Sürgöny, 1865. február (5. évfolyam, 26-48. szám)
1865-02-18 / 40. szám
10. m. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bácsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győr Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak zöviktől fogadtatnak el. postahivatal rendes levelei # . t . ■ *1 ’ P • •- • _ ■_ __ * -• Magyans hirdetések : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban Mollen Ottó; Hamburg - A11énában Vansenslein és Vogler; Hamburgban Turhiteim Jakab; Lipcsében Engler H., Jilgen és Fort uraknál. Napontai Egész évre . Félévre . . Negyedévre . Buda»Pest. Szombat, február 18.1865. Előfizetési árak postai szétküldéssel. Budapesten káéhoz hordva. .... 20 frt. Egész évre . . . . 18 frt. — .... 10 s Félévre....................9 , — . ... 5 „ Negyedévre .... 4 H 50 kr. HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi febr. 5-én kelt legfelsőbb határozatával, Felsmann Ferencz nagymányoki iskola-tanitót, az oktatás teréni üdvös működésének elismeréséül, koronás ezüst érdem-kereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége I. évi febr. 4-től kelt legfelsőbb határozatával, Kindermann Lajost, a magyar kir. udv. kanczellária számvevői osztálya tisztjét, kitűnő szolgálatainak elismeréséül, dij-elengedés mellett, számvevő-tanácsosi czimmel s ranggal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi febr. 5-től kelt legfelsőbb határozatával, Görgey Gézát, Szepesmegye első alispánját, kitűnő szolgálatainak elismerésem, királyi tanácsosi czimmel, dij-elengedés mellett, legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott Zalamegye főispánja Király Lajos Keszthelyen székelő ügyvédet megyei alszolgabiróvá nevezte ki. Vasmegye főispáni helytartója Je 11nek Lipót, orvos- és sebésztudort Rohonczon, saját kérelme folytán megyei tiszteletbeli járási orvossá nevezte ki. Az erdélyi főkormányszéknek értesítése szerint a szarvasmarhák egészségi állapotáról Moldvából érkezett nyugtalanító hírek következtében, a Moldvaország felől Erdélybe hajtandó marhákra nézve a veszteglési időszak Tölgyesnél és Ojtoznál 15, Gyimesnél pedig 20 napra emeltetett föl. Hivatalos tudósítások szerint a horvát-szlavon határőrvidék területén uralgó keleti marhavész, melynek kiütése napjától számítva már 28.237 darab szarvasmarha esett áldozatul, jelenleg még a mkkai, ottocani, ogulini, szt. györgyi, gradiskai és isebáni határezred területéhez tartozó 9 helységben uralkodik, hol összesen 33 darab vészbeteg marha maradt barmászrendőri felügyelet alatt. A juhvész többé sehol sem észleltetett. “ Bosnyákországban a marhavész szintén örvendetes apadásnak indult, és csupán a krupai és kostanicai kerületben, úgyszintén Tuszla környékén dühöng még folytonosan. Horvátország egyéb részeiben a keleti marhavész szintén szükófélben van, s jelenleg még Zágráb-, Pozsega- és Varasd megyéhez tartozó, összesen tíz járványhelység van kimutatva, mi alapos reményt nyújt arra nézve, hogy a vész rövid idő múlva teljesen megszűnik. A vész kezdete óta ott 45,887 darabnyi összes marhalétszámból eddig megbetegült 8889 darab, melyből 1653 meggyógyult, 6690 elhullott, 545 agyonveretett, s 1 darab maradt barmászrendőri felügyelet alatt. Napi újdonságok. * Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 16-kán délelőtt magán-audientiákat adni méltóztatott. * Dresda, febr. 16. Császárné Ő Felsége a tegnapi délelőttet a legmagasb családi körben tölté. 4 órakor családi ebéd volt. Estve Ő Felsége Beust minister tánczvigalmát tisztelte meg jelenlétével és 11 óráig maradt ott. ^Rudolf koronaherczeg öcs. Fensége jól érzi magát és az ágyat már elhagyta. * A „W. Abendpost“-ban olvassuk febr. 16-ról: „Ma ismét feltűnő példában bizonyul be, mily megbízhatatlanok s egyenesen tévútra vezetők a követek házának bizotts. üléseibeni ministeri nyilatkozatokról tett szóbeli jelentések, melyek a lapoknak igen is gyakran fejtegetéseikhez szövegül szolgálnak. A külügyminiszer úr — kinek alapos oka volt a hírlapok nyilatkozataiért a felelősséget visszautasítani — egy szóval sem adott alkalmat azon gyanításra, mintha az utóbbi ministeri változás által a császári kabinet nézete a római kérdést illetőleg valamely módosítást szenvedett volna.“ A Torontálmegye központi inség-bizottmánya a cs. kir. Apostoli Felségéhez hálafeliratot intézett. * Zágrábból írják : M a z u r a n ic s udv. kanczellár f. hó 13-kán a déli pálya személyvonatával Zágrábba érkezettjéé Haulik bibornokhoz az érseki palotába szállt * A „Bécsi Híradó“ dignalizálja, hogy a birodalmi tanácsnak ma ismét teljes ülése leend, s abban a ministerium az 1866-ki budgetet terjesztendi elő. * Tiboth László, Ő Felsége súlyosan megbetegedett első cabineti titkárának állapotában jobbulás élt be, — értesül a „P. H.“ * Mélt. Roskoványi Ágoston, nyitrai püspök ur, e folyó hó 2-ról kelt föpásztori levele által egyházmegyéjében a jubilaeumi sz. búcsú idejét nagyböjt 4-ik vasárnapjától egész husvét utáni 1-se, vagyis fehérvasárnapig kitűzni méltóztatott. * Székes-Fehérvárról Írják nekünk: Székesfehérvári megyés püspök Farkas Imre ur ő nagyméltósága, kit a szószéken, az oltár előtt s az egyházi kormány élén nagyra becsülni s forrón szeretni tanultunk, k kt templomok épitése és isteni szolgálatra szentelt ékszerekkeli ellátása, iskolák és neveldék alapítása s felszerelése, a tudomány és művészet bőkezű pártfogolása, s mindennemű jóságos és irgalmas cselekedetek által híveinek anyagi és lelki jóllétén munkálkodni érdemteljes élete legszebb feladatának tekinti; a kereszténység isteni alapítója iránti szeretete és tisztelete utóbbi fényes jelét adta azáltal, hogy a Székes-Fehérváron felállítandó megyei kórház alapjához 1000 forinttal járulni, s e jótékony intézet létesítéséhez csatolt közhajtásnak mielőbbi sikerülését a leghálásb elismerést és köszönetét érdemlő e nagyszerű adományzása által hatályosan előmozdítani kegyeskedett. — A pesti jótékony nőegyesület kellemes kötelességének ismeri, Dietrichstein Franciska asszony, — Rebly Adolf, Kilián György, Lauffer testvérek, Lueff M., Mercse György, Nagel Otto, Osterdám Károly, Privorszky Ferencz, Schopf F., Stolp O. K.,Szemmek és Mayer, valamint Wankó Károly uraknak szíves köszönetét kifejezni azon buzgó és eredménydús támogatásért, melyet az egyesületnek f. hó 11-én tartott álarczos bálja alkalmával a jegyek eladása körül tanúsítottak ; ezen jóakaratú támogatás igen tetemes részben segíti elő az elért fényes sikert. * A b. e. Fáy András feletti emlékbeszédben érintve volt, hogy e nagyérdemű hazánkfiának Gusztáv fia kitűnő zenetehetség, ki már több évvel ezelőtt benyújta egy eredeti dalművét a nemz.színházhoz, melynek, ha jól emlékezünk, czíme„Fresko“ volt Akkori operai körülményeink azonban nem egészen valának kedvezők, hogy ezen új mű, melyről a bírálók jól nyilatkoztak, a műsorozatba kebeleztessék. Szerző tehát visszazárta azt íróasztala fiókjába, s a nyugvó felett azóta új életre kelt egy másik, melynek czime „Kamilla“. Ez új opera, melynek szövegét a zeneszerző rokona, Fáy Béla írta, szintén be van már nyújtva a nemz.színházhoz, s reméljük, hogy „Kamilla“ a karmesteri palczával a legjobb oldalról fog megismerkedni. * Kaptuk a Concordia pesti izr. jótékonyegyletnek 1864. jan. 1. —dec. 31-ig szóló évi kimutatását. (Az egylet helyisége fekete sas utcza 1. sz. a.). Az orvosi kezelést illetőleg az egyletből 1321 egyén ápoltatott: 251 férfi, 388 nőszemély, 682 gyermek , köztük 753 ágyban fekvő s 568 járható. Teljesen felgyógyult 1310. Az egyi. bizottmánya 114 esetben a megbetegedett egyleti tagok segélyezésére 389 fiőt fordított. Ezenkívül más segélyek is nyujtattak, fürdőbe utazó beteg egyleti tagoknak stb. — Az egyleti vagyon emelkedőben van. Baumgarten Cecilia assz. 200 uttal emlékezett meg az egyesületről. Gyarapodott az egylet 50 valóságos és 22 gyámolitó taggal, úgy hogy jelenleg az egyleti tagok száma 397 valóságos és 74 gyámolitó tag. Egyleti elnök Pozner Károly Lajos. Orvosok * Traub József és Heffer Vilmos; az orvosi tanácskozásokban készséggel résztvettek Hasenfeld,Bókai, Hirschner és Gross Fülöp orvos urak. Az egylet bevétele a mondott időre :10,620 ft 39 kr volt. Vagyoni állása 4717 ft 51 kr. Az egylet tiszteletbeli tagjai közé 1864-ben választottak a többi közt Kuranda Ignácz bécsi szerkesztő és báró Montefiore Mózes Londonban. * A lapok írják, hogy a debreczeni újszínház igazgatóságát két versenyző közt derék színészünk Szerdahelyi Kálmán kapta meg. Saját tudomásunk szerint Szerdahelyi tegnapelőtt írta alá a színházi bérszerződést a debreczeniekkel. Sajnáljuk, hogy a nemzeti színház elveszti ezen szép tehetséget, de az országos nemz. színház szempontjából a nemz. művészet kifolyó sugaraira a vidékre is tekintettel kell lennünk,s a debreczeni színház kétségkívül egy biztos fenntartó erőt nyer benne. Nekünk pedig, mint már más alkalommal, majd kárpótlást ad a talentumok soha ki nem fogyó termőfölde, a — véletlen, vagy mit mondunk, most már a — conservatorium. * A lapok hírei ellenében némi biztossággal állíthatjuk össze a nemzeti színháztól távozandó és az uj tagok névsorát. Az operától elmennek: Huber-Nagy assz. s Hofbauer Zsófia k. a., senki más. A drámától Kovács Gyula, s mint debreczeni színházigazgató Szerdahelyi Kálmán, a P r i e 11 e K. assz. elmenetele még nem bizonyos. Az operához újra szerződtetnek: a nagy jövőjü Kendelényi Fanni k. a. s Angyalfiui, — magyar születésű művészek, kik művészeti képzésükkel szülőföldjük iránti szeretetüket is beszítták. A drámához: Tímár, jó nevű vidéki színész és Hirtling Mari k. a., ki minap a kritika és közönség tetszése kíséretében játszott néhány próbaszerepet a nemzeti színpadon. * A budapesti hangászegyleti zenede iskolateremében f. hó 16-kán délelőtt díszes kis ünnepély tartatott. E napon volt t. i. negyedszázada , hogy a zenede érdemteljes igazgatója Mátray Gábor és tanára Engesser Mátyás az intézet előmozdításán és a növendékek képzésében buzgón fáradoznak. Működésük ezen negyedszázados évnapját tehát a választmányi tagok, a tanári testület és az összes növendékek szerencsekívánatokkal és üdvözlő szónoklatokkal ülték meg. Bírói bál nem lesz, hanem a pesti jótékony nőegylet, mely eleinte második bálját csak kisebb körre szorítva, a redout kis termében akarta adni, első álarezos tánczvigalmának szép eredménye által s a közkívánat következtében buzdittatva, f. hó 22-kén egy második nagy álarezos bált rendez a nagy és kis teremben. Belépti jegyek a tisztelt választm. nőknél kaphatók a bál estéjéig 1 ft 50 kr, a bál estéjén 2 ftjával. * A mi halad, el nem marad. Kulin Nagy Benő ur , ki maga is szép költői lelkülettel bir , már rég szándékba vette, hogy Debreczenben azon kis házat, a hol a jeles népköltő Csokonai Vitéz Mihály lakott és meghalt, emléktáblával diszesítendi fel; a régi jó szándék becses gyümölcsösé vált a tettben. Az említett házon most már — mint Debreczenből írják — csakugyan ott áll a márványtábla, az alkalomhoz illő felirattal. A „P. N.“ óhajtaná, ha kegyeletből ezen kis ház fentartása iránt a nemzet gondoskodnék. Hermannak, a híres oroszlánfékezőnek jutalomjátéka a Suhr-circusban tegnapelőtt tömve volt Suhr ez alkalommal legjobb művészeit állította ki a fövenyre, a többi közt Nagelt, akinek olympi játékai kis fiaival folyvást rendkívül tetszenek. Hermann egy indus alakjában lépett az oroszlánok ketreczébe, s mindenféle utón és módon ingerelte a fenevadakat: pisztolylövésekkel, görögtűzzel, melyet kezében tartva égetettél, s midőn már jól felfokozta dühüket, az egyiknek hátára feküdt, szunnyadni, és az oroszlánok egy sarokba kuczorodva talpaikkal integették neki a „Bona nottét“. Mily szép — mondá mellettünk egy lengyel, hogy ezen ember bátorsága öntudatában a múltkori véres sérelmet elfelejtette és megbocsátott oroszlánjainak, a kik — a mennyire veszélyeztetik életét, és azon mértékben tartják fenn is. *Blondin versenytársa, az olasz erőművész Crociani, Folignóból, mutatványait Livornóban azon megjegyzés kíséretében hirdeti, „hogy az olaszok egy nemzetnél sem állnak hátrább bátorság és vitézségben és Crociani mindig a valódi hazafi vitézség pajzsát viselendő“ A szédelgő magasságban működő hazafi még hozzáteszi , hogy mesterségeit egyensúly-rúd nélkül hajtja végre a kötélen, míg Blondine nélkül egy lépést se tesz. Kurucz gyerek ez a vitézség pajzsát viselő kötéljáró hazafi. Egyébiránt minap olvastuk, hogy vagyona bilance-ában Blondin mégis elvesztette a balance-ot. * Az „Allg.Ztg“, ellentmondó hírek daczára erősítheti, hogy Wagner Richard a bajor király ő felsége kegyét, melyben oly bőven volt szerencsés részesülni, tökéletesen eljátsza és Münchent elhagyta. Ennélfogva azon zenészetreli előadásokról, melyeket a királynál, ha az idő és körülmények engedik, tartandó volt, — többé alig lehet szó. * Ugyancsak az Augs. Aug.-ban Wagner Richard a róla terjesztett hireket alaptalanoknak nyilvánítja. — Figyelmeztetés az orsz. magyar gazdasági egyesület t. ez. tagjaihoz! Az orsz. magyar gazdasági egyesület igazgató választmánya rendes havi ülését f. hó 27-én délutáni 5 órakor fogja megtartani a „Köztelken“. — A közgazdasági szakosztály pedig f. hó 21 én délelőtti 10 órakor ülést fog tartani a „Köztelken.“ — Főtárgyak: az austriai vám-árszabályzat és a szabad kereskedés ügye. Pesten, 1865. febr. 17. — Elnöki megbízásból: Móricz István, egyesületi titoknok. * Gr. Zichy Jenő Vörösmarty szobrának Fernkora műhelyében kémül! mintáját — mint» *P. K.* NEMHIVATALOS RÉSZ. Szemle. Közlöttük tegnap a franczia trónbeszédet egész terjedelmében. Kétségtelenül nagy jelentőségű az most is, habár nem hozza is új kérdésekkel, új eszmékkel, új bony odaírnak jelzésével mozgásba a könnyen nyugtalanítható európai világot; jelentős az most főleg azért, mert eszméinek, törekvéseinek határozott megállapodását, bizonyos tekintetekben czélhoz jutását jelzi, melyeken túl nem vágyódik, vagy, mint átlátja, nem mehet, nem szabad mennie. Nem tagad ő meg ezúttal se semmi eszmét, mely ekkorig tetteinek rugója volt; de nem is indítványoz újat, melylyel uj mozgást akarna előidézni. A függő kérdéseket vagy épen nem érinti, vagy csak oly általánosságban,hogy abból semmi különleges célzat nem világlik ki. Amely kérdéseket pedig külön megérint, azokra nézve vagy minden oldalról jóakaratát, másként semlegességét nyilvánítja, vagy azoknak oly pontra fejlését jelzi, melyet befejezettségnek kíván tekintetni. Áll ez úgy a kül-, mint Francziaország belügyeire nézve ; s íme ez az, mit némelyek a tetterő elernyedésének, a nagyobbra törekvés hanyatlásának, az elöregedés jelének bélyegeznek. Mintha azon öntudat, hogy valaki törekvéseinek czélját érte, művét a lehetőség józan számításbavétele mellett befejezte, már lelki elzsibbadás volna; mintha annak felfogása s kimondása, hogy azon túlmenni nem czélszerű, nem tanácsos, mert az az eddigi egész művet is kockáztathatná : ez már az elkorhadás, elvénhedés csalhatlan jele volna, s egyéb semmi. Ezen the mű körül s általában a trónbeszéd minden részleteire nézve számos aphorismákat olvasunk; ezen szellem-forgácsok igen csinos arabeszkekül veszik ki magukat a császári mű körül; s annyi jelentőségük mindenesetre van, mint a keretnek egy kép körül : emelhetik vagy ronthatják kissé első hatását, a mintát. i. inkább vagy kevésbé találnak a képhez; de nem másíthatják meg ennek lényegét, valóját, s ez a mostani franczia trónbeszédben, — mire nézve a lapok majd mind egyeznek — az, hogy Francziaország békefeladatait kiválólag hangsúlyozza, hogy az valódi békemű. Ezen bevezetés után ismertetjük egyelőre egynéhány bécsi lapnak felfogását a trónbeszédről. A „Botschafter“ kiemeli, miszerint a trónbeszéd igen jelentős módon tárgyalja a pillanat minden kérdéseit, s oly átnézetét adja a franczia politikának, minél nyíltabbat s tartaléktalanabbat nem képzelhetni; s aztán így szól: „Az idei megnyitó beszédet arra használja a császár, hogy a congressus-eszmét, mely első szellőztetése óta bolygó-zsidó életet vitt, jámborul s békésen eltemesse. „Másként történt“, — ezen stoikus fordulattal igazítja el a császár azon félreismerhetlen tényt, hogy azon eszme nem valósítható. Sajnálkozása úgy hangzik, mint egy halotti beszéd, melyet egy kedvencz fölött tartunk , midőn a sírgödörbe sülyesztik. A császár különben vigasztalásául mondhatja, hogy a szavak, melyekkel a congressus-gondolatok elhárítását jelenti, legalább is épen oly nagy, talán nagyobb viszhangra találandnak, mint tizenöt hó előtt maga a congressus-terv. Akkor ezt még sok oldalról hadi esetlegnek magyarázók. Most ezen magyarázat határozottan eltűnt s csak meleg rokonszenvvel ismételhetni a csász. szavakat, hogy a tartós békének biztosítéka a népek valódi érdekeinek a fejedelmek egyetértése utjáni kielégítése. — A trónbeszédnek a német-dán ügyre vonatkozó helye nem lehet kielégítőbb. Szól a múlt semlegességéről, s hallgat az e kérdésbeni jövő magatartásról. — A császárnak a sept. egyezményt illetőleg mondott e szava: „Olaszország végleg megalakul,“ ünnepélyesen defavoyálja azon felfogást, mintha Florencz csak állomáshely volna Róma felé. A trónbeszéd ugyan jóakaratot fejez ki Olaszország iránt, „mely a helyi előítéleteken fölülemelkedik“, a miáltal az egység gondolata kétségtelenül újólag elfogadtatik s jóváhagyatik; de Olaszország azért is megdicsértetek, mert meggondolatlan ingerléseket megvet, mely fordulatot mindenesetre a Róma elleni támadási tervek elvetése gyanánt kell felfogni. A trónbeszéd általában a legnagyobb tisztelettel szól a szószékről s területi önállóságáról, s világosan kiemeli, miszerint Olaszország az egyezmény általa katholikus világgal kibékíttetik. Nem annyit tesz-e ez, mint: mondjatok le Rómáról ? Az egyezmény főszerzője azt teljesen megnyugtató, mert kiengesztelő s az olasz kérdést egyelőre befejező módon magyarázza. Ezen magyarázat öszhangzik a trónbeszéd egész szellemével, mely csak békét fejez ki. A külpolitikát illetőleg a trónbeszéd ezeket mondja : Az expeditiók mind befejezvék, a harcz temploma bezáratik. A harcz aerája tehát be van zárva s újból hangzik a bordeauxi mondat : A császárság a béke. Ily határozottan Napóleonnak még egy beszéde sem hódolt a békének. Ezen szó fog most egész Európában viszhangzani. A császár ugyan gyakran okozott meglepetést szavakkal, de soha semmit sem tett, amire a világot elő nem készítette. Ha a császár a maga népét felszólítja, hogy aggály nélkül adja át magát a béke műveinek, úgy ezen szavainak hitelt adhatni. A császár nem szólna oly határozottan, ha keblében a béke már meg nem született volna. A császár akarja a békét, saját népét nem fogja hamis, ártékony tevékenységre felszólítni, erről bizonyosak lehetünk.“ Ugyanily méltánylással szól ezen lap a trónbeszéd azon részéről is, mely a belügyekre vonatkozik. „A szabadsággal Francziaország nem lesz, úgymond, gazdagabb. Az épület betetőzésétől a császár most is oly távol áll, mint azelőtt. Reformokat akar, de nem az alkotmány reformját, sőt ennek alapjait szilárdul fen kívánja tartani. A parlamenti szabadság utópia s a jólétre nézve az, ami az illusio az igazságra nézve.“ Ezzel a szabadság felé haladásnak el van az útra vágva. De ha nincs is a trónbeszédben haladás, nem vehető abban észre a visszalépés egy lehellete sem. Ezen érdekes és jelentős okmány új bizonyság a bel- és külpolitika productivitása mellett, mely által a császár a földnek legnehezebben vezethető népét már három tizeden keresztül erős és szerencsés kézzel vezeti. Francziaország szegény szabadságban, gazdag lesz tekintély-, hatalom- és javakban Napóleon alatt; 7 milliárdnyi kiviteli kereskedés nem a legrosszabb bizonyítvány a második császárság mellett. Hiányzik abban a szabadság költészete, de e helyett bírja a jólét, gazdagság s józan gazdászati kifejlés valóságát. A „P r e s s e“ a trónbeszédnek ezen utóbbi részét más világításban mutatja fel. „Azon hideg ár, úgymond, melyet mindazokra kiönt, kik Francziaország számára kissé több szabadságot kivánnak, mint melyben ekkorig részeltetett, oly reménytelenségnek fog az ifjúság s a szabadelvű pártok közt utat nyitni, mely az imperialismusra nézve veszélyessé lehet. A császár nem kacérkodik többé, mint gyakran tévéj a