Sürgöny, 1865. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1865-04-08 / 81. szám
81. sz. Ötödik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések: egyházához petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő árak: Májusi Frankfurtban Mollen Ottó; Hamburg - A 116nában Maasenstein és Vogler; Hamburgban Törhelm Jakab; Lipcsében Engler tilgen és Vort araknál. Buda-Pest. Szombat, április 8. 1865. Előfizetési árak Naponta postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre ..... 20 frt. gész évre .... 18 frt. — kr. Félévre ...... 10 . Félévre...................9 . — , Negyedévre . . . . . 5 „ Negyedévre .... 4 M 50 „ Előfizetési felhívás „Sürgöny“ napilapra. A „Sürgöny* Budán, a magyar kir. egyetem nyomdájában, eddigialakja megtartásával jelenik meg. Előfizethetni a kiadó hivatalnál Budán, Pesten Győri Pál papirkereskedésében, barátok terén, a posta szomszédságában, hol magán- és hivatalos hirdetmények is felvétetnek; vidéken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelekben. A beküldött előfizetési pénzekről nyugtatványul és igazolásul a postatéritvény szolgál. Előfizetési árak : Vidékre naponkint küldve, évre . 15 ft. — Félévre . .........................................10 „Negyedévre ........ 5 „ — Egy hóra..............................................1 ft. 70 kr. Budapesten házhoz hordva öt évre..............................................13 ft. 50 kr. Félévre ........................................9 „ — „ Negyedévre .................................. 4 „ 50 „ Egy hóra ........ 1 „ 60 „ A „Sürgöny“ szerkesztősége és kiadó-hivatala. HIVATALOS RÉSZ. A csász. kir. Apostoli Felsége f. évi martius hó 15-én 3762. sz. a. kelt kir. udv. rendelet szerint. »Schmauszer Mátyás pesti zongoragyártó-segéd vezetéknevének „F udvári“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A magyar kir. helytartótanácstól 1865. évi február hó 6-án 6870. sz. a. kelt rendelet. Tekintettel azon körülményre, hogy az újabb időkben némely protestáns tanfolyamok, nevezetesen a debreczeni, pataki és kecskeméti jogi tanintézetek nyilvánossági joggal már felruháztattak : az 1850. és 1855. évi szabályrendeletek értelmében csak az álladalmi jogakadémiákat megillető azon kedvezmény, mely szerint ezen magy. kir. helytartótanácsnak előlegesen kikérendő engedelme mellett magántanulókat felvehetnek és érvényes vizsgálat alá bocsáthatnak, ezen most említett protestáns jogintézetekre is, azon nyilvános kikötés mellett azonban, hogy azok mindazon követelményeknek, melyek a fenálló szabályoknál fogva az álladalmi jogakadémiáktól megkívántatnak, tökéletesen megfeleljenek, múlt hó 12-ről 22153. sz. a. kelt kegy. udv. rendelettel kiterj esztendőnek találtatott. A fennálló szabályrendeletek, nevezetesen az 1850-ik évi October 4-én kelt oktatásügyi ministeri rendelet (M. O. kormány lap 387. sz.) e tekintetbeni határozványai közül (24, 25, 27, 31, 32, 34, 35. és 37. §§-ok) különösen kiemelendők, hogy: 1- er. A magántanulásra engedély csak ezen országos főkormányszéktől adathatik. 2- er.Az engedély csak kivételesen és oly tanulóknak adatik meg, kik a nyilvános feczkék hallgatásában különös viszonyok által akadályozvák. 3- er. Az ebbeli folyamodások az érettségi bizonyítványnyal, továbbá a rendes lakhely és az engedmény indokolására szolgáló kivételes körülmények kimutatásával felszerelendők, és a tanév kezdete előtt jókor benyújtandók. 4- er. A magántanulók a felvételi könyvbe beírandók és az évi iskolai tudósításokba külön rovat alatt, a kormányszéki engedély kelte és száma kitétele mellett foglalandók. 5- ör. A magántanulók ugyanazon módon és időszakokban tartoznak vizsgát tenni, mint a nyilvános tanulók.6- or. Vizsgálati díjak valamint a nyilvános, úgy a magántanulóktól sem járnak. 7- er. A tanulmányi idő összevonása és a vizsgáknak rövidebb idő alatti letétele a magántanulóknak semmi feltétel alatt meg nem engedhető. 8- or. Az iskolai bizonyítványban azon körülmény, hogy a magántanulásnál a rendszabályok megtartottak, kiemelendő s különösen a kormányszéki engedély kelte és száma kiteendő: 9- er. Az ezen feltételek szigorú megtartásának mellőzésével kiállított iskolai bizonyítványok államérvényesekül el nem ismertetnek. A magyar kir. helytartótanács 13,130. sz. a. közintézvénye valamennyi törvényhatósághoz. Folyó évi február hó 6-án 591. sz. a. kelt kegyelmes udvari rendelvénynél fogva azon mentességi czimek nyilvántartásának egyszerüsitése tekintetéből, melyekben a cs. kir. pénzügyőrségnél szolgáló hadkötelesek Ő császári s Apostoli kir. Felségének 1860-ik évi január hó 8-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján részesitvék, (hadkieg. törvény 18. és kiv. oktatás 21. 27. 41. 102. §§-ai) elrendeltetett. 1. Hogy ezen mentességi czimok jövőre nem minden hadkiegészités előtt évenként újból érvényesítendők, hanem minden, a cs. kir. pénzügyőrségbe bevett, hadköteles korban álló egyénnek ezen felvételéről ugyanannak honossági járáshatósága és községe az il lető felvételi bizottmány részéről értesítendő, hogy pedig az értesítés megtörtént, a felvett hadköteles egyénnek szolgálati könyvébe (Dienstbuch) felveendő részen. 2. A honossági járáshatóság és község még az esetben is, ha az illető pénzügyőrnek a szolgálatán alapuló időleges mentességi czime bármi oknál fogva megszűnnék, ez iránt azonnal tudósítandó, és a honossági járáshatóság és községnek ily módon lett tudósíttatása az illető pénzügyőri osztályvezető (Sectionsleiter), tekintőleg a pénzügyőri felügyelő (Finanz- Inspector) által minden, a cs.kir. pénzügyőrség kötelékéből kilépő egyénnel tartandó leszámolásnál határozottan följegyzendő lészen. 3. A jelenleg a második vagy magasabb hadköteles korban álló pénzügyőrök honossági hatóságaiknak, tekintettel a bekövetkező hadavatásra, azonnal névszerint bejelentendők. 4. A cs. kir. pénzügyi hatóságok és közegek ezen rendeleteknek szoros megtartásáért felelősekké tétettek. Miről a közönség tudomás és alkalmazkodás végett ezennel értesittetik. Kelt Budán, febr. 18. 1865. A magy. kir. helytartótanácstól. «HIVATALOS RÉSZ. Birodalmi tanács. A követek házának ülése apr. 6. Az elnökséget Hopfen alelnök viszi. A jegyzőkönyv felolvasása, s a beérkezett iratok közlése után egy, Mendes társai által a kereskedelmi ministérium vezetőjéhez intézett interpelláló olvastatik fel, melyben az interpellálók azt kérdik, hogy mikor szándékozik ő exéra válaszolni, a bécs-budweissi vasút tárgyában a 29-ik ülésben hozzá intézett interpellatióra. Erre folytattatik a részletes vita a pénzügy-igazgatóság budgete fölött. 8. Cz. A földadó-ideigleneg mint ordinariura 237,000 fttal ajánltatik meg. 9. Czim. Bányászati é s erdészeti tanintézetek : a) a marlabrunni erdészeti tanintézet 38,600 forinttal; b) a leobeni bányásZ-akadémia 19,433 fttal; c) a pribrami bányászati tanintézet 14,112 ftal; d) a selmeczi bányászati s erdészeti akadémia 29,853 fttal mint ordinarium, s 1500 fttal mint extraordinarium; e szerint a 9. czim egészben 101,998 fttal, s 1500 fttal mint extraordinarium, vita nélkül elfogadtatik. 10. Czim. Államadóssági igazgatóság. Ordinarium 17,575 ft, extraordinarium 450 fit. H. Czim. A lombard-velenczei törlesztési pénzalap kezelési költségei 18,562 ft. A fedezet czimei: 1. Czim. Vezető pénzügyi hatóságok : 4648 ft. 2. Czim. Pénzügyőrség : 91,272 ft. 3. Czim. Pénzügyi ügyészségek : 18,619 ft. 4. Czim. Cataster : 15,658 ft. 5. Czim. Bányászati és erdészeti tanintézetek : 27,751 ft, vita nélkül beiktattatnak. Pratobevera jelentést tesz a 14. fejezet : „az országos pénzalapok részére! segélyzések s dotatiók“ fölött. A bizottmány azt indítványozza, miszerint a magas ház határozza el : I. A 14. fejezet A. alatt : „Egyes országos pénzalapok részérei segélyzések“ az állam-költségvetésbe fölvett rendes kiadások . Tirolt illetőleg .... 70,000 írttal, Kraint „ .... 8,300 „ Sziléziát „ .... 1,995 „ továbbá határozott beleegyezés mellett az államigazgatóság s a karinthiai ország-képviselet közt kötött egyezménybe, Karinthiát illetőleg 60,000 fttal ajánltatnak meg az 1865. évre. 11. A kormány arra szólittatik föl, hogy egy törvényjavaslat által egy, az 1861. febr. 26-ki államtanácsi statútum 5. §-ában kilátásba helyzett független állami törvényszéket, mint államjogi intézményt léptessen életbe, mely előtt az egyes ország-képviseletek az országos pénzalapoktól megtagadott segélyzéseket a birodalmi pénzügy ellenében igénybe vehessék, s mely előtt általában az ilynemű viszályok elintéztethessenek. III. Ezen törvényszék törvényes megalakításáig az eddig Csehország, Szíria, Felső-Austria s Szilézia részére kiszolgáltatott segélyzések, azonban csupán azon esetre, ha ama törvényszék a további segélyhozási jogot megtagadná, visszafizetendő előlegek, az ország-képviseletek részére átszolgáltatandók, az államköltségvetésekbe fölveendők, s ezért 1865-re a 14 fejezet A. alatt, rendkívüli szükségletül Csehországot illetőleg . . 73,712 ft. Sziriát „ . . 142,390 „ Sziléziát „ . . 8,085 „ Felső-Austriát „ . . 123,829 " (azaz: az 1864 14 hónapra s 1865-re eső hányalék) előlegül megajánlandó s beiktatandó. Ezen indítvány által egyszersmind több országos bizottmány kérvényei is elintézésre találnak. Piener pénzügyminiszer kijelenti, hogy a kormány semmi ellenvetést sem tesz az országos pénzalapok részéről segélyzések megszüntetése ellen, azonban azt, hogy váljon a segélyzések, s az ezen tárgyban az országos pénzalap s a birodalmi képviselet közt keletkező viszályok iránti kérdés olyan-e, melyre nézve a jelenleg fönnálló törvényszéki állás nem kielégítő, most még egyáltalában nem lehet praejudicálva elhatározni. Ő czélszerűnek tartaná, az állami törvényszék kérdésével mint nyílt kérdéssel bánni. A bizottmányi indítványok további vita nélkül elfogadtatnak. Az elnök utólagosan azon kérdést teszi, ha váljon az I. czikkben Karinthiánál elhatározott záradék, az egyezménybei beleegyezést illetőleg, az állam költségvetésbe fölveendő-e. Piener pénzügyminister ennek ellene nyilatkozik, mivel a költségvetés, mely csupán a számtételeket foglalja magában, nem olynemű, hova ily határozatokat föl lehetne venni. Taschek ebbe beleegyezését nyilvánítja , mire a záradék elfogadtatik, de egyszersmind elhatároztalak, hogy ez nem fog a pénzügyi törvénybe fölvétetni, hanem külön fog az urak házával közöltetni. S ke n e jelentést tesz a 15. fejezet, „az iparvállalatok részéről segélyzések“ iránt. 1. Czim. Az austriai Lloyd részére 2,000,000 fttal. 2. Czim. A dunagőzhajózás részére 560,000 fttal. 3. Czim. A dél-éjszaknémet összekötő vasút részére 680,000 fttal. 4. Czim. Tiszai vasúttársaságnak 970,000 fttal. 5. Czim. Erzsébet császárné-vaspálya 1,400,000 ft. 6. Czim. Cseh-nyugati vaspálya 315,000 fttal. 7. Czim. Zittau - reichenbergi vaspálya 100,000 frttal. 8. Czim. A déli államvaspálya 8218 fttal — vita nélkül elfogadtatnak. Továbbá a bizottmány következő határozatot indítványoz : „A kormány, vonatkozással a ház ismételt határozataira, felhivatik az 1861. dec. 3-ai összeadási egyezményt, mely a dunagőzhajózási társulattal köttetett, még ezen ülés alatt előterjeszteni.“ (Vita nélkül elfogadtatik). Kaiserfeld a 16-ik fejezetről tesz jelentést, a subventiók és dotatiókról az egyes földtehermentesítési alapokat illetőleg. A bizottmány ordináriumul indítványozza: 1. Czim. Nem-kamatozó előleg Keleti-Halics számára 1,582,393 ft. 2. Czim. Nem-kamatozó előleg Nyugati-Halics számára 1,042,605 ft. 3. Czim. Nem-kamatozó előleg Bukovina számára 423,588 fttal jóváhagyni. (Elfogadtatik.) Továbbá határoztatik, hogy hivassák fel a kormány,hogy a legközelebbi ülésszakban a háznak a bukovinai herczegség földtehermentesítési alapjának viszonyait s költségvetésének pontos kimutatását előterjeszsze. Továbbá, a kormány egyezkedjék a halicsi országgyűléssel a halicsi földtehermentesítési alapoknak mindeddig az államvagyonból szolgáltatott előlegek felszámítása, elismerése és visszatérítése végett s abirodalmi tanács legközelebbi ülésszakában az alkalmas javaslatokat elfogadás végett terjessze elő. Breszl a 17. fejezetről — átalános pénztár-igazgatás — tesz jelentést. 1. Czim: Hitel és pénzkezelési kiadások, ordinarium 200,000 ft. 2. Czim. Erez- és váltó-veszteség, extraordinarium 3,750,000 ft. 3. Czim. Könyvkamatok külföldi váltóházak részére: ordinarium 400,000 ft. 4. Czim. Escompte a lejárati határidő előtt beváltott váltókra: ordinarium 120,000 ft. 5. Czim. Különféle kiadások: ordinarium 55,054 ft. 6. Czim. A Schelde-vám megváltása: extraordinarium 109,872 ft — vita nélkül elfogadtatnak. (Ezen fejezetben a bizottmány ezen czimet „Fizetések a krakói önkéntes alap részére“ egészen kitörülte, mivel, mint a jelentésben mondatik, a kormány semmi határozott nyilatkozatot nem adott arra nézve, mire fordíttatik ezen alap; ennek azonban újra hatályba léptetése csak akkor lenne igazolva , ha a kormány késznek nyilatkoznék, azt országos czélokra visszatéríteni. Az átalános pénztárigazgatási fedezések czímei vita nélkül beiktattatnak. A bevételek ordináriuma 950,253 ftra, extraordinariuma 13,982,750 ft, öszszesen 14,933,003 ftra rúg. Wohlwend a 18. fejezetről tesz jelentést: Átalános nyugdíjköltségvetés. A kormány 11,573,400 ftot számított elő. A bizottmány indítványozza, hogy csak 11,560,950 ft javaltassék, minthogy ez a Bud-Schauenstein, Wickenburg, Forgách és Kechberg grófoknak jóváhagyott kegypótlék letörlését indítványozza, mely összesen 12,450 ftra megy. Piener pénzügyminister a bizottmány által letörlött járadékokat igazolja s kijelenti, hogy a kormánynak ragaszkodnia kell ezek beiktatásához. A bizottmányi indítványok elfogadtatnak. Továbbá határoztatik : hivassék fel a kormány, hogy még ezen, vagy a legközelebbi ülésszakban, a nyugdíjakra nézve egy törvényjavaslatot alkotmányszerű tárgyalás alá adjon. Ezután az államadósság kamatai vétetnek tárgyalás alá. Winterstein a 19. fejezetről : átalános államadósság — tesz jelentést. 1. Czim. A régibb államadósság kamatai ..................................... 712,600 ft 2. Czim. Az újabb államadósság kamatai .......... 106,890,750 „ 3. Czim. A függő adósság kamatai ........... 5,406,800 ft 4. Czim. Kártérítési renték a megszüntetett fogyasztási esetekben 618,100 „ 5. Czim. Különféle kártérítési renték.............................. 35,010 „ 6. Czim. Idegen kormányok részére .................................................. 87,500 „ Összesen . 113,750,760 ft vita nélkül jóváhagyatnak. 20. Fejezet : a lombard-velenczei királyság adóssága 3,330,400 ft. (Elfogadtatik). 21. Fejezet: adósságtörlesztés, extraordinarium tiz czimben 59,819,764 ft. (Elfogadtatik.) Kalchberg,a kereskedelmi ministerium vezetője indítványozza, hogy a pénzügyigazgatósági vita hagyassák abban, s vétessék elő a vámtarifa első olvasása. (Elfogadtatik.) Skene indítványozza, hogy a házból választandó egy 15 tagú bizottmány előleges tanácskozásra. (Elfogadtatik.) A szavazati jegyek beadatnak, a választás megkezdetik. A választás eredménye következő : Beadatott 158 szavazatjegy : megválasztottak: Schlegel (151), Skene (151), Winterstein (147), Doblhoff (144), Bochenski (144), Szábel (136), Hagenauer (135),Summer (129),Proskowetz (96), Herbst (92), Oberleithner (91), Brestl (89), Kinszky Jenő (81), Wrbna (80), s utólagosan Binder (91) szavazattal. Erre az ülés bezáratik ; a legközelebbi ülés, — Skene indítványa folytán, — f. hó 24-re határoztatik. A birodalmi tanács bizottmányának jelentése a dr. Berger által az 1861. febr. 26-ki birodalmi képviseletről szóló alaptörvény 13-ik §-át illetőleg, az abban foglalt alkotmányi határozmány hiteles magyarázata iránt tett indítványról most jelent meg. Ezen jelentés két indítványt: a többség és a kisebbség indítványát foglalja magában. A többség jelentése (dr. Berger jelentéstevő) így szól : „A bizottmány többsége azon nézetben egyezett meg, miszerint a febr. alkotmány 13-ik §-ának nem adathatik oly magyarázat, melynek folytán gondolható volna, hogy a kormány által oly időben, midőn a bírodó tanács nem ül együtt, kibocsátott rendeletek a birodalmi képviselet alkotmányilag szükséges beleegyezése nélkül állandó törvények jellemét nyernék meg. •Ezen nézethez a bizottmány mindazon tagjainak kell csatlakozniok, kik azon véleményben vannak, hogy a febr. alkotmány 13-ik §-a szoros értelemben vett törvényekre nem vonatkozik, mind azoknak, kik a 13-ik §-osnak alkalmazhatóságát sürgető esetekre s mólékony viszonyokra korlátozzák. A bizottmány ezen felfogásával immár azon magyarázat 8 alkalmazás, melyet a febr. alkotmány 13 ik §-a ekkorig a kormány részéről tapasztalt, nem áll öszhangban. Daczára annak, hogy az 1860. oct. 20 ki cs. diploma I. czikke, s az 1861-dik február 26-diki cs. patens bevezetése világosan kijelentik: „miszerint ama jog, törvényeket adni, változtatni s megszüntetni, csak az országgyűlések s illetőleg a birod. tanács közreműködése mellett gyakoroltathat“, s daczára annak, miszerint ezen, minden törvényhozási tényhez megkivántató alkotmányos közreműködés a febr. alkotmány 13-ik §-ában akként van körülírva, hogy minden törvényhez a birod. tanács mindkét házának beleegyezése s a Császár szentesítése kívántatik meg, a magas kormány mégis a febr. alkotmány 13-ik §-a szerint oly rendeleteket bocsátott ki, melyeknek az a bir. tanácsnak utólagos, általa alkotmányilag nem szükségesnek talált beleegyezése nélkül állandó törvény jellemét tulajdonítja s miknél semmi esetre sem forognak fön mindazon esetekben, melyekben a 13-ik §-os már alkalmaztatást nyert, sürgető vagy csak múlékony természetű viszonyok. Semmi kétséget sem szenved, miszerint a kormány az alkotmány 13-ik §-a ezen magyarázatának továbbfejtése mellett azon helyzetbe jönne, hogy a törvényhozás minden terét alávethetné a 13-ik §-usnak, de sőt magát az alkotmányt is egyes határozmányaiban, vagy egészben a 13-ik §-us szerint megváltoztathatná. Hogy az 1861. febr. 26-ki birodalmi képviseletről szóló alaptörvény 13-ik §-ának ily magyarázata , alkalmazása mind az austriai alkotmánytörvények világos betűivel ellenkezik, mind az alkotmányos államjog alapelveivel ellenmondásban áll, ezt nem szükség szódúsan fejtegetni. A bizottmány többsége ennélfogva azon véleményben volt, miszerint a m. házat illeti s ahhoz tartozik, a kir. képviselet alkotmányos jogainak minden csorbítása ellen határozott tiltakozást emelni. A bizottmány ennélfogva mindenekelőtt a következő két végzést ajánlja elfogadásra: Határozza el a magas ház: „A követek háza azon meggyőződést fejezi ki: 1. hogy annak alkotmányos joga, a törvényhozás minden nemes tényénél beleegyezés által közreműködni, az 1861. febr. 26 ki kir. képviseletet illető államalaptörvény 13-ik §-a által nem szüntetik meg, ennélfogva a követek háza az idézett alkotmányi határozmánynak minden, ezen joggal ellenkező magyarázata vagy alkalmazása ellen tiltakozik; 2. hogy az alaptörvény 13. §-a az 1861. február 26-ki birodalmi képviseletről, jelen szerkezete szerint csak sürgetős esetekben s átmeneti viszonyokra alkalmazható s hogy minden, az alkotmány-határozmány alapján eszközölt rendelkezés a különös eset megszűntével, melyre kibocsáttatott, hatályon kívülivé teendő.* Mindazáltal, hogy az ellentétes felfogás hatályosan elleneztessék s meggátoltathassák, hogy a febr. alkotmány 13. §-nak alkalmazása által tartós erejű törvények hozassanak. Ahogy a 13. §-nak egy az alkotmányos jog lényegét megszüntető értelmezés adassék s biztosittassék, azt hiszi a bizottmány, hogy szükséges egy oly törvény kibocsátását is indítványoznia, mely által jövőben a magyarázat minden kételyei mellőztethessenek s az alkalmazás minden aggodalmai megszüntethessenek. Mindazáltal meggyőződése a bizottmánynak, hogy oly törvény, mely ezen ezért elérje, az indítványozó által czélzott magyarázaton, mely alkotmányellenes octvogknak kellőleg erős gátat nem képes ellenébe állítani, túlmenne, s a kormány szükség esetébeni elutasíthatlan rendelkezési jogának azon garantiát meg kellene szereznie, melylyel az a legtöbb alkotmányos államok alkotmányaiban körül van véve. Ezért a bizottmány indítványozza . A magas ház a következő törvényjavaslathoz alkotrányszerű beleegyezését adja.