Sürgöny, 1865. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1865-04-08 / 81. szám

81. sz. Ötödik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­­zőinktől fogadtatnak el. Magán­hirdetések: egyházához petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hir­detéseket átvesznek a következő árak: Májusi Frankfurt­ban Mollen Ottó; H­am­bu­r­g - A 11­6­n­á­b­a­n Maasenstein és Vogler; Hamburg­­ban Tör­helm Jakab; Lipcsében Engler tilgen és Vort araknál. Buda-Pest. Szombat, április 8. 1865. Előfizetési árak­­ Naponta­ postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre ..... 20 frt. gész évre .... 18 frt. — kr. Félévre ...... 10 . Félévre...................9 . — , Negyedévre . . . . . 5 „ Negyedévre .... 4 M 50 „ Előfizetési felhívás „Sürgöny“ napi­lapra. A „Sürgöny* Budán, a magyar kir. egye­tem nyomdájában, eddigi­­alakja megtartásával jelenik meg. Előfizethetni a kiadó­ hivatalnál Budán, Pesten Győri Pál papirkereskedésében, ba­­rátok terén, a posta szomszédságában, hol magán- és hivatalos hirdetmények is felvétetnek; vidéken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelek­ben. A beküldött előfizetési pénzekről nyugtat­­ványul és igazolásul a posta­téritvény szolgál. Előfizetési árak : Vidékre naponkint küldve­­, évre . 15 ft. — Félévre . .........................................10 „­­Negyedévre ........ 5 „ — Egy hóra..............................................1 ft. 70 kr. Budapesten házhoz hordva öt évre..............................................13 ft. 50 kr. Félévre ........................................9 „ — „ Negyedévre .................................. 4 „ 50 „ Egy hóra ........ 1 „ 60 „ A „Sürgöny“ szerkesztősége és kiadó-hivatala. HIVATALOS RÉSZ. A csász. kir. Apostoli Felsége f. évi martius hó 15-én 3762. sz. a. kelt kir. udv. rendelet szerint. »Schmauszer Mátyás pesti zongoragyártó-segéd ve­zetéknevének „F u­­­dvár­i“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A magyar kir. helytartótanácstól 1865. évi február hó 6-án 6870. sz. a. kelt rendelet. Tekintettel azon körülményre, hogy az újabb időkben némely protestáns tanfolyamok, nevezetesen a debreczeni, pataki és kecskeméti jogi tanintézetek nyilvánossági joggal már felruháztattak : az 1850. és 1855. évi szabályrendeletek értelmében csak az álla­­dalmi jogakadémiákat megillető azon kedvezmény, mely szerint ezen magy. kir. helytartótanácsnak előle­­gesen kikérendő engedelme mellett magán­tanulókat felvehetnek és érvényes vizsgálat alá bocsáthatnak, ezen most említett protestáns jogintézetekre is, azon nyil­vános kikötés mellett azonban, hogy azok mindazon követelményeknek, melyek a fenálló szabályoknál fogva az álladalmi jogakadémiáktól megkívántatnak, tökéletesen megfeleljenek, múlt hó 12-ről 22153. sz. a. kelt kegy. udv. rendelettel kiterj esztendőnek találtatott. A fennálló szabályrendeletek, nevezetesen az 1850-ik évi October 4-én kelt oktatásügyi ministeri rendelet (M. O. kormány lap 387. sz.) e tekintetbeni határozványai közül (24, 25, 27, 31, 32, 34, 35. és 37. §§-ok) különösen kiemelendők, hogy: 1- er. A magán­tanulásra engedély csak ezen or­szágos főkormány­széktől adathatik. 2- er.­­Az engedély csak kivételesen és oly tanu­lóknak adatik meg, kik a nyilvános feczkék hallgatásá­ban különös viszonyok által akadályozvák. 3- er. Az ebbeli folyamodások az érettségi bizo­­nyítványnyal, továbbá a rendes lakhely és az enged­mény indokolására szolgáló kivételes körülmények ki­mutatásával felszerelendők, és a tanév kezdete előtt jókor benyújtandók. 4- er. A magántanulók a felvételi könyvbe beíran­­dók és az évi iskolai tudósításokba külön rovat alatt, a kormányszéki engedély kelte és száma kitétele mellett foglalandók. 5- ör. A magántanulók ugyanazon módon és idő­szakokban tartoznak vizsgát tenni, mint a nyilvános tanulók.­­6- or­. Vizsgálati díjak valamint a nyilvános, úgy a magántanulóktól sem járnak. 7- er. A tanulmányi idő összevonása és a vizsgák­nak rövidebb idő alatti letétele a magántanulóknak semmi feltétel alatt meg nem engedhető. 8- or. Az iskolai bizonyítványban azon körülmény, hogy a magántanulásnál a rendszabályok megtartottak, kiemelendő s különösen a kormányszéki engedély kelte és száma kiteendő: 9- er. Az ezen feltételek szigorú megtartásának mellőzésével kiállított iskolai bizonyítványok államér­vényesekül el nem ismertetnek. A magyar kir. helytartótanács 13,130. sz. a. közintézvénye valamennyi törvényhatósághoz. Folyó évi február hó 6-án 591. sz. a. kelt kegyel­mes udvari rendelvénynél fogva azon mentességi czi­­mek nyilvántartásának egyszerüsitése tekintetéből, me­lyekben a cs. kir. pénzügyőrségnél szolgáló hadkötele­sek Ő császári s Apostoli kir. Felségének 1860-ik évi január hó 8-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján ré­­szesitvék, (hadkieg. törvény 18. és kiv. oktatás 21. 27. 41. 102. §§-ai) elrendeltetett. 1. Hogy ezen mentességi czimok jövőre nem min­den hadkiegészités előtt évenként újból érvényesíten­­dők, hanem minden, a cs. kir. pénzügyőrségbe bevett, hadköteles korban álló egyénnek ezen felvételéről ugyanannak honossági járáshat­ósága és községe az il­­ lető felvételi bizottmány részéről értesítendő, hogy pe­dig az értesítés megtörtént, a felvett hadköteles egyén­nek szolgálati könyvébe (Dienstbuch) felveendő részen. 2. A honossági járáshatóság és község még az esetben is, ha az illető pénzügyőrnek a szolgálatán alapuló időleges mentességi czime bármi oknál fogva megszűnnék, ez iránt azonnal tudósítandó, és a honossági járáshatóság és községnek ily módon lett tudósíttatása az illető pénzügyőri osztályvezető (Secti­­onsleiter), tekintőleg a pénzügyőri felügyelő (Finanz- Inspector) által minden, a cs.kir. pénzügyőrség kötelé­kéből kilépő egyénnel tartandó leszámolásnál határo­zottan följegyzendő lészen. 3. A jelenleg a második vagy magasabb hadköte­les korban álló pénzügyőrök honossági hatóságaiknak, tekintettel a bekövetkező hadavatásra, azonnal n­év­sz­e­r­i­n­t bejelentendők. 4. A cs. kir. pénzügyi hatóságok és közegek ezen rendeleteknek szoros megtartásáért felelősekké té­tettek. Miről a közönség tudomás és alkalmazkodás vé­gett ezennel értesittetik. Kelt Budán, febr. 18. 1865. A magy. kir. helytartótanácstól. «HIVATALOS RÉSZ. Birodalmi tanács. A követek házának ülése apr. 6. Az elnökséget Hopfen alelnök viszi. A jegyzőkönyv felolvasása, s a beérkezett iratok közlése után egy, Mende­s társai által a kereskedelmi ministérium vezetőjéhez intézett interpelláló olvasta­­tik fel, melyben az interpellálók azt kérdik, hogy mi­kor szándékozik ő exéra válaszolni, a bécs-budweissi vasút tárgyában a 29-ik ülésben hozzá intézett interpel­­latióra. Erre folytattatik a részletes vita a pénzügy-igaz­gatóság budgete fölött. 8. Cz. A földadó-ideigleneg mint ordinariura 237,000 fttal ajánltatik meg. 9. Czim. Bányászati é s erdészeti tanintézetek : a) a marlabrunni erdészeti tanintézet 38,600 forinttal; b) a leobeni bányásZ-akadémia 19,433 fttal; c) a pribrami bányászati tanintézet 14,112 ftal; d) a selmeczi bányászati s erdészeti akadémia 29,853 fttal mint ordinarium, s 1500 fttal mint extra­ordinarium; e szerint a 9. czim egészben 101,998 fttal, s 1500 fttal mint extraordinarium, vita nélkül elfogadtatik. 10. Czim. Állam­adóssági igazgatóság. Ordina­rium 17,575 ft, extraordinarium 450 fit. H. Czim. A lombard-velenczei törlesztési pénz­alap kezelési költségei 18,562 ft. A fedezet czimei: 1. Czim. Vezető pénzügyi hatóságok : 4648 ft. 2. Czim. Pénzügyőrség : 91,272 ft. 3. Czim. Pénzügyi ügyészségek : 18,619 ft. 4. Czim. Cataster : 1­5,658 ft. 5. Czim. Bányászati é­s erdészeti tanintézetek : 27,751 ft, vita nélkül beiktattatnak. Pratobevera jelentést tesz a 14. fejezet : „az országos pénzalapok részére! segélyzések s dotatiók“ fölött. A bizottmány azt indítványozza, miszerint a ma­gas ház határozza el : I. A 14. fejezet A. alatt : „Egyes országos pénz­alapok részérei segélyzések“ az állam-költségvetésbe fölvett rendes kiadások . Tirolt illetőleg .... 70,000 írttal, Kraint „ .... 8,300 „ Sziléziát „ .... 1,995 „ továbbá határozott beleegyezés mellett az állam­igazgatóság s a karinthiai ország-képviselet közt kötött egyezménybe, Karinthiát illetőleg 60,000 fttal ajánl­­tatnak meg az 1865. évre. 11. A kormány arra szólittatik föl, hogy egy tör­vényjavaslat által egy, az 1861. febr. 26-ki állam­ta­nácsi statútum 5. §-ában kilátásba helyzett független állami törvényszéket, mint államjogi intézményt lép­tessen életbe, mely előtt az egyes ország-képviseletek az országos­ pénzalapoktól megtagadott segélyzéseket a birodalmi pénzügy ellenében igénybe vehessék, s mely előtt általában az ilynemű viszályok elintéztethes­­senek. III. Ezen törvényszék törvényes megalakításáig az eddig Csehország, Szíria, Felső-Austria s Szilézia részére kiszolgáltatott segélyzések, azonban csupán azon esetre, ha ama törvényszék a további segély­ho­­zási jogot megtagadná, visszafizetendő előlegek, az or­szág-képviseletek részére átszolgáltatandók, az állam­költségvetésekbe fölveendők, s ezért 1865-re a 14 feje­zet A. alatt, rendkívüli szükségletül Csehországot illetőleg . . 73,712 ft. Sziriát „ . . 142,390 „ Sziléziát „ . . 8,085 „ Felső-Austriát „ . . 123,829 " (azaz: az 1864 14 hónapra s 1865-re eső hányalék) elő­­legül megajánlandó s beiktatandó. Ezen indítvány által egyszersmind több országos bizottmány kérvényei is elintézésre találnak. Pi­e­n­e­r pénzügy­miniszer kijelenti,­ hogy a kor­mány semmi ellenvetést sem tesz az országos­ pénzala­pok részéről segélyzések megszüntetése ellen, azonban azt, hogy váljon a segélyzések, s az ezen tárgyban az országos­ pénzalap s a birodalmi képviselet közt kelet­kező viszályok iránti kérdés olyan-e, melyre nézve a jelenleg fönnálló törvényszéki állás nem kielégítő, most még egyáltalában nem lehet praejudicálva elhatározni. Ő czélszerűnek tartaná, az állami törvényszék kérdésé­vel mint nyílt kérdéssel bánni. A bizottmányi indítványok további vita nélkül elfogadtatnak. Az e­l­n­ö­k utólagosan azon kérdést teszi, ha vál­jon az I. czikkben Karinth­iánál elhatározott záradék, az egyezménybei beleegyezést illetőleg, az állam­ költ­ségvetésbe fölveendő-e. Pi­e­n­e­r pénzügyminister ennek ellene nyilatko­zik, mivel a költségvetés, mely csupán a számtételeket foglalja magában, nem olynemű, hova ily határozatokat föl lehetne venni. T­a­s­c­h­e­k ebbe beleegyezését nyilvánítja , mire a záradék elfogadtatik, de egyszersmind elhatároztalak, hogy ez nem fog a pénzügyi törvénybe fölvétetni, ha­nem külön fog az urak házával közöltetni. S k­e n e jelentést tesz a 15. fejezet, „az ipar­­vállalatok részéről segélyzések“ iránt. 1. Czim. Az austriai Lloyd részére 2,000,000 fttal. 2. Czim. A dunagőzhajózás részére 560,000 fttal. 3. Czim. A dél-éjszaknémet összekötő­ vasút ré­szére 680,000 fttal. 4. Czim. Tiszai vasúttársaságnak 970,000 fttal. 5. Czim. Erzsébet császárné-vaspálya 1,400,000 ft. 6. Czim. Cseh-nyugati vaspálya 315,000 fttal. 7. Czim. Zittau - reichenbergi vaspálya 100,000 frttal. 8. Czim. A déli államvaspálya 8218 fttal — vita nélkül elfogadtatnak. Továbbá a bizottmány következő határozatot in­dítványoz : „A kormány, vonatkozással a ház ismételt határozataira, felhivatik­ az 1861. dec. 3-ai összeadási egyezményt, mely a dunagőzhajózási társulattal kötte­tett, még ezen ülés alatt előterjeszteni.“ (Vita nélkül el­fogadtatik). Kaiserfeld a 16-ik fejezetről tesz jelentést, a subventiók és dotatiókról az egyes földtehermentesítési alapokat illetőleg. A bizottmány ordináriumul indítványozza: 1. Czim. Nem-kamatozó előleg Keleti-Halics szá­mára 1,582,393 ft. 2. Czim. Nem-kamatozó előleg Nyugati-Halics számára 1,042,605 ft. 3. Czim. Nem-kamatozó előleg Bukovina szá­mára 423,588 fttal jóváhagyni. (Elfogadtatik.) Továbbá határoztatik, hogy hivassák fel a kor­mány,hogy a legközelebbi ülésszakban a háznak a buko­vinai herczegség földtehermentesítési alapjának viszo­nyait s költségvetésének pontos kimutatását előter­­jeszsze. Továbbá, a kormány egyezkedjék a halicsi or­­szággyűléssel a halicsi földtehermentesítési alapoknak mindeddig az államvagyonból szolgáltatott előlegek felszámítása, elismerése és visszatérítése végett s a­­bi­rodalmi tanács legközelebbi ülésszakában az alkalmas javaslatokat elfogadás végett terjessze elő. Breszl a 17. fejezetről — átalános pénztár-igaz­gatás — tesz jelentést. 1. Czim: Hitel és pénzkezelési kiadások, ordina­rium 200,000 ft. 2. Czim. Erez- és váltó-veszteség, extraordina­rium 3,750,000 ft. 3. Czim. Könyvkamatok külföldi váltóházak ré­szére: ordinarium 400,000 ft. 4. Czim. Escompte a lejárati határidő előtt bevál­tott váltókra: ordinarium 120,000 ft. 5. Czim. Különféle kiadások: ordinarium 55,054 ft. 6. Czim. A Schelde-vám megváltása: extraordi­narium 109,872 ft — vita nélkül elfogadtatnak. (Ezen fejezetben a bizottmány ezen czimet „Fize­tések a krakói önkéntes alap részére“ egészen kitö­­rülte, mivel, mint a jelentésben mondatik, a kormány semmi határozott nyilatkozatot nem adott arra nézve, mire fordíttatik ezen alap; ennek azonban újra hatály­ba léptetése csak akkor lenne igazolva , ha a kor­mány késznek nyilatkoznék, azt országos czélokra visszatéríteni­. Az átalános pénztárigazgatási fedezések czímei vita nélkül beiktattatnak. A bevételek ordináriu­­ma 950,253 ftra, extraordinariuma 13,982,750 ft, ösz­­szesen 14,933,003 ftra rúg. Wohlwend a 18. fejezetről tesz jelentést: Áta­­lános nyugdíjköltségvetés. A kormány 11,573,400 ftot számított elő. A bizottmány indítványozza, hogy csak 11,560,950 ft javaltassék, minthogy ez a Bud­-Schauen­­stein, Wickenburg, Forgách és Kechberg grófoknak jóváhagyott kegypótlék letörlését indítványozza, mely összesen 12,450 ftra megy. Pi­e­n­e­r pénzügyminister a bizottmány által le­­törlött járadékokat igazolja s kijelenti, hogy a kor­mánynak ragaszkodnia kell ezek beiktatásához. A bizottmányi indítványok elfogadtatnak.­­ Továbbá határoztatik : hivassék fel a kormány, hogy még ezen, vagy a legközelebbi ülésszakban, a nyugdíjakra nézve egy törvényjavaslatot alkotmánysze­­rű tárgyalás alá adjon. Ezután az államadósság kamatai vétetnek tár­gyalás alá. Winterstein a 19. fejezetről : átalános állam­­adósság — tesz jelentést. 1. Czim. A régibb államadósság kamatai ..................................... 712,600 ft 2. Czim. Az újabb államadósság kamatai .......... 106,890,750 „ 3. Czim. A függő adósság ka­matai ........... 5,406,800 ft 4. Czim. Kártérítési renték a megszüntetett fogyasztási esetekben 618,100 „ 5. Czim. Különféle kártérítési renték.............................. 35,010 „ 6. Czim. Idegen kormányok ré­szére .................................................. 87,500 „ Összesen . 113,750,760 ft vita nélkül jóváhagyatnak. 20. Fejezet : a lombard-velenczei királyság adós­sága 3,330,400 ft. (Elfogadtatik). 21. Fejezet: adósságtörlesztés, extraordinarium tiz czimben 59,819,764 ft. (Elfogadtatik.) Kalchberg,a kereskedelmi ministerium ve­zetője indítványozza, hogy a pénzügyigazgatósági vita hagyassák abban, s vétessék elő a vámtarifa első olva­sása. (Elfogadtatik.) Skene indítványozza, hogy a házból válasz­tandó egy 15 tagú bizottmány előleges tanácskozásra. (Elfogadtatik.) A szavazati jegyek beadatnak, a vá­lasztás megkezdetik. A választás eredménye következő : Beadatott 158 szavazatjegy : megválasztottak: Schlegel (151), Skene (151), Winterstein (147), Doblhoff (144), Bochenski (144), Szábel (136), Hage­nau­er (135),S­­­umm­er (129),Prosko­wetz (96), Herbst (92), Ob­e­rle­ithner (91), Brestl (89), Kinszky Jenő (81), Wrbna (80), s utólagosan Binder (91) szavazattal. Erre az ülés bezáratik ; a legközelebbi ülés, — Skene indítványa folytán, — f. hó­ 24-re határoz­tatik. A birodalmi tanács bizottmányának jelentése a dr. Berger által az 1861. febr. 26-ki biro­dalmi képviseletről szóló alaptörvény 13-ik §-át illető­­leg, az abban foglalt alkotmányi határozmány hiteles magyarázata iránt tett indítványról most jelent meg. Ezen jelentés két indítványt: a többség és a ki­sebbség indítványát foglalja magában. A többség jelentése (dr. Berger jelentéstevő) így szól : „A bizottmány többsége azon nézetben egyezett meg, miszerint a febr. alkotmány 13-ik §-ának nem adathatik oly magyarázat, melynek folytán gondolható volna, hogy a kormány által oly időben, midőn a bí­rodó tanács nem ül együtt, kibocsátott rendeletek a bi­rodalmi képviselet alkotmányilag szükséges beleegye­zése nélkül állandó törvények jellemét nyernék meg. •Ezen nézethez a bizottmány mind­azon tagjainak kell­ csatlakozniok, kik azon véleményben vannak, hogy a febr. alkotmány 13-ik §-a szoros értelemben vett tör­vényekre nem vonatkozik, mind azoknak, kik a 13-ik §-osnak alkalmazhatóságát sürgető esetekre s mólé­­kony viszonyokra korlátozzák. A bizottmány ezen felfogásával immár azon ma­gyarázat 8 alkalmazás, melyet a febr. alkotmány 13 ik §-a ekkorig a kormány részéről tapasztalt, nem áll ösz­­hangban. Daczára annak, hogy az 1860. oct. 20 ki cs. diploma I. czikke, s az 1861-dik február 26-diki cs. patens bevezetése világosan kijelentik: „miszerint ama jog, törvényeket adni, változtatni s megszüntetni, csak az országgyűlések s illetőleg a birod. tanács közreműködése mellett gyakoroltathat“, s da­czára annak, miszerint ezen, minden törvényhozási tényhez megkivántató alkotmányos közreműködés a febr. alkotmány 13-ik §-ában akként van körülírva, hogy minden törvényhez a birod. tanács mindkét házá­nak beleegyezése s a Császár szentesítése kívántatik meg, a magas kormány mégis a febr. alkotmány 13-ik §-a szerint oly rendeleteket bocsátott ki, melyeknek az a bir. tanácsnak utólagos, általa alkotmányilag nem szükségesnek talált beleegyezése nélkül állandó tör­vény jellemét tulajdonítja s miknél semmi esetre sem forognak fön mindazon esetekben, melyekben a 13-ik §-os már alkalmaztatást nyert, sürgető vagy csak mú­­lékony természetű viszonyok. Semmi kétséget sem szenved, miszerint a kormány az alkotmány 13-ik §-a ezen magyarázatának továbbfejtése mellett azon hely­zetbe jönne, hogy a törvényhozás minden terét alávet­hetné a 13-ik §-usnak, de sőt magát az alkotmányt is egyes határozmányaiban, vagy egészben a 13-ik §-us szerint megváltoztathatná. Hogy az 1861. febr. 26-ki birodalmi képviseletről szóló alaptörvény 13-ik §-ának ily magyarázata , alkal­mazása mind az austriai alkotmánytörvények világos betűivel ellenkezik, mind az alkotmányos államjog alapelveivel ellenmondásban áll, ezt nem szükség szó­­dúsan fejtegetni. A bizottmány többsége ennélfogva azon véleményben volt, miszerint a m. házat illeti s ahhoz tartozik, a kir. képviselet alkotmányos jogainak minden csorbítása ellen határozott tiltakozást emelni. A bizottmány ennélfogva mindenekelőtt a követ­kező két végzést ajánlja elfogadásra: Határozza el a magas ház: „A követek háza azon meggyőződést fejezi ki: 1. hogy annak alkotmányos joga, a törvényhozás minden neme­s tényénél beleegyezés által közreműköd­ni, az 1861. febr. 26 ki kir. képviseletet illető államalap­törvény 13-ik §-a által nem szüntetik meg, ennélfogva a követek háza az idézett alkotmányi határozmánynak minden, ezen joggal ellenkező magyarázata vagy alkal­mazása ellen tiltakozik; 2. hogy az alaptörvény 13. §-a az 1861. február 26-ki birodalmi képviseletről, jelen szerkezete szerint csak sürgetős esetekben s átmeneti viszonyokra alkal­mazható s hogy minden, az alkotmány-határozmány alapján eszközölt rendelkezés a különös eset megszűn­tével, melyre kibocsáttatott, hatályon kívülivé teendő.* Mindazáltal, hogy az ellentétes felfogás hatályosan elleneztessék s meggátoltathassák, hogy a febr. alkot­mány 13. §-nak alkalmazása által tartós­ erejű törvények hozassanak. Ahogy a 13. §-nak egy az alkotmányos jog lényegét megszüntető értelmezés adassék s biztosittassék, azt hiszi a bizottmány, hogy szükséges egy oly törvény kibocsátását is indítványoznia, mely által jövőben a magyarázat minden kételyei mellőztethessenek s az al­kalmazás minden aggodalmai megszüntethessenek.­­ Mindazáltal meggyőződése a bizottmánynak, hogy oly törvény, mely ezen ezért elérje, az indítványozó által czél­­zott magyarázaton, mely alkotmányellenes octvogk­­nak kellőleg erős gátat nem képes ellenébe állítani, túlmenne, s a kormány szükség esetébeni elutasíthatlan rendelkezési jogának azon garantiát meg kellene sze­reznie, melylyel az a legtöbb alkotmányos államok al­kotmányaiban körül van véve. Ezért a bizottmány indítványozza . A magas ház a következő törvényjavaslathoz al­­kotr­ányszerű beleegyezését adja.

Next