Sürgöny, 1863. január (3. évfolyam, 2-25. szám)

1863-01-15 / 11. szám

Harmadik évi folyam. II. szám. — 1863. Csötörtszk. január 15. Szerkesztő-hivatal: Uri-ut«*® Liba«ini*ky-hív. kiadó-hivatal: ír­átok-tere 7. ez. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta­hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint p. Félévre 8!­s 50 kr. Negyedévre 4 , 50 , Félévre 10 fori Negyedévre 5 . Előfizetési fölhívás „SÜRGÖNY“ 1963-ik évi folyamára. Előfizetési ár: január—júniusi félévre 10 írt. január—mártiusi negyedévre 5 írt. A „Sürgöny“ kiadó hivatala HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége következő legfelsőbb sajátkezű iratot méltóztatott herczeg Colloredo- M a n s f­e l­d-hez, az állam­adóssági bizottmány elnöké­hez intézni: Kedves herczeg Co­ll or­edo-Ma­ns­feld. Mi­vel ama bizottmány működésének megkezdésével, melynek a f. hó 13-ról kelt törvény következtében az ön által vezetett állam­adóssági bizottmány helyébe kell lépnie az utóbbinak hivatalos tevékenysége meg fog szűnni, arra indíttatva érzem magamat, hogy tel­jes elismerésem kifejezését, az ezen bizottmány által tanúsított hazafias buzgalom iránt, melylyel az, önnek belátás­­teljes vezetése alatt, az eléje kitűzött föladatra dicséretes alapossággal szentelé magát, önnek s ön ál­tal a bizottmány összes tagjainak tudtára adassam. Bécs, dec. 29-én 1862. Ferenci József s. k. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jan.sról kelt leg­felsőbb határozatával, Heinrich Antalt, Libetbánya sz. kir. bányaváros tiszteletbeli városi tanácsnokát, sokévi hű s dicséretes s nyilvános szolgálatainak elisme­réséül, koronás arany érdem­kereszttel legkegyelme­sebben földisziini méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A „Fester Lloyd“ közli az erdélyi vasút ügyében ő Felségénél tisztelgett küldöttség fo­lyamodványát. Ez egyik felöltetnek mondja a művészet, tudomány, ipar és kereskedelem fej­lődésére, egyúttal a lakosok jóléte gyarapodá­sára nézve, ha az illető ország vagyonos és gaz­dag. Ilyennek mutatja be Erdélyt, csakhogy ott a vagyonforrások részint meg sincsenek nyitva, részint csak gyöngén aknáztatnak ki, minek lé­tesítésére, ha nem egyedüli, mindenesetre egyik fősegédeszköz oly vasút épitése, mely az orszá­got rézsútos irányban szegve, egész Erdélyre termékenyen hatna. Ily vonat ki van jelölve s ez egyedül a nagy­várad-, kolozsvár-, károly­vár-, küküllővölgy-brassói vonal, úgy nemzet­­gazdasági, mint politikai és stratégiai tekin­tetben. Fölmerült különben más, az ország érdekeit merőben mellőző vasúti tervezet is, mely az Erdélyt alig érintő Aradtól a vörösto­ronyi szoroson át az oláh határ felé vezető vo­nal. Magyarország nagy érdekkel és figyelem­mel kísérte ez ügy folyamát, melyben az orszá­gos magyar gazdasági egylet, az előbb érintett vonal érdekében már egyszer folyamodott Ő Felségéhez, s előadva ezen vonal nagy fontossá­gát, azon kegyelmes választ nyerte, hogy a szükséges pénzerő előteremtéséről gondoskod­jék. E feladat megoldása — igy folytatja a fo­lyamodvány — elvégre sikerült, a­mennyiben Bischoffsheim és Hirsch brüsseli bankháza az ezen ügygyel megbízott brassói iparkamra el­nökéhez, Manger úrhoz intézett nyilatkozatában kijelenté, hogy kész Zichy Ferencz gróffal egyetemben vasúti társulatot alakítani, ha biz­tosságot nyer az iránt, hogy a magas cs. kir. kormány ezen társulattal, további föltétek meg­­állapítása végett, kész alkudozásba lépni, ezt mi­hamarább megkezdeni és bevégezni, s hogy azon föltevés mellett, miszerint a közelebbi föl­tétek és a kamatbiztosítás iránt megegyeznek, a bankhoz kész a szükséges tőkét előállítani s az egész vállalatot kivinni. Miután e nyilatkozat által, mely egyúttal kötelező is, minden el van érve, a küldöttség kérelmében újra Ő Felségé­hez folyamodik: méltóztassék Ő Felsége kimon­dani, hogy miután az első föltétel, t. i. a tőke kiteremtése teljesítve van, Ő Felsége ezen, az ország s az összes birodalomra nézve legfonto­sabb vonal kiépítését mindenek előtt kívánja s méltóztassék egyúttal Ő Felsége kormányát is arra utasítani, hogy e megalakult társulattal alkudozásba lépve, egyúttal a kért állambiztosí­­­ték iránt biztosítsa. E kérelemhez a küldöttség annál inkább bátorkodott folyamodni, minthogy meg van győződve, hogy a két ország , mint eddigi magatartásából kitűnik, alkotmányos be­folyását és közreműködését is a nagyvárad­­kolozsvár-brassói vonal érdekében fogja érvé­nyesíteni. A folyamodvány vége újra Ő Fel­­®ége kegyelméhez fordul, remélve, hogy ez ügy az ország közóhaja szerint mielőbb kedvező eredményre fog vezetni.­­ „Wunderer“ az erdélyi vasúti­ bizottmány kérvényéről szólván, s azon szép reménye­ket, miket a küldöttség Ő Felsége kegyes fo­gadásából meríthetett, nyomatékkal kiemelvén, s az „O. D. P.“-nak ez ügy elleni kesernyés czik­­ke alkalmából kifejti egyszersmind nézeteit az iránt is, hogy miként kellene a kir. tanácsnak ezen kamatbiztosítási ügyet tekintenie, ha ez eléje kerülne. A „W.“ hiszi, hogy a bir. tanács, ha megkérdeztetnék, csakugyan meg fogná erő­síteni e kamatbiztosítást. A bir. tanács új adó­terheket vetett ki Erdélyre, szavazata által be­lenyúlt az erdélyi adózók zsebébe, s nem kér­dezte, vájjon képviselve van-e ez ország a bir. tanácsban ; vájjon tehetné e akkor e kérdést, ha az forog fönn, hogy az országnak valami jót tegyen ? vájjon e kir. tanács, mely az illeték­törvénynyel Erdélyt is boldogitotta, csak akkor fogná-e rögtön a maga illetéktelenségét saj­nálhatni, ha ezen országot egy vasút jó té­­teményével kell megajándékozni? — Ezzel valóban nem serkentené Erdélyt a központi parlamentben való megjelenésre. — Erdély ek­­korig nem is volt felszólítva e megjelenésre, de ha ily felszólításra már tagadással felelt volna is Erdély, ezért az országot lakoltatni akarni, emlékeztetne a jelen porosz kereskedelmi mi­nisternek bizonyos porosz engedély­kérőkhez intézett következő nyilatkozatára : Önök kerü­letében roszul választottak, ily kerületeknek nem szokás vasúti engedélyeket adni. A „Kolozsvári Közlöny “ január 10 -i szá­mában egy Sachsenland alakulásának akadá­lyairól következő c­ikk jelent meg: „Mi akadályozza ma, hogy egy jól arrendírozott Sachsenland szerveztessék, s az ezen év január 14-én összegyűlendő szász nemzeti egyetem egy or­­szággyűlés minden tulajdonságaival felruháztassék?! Ezen kérdést teszi fel, a­mint múlt keddi lapunk­ban említettük, a „Horm. Ztg. vereinigt mit Lieb. Boten“ czimil lap jelen évi legelső számában. Úgy látszik, ezen hírlapi felszólalás kiegészítője akart lenni a szász gróf azon köriratának, mely ama lap ugyanezen számában közölve van, és a mely csak­ugyan, ha lényegileg bele is ment, de szinteg nem akart még az egyetem gyűlésének országgyűlési attribútu­mokat tulajdonítani, s megelégedett azzal, hogy a me­­gyehatósági jog köpenye alá vonja a szándékba vett szervezésre és codificatióra irányzott felhívást. Ebből mindenesetre csak azt húzzuk ki, hogy a szászok gróf­ja jobb diplomata, mint a fönt említett lap szerkesz­tője, ki fővel rohan el alkotmányunk utolsó bástyái­nak lerombolására. Mi akadályozza tehát, hogy a szász egyetem egy országgyűlés attribútumaival ruháztassék fel ? Felelet: minden, a­mi azóta történt, hogy Géza a szászokat a magyar királyság ezen végszéleire meg­­telepitette, kiket éppen nem azért hozatott ide, hogy egy paródiának beillő kis uj országot alapitsanak, hanem hogy egy puszta területet benépesítsenek. — Igaz, hogy a különben mindig nagyrabecsülendő szász nemzet elhivatása és érvénye­­s királyaink s fejedel­meink uralma alatt magasabb czélokra nőtte ki ma­gát; s e nép, mely a maipart, a kereskedést legélén­kebben képviseli e végterületeken, egyik legfontosabb tényezőjévé vált országos életünknek; mindamellett azt hisszük, nem kicsinyeljük az által­a nemzettöre­déket, ha azt mondjuk, hogy országalakító képességre még éppen nem nőtte ki magát, s eddigelé még Euró­pában elég egy Szászország, s úgy tudjuk, hogy maga a német Bund sem kíván többet. De napjainkban úgy vagyunk, hogy a legnagyobb képtelenségek ellenében is vitatkoznunk kell; mert hisz azt a gombát kell letépni, a melyik nőni kezd alkotmányfánk gyökerei körül. Nem régen tépegetünk meg egy ily gombát, mely a Tiszáig akará kinyújtani nagy karimáju ka­lapját ; s ime itt nő a másik, mely már egy országrész szegletét akarja egy külön országgá potencirozni. A Babeltornya többé nem mese már előttünk. Az egyetértetlenség alatt nemcsak nyelve, de agyve­leje is összezavarodik az emberiségnek , de Babeltor­­nya annál kevésbbé fog valaha felépülni. Mi gátolja a szászföldet, hogy külön ország legyen ? Gátolják pozitív törvényeink, melyek azon terü­letnek csakis a helyhatósági jogot biztosítják ekkorig, de a­melyek egyszersmind tiltják azt, hogy az ország integritása bármi módon megzavartassék, és a­melyek minden legkisebb intézményi változtatásra nézve az uralkodó és országgyűlés együttes beleegyezését kö­vetelik. Gátolja a Hárm. törv. 3-ik r. 2-ik czime, mely a helyhatósági jogokat körülírja, s melyeknek intézke­dése csak kebli dolgokat tárgyazhat; statútumokat „super agrorum, pratorum, silvarum et fluviorum cus­todia, vei mplendinorum statu, atque proventibus, et aliis eius modi rebus“ hozhat; a fent idézett törvény 5-dik §. szerint hatásköre csak az országos törvények hatáskörén belül terjed, s épen nincs jogosítva arra, hogy magának, időszaki zivataros állapotok felhasz­nálásával, az uralkodó és ország közös beleegyezésén kívül bárminő új jogalapokat szerezzen. Gátolja a három nemzet uniója, s ennek jelesen harmadik pontja, mely azt mondja, hogy az ország­gyűlésen az „ország szabadsága és törvénye megtartá­sára egy értelemben legyen mind a három nemzet, hát­ravetvén a maga utilitását és privatumját.“ Gátolja az 1791 diki 11-dik törvényczikk, mely a szász székek követeit ugyanazon országgyűlésen ren­deli megjelenni, hová a magyar és székely törvényha­tóságok követei jelennek meg. Gátolja az 1848-ki­l­ső törvényczikk. Gátolja a császár ő felsége által 1860. oct. 20-án kiadott diploma, melynek első pontjában ez van: ,a törvények hozatalára, megváltoztatására és megszün­tetésére való jog általunk és utódaink által csak a törvényesen egybegyült országgyűlé­sek közreműködésével fog gyakoroltatni“; és a har­madik pont, melyben ez van:­­még pedig a magyar koronához tartozó királyságokban és országokban előbbi alkotmányaik értelmében“ (hozatnak a törvények ) A miből világosan látszik, hogy ő felsége is az előbbi alkotmányt akarta visszaállítani, s nem új országokat teremteni. Gátolja végül a szász territórium parányi volta. Ezer okot hozhatnánk még föl, a­mi gátolja azt, hogy a Sachsenland helyhatósági képviselete ország­képviseleti joggal ruháztassék föl, de e kívánat oly nevetséges, hogy ellenében hosszasabb jogi fejtege­tés egészen felesleges. Vizsgálják meg inkább más ol­dalról a kérdést. Miért kellene a szász­földnek önálló országgá alakulni? Mi szükség van reá, mert hisz mindennek valami okért kell születnie, s miért szülessék tehát meg ez a kis Szászország saját Landtagjával. Ennek szükségességét a „Hermanstädter Zeitung, vereint mit Sieb. Boten“ következőleg indokolja : „A szász nemzet világos politikai belátással, szükséges meggyőződéssel, s egyszersmind teljes kész­séggel van az iránt, hogy az osztrák reiehszatbba külde­nie kell; azonban az ő sorsa még mind egy erdélyi or­szággyűlés s annak esetlegességeihez van kötve“, de „mi akadályozza ma, hogy egy jól arrendírozott Sach­senland szerveztessék, s a január 14-kén összeülendő szász nemzeti egyetem egy országgyűlés teljes attribú­tumaival ruháztassék föl.“ Ez az említett lap indokolása, mely úgy látszik, annyira el van már csüggedve Erdélynek a reichsratb iránti hangulata miatt, hogy azon czélra már az ezen óhajtástól lelkesülő parányi szögletet akarná országgá alakítani, mintha Ausztriának büszkesége volna sok névleges országocska felett uralkodnia. Egy nagyha­talmasságot ily gyermekjátékokra nem fog a „Herrn. Ztg“ megnyerni. A reiehsratbba vágyakozással nem lehet ezen országos állásra törekvést indokolni. Ő felsége Er­délyt hívta meg a reiehsratbba, s egyszersmind a februári pátensben intézkedett, mi fog történni, ha az országgyűlés nem választ oda képviselőket? Akkor a közvetlen választás fog bekövetkezni, és Bécsben tisztában vannak arzal, hogy a szászok örömest mennek a birodalmi képviseletbe, s e czélju­­kat a közvetlen választás útján teljesleg elérhetik. Így tehát a reterszatlba küldés miatt nincs sem­­mi ok arra, hogy a szász universitás landtaggá pro­­moveáltassék. Egyéb okot pedig az egyesített szász lap felhoz­ni nem tud Nem lévén tehát ok, nem is lehet okozat. Szabad tehát egy lélekzetet vonnunk : az Oláhország­­tól a Tiszáig megmenekedünk, a Szászországtól is a Sze­­ben vizétől a nagy Kükü­llőig megmente a logika. Hanem figyelmeztetjük tisztelt collegánkat lapja czimére: „Hermannstädter Zeitung, vereint mit Sieben­­bü­rger Boten.“ Mit jelent e czim ? Egyesültek önök ketten, mert külön- külön nem élhettek a gyöngeség miatt, együttesen bizonnyal. Legalább az anyagi kér­désekben, erősebbek lesznek. Még két lapot sem tudtak külön fenntartani; ugyan hogyan akarnak saját erejökön egy külön or­szágot alapítani ? Lapjok czímével igazolják, hogy az egyesülés erősbít és megtart, s lapjok elméletével mégis a szét­­szakadozásra törekszenek . Ennyire különbözik-e gya­korlatuk elméletüktől? Egyre figyelmeztetjük e lapok szerkesztőit, kik­nek dynastikus érzését senki kétségbe nem hozhatja. Attila birodalma akkor pusztult el, midőn a nagy ki­rály halála után annak mozaik néptöredékei külön kü­lön akarták önmagukat érvényesíteni. A birodalom el­pusztult, de a viszálkodó népek is utána pusztultak.A gyakorlása végett, az erdélyi szász székek és vidékek­re kihatólag egy II. Szebenben székelő állandó fatör­­vényszék alakittatik. 2. §. Ezen főtörvényszék ideiglen minőségű tar­tama alatt a szász nemzeti egyetem ispánja mint el­nökből, egy alelnökből s a megkívántató ítélő bírói, fogalmazói, kezelési és szolga személyzetből áll. 3. §. A főtörvényszék rendszeresített tanácsosai közül egy mint főügyész, a két felesketett tanácsi tit­kár közül egyik mint annak segéde fog működni; a főügyészség előadó osztályához szükségelt kezelési és szolga-személyzet a főtörvényszék kebléből lesz kiál­lítandó. 4. §. Az alelnök, a tanácsosok, tanácsi titkárok, valamint a többi hivatalnokok fizetése és rangosztály­­zata a mellékletben . .. alatt ide fogott személyzeti és fizetési létszám kimutatásban van meghatározva. 5. §. Azon kívül ezen főtörvényszék hatásköre alá 12 figyelő, ezekből 8 évenkénti 300 ft. segélypénzzel és 4 fizetés nélkül, fog a megkivántató fajjadék nö­vesztése, valamint ezen főtörvényszék, úgy a többi tör­vényszékeknél­ szolgálattétel végett kineveztetni. 6. 11. Ezen főtörvényszéknek alelnökét és taná­csosait Ő Felsége nevezi ki, még pedig ezen első kine­vezés alkalmával, az egyetem hármas száma kijelö­lése alapján. A többi fogalmazói és kezelési, valamint szolga­személyzet kinevezése a főtörvényszék jogához tar­tozik. 7. §. Ezen főtörvényszéknél, a személyzet ezen első betöltése után Üresedésbe eső alelnöki és tanácsosi állomások újra-betöltések iránti kijelölési ajánlatok, az összes törvényszékek ügyrende és belső elrendezé­sére nézve 1853 dik év május 3-kán kelt cs. k. nyiltpa­­rancs (1853­ ki­b. 1.1. XXVI. dr. 81 sz.) folytán kihirde­tett szabályok értelmében lesznek megteendők. 8. §. Az ősz személyzet kinevezése alkalmával az 1853-dik év május 3 kán kelt fennebbi szabályokban előírt általános és különös szolgálati képességen kívül, a szász székek és vidékek valamely községéhezi tar­tozásra is, nemzeti és vallási különbség nélkül tekintet veendő; a­mint is ezen székek és vidékekben a nemzet- és vallás-különbségre tekintet nem létezett. 9. §. A szebeni főtörvényszék hatásköre teljesité­­­sébe, az 1853-ik év május 3 kán (b. t. 1.81 ik sz.) kelt cs. kir. nyiltparancs, valamint az igazságügyi ministe­­riumnak 1854 dik év június 16 kán kelt rendelete foly­tán, az összes cs. k. törvényszékekre nézve kibocsátott ügyrendhez lesz magát alkalmazandó. 10. §. Ezen főtörvényszék hivatalos tevékenysége által okozott mindennemű költségeket az államkincs­tár hordozza. Ő császári és Apostoli királyi Felsége nevében. Fennebbi szabályzat Schönbrunban 1862-dik év november 4-kén kelt legfelsőbb határozat folytán meg­­erősittetik. Az udvari korlátnokságtól. Bécsben, nov. 12. 1862. Nádasdy m. k. Salmos m. k. III. A n.-szebeni főtörvényszék személyzeti s fizetési létszám-kimutatása. 1 Egy alelnök a VI. rangosztályban . . 3000 ft 2 Öt tanácsos, VII. rangoszt. közülök kettő per................................ 2000 ft 4000 „ más három per 1600 „ 4800 „ 3. Két tanácsi titkár a VIII. rangoszt. priOOO „ 2060 „ 4. Tizenkét figyelő a XII. r. oszt. közü­lök 8 évenkénti 300 ft segélypénz­zel ellátva, más 4 fizetés nélkül 2400 „ 5. Egy kiadó-hivatali igazgató, VIII. r. oszt................................................ 1000 „ 6. Egy segéd IX. r. oszt.......................... 800 „ 7. Három officialis X. r. oszt. közülök egy 700 „ más kettő per 600 ft 1200 „ 8. Három járulnok a XII. r. oszt. per 400 ft 1200 „ 9. Egy ajtónálló................................ 400 „ 10. Két szolga per 250 ft ... . 500 „ 11. Egy szolga­segéd..................... 200 „ összesen : 22.200 ft. Jegyzés : 1) Egy tanácsos egyszersmind főügyész is, és egy tanácsi titkár annak segéde. 2) A két szolga hivatalos ruhát kap. 6 cs. és apostoli kir. Felsége nevében. Fennebbi személyzetis fizetési létszám-kimutatás Schönbrunban 1862-ik év november hó 4-kén kelt leg­felsőbb határozattal megerősittetik. Kiadatott az udvari korlátnokságról Bécsben, november 12 én 1862. Nádasdy m. k. Salinen m. k. A szebeni főtörvényszék alapitó okmányai, i.­ ­ császári s Apostoli királyi Felsége, Erdély nagy­fejedelme, székelyek ispánja, legkegyelmesebb urunk nevében. A nemes szász nemzet­­ek. egyetemének 1 - as szász nemzet egyetemének egy II. Szeben városában a szász törvényhatóságokra nézve felállí­tandó kebli másod-birósági törvényszék alakítása iránti indítványai alapján méltóztatott ő cs. és apostoli ki­rályi Felsége Schönbrunban 1862. év nov. 4-től a kö­vetkező legfelsőbb határozványt legkegyelmesebben kibocsátani: „A szász nemzeti egyetem által egy állandó fő­törvényszéknek II.-Szebenben alakítása iránt ajánlat­ba tett, elembe terjesztett és visszazárt alapszabályo­kat megerősítem. Ennek folytán udvari korlátnokságom teendője leend, ezen általam megerősített alapszabályt hitelesí­tett alakban az egyetemmel közöltetni, s ezen főtör­vényszéknek mielőbbi életbeléptetését eszközölni.“ Ezen legfelsőbb határozvány szó szerinti tartal­ma a legfelsőbbleg helybenhagyatott, s hitelesített alakban kiállított szabályzatnak, és ahoz tartozó sze­mélyzeti és fizetési létszám-kimutatásnak közlése mel­lett, midőn a nemes szász nemzet egyetemének folyó hónap 12-én 4411 udvari szám alatt kelt korlátnoksági rendelet következtéül kedves tudomásul megiratnék meghagyatik egyúttal az egyetemnek, hogy a legfel­sőbbleg engedélyezett főtörvényszék életbeléptetésé­nek siettetése tekintetéből az alelnöki és hat tanácsosi állomásra hármas számú kijelölését rögtön megtenni, azt a kijelölendő egyének minősitvényi kimutatásával ellátva, legkésőbb dec. hava 15-ig ide felkülde­ni siessen, hogy az innen Ő Felsége eleibe felterjesztethessék. Az erdélyi királyi főkormányszéknek Kolozsvárit nov. 28. tartott üléséből. Crenneville, m. k. Hajós János, titoknok. II. Szabályzat a szebeni főtörvényszék alakítására nézve.­­• §. Az igazságszolgáltatás másod-biróságilag Megyei tudósítások. — Ó-Buda, jan. 12-én. (Telekkönyvi, legelő-el­­különzési, bormérés-váltsági és takarékpénztári ügyek.) Főispáni helytartó, méltóságos Kapy Ede úr vá­rosunkat e mai nap látogatásával szerencséltető, hogy a magas kormánynak abbeli jóakaró intézkedését ve­lünk tudassa, melynél fogva az e megyebeli rendezett tanácsú városok, s ezek sorában mi is a telekkönyvi — ezen az anyagi élet fírrugóját képező — intézménynek közvetlen kezelésével megajándékoztattunk. Az öröm és hálaérzetnek önkénytelen kitörésével kell üdvözölnünk e napot. A legihletettebb tisztelet és hálából kelő lelkes éljemnel fogadta városunk egy­­begyűlt tanácsa és képviselő gyűlése a körünkben ily nagy becsű ajándékkal megjelent méltós, főispáni hely­tartót; fogadta és üdvözölte annál is inkább, mert elő­adása meggyőzött arról, miszerint a magas kormány a közigazgatás és törvénykezés gyors menetele és biz­tosítása iránt a városok részéről nyilvánult óhajtáso­kat nemcsak magas figyelmére méltatta, de azon segí­ teni is akar. Miután valószínű, hogy a telekkönyvek leírása tekintetében eddig hazaszerte szárnyszegetten álló ren­dezett tanácsú városok baján jövőben ezenkép leen, segítve, közölni kívánom az ez ügybeni intézkedé­seket. Az oly tetemes munka és költségbe került telek­­jegyzőkönyvek használatára egy tűzmentes helyiség választatott a városházi épületben, s a telekkönyvnek kezelése és ennek a közönség használatára való jut-

Next