Sürgöny, 1866. október (6. évfolyam, 224-249. szám)
1866-10-14 / 235. szám
235. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, kigyó-utcza 4. szám , II. emelet. Kiadóhivatal: Pesten, (barátok-tere 7dik szám.) Kéziratok nem külhetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogradtatnak el. SÜRGÖNY. Magán-hirdetések : egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Alténában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében J'Iugler M. és Fort Ernő urak. Előfizetési árak. Naponta! poétái szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre..........................20 frt. Egész évre .... 18 frt. —kr Félévre................................10 „ Félévre.............................9 „ . , Negyedévre............................5 „ Negyedévre . . Pest. Vasárnap, October 14, 1866. Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ october-deczemberi évi folyamára. Előfizetési ár: 5 forint. A „SÜRGÖNY“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Hirdetmények. A cs. kir. országos pénzügyigazgatóságnak folyó évi September 2- án 69,802. szám alatt kelt átirata szerint a berkeszi cs. kir. adóhivatal Nagy Somkútra, Kövárvidéke székhelyére áthelyezendőnek találtatván, működését ez utóbbi helyen már e folyó évi nov. 1-je napján megkezdendő — Kelt Budán, oct. hó 9-én 1866. A magyar kir. helytartótanácstól. Minthogy a tisza- és bodrogszabályozási társulttok területén az ármentesitési munkálatok folytatása következtében évenkint több földek termőképesekké tétetnek, melyek ezelőtt terméketlenek, s mint ilyenek megadóztatva nem valának, ez okból a cs. kir. országos pénzügyigazgatóság folyó évi sept. hó 19-én 69,233 sz. a. kelt átirata szerint a folyamatban lévő ártér-adómentességi felvételek indokából az eljáró adóügyi közegek utján intézkedett aziránt, miszerint a szóban lévő tárgyalások folyama alatt még feljelentendő ármentesitési esetek hason tárgyalásban részesittessenek. Az 1859-ki országos kormánylap II. részében 29. sz. a. foglalt nyilvántartási utasítás 5-ik §. szerint azonban a mivelhetővé tett földek 15 évi adómentességi kedvezménye azon feltételekhez köttetvén, hogy az eziránti bejelentések idejekorán megtétessenek, az illető birtokosok önjavuk érdekében figyelmeztetnek ezennel, miszerint az 1865 ik évi május hó 28-án 40,700 és folyó május hó 18-án 38,864. sz. a. kelt itteni közintézményekben megjelölt, s adózási tekintetben figyelembe vehető eseteket annál is inkább rögtön bejelenteni igyekezzenek, mivel a folyamatban lévő adóügyi vizsgálatok, illetőleg az ezek alapjául szolgáló bejelentések eszközlésével ezen adózási kérdés még korántsem tekintethetik befejezettnek, hanem az ármentesítés előhaladásához képest az e részbeni adóügyi vizsgálatok is folytattatni, s csak az idejekorán jelentkező ártéri birtokosok az adóelengedés kedvezményében részesittetni fognak. Kelt Budán, October 4-én 1866. A magyar királyi helytartótanácstól. A cholera-járvány állásának kimutatása. Octob. 12-én beteg maradt Octob. 18-ig szaporodott Összesen Ebből E szériát a beteglétsz. meggyógyult meghalt további gyógyk.a. maradt szaporodott fogyott Budán .... 107 17— 1 186 — Pesten.... 16351 21432 37 145— 12 Összesen 17358 231 32 38 161— 6 NEM HIVATALOS RÉSZ. Szemle. A nagy hullámzás, melyet a krétai fölkelés vert keleten, a legújabb távirat szerint csillapuló félben van. Kiriili Musztafa pasának küldetése e tudósítás szerint annyira jó eredményű volt, hogy rövid időn remélhetni a fennforgó viszály teljes kiegyenlítését. Meglepőleg ellenkezik e távirat a tegnapelőtt érkezett távirati tudósításokkal, melyek már az egyiptomi és török sereg teljes megsemmisítéséről szóltak. Miután azonban megszoktuk e táviratoknak nem nagy hitelességet tulajdonítani, fontosságot a legutóbb érkezettre sem fektetnénk, ha épen Athénéből nem volna keltezve, honnan eddig csak a görög fölkelők híres és bámulatos, de soha utólag meg nem erősített győzelmeiről tudósítottak. A görög kormányt is tisztára mossa egy szintén Athénéből kelt tudósítás. E szerint Athénéből nemcsak nem szították a krétai fölkelést, hanem ismételve tanácsolták , hogy a kandiaiak ne lépjék át a békességes óvás határait. Hanem e békés hangulat szintén megtalálja a maga ellentétét a török kormány egy rendeletében, mely az összes görögországi lapokat kitiltja a török területről , tehát a hivatalosakat is, valószínűleg nem békés hajlamukért. Ezenközben a külföldi sajtó, mely kezdetben oly aggodalmas zajjal kísérte e fölkelést, mindinkább a nyugodt szemlélő szerepét foglalja el. A franczia lapok inkább Mexicó felé fordítják figyelmüket. Miksa császárnak Chapultepecből Almonte tábornokhoz intézett távsürgönyében a „France“ annak bizonyítékát látja, hogy a császár erélyes ellenállásra szánta el magát s a végsőig akarja védni a mexikói nép által fölállított trónt. A dissidens vezérek versengése siker reményével biztatja őt. Hallomás szerint, helyesen fölfogván azt, hogy Mexicó roppant terjedelmű területét nem lehet sikeresen megoltalmazni, egyelőre csak a főváros és Vera Cruz közti területet akarja minden erejével hatalmában tartani s a közlekedési utat őrházak fölállítása által védeni. Ily módon védelmi állást foglalva, várja be a további eseményeket, azon reményben, hogy a rend és állandóság pártja végre mégis csak győzedelmeskedni fog az anarchikus elemeken. Úgy látszik, a bennszülött lakosságra is számíthatni, mert az átalán véve nem igen barátságos indulattal viseltetik Juarez és a dissidens vezérek iránt. Talán e lakosság szükség esetén föl is fog fegyvereztetni, hogy a juarista bandákat nyugtalanítsa s ne engedje megpihenni. A „France“ azon forró óhajtással végzi czikkét, bár sikerülnének Miksa császár tervei, mert azok keresztülvitele nagy haladás volna a modern civilisatio történetében. A „Nordd. Alig. Ztg.“, Bismark gróf lapja érdekes meglepetést szerez azoknak, kik a porosz ministerelnököt már is a fortschrittlerekkel karöltve képzelték haladni. A „Nordd. Alig. Ztg.“ keményen kikel a Parlamentarismus ellen. „Kevésbbé volna valami ellenvetésünk a Parlamentarismus ellen — úgymond e lap, — ha a politika azoknál, kiknek köreiből a parlament kikerül, t. i. a népnél tudomány volna. „Hanem nagyon távol állunk attól s bármily rész néven vették is annak idején Bismark gróftól, midőn a „kontár politikusokról“ szólt, — soha világosabban meg nem lehetett győződni arról, mint nálunk az utóbbi évek, főleg az utóbbi hónapok alatt, hogy a politikát nemcsak a nagy tömeg, hanem vezérei is érzelmi szempontból fogják fel, mely most az események benyomása alatt ide oda ingadoz némelyeknél, míg másoknál, kik magukat következeteseknek mondják, merev hitet képez, melyet nem lehet az eseményeknek maguknak sem megdönteni, annál kevésbbé tudományos fejtegetéseknek. „Mily tanulságos példát nyújtanak e pillanatban pártjaink! „Oly férfiak, kik eddig mint a nap hősei ünnepeltettek s látszólag nagy népszerűségnek örvendettek, néhány nap alatt elvesztették azt; mások, kik tisztelőiknek csak kis körével bírtak, léptek helyükre. Az országgyűlés s a népgyűlések korypheusai, a nép ez emberei, kiknek számára nem győztek elég föliratot, babért, tömjént és polgári koronákat gyűjteni, mellőzve vannak most már; oly férfiakat, kiknek szava hónapok előtt még föltétlen tekintély volt, most hevesen megtámadják tanítványaik, — másokat meg hitehagyottaknak tekintenek. „S e fölbomlás most minden pártot megragadott s mindnyájuknál abban rejlik oka, hogy a politika az érzelem dolga volt náluk, nem pedig a tudományé. „S most képzeljünk magunknak egy államot, melyet ily férfiak kormányoznak. „Ha az ember maga teremtő, maga alkot törvényeket, melyek szerint az államéletnek mozognia kell, s ha e föladat mellett nincs más kritériuma, mint saját énje, s ha ettől milliók sorsa függ, akkor annál szigorúbban kell a tudományt megvizsgálnia, mely a társadalmi életét s az államok életét szabályozza, s mellőznie kell minden nyilatkozatát az érzelem és szenvedélynek, mely helyes fölfogását zavarhatná. „De ez e az eset parlamenti gyülekezeteknél ? S egyátalán gondolható e ez, ha az ember e gyülekezetek eredetére visszatekint, a szenvedélyek s bizonytalan érzelmek által izgatott népre, d e tengerre, mely ma tükörsima s csak a szabályos ár és apály mozgását követi, holnap aztán szilajon fölzúdul s ezerszeres romlást rejt háborgó hullámaiban? „E kérdésre minden okos ember meg tud felelni magának.“ A prágai békekötés VII. czikkének keresztülvitele végett, mint a „Wien. Journ.“ értesül, legközelebb egy nemzetközi bizottmány ül össze, mely a hajdani német szövetségi vagyon fölosztása fölött fog határozni. Osztrák részről e bizottmány tagjai lesznek : Dumreicher követségi tanácsos és Turnforti Tiller ezredes ; porosz részről Bitter főpénzügyi tanácsos (ki e czélra követi ranggal ruháztatott föl), Dévai tábornok s Jasmund követségi tanácsos; bajor részről Schrenk báró, Bajorország hajdani követe a német szövetségnél. Trientből October 4-ről írják a „Wiener Zig“-nak. Dél-Tirol községeinek nagy száma már a múlt hóban fejeztette ki képviselete által Császár Ő Felsége iránti hit ragaszkodásuknak érzelmeit. De azóta megint érkezett ily feliratok egész sora, melyeket Császár Ő Felsége, mint a „B. I. T. u V.“-nek írják, tetszéssel tudomásul venni s az illető községeknek a legm. megelégedést kifejeztetni méltóztatott. Ezek a roveretoi kerületnek összes községei a Calliano kivételével: Rovina község a trienti kerületben; Mortaso, Fisto, Lardaro községek a trienti kerületben; Pala, Costasavina és Susa községek a perginei kerületben; S.Giacomo község a malei kerületben; Samone község a strignói kerületben ; Grumes, Graun, Fayer és Sevignano községek a cembrai kerületben. Úgy látszik tehát, hogy a községek ama kísérlet által, az általuk átnyújtott lojalitási feliratokat felsőbb parancs által kikényszerítettekül feltüntetni, nem riasztaták el magukat, mert ezen későbbi feliratok akkor nyújtattak át, miután a „Mail. otg“ hírneves denunciáló czikkét a világba bocsátá. Egymás szép példáját a valódi lojalitásnak Piné községe a civezzanói kerületben adta azáltal, hogy Császár Ő Felsége legmn. születésnapját alkalmul véve arra, hogy a császárvadász-ezred parancsnokságának 25 frtnyi összeget a sebesült császárvadászok számára átnyújtson. Községi rendszerünket érdeklik-e a közegészségi ügyek ? Mindazok, kiket egy helységbe, legyen az falu vagy város, sorsuk együvé helyezett, bár társadalmi helyzetük, életmódjuk, rangjuk, vagy nyelvük szerint egymástól különbözzenek, maga a helyzet, a természet érintkezései s az életnek egyébnemű viszonyai őket egy közös sorsú s összefüggő testületté alakítják, vagy azon küzdelem, melyet az embernek az életen át előgördülő akadályok, balesetek és csapások ellen vívnia kell, okvetlen kényszerítik, hogy akiket a sors támadása egyaránt ér, összeforrjanak, együtt, egymásért működjenek, miután közös törekvés által az egyes emberek erejéből egy óriási nagy erő támad. Az együttlakó emberek közös érdekét a község képviseli, azért szükséges és hasznos, hogy minden község egy jól szervezett és hatályos testület legyen, mely népessége érdekeit előmozdítani és veszély idején védelmezni tudja. Mert közös erővel lehet a legtöbb olyan bajt legyőzni, mely minden egyes embernek erejét túlhaladja. Egy lángba borult ház, ha azt az egész község vagy annak nagyobb része eloltani nem segíti, nem csak, hogy a tűz a házat elemészti, hanem az egész községet is elhamvaszthatja; de épen ily módon, ámbár csak láthatatlanul cselekszik egy közellévő tófenék, vagy mocsár is, mely a közel fekvő helység lakóit évenkint meg szokta tizedelni, és melyet a községnek egyik lakója sem bírna maga eltávolítani, hanem csak a község összes ereje képes megsemmisíteni. A község tehát a közös erőnek a képviselője, egy testület, mely értelemmel, hatalommal és képességgel bír, és arra való, hogy az együttlakó népcsaládnak kormányzója s bírája legyen, hogy hasznát s jólétét kitelhelőleg előmozdítsa, és minden baj ellen a tehetségig oltalmazza. A politikai és vagyonbeli érdekektől elnézve, jelen alkalommal csupán a községnek azon viszonyai érdekelnek, melyekből az embernek egészsége, életfenntartása és természetszerű jóléte származik ; hogy ha az, amire különösen a politikai haladás törekszik, létrejö, tudniillik a községek rendezése, hogy ha a községnek magának megadatik az alkalom, hogy saját bajait orvosolhatja, talán a maga bajait mindenki a legjobban érzi, hogy aki a községek tudhassák orvosolni azon sajgó sebeket, melyek jelenleg egész fajunkat gyötrik, hogy elejét egyék azon elterjedt nyomornak, mely különösen a magyar nép fiait sújtja, s hogy megmentené azon emberélet-áldozatokat, melyeket különféle hidra szörnyetegek hazánk népességétől évenkint elragadnak, és amelyek a legközelebbi okai annak, hogy a magyar faj kellőleg szaporodni nem bir. A magyar életet vesztegető mocsárak fölötte számosak még hazánkban, és sok községnek tőszomszédságában terülnek még oly tófenékek és posványok, melyeket a tudomány a közelfekvő helységekben uralkodó különféle betegségek és keletkezni szokott kórjárványok okának ismert el, sőt látni lehet első rangú királyi városainkban is gyakorta, kivált tavaszkor még az utczák közepén is akár hajózható tócsákat, melyek kiszárítását a város lakói egyedül a jókra és bűnösökre egyaránt kegyesen letekintő nap jóltevő sugaraira, s a négy világrész szeleire bízzák; addig pedig, mig e dögleletes lehelletű pocsolyák ki nem száradnak, a lakosság minden aggodalom nélkül szíja be poshadt levegőjét, aztán betegszik, és kora sírba száll. Hogy az élet maga egy olyan kincs, melyet megbecsülni nem lehet, azt ki ki tudja, és hogy földi javaink közt az egészség az első, az sem szenved kétséget, ezért igen egyszerűen következik az, hogy az ember élete eszközeinek és viszonyainak rendezése körül szükséges, hogy egészségének kellőségeit rendezze, hogy mind azt elintézze, ami az ép egészségnek hasznos, és azt távol tartani igyekezzék, ami egészségét fenyegeti, vagy károsítja-Ámde az egészségnek számos oly követelései vannak, melyeket egyes ember végrehajtani nem képes, és amelyeket kisebb-nagyobb testület csak közös erővel bír elhárítani; azért igen világos, hogy a községek elrendezésénél első és legfontosabb körülmény a közös egészségnek tekintetbevétele , a községek felett őrködő hatalom, ha mind a politikai, mind a gazdászati érdekeket a lehetőleg jól elintézi, még akkor igen hiányosan tett eleget feladatának, ha a népesség egészségi viszonyaira a kellő figyelmet nem fordítja, ha az egészség áldásait népének nem biztosítja. Különösen fontos ez ügy a szegényebb községekre nézve, mert míg a jó egészség minden embernek főkincse, addig a szegénynek az az egyedüli élettőkéje, melylyel magát és számos gyermekeit fenntartja. Az egészségi tudományok mivelése reávezetett azon igazságokra, hogy a szegények mindenkor több gyermeket nemzenek, mint a gazdagok, amiért is kivétel nélkül minden országnak vagyonosabb osztályai folytonos apadásban, mondhatni sorvadásban vannak, és ezen osztályt, valamint átalában az összes népesség szaporodását csak a szegény sorsnak tartják fenn és növelik. Mindenesetre elégséges ok arra, hogy minden kormány, ha a népesség jólétét és szaporodását szívén hordja, a szegénység egészségi állapotát telhetőleg előmozdítsa. De más oldalról az egyik legnevezetesebb szempontja az életnek az, hogy a legtöbb sanyarúság az emberre a testi bajokból származik, de annál fontosabb az egészségnek a lehető legjobb állapota a szegénységre nézve, miután a szegény embernél a nyomorúság azonnal a betegséggel együtt kezdődik, és akiket hivatásuk gyakran a szegény ember hajlékába vezet, ott ugyanannyiszor tapasztalhatják, hogy a legsúlyosabb nyomort a betegségek okozzák. Az egészséges ember el tudja viselni a legnagyobb szegénységet, sőt szorgalommal, ügyességgel túl is tud tenni rajta, vagyont is szerezhet; de a szegény ember, ha beteg, se magának se családjának fentartását eszközölni nem lévén képes, a legnagyobb szükség és sanyarúságnak esik martalékul és csak a szánakozók könyöröletességei tarthatják őt fenn; pedig a kegyelem kenyér a közmondás szerint keserű, és napról napra keserűbb lesz, a mint a jó embereket, sajnos naponta ritkulni tapasztaljuk. A tudományos számítás azt is kétségkívül bizonyította be, hogy a naponta elhaló emberek kilenc tizedrészét nem a természetes halál, hanem betegségek ragadják el, és az emberiség legnagyobb pusztítója okvetlenül a járványkór. Azok tehát, akik olyan intézkedéseket tesznek, melyek a népesség egészségét biztosítják, és a megbetegedés ellen megóvják, nemcsak a nyomornak számos forrását apasztják el, hanem az emberek kora halálozását is nagyrészben megakadályozzák ; amiért is valamint az egyes embereknek, de különösen a szegénységnek háláját kiérdemlik, úgy a közös haza s a nemzet elismerésére is biztosan számíthatnak. Ilyen áldást terjeszteni legelőször is minden ország törvényének a legfontosabb feladata, de különösen a községi hatóságok üdvös kötelessége az, hogy hasonló egészségi intézkedések által a népesség fenntartását és jólétét telhetőleg megszilárdítsák. Laurenchik János: Egészségügy. Kecskemét, oct. 10. Mint már sept. 26-kán emlitik, a cholera nálunk is kiütött aug. 31-kén.Ez most is pusztít még s naponkint nagyobb mérvben. Eddig a halálozások száma , középszámitással a múlt évben 4 volt egy egy napon ; tegnap már 39 is volt s ezen 39 közül cholerában 34 halt el. —Városunk 11 tizedre lévén felosztva, ezen tizedek közül leginkább a 9 dikben pusztit a keleti járvány, hol 64 esett tegnap estig a halál áldozatává cholera által; a 10-dik és 7-dik tizedekben 30—30, a 11 dikben 26, a 2 dikban 25 stb. halt el cholerában. Legkevesebb esett a 3-dik tizedre, honnan eddig 3 esett áldozatul. A tegnap estig cholerában elhunyt 231 közül róm. kath. volt 198, reform. 31, izr. pedig 2; az ág. vallásuak és a n. egy. görögök csekélyebb számmal lévén amazoknál, azért nem fordult elő choleraeset. Megjegyzendő, hogy a katholikusság leginkább azon tizedekben lakik, hol a járvány dühöng. *) Midőn a múlt levelünkben ajánlók a városi hatóságnak a belvárosban lévő undok csatorna kitisztítását — ami utána való héten, oct. től kezdve, meg is történt, — gondoltuk azt, hogy a t. hatóság a 7-dik tizedben lévő 150 számú ház körüli büdös csatornát is figyelmére méltatandja, habár azt nem hoztuk is fel. Nem ok nélkül dühöng tehát a 7-dik tizedben is a cholera oly nagy mérvben, mint azt föntebb már említők ; (t. i. a 9-dik tizedben, hol leginkább a szegényebb sorsuak laknak). Ajánljuk ejtehát ama ronda helyiséget kitisztítás végett az illetők figyelmébe. r. 1. Tan ü gy. Hirdetmény. A pozsonyi kir. jogakadémián az 1868. tanévrei beiratások f. év és hó 29-kén, a felolvasások pedig f. évi november 3-kán veendik kezdetüket. Pozsony, October 12-én 1866. Kir. jogakad. igazgatóság. Egyletek, társulatok, intézetek. A nemzeti színház bevételeiről és kiadásairól 1865—66. színházi évre szerkesztett számadás kivonata. Bevétel: st krult évi pénztári készpénzmaradvány . 1,635 715/,0 A kegyes fejedelmi segély 3/4 évi részlete............................................ 30,000 — Országos segély......................... 16,800 — , Magánsegély a gr. Károlyi György ur őexcellentiája kezelése alatti színházi magánalapból .... 10,500 — , Bérletekből............................................ 59,368 35 Napi bevételekből............................... 105,791 90 3 Kisebb haszonvételekből, u. m.: czukrászat és a csarnoki ruhatár bérletdija .................................................. 320 — Rendkívüli bevételekből, u. m.: világítási készpénzmaradvány és a gáztársulat által visszafizetett 5°/C. Lovarművészek , állatseregletek stb. után járó 5%. Casino-erkélyért a rendkívüli eladások alkalmával fizetett napi helyárak. Jótékony előadások jövedelme. Ideiglenesen a takarékpénztárba tett pénzek százaléka sat............................................7,102 7 Összesen : 231*518 3710 Kiadás: ft kr Intendansi tiszteletdij................................2,100 — Személyzet fizetése............................... 162,123 54 Szerzőknek tantiéme......................... 2,775 99 Vendégdijakra............................................3,512 42 Könyvtári költségekre......................... 3,299 56 Ruhatári ( 10,246 31 *) Levelezőnk ez adatokat a károsnál lévő halott-jegyzőkönyvből szedte össze. Szerk.