Sport-Világ, 1904. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-21 / 34. szám
XI. ÉVFOLYAM. Budapest, vasárnap, 1904. augusztus 21-én. 34. SZÁM. iiMimiiitMiiiiiMmmmmiiiHiM SßÖR T-VILÁG A »Nemzetközi Korcsolyázó-Szövetsége, a »Magyar Kerékpáros-Szövetség«, a »Budapesti Sport-Club«,a »Budapesti Versenypálya-Szövetség«, az »Adj Isten« Kerékpáros-Kör, a »Beszterczebányai Sport-Club«, a »Budai Kerékpár-Egyesület«, a »Budapesti (Budai) Torna-Egylet«, a »Bpesti Kerékpár-Egyesület 1882 «, a »Budapesti Korcsolyázó-Egylet«, a »Budapesti Torna-Club«, a »Csillag« Kerékpáros-Kör, a »Budapesti III. kerületi Torna- és Vívó-Egylet«, a »Condor« Kerékpár-Egylet, az »Edison« Kerékpár-Egyesület, az »Eperjesi Torna- és Vívó-Egyesület«, a »Fővárosi Kerékpár- Egylet«, a »Grafika» Kerékpáros-Kör, a Hunnia« Magy. Bicycle-Club, a »Mercur« Kerékpáros-Kör«, az »Óbudai Torna-Egylet«, a Sólyom Kerékpár- Egylet, a »Soproni Football-Club«, a »Szegedi Vívó-Egylet*, a »Vándorkedv Kerékpár-Kör és a »Magyar Vívómesterek Egyesülete* hivatalos lapja infiniimiii.....mii................................................mii.....mini...................................mimiui......mmimimm................................""mim........11........mim........mmmmimmmmmmmmi........mmmmim.....minin Előfizetési Árak: 1 ..................... . mmnm, TrIM § Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Főszerkesztő: Dr. SPEIDL ZOLTÁN. | | Negyed évre 2 kor., fél évre 4 kor., egész évre 8 kor. | Fegles szerkesztő: hajós alfred. | — Privoc Czóm óra 90 fillér — ” MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Egyes szám ára 20 fillér. fM, m mmnmmnimnnnnnnnin minin mm Ilin n ......iniini.......................................mii............ mim......mim iniiinni..................mim milinim ................mi......................mmmimmmm..........mi Budapest, V. kerület, Csáky-utcza 9 szám. A rekordokról. A sport fejlettségének fokmérője, mely minden időben tiszta képet nyújt, az illető ország, város, klub sportviszonyairól, a rekord ! Bár jogilag semmi esetre sem lehet következtetni, valamely időben, bizonyos egyének által elért eredményekből arra, hogy az illető sportágban egy egész nemzet vagy népfaj kiválik a többi közül és az illető sportág kultiválása, quasi veleszületett sajátossága, mégis sajátszerűleg — a nagyobb sikerek maguk után vonzzák a középszerűeket bár meghaladó, de azért mégis a legjobbhoz képest kisebbszerű eredményeket is és statisztikailag bebizonyítható, hogy amikor egy-egy esztendő legjobb eredménye gyengébb, az utána következő eredmények, még e kevésértékű eredménytől is messze elmaradnak, holott akkor, mikor egyegy év rekordja kitűnőnek nevezhető az utána következő eredmény erősen megközelíti azt. Egyszóval a rekord, mely csodálatos ösztönző erőt hord magában, tulajdonképen nemzetközi nyelve a sportnak és — bár az okozati összefüggés nem hozza magával, mégis teljesen pontos, tiszta és megbízható képét mutatja egyes nemzetek, népfajok sportbeli képességének és fejlettségének. De nem csak általánosságban mondhatjuk el ezt népfajokról, nemzetekről, hanem szűkebb körben is beválnak az elmondottak, ha az egyes sportegyesületeket tekintjük. Amint az angol fajnak úgyszólván privilégiumává vált speciálisan futó és ugró képessége, úgy még szűkebb körű hazánkból is bebizonyíthatjuk, hogy miután egyes egyesületeket, versenyekben elért sikereik bizonyos sportágak állandó kultiválására buzdították — azok, évek hosszú során át — domináltak az illető sportágban és quasi az illető clubtagság velejárója volt fenntartani az elődök által szerzett hírnevet, így, hogy mást ne említsünk, már-már szinte megszoktuk, hogy rövidtávú futásokban elől legyen a kék test, sárga csillag, a 120 yardos gátfutásban a fekete B-betűs fehér test s a magasugrási versenyben pedig a fehér B-betűs fekete test. Az illető testületektől már szinte megköveteltük, hogy az általuk, különösen nagy szorgalommal kultivált sportágakban — minden időben kiváló képviselőről — gondoskodjanak. De bármennyire is hasznos volt ez az irányzat, a speciális sportágra nézve, mégis igen káros volt az egész sportra, mert egyoldalúságra vezetett. Az oka pedig az volt, hogy a versenyzőket — csak az országos legjobb eredmény buzdította, melyhez a megosztottság révén, mégis csak könnyebben elért sikerek járultak. Talán a sport általánosítása érdekében segíteni lehetne, ezen a mostanában ugyan tűnő, de sokszor kísértő jelenségen, oly módon, hogy versenyzőink ambícióját fokozandó — a sportegyesületek a klub rekordtáblázatok állandó vezetésével erre szinte oly súlyt fektetnének, mint az országos rekordkra. Ha a klubrekordoknak értéket tulajdonítanánk, határozottan használnánk a sportnak ! Igaz ugyan, hogy tisztán egyesek ambíciójára kellett felépítenünk jelen okoskodásunkat — de elvégre, alkalmazkodni kell a helytelen viszonyokhoz is — az ügy érdekében, hogy a sportot az egyoldalúságtól megőrizzük. A Torna Szövetség nem állít fel rekordot, — evvel óhajtja megőrizni a sportot az egyoldalúságtól, evvel óhajtja buzdítani a tömeget — a sportban való részvételre A két szövetség közötti óriási válaszfal, azonban már meghaladott álláspont. A „népies gyakorlatok “-ban, már ott lappang burkoltan a rekord és lépten-nyomon kitűnik, hogy rekord elismerésére szükség van ! Hogy mást ne említsek, az aradi propozitiókban, melyet a Torna Szövetség vezető faktorai jó eleve, meg hánytak-vétettek, erősen domináltak a M. A. Sz. elvei. 170 centiméteres absolut jó ugrás győzött a jobb átlagon. Egyének kiválósága — a tömeg sikerén ! Lényegtelen dolgok utóvégzete — mégis az észrevétlenül és könnyen feladható elvek, tarthatatlanságát bizonyították be. A klubrekordok táblázatára eddig csak a M. A. C. évkönyveiben akadtam. Az újabbakat nem tudom. Kívánatos volna, hogy az egyesületek vezetői, titkárai stb. rendelkezésünkre bocsátanák egyesületük klubrekord-táblázatát, — melyet szívesen közölnénk és szerkesztőségünk szívesen vezetne tovább — értesítésük nyomán. A számok mindenesetre — a hozzáértőknek — jobban beszélnek, mint a hangzatos frázisok. Az athletikában úgyszólván alakulása óta, vezető szerepet játszó főiskolai sportkörünk rendelkezésemre álló rekordtáblázatát elsőnek adom le és evvel a klubrekordokról szóló kimutatások sorozatát abban a reményben nyitom meg, hogy nemsokára minden hazai sportegyesület legtöbb sikert elért tagjairól — azok eredményeiről vezetőik révén tudomást szerezhetünk. Kérjük őket! KarafiáthJenő: Szeged sportélete. Szegednek is van már kerékpáros pályája. Múlt vasárnap avatták fel. Ebben nem az a legnevezetesebb momentum, hogy ma amikor mindig kerékpáros pályák lerombolásáról hallunk, Szegeden új kerékpáros pályát építenek; sokkal szembeötlőbb az, hogy Szegeden csak a építenek kerékpáros pályát, amikor más, nálánál jóval kisebb városok, mint Szombathely, Pécs, Újvidék, Temesvár stb. már régen megunták az övéket. Nevezetes pedig ez a momentum azért, mert azt mutatja, hogy Szeged csak most ért arra a pontra, amelyet ama kisebb városok már régen meghaladtak. Egy kerékpáros pálya is nyeresége a sportnak, örvendetes szimptómája a kerékpársport újabb nekilendülésének, de korántsem csalhatatlan jele a sportélet intenzivitásának A múltak szomorú bizonysága szerint ugyanis rendi szerint olyan városokban építettek nálunk kerékpáros pályát, ahol a sport nem állott magas fokon s ahol valami divat, nagyvároskodás, rosszul felfogott sportmisszió vagy hasonló ok, s nem az igazi sportszükséglet követelte a kerékpáros pálya megépítését. A divat elmúlt, a nagyvároskodásból engedtek, a sportmissziót — miután a pálya fentartásának költségeit az érdeklődés hiánya miatt behozni nem lehetett s a ráfizetést pedig nem győzték— megunták s a nagy költséggel megépitett pályán felburjánzott a gaz. Hova tovább pusztult, végre aztán lebontották, elhordatták a föld színéről . . . Ma úgy van, hogy azokban a városokban lüktet sportélet — erre is van számos bizonyságunk: — ahol athletikai és football-pályákat építenek. Bizony ez elég szomorú prológus egy pálya megnyitásához. De a legszabályosabb szillogizmusokban is sokszor csütörtököt mond a konklúzió. Bár ha ezúttal is úgy lenne, az új kerékpáros pálya megnyitása Szeged város sportéletének új és gazdagabb aeráját jelentené! A kerékpáros pálya megnyitása ötletéből egyébként Szeged sportéletéről általában is akarok még egyet-mást írni. Minden sportembernek, aki nemcsak a partiális, locális sport iránt érdeklődik, hanem az egész nemzet sportjának ügyét szívén hordja, tudnia kell valamit arról, hogy is állunk sport dolgában Szegeden, az ország második városában ? Nekem most, hogy Szegeden élek, bő alkalmam nyílik a szegedi sportélet tanulmányozására. Tanulmányozására“ Ez itt alkalmazva egy kicsinyt merész, nagyigényű szó, mert nagy anyaghalmaz átböngészését, átstudírozását jelenti Szegeden pedig a sport — mi tűrés-tagadás — bizony nem ad nagy anyaghalmazt. Pedig Szegednek elég sport-clubja van : a Szegedi Torna-Egylet, a Szegedi Testgyakorlók és Kerékpárosok Köre, a Szegedi Vívó- Egylet, a Szegedi Evezős-Egylet. Lelkes, sportszeretettől áthatott férfi is van néhány Szegeden. Csak kettőt, a két elsőt említem : Lövész Antalt és Gsernovics Agenort. Lövész Antal tekintélyes állású férfiú, a Torna- Egylet elnöke, aki ifjabb éveiben maga is elismert tornászó volt, nagy agitácziót fejt ki a tornászat érdekében és megnyerő modorával, kedves rábeszélő tehetségével a szegedi jeunesse dorée köréből sok hívet toboroz a Torna-Egylet mellé és így társadalmi pozicziót is teremt az egyletnek. Csernovics Agenor főmérnök, a Testgyakorlók és Kerékpárosok Körének, meg a Vívó-Egyletnek elnöke. Szintén passzionátus sportsman, sokat tesz Szeged sportjának fejlesztése érdekében ; sikerei közül csak a Vívó-Egylet idei nagy-da