Sürgöny, 1864. április (4. évfolyam, 75-99. szám)
1864-04-08 / 80. szám
Negyedik évi folyam 80. sz. — 1864. Szerkesztő-hivatal • Barátok-tere sz. a. földszint. Kiadó hivatal, Birátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál mm mm _____ SÜRGÖNY Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50„kr. Negyedévre 4 „ 50 „ Péntek, április 8 Előfizetési árak austriai értékben. Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 6 „ HIVATALOS RÉSZ. ” cs. kir. Apostoli Felsége f. évi martius hó 15-én 4353. sz. alatt kelt kegyelmes kir. udvari rendelettel Spitzer Miksa, a triesti általános biztositó társulat felügyelője nevének,,! egyes i“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A nagyvárad- budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály lovag Niezabitowsky Károly számsegédet hivatali tisztté, és Berg Antal hivatali gyakornokot hivatali segéddé a debreczeni cs. k. fővámhivatalnál ideiglenes minőségben kinevezte. A magy. kir. helytartótanácstól 1864 évi martius hó 24-én 25.970. szám alatt kelt, s Arad, Bács, Békés, Bihar, Borsod, Csanád, Csongrád, Heves, Nógrád, Pest, Szabolcs, Temes, Torontál, Zemplén vármegye, továbbá Jászkun, Hajdú, Nagykikinda kerület kormányzóihoz, Arad, Debreczen, Szeged és Versetz város polgármestereihez intézett rendeletnek mássa. Értésére esvén ezen főkormányszéknek, hogy a kisebb földbirtokosoknak adandó inségi kölcsönök iránt 17.017. és 21.868. számok alatt kiadott intézvények sok helyütt akként magyaráztattak, hogy a pénz felvétele csak akkor történhetik meg, ha az említett intézvényekkel kiadott minta szerinti kötelezmények előbb betábláztatnak, miáltal az annyira szükséges gyors pénzfelvétel csak igen későn történhetnék, s a kölcsön czélja is eltévesztetnék ; szükségesnek találja e kormányszék, egyetértőleg a budai cs. kir. országos pénzügy- igazgatósággal, ezennel magyarázólag kinyilatkoztatni, hogy eme kölcsönök csak az idézett rendeletben közlött minta szerinti, tehát az egyesek által felveendő összegek, továbbá a jelzálogi birtok telekkönyvi megjelölésével, s az egyesek aláírásával kiállított kötelezvények mellett vétethetnek ugyan fel, azonba a kötvények betáblázása a pénzfelvétel után történhetik, miáltal minden késedelem mellőztethetik. Végre megjegyeztetik, hogy miután egyes kisbirtokosok a községi ínségi kölcsönökből nyerhettek már kölcsönt, erre a 2-3 forintos kölcsön kiadásánál figyelemmel lenni s arra ügyelni kell, hogy ezen 2—3 forintos kölcsön is vagyonuk által teljesen biztosittassék. A keresekedelimi kiipgazda zno iMinMeriuiu rendelete a pén/iig minisürmmissal egyetértőleg, 1864 mart. 24-röl, a kiszabott kereskedelmi ügynökségi, illetékek befizetésére vonatkozólag, (érvényes az egész birodalomra nézve, a katonai határőrvidék kivételével.) Azon illeték, melyet az 1852 nov. 3-ról kelt rendelet (kir. törv. 1. 220. sz.) 7. § a értelmében, a kereskedői utazóknak kell befizetniük, jövőre többé nem,mint az az 1853 dec. 12-ről kelt rendeletben ( k. t. 1. 265. sz.) volt meghatározva, valamely adóhivatalnál vagy pénzügy-kerületi pénztárnál, hanem csak valamely adóhivatalnál lesz befizetendő. Egyébként ez utóbbi rendelet határozatai, a befizetésnél követendő eljárás iránt, fönnmaradnak. A cs. kir. kereskedelmi ministeriumért: Kalchberg s. k. »HIVATALOS RÉSZ Helyhaitósági és törvényhatósági rendszer. Ill. A Kovács Lajos ur röpirata 73-dik lapján azt mondá, mellékesen szólva, minden indokolás nélkül, hogy „hazánkban a helyhatósági rendszer nem nélkülözhető.“ Hogy szerző a helyhatósági rendszer alatt nem értette a municipális országszervezetet szigorú értelemben, hanem csak a megyéknek némi önkormányzatát, mutatják a 80-dik lapon előforduló következő vallomások: „Hogy intézményeink e cantonalis szelleme, mely iránt sok jó szolgálataiért amaz időben minden magyar kebel köteles kegyelettel telik el, ma már sem a 48-ki társadalmi átalakulás, sem a korszellem követeléseivel nem fér meg, ezt talán vitatni sem kell.“ „Már midőn azon elv: vota numerantur érvényre jutott az országban, kifejlett a megyerendszer tarthatlansága régi szerkezetében. A korteskedések belesodorták a népet is a politikai mozgalmakba, a lázas izgatottság normálissá kezde válni az országban. “ „Azonban akkor még csak kiváltságos néppel volt dolgunk, mi lenne most már, midőn a jogegyenlőség elve mondatván ki, a mozgalomba belevonatnék a nép egész tömege?“ Ebből természet szerint mindenki azt következtetné: — tehát censeo Carthaginem esse delen dam! Azonban Kovács Lajos úr ellenkezőleg a megyerendszerben oly intézményt lát, mely „kipótol oly szükségeket, melyeknek pótlékát más nemzetek vagy nélkülözni kénytelenek, vagy mint a nyugodt angol, sokkal rendezetlenebb formában gyakorol.“ De végre mégis csak a megyék összeállítására és jövőbeni jogkörére nézve tartja a rendezést szükségesnek. Tehát olyasmit, miben valószínűleg minden ember egyetért. ... Amint K. L. úr is mondja: „A 47-sek úgy mint a 48-sok a megyék rendezését akarják, egyik tágabb,másik szűkebb jogkörrel. De a 48 -sok is megadják a megyéknek a discussionális és felirati jogot.“ _ Mielőtt egy kérdés vitatásába ereszkednénk, szabatosan kell azt fölállítani. Mi tehát legelsőbben is a nekünk cardinálisnak látszó kérdésnél fogunk megállapodni. Mi is osztjuk azon elvet s hazánk jövendő közigazgatása szervezetében azon nézetből indulunk ki , hogy a megye föntartandó. De az a kérdés : a megye merőben közigazgatási testületet s területet képezzen-e ? avagy törvényhatóságot régi értelmében, mely a törvényhozás tagja volt, birói hatóságot is gyakorolt, s a közigazgatásban nem csak végrehajtó, hanem felfüggesztő hatalommal is bírt? Szerintünk e kérdés megoldása nem függ személyes rokon- vagy ellenszenveinktől, melyekkel a megyerendszer iránt viseltetünk. Viszonyok, melyek erősebbek az embernél, részint már is megoldották e kérdést, részint eléje szabták a leendő megoldás módozatát. A népképviselet életbe lépett. Ő Felsége által ismételve szentesíttetett az a Lbán innen és túl. Követeket nem küld a megye, hanem a választókerület. Utasításokat nem ad ennek a megye, sem senki más. Nincs tehát szükség, de lehetőség sincs arra, hogy publico-politikai kérdések megyei gyűlésben vitattassanak, mert a megye ebbeli határozatainak foganatot nem szerezhet. És ha netalán, mint 1861-ben történt, a megyebeli követek szavazatával ellenkező értelmű föl- és köziratokat meneszt ki, ezáltal csak az alkotmány belső ellentéteit mutatja ki meztelenül , de a követekre nem hat, sem a kormányra, mert ez a követek vótumára, nem a megyék nyilatkozataira szorul. Hanem — azt mondhatná valaki: a megye nyilatkozata a követekre hatást gyakorol mégis, habár csak közvetve is. Ezek megfigyelik a megye közvéleményét, s nem fognak azzal soká ellenkezni menni. De ez nem áll, mert a képviselő csak választókerületének közvéleményére figyel — legfölebb, csak ha ezzel a megye központi közvéleménye egyez, akkor fog az utóbbinak fontosságot tulajdonítani. Továbbá — bizonyos időben kívánatos volt az, és az 1848. előtti kormányviszonyok közt az alkotmány némi garantiája volt a megyei hatóság s annak törvényhozói minőségéből folyt politikai tevékenysége és köre. És mindazon visszaélések daczára, melyekhez az vezetett, nem volt ok félni attól, hogy kinövései bizonyos határon túl fognak menni, mert a megye homogén elemből, rokon érdekű privilegiált osztályból állt, mely legalább önmagának veséiben nem akart dúlni. De ma, midőn akár census, akár rendi osztályozás, akár népképviselet alapján — közvetlen vagy közvetett választás utján legyen vagy jusson valakinek azon joga : a megye tagja lenni, — mindenfélekép bizonyos, hogy ott a legkülönválóbb osztályok, anyagi, eszményi, nemzetiségi törekvések fognak összekerülni, s a legkülönösb vegyületet képezni : képzeljük most már a korunkat mozgató politikai napi kérdések s társadalmi elvek vitatását átvive ily gyülekezetekbe ? például : a remanentialis földek megváltása, a schleswig-holsteini háború, a gymnasiumi tannyelv, vagy megyei hivatalos nyelv kérdését ? és meg fogjuk vallani, hogy míg az 1848. előtti megyék politizálása csak amabilis confusiót, szelíd politikai anarchiát mutatott, — addig az uj megyék politikai discussionális köre, s határozati joga sociális anarchiát fogna eredményezni. Képzeljük továbbá a kormányt a napirendű politikai ügyekben minduntalan egymást érő representatiók záporában , — vagy legalább évnegyedenkinti, vagy végre csak évenkinti közgyűlésekből emanált félszáz megyei s ugyanannyi városi feliratok kereszttüzében ? . . . miknek zaklatását kiállnia csak azon tudatban lehetne , hogy a megyék föliratai olvasatlanul is ad acta tehetők, mert szerkesztette légyen bár a legékesebb tollú megyei jegyző is, azoknak közönséges petitiónál nagyobb horderejük vagy államjogi súlyuk nem leend az érintett viszonyok között. Nem akarjuk vitatni, mit axióma gyanánt emlegetnek váltig hazai politikusaink , — hogy a megyerendszer volt alkotmányunk palládiuma , — ámbár mi — esedezünk, hogy meg ne kövezzenek érte — úgy látjuk, hogy a megyerendszer a nemesi előjogokon, és megyegyűlési s választási lármázás jogán kívül mit sem mentett meg; s az alkotmányos kormányzat pincze „Attila sírja.“ Irta „R é s ö E n s e 1 Sándor.“ (Folytatás.) II. Tárnok-völgyéről. Ha a felmerült nézeteket s véleményeket vizsgáljuk, úgy találjuk, hogy a nézetek s vélemények nagyobb része Tárnokvölgyét jelöli ki Attila sírjául. Tárnokvölgye azonban figyelemre méltó, terjedelmes vidékkel bír, kelet felől a Duna, éjszakról a Vérteshegyek, délről alsó Fehérmegye síksága kerítik. Ha itt nyugszik is ő, a hatalmas, ki mutatja meg sirházát! Sehol semmi hite az oszlopnak, mely felette emeltetett. Hiába azt tudnunk, hogy ő Béla, Kadocsa s a többi kapitányok mellé temettetett, mert sem Béla, sem Kadocsa sirhalmát nem ismerjük ! Szittya szokást követve, ha az országút mellett haladunk is, mely mellett a hun fővezérek temetkezvek, kérdés: a mostani országút azonos e azzal, mely Kr. u. 377-ben állott Tárnokvölgyében! Bendegucz fia, hunok leghíresebb királya, testedet, kik nagy pompával hármas koporsóba tették, elzárták azt előttünk végképen! Tán Keve sírja lenne utbaigazitóbb ? Ki Béla és Kadichával esett el a rómaiak elleni harczban Tárnokvölgyében ! Nézzük: Örökre hát a Vérmezőn Bátor Kevének háza jön. Hol e hadával nyugoszik A ,temetőt igy nevezik. (A.) A költő, miként a krónika Keveházát most Kajászonak, és pedig a keresztény kegyeletű Sz. Péter után nevezett helyet ismeri Keve sírjának, mi ha kétségen kívüli adat lenne, itt kellene keresnünk Attila sírját is, és a nagy Tárnokvölgyében közelíthetnénk bizonyos pont felé.*) Ámde ha bizonyos is, hogy Keve sírját Keve házának, később Ke á zo-nak nevezték, s ebből úgy a keresztény kegyeletű Sz.-Péter névből formálódott a mai Kajászó-Sz.-Péter, kérdés, ez a hely az ezer év -------------- ( *) Kállay „A Pogány magyarok vallása“ 1861. 119. lap irja: Keve vezér nevét fentartá az elrontott beázó helynév, s tudván már, hogy Attila is oda temettetett, reményünk lehet az ásatások folytatása alatt Attila sírboltját is feltalálhatni. előtti helylyel ugyanazonos ez ide járulván azon körülmény, hogy a nézetek B a 11 a vagy is Száz ha- rom felé húzódnak inkább, melynek határában állítólag a tárnokvölgyi birt ütközetben elesettek tetemei nyugosznak. Kajászó-Sz.-Péteren egy pont volna, melyet a néphagyomány Keve vezér sírhelyének tart, ez Mákosvölgye, de a néphagyomány nem alapos e részben, álljon itt azonban azon levelezés, melyet ez ügyben a községi elöljárósággal váltottam: Tisztelt községi elöljáróság! Kajászó Sz.-Péteren, Fehérmegye ngos kir. biztosa több fehérmegyei községből hozzáérkezett helynév - magyarázatokról jelentésekkel örvendeztetvén meg, különös figyelmemet vonta magára Kajászó-Sz.Péter község jelentése és pedig két okból : először a helynévadat végett, másodszor annak érintése végett, hogy néphagyomány szerint Keve vezér ott a Mákosvölgyben temettetett volna el. Ez utóbbi adat igen vonzó reám nézve, mert jelenleg „Attila sírja nyomozásán dolgozok, s a régi írók szerint Attila ott temettetett el, hol Keve kapitány is. Az eddigiekből az volt hihető, hogy Keve a százhalmi, most Batta-féle nagyszerű hun temetőkben keresendő, már pedig Keveháza, jelenleg Kajászó Sz.Péter, e hun sírokhoz szerintem 1 mfdre esik. T. Rosty Zsigmond ur pedig Tárnokvölgyében ott keresi a sirhelyet, hol most a tárnori, küldői, tordacsi, és tárnoki határok öszveszögellenek. Mások a tordacsi határban egy jókora felhányt dombot, melynek magassága egy öl, idoma tojásdad, körüléke 75 lépés, jelölik ki sírhelyéül. Kérelmem, szíveskedjék a tisztelt elöljáróság a községi térképet, s azon különösen kiemelve Mákosvölgyét következők felvilágosítása mellett a hazai ügy érdekében kezemhez beküldeni : a) Mákosvölgye mennyire esik a százhalmi (battai) nagyszerű hun temetőkhöz. Különösen a battai s érdi szőlő közti úgynevezett Potentianához ? b) Mákosvölgyéhez közel van e országút, mennyire, honnét, hová visz, régi vagy újabb? c) Találtatnak e ott oly régiségek, melyek sírhelyekre utalnának. d) Mily szavakban emlékeznek a községbeliek Mákosvölgyében történt Keve vezér temetkezéséről. Világosan tudnak-e ott helyet mutatni vagy csak felületesen ? e) Mákosvölgye mily terjedelmű, van-e közel hozzá hegy, vagy folyam ? Hogy mind a térképadás, mind a leírásban irányt szolgáltathassak, ide mellékelve fogadja a tisztelt község „Árpád sírja“ czimü müvecskémet 5 rajzzal. Kelt Pesten, febr. 17. 1863. Ifj. E. S. kelt felhívására oly későn válaszolok ; de mentségeim elősorolásával nem is kívánom untatni, s levelem hasábját avval betölteni, hanem becses felhívására, a mennyiben csak tőlem kitelhető, megfelelni, ugyanis : Térképünk ugyan van, de hibás, és így annak mássát hasztalan is küldeném, mert a Mákos völgye benne kiemelve nincs, másrészt pedig az is fő oka, hogy rajzolni nem tudok ; de hogy Mákos völgye mennyire esik a százhalmi hun temetőhöz ? ezt egyenes vonalban véve, Fehérmegye térképe szerint mintegy 2 mértföldnyi távolságra van ; továbbá Mákosvölgy szájánál megyen el az ezelőtt mintegy 40 50 évvel is igen járt győri és komáromi országút, mi az alföldet kötötte össze, de jelenleg is megvan és az egész váli völgyön egyenes vonalban húzódik keresztül; ezen utunk főleg a múlt évben két árok közé szoríttatott, és ezek felhányása alkalmával holtak is ásattak fel, még pedig volt eset reá, hogy egész családra akadtak egy sírboltban, azonfelül mintegy 1 láb hosszúságú és szélességű, s hüvelykujjnyi vastagságú egyenes cserés zsindelyek fekete anyagból, úgyszintén több urnák is, de ezek mind a pajkos nép áldozataivá lettek és az útra kihányattak. A nép Keve vezér itteni eltemettetéséről semmi alaposat nem tud, csakis a história magyarázata után állítják sírhelyéül; azonban északra eső szélén Mákosvölgynek volt még egy nagy sir forma emelet, de minthogy ezen része határunknak mintegy hat évvel ezelőtt szántóföldnek felosztatott, s jelenleg már szöllővel van beültetve, a domb ugyanis elhányatott, de azon tulajdonos, kinek szöllejében van, a helyre igen jól emlékszik; terjedelme ezen völgyünknek mintegy 4 holdnyi térséget foglal el az országút mellett, s ezen után belől mintegy 500 ölnyire folyik folyónk, mely az egész váli völgyet végigfolyja s malmokat hajt. Megjegyzem még azt is, hogy Mákosvölgy táján szőllészeink sok követ hányanak ki a föld gyomrából, mik részint épületek, részint temetkezési helyeknek alapjai lehettek, és ezen kövek mind erős vasanyaguak. A küldött könyvekért pedig alázatos köszönetét küldi általam az egész elöljáróság, s továbbra is magát tekintetességednek kész szolgálatára ajánlva tisztelettel maradtam a tekintetes urnák K.-Szt. Péteren, april 10. 1863. Kész szolgája Mezey István, községi jegyző. Kapi újdonságok. * A Hildegarde föherczegasszony ő cs. fensége emlékezetére a budai várplébánia templomban tartandó ünnepélyes requiem alkalmából ma a budai színházak zárva maradnak. A requiem Mozart nagyszerű zenéjével s a testvérfővárosok előkelő művészei közreműködé- sével fog megtartatni. Tekintetes úr! Bocsánatért könyörgök , hogy február 17 k ént Somogyból ápril 5-ről írják nekünk, mikép Hildegarde főherczegasszony ő és. fensége halálának hire ott is, mint mindenütt, a legmélyebb részvéttel fogadtatott. A gyászesemény hire oda elérkezvén, a megye főispánja kaposmérei Mérey Károly ömbzsga rögtönzött tisztiszéket tartatott, melyben határozatta jön, hogy egy részvétteljes felirat intéztessék hódoló tisztelettel Albrecht föherczeg ő cs. fenségéhez. A dicsőült és magasztos lélek engeszteléseül az ülés után nagyszerű gyászmise tartatott, melyben nem csak az ott állomásozó 52-dik számú, ő cs. k. Fensége Albrecht föherczeg nevét viselő ezred tisztjei és legénysége, hanem a megye székhelyén létező összes tisztikar is teljes díszben, úgy a város lakossága, valamint a kaposvári országos vásárra épen begyűlt vidéki nép is rendkívül nagy számmal vett részt, a mindenható Istentől áldást és békét kérve buzgó imáiban a korán elhunyt hamvaira. A diszravatalt viaszgyertyák koszorúzták, s körülte a megye huszárjai s az említett gyalogezred legénysége volt katonai diszben felállítva, mi ép oly nagyszerű mint megható látványt nyújtott. A részvétfelirat szövegét lapunk mai számában közöljük. * Albrecht főherczeg ő és. fensége pápa ő szentségének táviratilag fejezte ki legforróbb köszönetét az apostoli áldásért, melyben Ő szentsége a már súlyosan beteg Hildegard főherczegasszonyt részeltetni méltóztatott. * A pesti szegény gyermekkórház f. hó 5 kén tartott választmányi ülésében Hildegard cs. főherczegasszony ő fensége halálának hire a gyülekezet által mély megindulással fogadtatott, megemlékezvén arról, hogy ő cs. fensége mennyi erkölcsi és anyagi segélylyel támogatá az intézetet, melynek egy tizedéven keresztül nagylelkű pártfogónője volt. * Veszprémi püspök Ranoder János ő excja közelebb Pestre érkezett, innen Bécsbe utazandó, hogy a vaskoronarend f. hó 10 ki ünnepélyében részt vegyen. Ő excja Császár és Császárné Ő Felségeik által magán-audientián fog fogadtatni. * Egy hölgy névtelenül : „Uram, legyen meg akaratod“ jelige alatt 100 frtot küldött Danninger, bécsi polgárhoz, hogy ez összeg kamatja évenkint, Hildegard főherczegasszony halálának napján oly megcsonkult katonának adassék át, ki egyszersmind családapa. * A jótékonyságáról ismert lelkes Wodianer-Aczél Zsófia asszony a szegény gyermekkórházban újólag egy betegágyat alapított 1600 fttal, s e szerint ő és nemeslelkű férje nevére már három betegágy alapítvány van ezen jótékony intézetben. * Murszka Ilma k. a. f. hó 5-kén lépett fel utoljára mint vendég a nemzeti színpadon Donizetti „Lindája“ czímszerepében. A vendégművésznő fölléptei operánknak nem csak díszére váltak, de egyszersmind anyagi hasznára voltak a pénztárnak is. Ezek után csak csodálnunk lehet, hogy e búcsúfölléptetés oly rögtönösen történt, annyival inkább, mivel az igazgatóság a kisasszonynak színpadunkhoz vonzódását nem csekély nyereségnek tekintheti a jelen pillanatban, midőn a coloratura-szakma vagy Válasz !