rIM § Szerkesztőség és Kiadóhivatal:­­ Főszerkesztő: Dr. SPEIDL ZOLTÁN. | | Negyed évre 2 kor., fél évre 4 kor., egész évre 8 kor. | Fe­gles szerkesztő: hajós alfred. | — Privoc Cz­ó­m óra 90 fillér — ” MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Egyes szám ára 20 fillér. fM, m mmnmmnimnnnnnnnin minin mm Ilin n ......iniini.......................................mii............ mim......mim iniiinni..................mim milinim ................mi......................mmmimmmm..........mi Budapest, V. kerület, Csáky-utcza 9 szám. A rekordokról. A sport fejlettségének fokmérője, mely min­den időben tiszta képet nyújt, az illető ország, város, klub sportviszonyairól, a rekord ! Bár jogilag semmi esetre sem lehet következtetni, valamely időben, bizonyos egyének által elért eredményekből arra, hogy az illető sportágban egy egész nemzet vagy népfaj kiválik a többi közül és az illető sportág kultiválása, quasi veleszületett sajátossága, mégis sajátszerű­­leg — a nagyobb sikerek maguk után vonz­zák a középszerűeket bár meghaladó, de azért mégis a legjobbhoz képest kisebbszerű ered­ményeket is és statisztikailag bebizonyítható, hogy amikor egy-egy esztendő legjobb ered­ménye gyengébb, az utána következő ered­mények, még e kevésértékű eredménytől is messze elmaradnak, holott akkor, mikor egy­­egy év rekordja kitűnőnek nevezhető az utána következő eredmény erősen megköze­líti azt. E­gyszóval a rekord, mely csodálatos ösz­tönző erőt hord magában, tulajdonképen nem­zetközi nyelve a sportnak és — bár az oko­zati összefüggés nem hozza magával, mégis teljesen pontos, tiszta és megbízható képét mutatja egyes nemzetek, népfajok sportbeli képességének és fejlettségének. D­e nem csak általánosságban mondhatjuk el ezt népfajokról, nemzetekről, hanem szűkebb körben is beválnak az elmondottak, ha az egyes sportegyesületeket tekintjük. A­mint az angol fajnak úgyszólván privilé­giumává vált speciálisan futó és ugró képes­sége, úgy még szűkebb körű hazánkból is bebizonyíthatjuk, hogy miután egyes egyesü­leteket, versenyekben elért sikereik bizonyos sportágak állandó kultiválására buzdították — azok, évek hosszú során át — domináltak az illető sportágban és quasi az illető club­tagság velejárója volt fenntartani az elődök által szerzett hírnevet, így, hogy mást ne említsünk, már-már szinte megszoktuk, hogy rövidtávú futásokban elől legyen a kék test, sárga csillag, a 120 yardos gátfutásban a fekete B-betűs fehér test s a magasugrási versenyben pedig a fehér B-betűs fekete test. Az illető testületektől már szinte megkövetel­tük, hogy az általuk, különösen nagy szor­galommal kultivált sportágakban — minden időben kiváló képviselőről — gondoskodjanak. De bármennyire is hasznos volt ez az irányzat, a speciális sportágra nézve, mégis igen káros volt az egész sportra, mert egyoldalúságra vezetett. Az oka­­ pedig az volt, hogy a versenyzőket — csak az országos legjobb eredmény buzdította, melyhez a megosztott­ság révén, mégis csak könnyebben elért sike­rek járultak. Talán a sport általánosítása érde­kében segíteni lehetne, ezen a mostanában ugyan tűnő, de sokszor kísértő jelenségen, oly módon, hogy versenyzőink ambícióját fokozandó — a sportegyesületek a klub rekord­táblázatok állandó vezetésével erre szinte oly súlyt fektetnének, mint az országos rekor­dkra. Ha a klubrekordoknak értéket tulaj­donítanánk, határozottan használnánk a sport­nak ! Igaz ugyan, hogy tisztán egyesek ambíció­jára kellett felépítenünk jelen okoskodásunkat — de elvégre, alkalmazkodni kell a helytelen viszonyokhoz is — az ügy érdekében, hogy a sportot az egyoldalúságtól megőrizzük. A Torna­ Szövetség nem állít fel rekordot, — evvel óhajtja megőrizni a sportot az egyoldalú­ságtól, evvel óhajtja buzdítani a tömeget — a sportban való részvételre A két szövetség közötti óriási válaszfal, azonban már meg­haladott álláspont. A „népies gyakorlatok “-ban, már ott lap­pang burkoltan a rekord és lépten-nyomon kitűnik, hogy rekord elismerésére szükség van ! Hogy mást ne említsek, az aradi propozitiók­­ban, melyet a Torna­ Szövetség vezető faktorai jó eleve, meg hánytak-vétettek, erősen domi­náltak a M. A. Sz. elvei. 170 centiméteres absolut jó ugrás győzött a jobb átlagon. Egyének kiválósága — a tömeg sikerén ! Lényegtelen dolgok utóvégze­te — mégis az észrevétlenül és könnyen feladható elvek, tarthatatlanságát bizonyították be. A klub­rekordok táblázatára eddig csak a M. A. C. évkönyveiben akadtam. Az újabba­kat nem tudom. Kívánatos volna, hogy az egyesületek vezetői, titkárai stb. rendel­kezésünkre bocsátanák egyesületük klub­­rekord-táblázatát, — melyet szívesen közöl­nénk és szerkesztőségünk szívesen vezetne tovább — értesítésük nyomán. A számok mindenesetre — a hozzáértők­nek — jobban beszélnek, mint a hangzatos frázisok. Az athletikában úgyszólván ala­kulása óta, vezető szerepet játszó főiskolai sportkörünk rendelkezésemre álló rekord­táblázatát elsőnek adom le és evvel a klub­rekordokról szóló kimutatások sorozatát abban a reményben nyitom meg, hogy nem­sokára minden hazai sportegyesület legtöbb sikert elért tagjairól — azok eredményeiről vezetőik révén tudomást szerezhetünk. Kérjük őket! Karafiáth­­Jenő: Szeged sportélete. S­zegednek is van már kerékpáros pályája. Múlt vasárnap avatták fel. E­bben nem az a legnevezetesebb momen­tum, hogy ma a­mikor mindig kerékpáros pályák lerombolásáról hallunk, Szegeden új kerékpáros pályát építenek; sokkal szembe­­ötlőbb az, hogy Szegeden csak a építenek kerékpáros pályát, a­mikor más, nálánál jó­val kisebb városok, mint Szombathely, Pécs, Újvidék, Temesvár stb. már régen megunták az övéket. N­evezetes pedig ez a momentum azért, mert azt mutatja, hogy Szeged csak most ért arra a pontra, a­melyet ama kisebb városok már régen meghaladtak. Egy kerék­páros pálya is nyeresége a sportnak, örven­d­etes szimptómája a kerékpár­sport újabb nekilendülésének, de korántsem csalhatatlan jele a sportélet intenzivitásának A múltak szomorú bizonysága szerint ugyanis rend­­i szerint olyan városokban építettek nálunk kerékpáros pályát, a­hol a sport nem állott magas fokon s a­hol valami divat, nagy­városkodás, rosszul felfogott sportmisszió vagy hasonló ok, s nem az igazi sportszükséglet követelte a kerékpáros pálya megépítését. A divat elmúlt, a nagyvároskodásból engedtek, a sportmissziót — miután a pálya fentartá­­sának költségeit az érdeklődés hiánya miatt behozni nem lehetett s a ráfizetést pedig nem győzték­­— megunták s a nagy költséggel megépitett pályán felburjánzott a gaz. Hova tovább pusztult, végre aztán lebontották, elhordatták a föld színéről . . . M­a úgy van, hogy azokban a városokban lüktet sportélet — erre is van számos bizony­ságunk: — ahol athletikai és football-pályákat építenek. B­izony ez elég szomorú prológus egy pálya megnyitásához. De a legszabályosabb szillogizmusokban is sokszor csütörtököt mond a konklúzió. Bár ha ezúttal is úgy lenne, az új kerékpáros pálya megnyitása Szeged város sportéletének új és gazdagabb aeráját jelentené! A kerékpáros pálya megnyitása ötletéből egyébként Szeged sportéletéről általában is akarok még egyet-mást írni. Minden sport­embernek, a­ki nemcsak a partiális, locális sport iránt érdeklődik, hanem az egész nemzet sportjának ügyét szívén hordja, tudnia kell valamit arról, hogy is állunk sport dolgában Szegeden, az ország második városában ? N­ekem most, hogy Szegeden élek, bő alkalmam nyílik a szegedi sportélet tanul­mányozására. Tanulmányozására“­­ Ez itt alkalmazva egy kicsinyt merész, nagyigényű szó, mert nagy anyaghalmaz átböngészését, átstudírozását jelenti Szegeden pedig a sport — mi tűrés-tagadás — bizony nem ad nagy anyaghalmazt. P­edig Szegednek elég sport-clubja van : a Szegedi Torna-Egylet, a Szegedi Testgyakor­lók és Kerékpárosok Köre, a Szegedi Vívó- Egylet, a Szegedi Evezős-Egylet. Lelkes, sportszeretettől áthatott férfi is van néhány Szegeden. Csak kettőt, a két elsőt említem : Lövész Antalt és Gsernovics Agenort. Lövész Antal tekintélyes állású férfiú, a Torna- Egylet elnöke, a­ki ifjabb éveiben maga is elismert tornászó volt, nagy agitácziót fejt ki a tornászat érdekében és megnyerő mo­dorával, kedves rábeszélő tehetségével a sze­gedi jeunesse dorée köréből sok hívet tobo­roz a Torna-Egylet mellé és így társadalmi pozicziót is teremt az egyletnek. Csernovics Agenor főmérnök, a Testgyakorlók és Kerék­párosok Körének, meg a Vívó-Egyletnek elnöke. Szintén passzionátus sportsman, sokat tesz Szeged sportjának fejlesztése érdekében ; sikerei közül csak a Vívó-Egylet idei nagy-­d­a

Next