Sürgöny, 1863. január (3. évfolyam, 2-25. szám)
1863-01-15 / 11. szám
Harmadik évi folyam. II. szám. — 1863. Csötörtszk. január 15. Szerkesztő-hivatal: Uri-ut«*® Liba«ini*ky-hív. kiadó-hivatal: írátok-tere 7. ez. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden postahivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint p. Félévre 8!s 50 kr. Negyedévre 4 , 50 , Félévre 10 fori Negyedévre 5 . Előfizetési fölhívás „SÜRGÖNY“ 1963-ik évi folyamára. Előfizetési ár: január—júniusi félévre 10 írt. január—mártiusi negyedévre 5 írt. A „Sürgöny“ kiadó hivatala HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége következő legfelsőbb sajátkezű iratot méltóztatott herczeg Colloredo- M a n s fe ld-hez, az államadóssági bizottmány elnökéhez intézni: Kedves herczeg Coll oredo-Mansfeld. Mivel ama bizottmány működésének megkezdésével, melynek a f. hó 13-ról kelt törvény következtében az ön által vezetett államadóssági bizottmány helyébe kell lépnie az utóbbinak hivatalos tevékenysége meg fog szűnni, arra indíttatva érzem magamat, hogy teljes elismerésem kifejezését, az ezen bizottmány által tanúsított hazafias buzgalom iránt, melylyel az, önnek belátásteljes vezetése alatt, az eléje kitűzött föladatra dicséretes alapossággal szentelé magát, önnek s ön által a bizottmány összes tagjainak tudtára adassam. Bécs, dec. 29-én 1862. Ferenci József s. k. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jan.sról kelt legfelsőbb határozatával, Heinrich Antalt, Libetbánya sz. kir. bányaváros tiszteletbeli városi tanácsnokát, sokévi hű s dicséretes s nyilvános szolgálatainak elismeréséül, koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A „Fester Lloyd“ közli az erdélyi vasút ügyében ő Felségénél tisztelgett küldöttség folyamodványát. Ez egyik felöltetnek mondja a művészet, tudomány, ipar és kereskedelem fejlődésére, egyúttal a lakosok jóléte gyarapodására nézve, ha az illető ország vagyonos és gazdag. Ilyennek mutatja be Erdélyt, csakhogy ott a vagyonforrások részint meg sincsenek nyitva, részint csak gyöngén aknáztatnak ki, minek létesítésére, ha nem egyedüli, mindenesetre egyik fősegédeszköz oly vasút épitése, mely az országot rézsútos irányban szegve, egész Erdélyre termékenyen hatna. Ily vonat ki van jelölve s ez egyedül a nagyvárad-, kolozsvár-, károlyvár-, küküllővölgy-brassói vonal, úgy nemzetgazdasági, mint politikai és stratégiai tekintetben. Fölmerült különben más, az ország érdekeit merőben mellőző vasúti tervezet is, mely az Erdélyt alig érintő Aradtól a vöröstoronyi szoroson át az oláh határ felé vezető vonal. Magyarország nagy érdekkel és figyelemmel kísérte ez ügy folyamát, melyben az országos magyar gazdasági egylet, az előbb érintett vonal érdekében már egyszer folyamodott Ő Felségéhez, s előadva ezen vonal nagy fontosságát, azon kegyelmes választ nyerte, hogy a szükséges pénzerő előteremtéséről gondoskodjék. E feladat megoldása — igy folytatja a folyamodvány — elvégre sikerült, amennyiben Bischoffsheim és Hirsch brüsseli bankháza az ezen ügygyel megbízott brassói iparkamra elnökéhez, Manger úrhoz intézett nyilatkozatában kijelenté, hogy kész Zichy Ferencz gróffal egyetemben vasúti társulatot alakítani, ha biztosságot nyer az iránt, hogy a magas cs. kir. kormány ezen társulattal, további föltétek megállapítása végett, kész alkudozásba lépni, ezt mihamarább megkezdeni és bevégezni, s hogy azon föltevés mellett, miszerint a közelebbi föltétek és a kamatbiztosítás iránt megegyeznek, a bankhoz kész a szükséges tőkét előállítani s az egész vállalatot kivinni. Miután e nyilatkozat által, mely egyúttal kötelező is, minden el van érve, a küldöttség kérelmében újra Ő Felségéhez folyamodik: méltóztassék Ő Felsége kimondani, hogy miután az első föltétel, t. i. a tőke kiteremtése teljesítve van, Ő Felsége ezen, az ország s az összes birodalomra nézve legfontosabb vonal kiépítését mindenek előtt kívánja s méltóztassék egyúttal Ő Felsége kormányát is arra utasítani, hogy e megalakult társulattal alkudozásba lépve, egyúttal a kért állambiztosíték iránt biztosítsa. E kérelemhez a küldöttség annál inkább bátorkodott folyamodni, minthogy meg van győződve, hogy a két ország , mint eddigi magatartásából kitűnik, alkotmányos befolyását és közreműködését is a nagyváradkolozsvár-brassói vonal érdekében fogja érvényesíteni. A folyamodvány vége újra Ő Fel®ége kegyelméhez fordul, remélve, hogy ez ügy az ország közóhaja szerint mielőbb kedvező eredményre fog vezetni. „Wunderer“ az erdélyi vasúti bizottmány kérvényéről szólván, s azon szép reményeket, miket a küldöttség Ő Felsége kegyes fogadásából meríthetett, nyomatékkal kiemelvén, s az „O. D. P.“-nak ez ügy elleni kesernyés czikke alkalmából kifejti egyszersmind nézeteit az iránt is, hogy miként kellene a kir. tanácsnak ezen kamatbiztosítási ügyet tekintenie, ha ez eléje kerülne. A „W.“ hiszi, hogy a bir. tanács, ha megkérdeztetnék, csakugyan meg fogná erősíteni e kamatbiztosítást. A bir. tanács új adóterheket vetett ki Erdélyre, szavazata által belenyúlt az erdélyi adózók zsebébe, s nem kérdezte, vájjon képviselve van-e ez ország a bir. tanácsban ; vájjon tehetné e akkor e kérdést, ha az forog fönn, hogy az országnak valami jót tegyen ? vájjon e kir. tanács, mely az illetéktörvénynyel Erdélyt is boldogitotta, csak akkor fogná-e rögtön a maga illetéktelenségét sajnálhatni, ha ezen országot egy vasút jó téteményével kell megajándékozni? — Ezzel valóban nem serkentené Erdélyt a központi parlamentben való megjelenésre. — Erdély ekkorig nem is volt felszólítva e megjelenésre, de ha ily felszólításra már tagadással felelt volna is Erdély, ezért az országot lakoltatni akarni, emlékeztetne a jelen porosz kereskedelmi ministernek bizonyos porosz engedélykérőkhez intézett következő nyilatkozatára : Önök kerületében roszul választottak, ily kerületeknek nem szokás vasúti engedélyeket adni. A „Kolozsvári Közlöny “ január 10 -i számában egy Sachsenland alakulásának akadályairól következő cikk jelent meg: „Mi akadályozza ma, hogy egy jól arrendírozott Sachsenland szerveztessék, s az ezen év január 14-én összegyűlendő szász nemzeti egyetem egy országgyűlés minden tulajdonságaival felruháztassék?! Ezen kérdést teszi fel, amint múlt keddi lapunkban említettük, a „Horm. Ztg. vereinigt mit Lieb. Boten“ czimil lap jelen évi legelső számában. Úgy látszik, ezen hírlapi felszólalás kiegészítője akart lenni a szász gróf azon köriratának, mely ama lap ugyanezen számában közölve van, és a mely csakugyan, ha lényegileg bele is ment, de szinteg nem akart még az egyetem gyűlésének országgyűlési attribútumokat tulajdonítani, s megelégedett azzal, hogy a megyehatósági jog köpenye alá vonja a szándékba vett szervezésre és codificatióra irányzott felhívást. Ebből mindenesetre csak azt húzzuk ki, hogy a szászok grófja jobb diplomata, mint a fönt említett lap szerkesztője, ki fővel rohan el alkotmányunk utolsó bástyáinak lerombolására. Mi akadályozza tehát, hogy a szász egyetem egy országgyűlés attribútumaival ruháztassék fel ? Felelet: minden, ami azóta történt, hogy Géza a szászokat a magyar királyság ezen végszéleire megtelepitette, kiket éppen nem azért hozatott ide, hogy egy paródiának beillő kis uj országot alapitsanak, hanem hogy egy puszta területet benépesítsenek. — Igaz, hogy a különben mindig nagyrabecsülendő szász nemzet elhivatása és érvényes királyaink s fejedelmeink uralma alatt magasabb czélokra nőtte ki magát; s e nép, mely a maipart, a kereskedést legélénkebben képviseli e végterületeken, egyik legfontosabb tényezőjévé vált országos életünknek; mindamellett azt hisszük, nem kicsinyeljük az általa nemzettöredéket, ha azt mondjuk, hogy országalakító képességre még éppen nem nőtte ki magát, s eddigelé még Európában elég egy Szászország, s úgy tudjuk, hogy maga a német Bund sem kíván többet. De napjainkban úgy vagyunk, hogy a legnagyobb képtelenségek ellenében is vitatkoznunk kell; mert hisz azt a gombát kell letépni, a melyik nőni kezd alkotmányfánk gyökerei körül. Nem régen tépegetünk meg egy ily gombát, mely a Tiszáig akará kinyújtani nagy karimáju kalapját ; s ime itt nő a másik, mely már egy országrész szegletét akarja egy külön országgá potencirozni. A Babeltornya többé nem mese már előttünk. Az egyetértetlenség alatt nemcsak nyelve, de agyveleje is összezavarodik az emberiségnek , de Babeltornya annál kevésbbé fog valaha felépülni. Mi gátolja a szászföldet, hogy külön ország legyen ? Gátolják pozitív törvényeink, melyek azon területnek csakis a helyhatósági jogot biztosítják ekkorig, de amelyek egyszersmind tiltják azt, hogy az ország integritása bármi módon megzavartassék, és amelyek minden legkisebb intézményi változtatásra nézve az uralkodó és országgyűlés együttes beleegyezését követelik. Gátolja a Hárm. törv. 3-ik r. 2-ik czime, mely a helyhatósági jogokat körülírja, s melyeknek intézkedése csak kebli dolgokat tárgyazhat; statútumokat „super agrorum, pratorum, silvarum et fluviorum custodia, vei mplendinorum statu, atque proventibus, et aliis eius modi rebus“ hozhat; a fent idézett törvény 5-dik §. szerint hatásköre csak az országos törvények hatáskörén belül terjed, s épen nincs jogosítva arra, hogy magának, időszaki zivataros állapotok felhasználásával, az uralkodó és ország közös beleegyezésén kívül bárminő új jogalapokat szerezzen. Gátolja a három nemzet uniója, s ennek jelesen harmadik pontja, mely azt mondja, hogy az országgyűlésen az „ország szabadsága és törvénye megtartására egy értelemben legyen mind a három nemzet, hátravetvén a maga utilitását és privatumját.“ Gátolja az 1791 diki 11-dik törvényczikk, mely a szász székek követeit ugyanazon országgyűlésen rendeli megjelenni, hová a magyar és székely törvényhatóságok követei jelennek meg. Gátolja az 1848-kilső törvényczikk. Gátolja a császár ő felsége által 1860. oct. 20-án kiadott diploma, melynek első pontjában ez van: ,a törvények hozatalára, megváltoztatására és megszüntetésére való jog általunk és utódaink által csak a törvényesen egybegyült országgyűlések közreműködésével fog gyakoroltatni“; és a harmadik pont, melyben ez van:még pedig a magyar koronához tartozó királyságokban és országokban előbbi alkotmányaik értelmében“ (hozatnak a törvények ) A miből világosan látszik, hogy ő felsége is az előbbi alkotmányt akarta visszaállítani, s nem új országokat teremteni. Gátolja végül a szász territórium parányi volta. Ezer okot hozhatnánk még föl, ami gátolja azt, hogy a Sachsenland helyhatósági képviselete országképviseleti joggal ruháztassék föl, de e kívánat oly nevetséges, hogy ellenében hosszasabb jogi fejtegetés egészen felesleges. Vizsgálják meg inkább más oldalról a kérdést. Miért kellene a szászföldnek önálló országgá alakulni? Mi szükség van reá, mert hisz mindennek valami okért kell születnie, s miért szülessék tehát meg ez a kis Szászország saját Landtagjával. Ennek szükségességét a „Hermanstädter Zeitung, vereint mit Sieb. Boten“ következőleg indokolja : „A szász nemzet világos politikai belátással, szükséges meggyőződéssel, s egyszersmind teljes készséggel van az iránt, hogy az osztrák reiehszatbba küldenie kell; azonban az ő sorsa még mind egy erdélyi országgyűlés s annak esetlegességeihez van kötve“, de „mi akadályozza ma, hogy egy jól arrendírozott Sachsenland szerveztessék, s a január 14-kén összeülendő szász nemzeti egyetem egy országgyűlés teljes attribútumaival ruháztassék föl.“ Ez az említett lap indokolása, mely úgy látszik, annyira el van már csüggedve Erdélynek a reichsratb iránti hangulata miatt, hogy azon czélra már az ezen óhajtástól lelkesülő parányi szögletet akarná országgá alakítani, mintha Ausztriának büszkesége volna sok névleges országocska felett uralkodnia. Egy nagyhatalmasságot ily gyermekjátékokra nem fog a „Herrn. Ztg“ megnyerni. A reiehsratbba vágyakozással nem lehet ezen országos állásra törekvést indokolni. Ő felsége Erdélyt hívta meg a reiehsratbba, s egyszersmind a februári pátensben intézkedett, mi fog történni, ha az országgyűlés nem választ oda képviselőket? Akkor a közvetlen választás fog bekövetkezni, és Bécsben tisztában vannak arzal, hogy a szászok örömest mennek a birodalmi képviseletbe, s e czéljukat a közvetlen választás útján teljesleg elérhetik. Így tehát a reterszatlba küldés miatt nincs semmi ok arra, hogy a szász universitás landtaggá promoveáltassék. Egyéb okot pedig az egyesített szász lap felhozni nem tud Nem lévén tehát ok, nem is lehet okozat. Szabad tehát egy lélekzetet vonnunk : az Oláhországtól a Tiszáig megmenekedünk, a Szászországtól is a Szeben vizétől a nagy Küküllőig megmente a logika. Hanem figyelmeztetjük tisztelt collegánkat lapja czimére: „Hermannstädter Zeitung, vereint mit Siebenbürger Boten.“ Mit jelent e czim ? Egyesültek önök ketten, mert külön- külön nem élhettek a gyöngeség miatt, együttesen bizonnyal. Legalább az anyagi kérdésekben, erősebbek lesznek. Még két lapot sem tudtak külön fenntartani; ugyan hogyan akarnak saját erejökön egy külön országot alapítani ? Lapjok czímével igazolják, hogy az egyesülés erősbít és megtart, s lapjok elméletével mégis a szétszakadozásra törekszenek . Ennyire különbözik-e gyakorlatuk elméletüktől? Egyre figyelmeztetjük e lapok szerkesztőit, kiknek dynastikus érzését senki kétségbe nem hozhatja. Attila birodalma akkor pusztult el, midőn a nagy király halála után annak mozaik néptöredékei külön külön akarták önmagukat érvényesíteni. A birodalom elpusztult, de a viszálkodó népek is utána pusztultak.A gyakorlása végett, az erdélyi szász székek és vidékekre kihatólag egy II. Szebenben székelő állandó fatörvényszék alakittatik. 2. §. Ezen főtörvényszék ideiglen minőségű tartama alatt a szász nemzeti egyetem ispánja mint elnökből, egy alelnökből s a megkívántató ítélő bírói, fogalmazói, kezelési és szolga személyzetből áll. 3. §. A főtörvényszék rendszeresített tanácsosai közül egy mint főügyész, a két felesketett tanácsi titkár közül egyik mint annak segéde fog működni; a főügyészség előadó osztályához szükségelt kezelési és szolga-személyzet a főtörvényszék kebléből lesz kiállítandó. 4. §. Az alelnök, a tanácsosok, tanácsi titkárok, valamint a többi hivatalnokok fizetése és rangosztályzata a mellékletben . .. alatt ide fogott személyzeti és fizetési létszám kimutatásban van meghatározva. 5. §. Azon kívül ezen főtörvényszék hatásköre alá 12 figyelő, ezekből 8 évenkénti 300 ft. segélypénzzel és 4 fizetés nélkül, fog a megkivántató fajjadék növesztése, valamint ezen főtörvényszék, úgy a többi törvényszékeknél szolgálattétel végett kineveztetni. 6. 11. Ezen főtörvényszéknek alelnökét és tanácsosait Ő Felsége nevezi ki, még pedig ezen első kinevezés alkalmával, az egyetem hármas száma kijelölése alapján. A többi fogalmazói és kezelési, valamint szolgaszemélyzet kinevezése a főtörvényszék jogához tartozik. 7. §. Ezen főtörvényszéknél, a személyzet ezen első betöltése után Üresedésbe eső alelnöki és tanácsosi állomások újra-betöltések iránti kijelölési ajánlatok, az összes törvényszékek ügyrende és belső elrendezésére nézve 1853 dik év május 3-kán kelt cs. k. nyiltparancs (1853 kib. 1.1. XXVI. dr. 81 sz.) folytán kihirdetett szabályok értelmében lesznek megteendők. 8. §. Az ősz személyzet kinevezése alkalmával az 1853-dik év május 3 kán kelt fennebbi szabályokban előírt általános és különös szolgálati képességen kívül, a szász székek és vidékek valamely községéhezi tartozásra is, nemzeti és vallási különbség nélkül tekintet veendő; amint is ezen székek és vidékekben a nemzet- és vallás-különbségre tekintet nem létezett. 9. §. A szebeni főtörvényszék hatásköre teljesitésébe, az 1853-ik év május 3 kán (b. t. 1.81 ik sz.) kelt cs. kir. nyiltparancs, valamint az igazságügyi ministeriumnak 1854 dik év június 16 kán kelt rendelete folytán, az összes cs. k. törvényszékekre nézve kibocsátott ügyrendhez lesz magát alkalmazandó. 10. §. Ezen főtörvényszék hivatalos tevékenysége által okozott mindennemű költségeket az államkincstár hordozza. Ő császári és Apostoli királyi Felsége nevében. Fennebbi szabályzat Schönbrunban 1862-dik év november 4-kén kelt legfelsőbb határozat folytán megerősittetik. Az udvari korlátnokságtól. Bécsben, nov. 12. 1862. Nádasdy m. k. Salmos m. k. III. A n.-szebeni főtörvényszék személyzeti s fizetési létszám-kimutatása. 1 Egy alelnök a VI. rangosztályban . . 3000 ft 2 Öt tanácsos, VII. rangoszt. közülök kettő per................................ 2000 ft 4000 „ más három per 1600 „ 4800 „ 3. Két tanácsi titkár a VIII. rangoszt. priOOO „ 2060 „ 4. Tizenkét figyelő a XII. r. oszt. közülök 8 évenkénti 300 ft segélypénzzel ellátva, más 4 fizetés nélkül 2400 „ 5. Egy kiadó-hivatali igazgató, VIII. r. oszt................................................ 1000 „ 6. Egy segéd IX. r. oszt.......................... 800 „ 7. Három officialis X. r. oszt. közülök egy 700 „ más kettő per 600 ft 1200 „ 8. Három járulnok a XII. r. oszt. per 400 ft 1200 „ 9. Egy ajtónálló................................ 400 „ 10. Két szolga per 250 ft ... . 500 „ 11. Egy szolgasegéd..................... 200 „ összesen : 22.200 ft. Jegyzés : 1) Egy tanácsos egyszersmind főügyész is, és egy tanácsi titkár annak segéde. 2) A két szolga hivatalos ruhát kap. 6 cs. és apostoli kir. Felsége nevében. Fennebbi személyzetis fizetési létszám-kimutatás Schönbrunban 1862-ik év november hó 4-kén kelt legfelsőbb határozattal megerősittetik. Kiadatott az udvari korlátnokságról Bécsben, november 12 én 1862. Nádasdy m. k. Salinen m. k. A szebeni főtörvényszék alapitó okmányai, i. császári s Apostoli királyi Felsége, Erdély nagyfejedelme, székelyek ispánja, legkegyelmesebb urunk nevében. A nemes szász nemzetek. egyetemének 1 - as szász nemzet egyetemének egy II. Szeben városában a szász törvényhatóságokra nézve felállítandó kebli másod-birósági törvényszék alakítása iránti indítványai alapján méltóztatott ő cs. és apostoli királyi Felsége Schönbrunban 1862. év nov. 4-től a következő legfelsőbb határozványt legkegyelmesebben kibocsátani: „A szász nemzeti egyetem által egy állandó főtörvényszéknek II.-Szebenben alakítása iránt ajánlatba tett, elembe terjesztett és visszazárt alapszabályokat megerősítem. Ennek folytán udvari korlátnokságom teendője leend, ezen általam megerősített alapszabályt hitelesített alakban az egyetemmel közöltetni, s ezen főtörvényszéknek mielőbbi életbeléptetését eszközölni.“ Ezen legfelsőbb határozvány szó szerinti tartalma a legfelsőbbleg helybenhagyatott, s hitelesített alakban kiállított szabályzatnak, és ahoz tartozó személyzeti és fizetési létszám-kimutatásnak közlése mellett, midőn a nemes szász nemzet egyetemének folyó hónap 12-én 4411 udvari szám alatt kelt korlátnoksági rendelet következtéül kedves tudomásul megiratnék meghagyatik egyúttal az egyetemnek, hogy a legfelsőbbleg engedélyezett főtörvényszék életbeléptetésének siettetése tekintetéből az alelnöki és hat tanácsosi állomásra hármas számú kijelölését rögtön megtenni, azt a kijelölendő egyének minősitvényi kimutatásával ellátva, legkésőbb dec. hava 15-ig ide felküldeni siessen, hogy az innen Ő Felsége eleibe felterjesztethessék. Az erdélyi királyi főkormányszéknek Kolozsvárit nov. 28. tartott üléséből. Crenneville, m. k. Hajós János, titoknok. II. Szabályzat a szebeni főtörvényszék alakítására nézve.• §. Az igazságszolgáltatás másod-biróságilag Megyei tudósítások. — Ó-Buda, jan. 12-én. (Telekkönyvi, legelő-elkülönzési, bormérés-váltsági és takarékpénztári ügyek.) Főispáni helytartó, méltóságos Kapy Ede úr városunkat e mai nap látogatásával szerencséltető, hogy a magas kormánynak abbeli jóakaró intézkedését velünk tudassa, melynél fogva az e megyebeli rendezett tanácsú városok, s ezek sorában mi is a telekkönyvi — ezen az anyagi élet fírrugóját képező — intézménynek közvetlen kezelésével megajándékoztattunk. Az öröm és hálaérzetnek önkénytelen kitörésével kell üdvözölnünk e napot. A legihletettebb tisztelet és hálából kelő lelkes éljemnel fogadta városunk egybegyűlt tanácsa és képviselő gyűlése a körünkben ily nagy becsű ajándékkal megjelent méltós, főispáni helytartót; fogadta és üdvözölte annál is inkább, mert előadása meggyőzött arról, miszerint a magas kormány a közigazgatás és törvénykezés gyors menetele és biztosítása iránt a városok részéről nyilvánult óhajtásokat nemcsak magas figyelmére méltatta, de azon segí teni is akar. Miután valószínű, hogy a telekkönyvek leírása tekintetében eddig hazaszerte szárnyszegetten álló rendezett tanácsú városok baján jövőben ezenkép leen, segítve, közölni kívánom az ez ügybeni intézkedéseket. Az oly tetemes munka és költségbe került telekjegyzőkönyvek használatára egy tűzmentes helyiség választatott a városházi épületben, s a telekkönyvnek kezelése és ennek a közönség használatára való jut-