Szabad Föld, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1947-04-27 / 17. szám

Kitm­in­ fibilis, ideális gyümölcsfa-sebkezelőszer ismét kapható. Gosztonyi és Társa Kft Budapest, V., Visegrádi­ utca 14. Telefon: 120—017. MEZŐGAZDASÁG A cukorrépa ápolása A cukorrépa sok ápolási munkát Az ápolást már a kikelés előtt megkezdjük és úgyszólván a frissed­ésig folytatjuk. A megfelelő terméseredmény elérése miatt ál­landóan kézben kell tartani a cukor­répa vetést.­­A legfontosabb ápolási munka a KAPALA­S. Mint mondani szokás, ,,a cukorrépába úgy kell beleka­pálni a cukrot". A kapálást már a répa kikelése után elkezdjük a VAK­­KAP­ALÁSSAL. Ennek célja, hogy az esetleg megcserepesedett talaj felszínét meglazítva a gyenge répá­évá kikelését elősegítsü­k. Hogy a répasorokat jobban lássuk, ajánla­tos, már a vetéskor a sorokba gyor­san kelő árpát vagy fehér mustárt keverni. A következő kapálásokat már a kikelés után végezzük. Elv az le­gyen, hogy a répát mélyen kell ka­pálni, ellentétben a kukoricával, a amelyet mindig sekélyen kapálunk. Az első kapálás — amely még aránylag sekély — a SARABOLÁS, amelyet különleges saraboló kapák­kal végzünk el. Ezután — többnyire amikor a talajt a heves eső össze­nyomta vagy gyomosodást látunk — következik a második, illetve harmadik kapálás. A kapálást mind­addig folytatjuk, amíg a répaleve­lek a talajt teljesen be nem borít­ják, tehát a levelek megsértése nél­kül elvégezhetjük, ez kb. június kö­zepe táján következik be. Azonban a répát ezután­ sem szabad magára hagyni, meg kell védeni a gyomoso­­dási­. Különösen a libatopféle és az acat irtása a fontos, mert ha bennhagyj­uk, magot érlelnek, ami a kö­e­etkező években is veszélyezteti pízihíjánk eredményét. A hiányosan kelt sorokban a hiány­­f­ő részeket újra vetjük. Különleges ápolási munkája a cu­korrépának az EGYEZÉS. Ezt ak­kor végezzük, amikor a répa 3—4 levélben van. Egyezéskor a sorok­ban a növényeket egymástól 20 cm távolságra hagyjuk meg. A közben eső répanövénykék­et a talajból fer, délt tőből kihúzzuk. A bentmaradt növények töve körül kapával porha­­togítsuk meg a talajt. Bár a cukorgyárak ellene vannak, azonban a gazda szempontjából igen sokszor fontos, a cukorrépa fejtrágyázása, hogy a jó termésered­­ményt , biztosítsuk. A fejtrágyázást kelés után végezzük, így a növény gyors fejlődésnek indul és ,,ki nő a bogár foga alól". Itat: holdanként Z­L—30 kg. könnyen oldódó nitrogén, műtrágyát adunk fejtrágyául.* A répa ápolási munkái közé tar­tozik a felmagzó tövek eltá­volítása. A répa rendes körülmé­­nyek között csak a második évben hoz magot, azonban késő tavaszi fagyok, illetve hosszantartó szá­razság hatására már az­­első évben felmagzik egy-egy tő, amelyet a táb­lából el kell távolítani. A cukorrépa fontos ápolási mun­kája a növényi és állati el­lenségek elleni védekezés. Ezek: A SZÍV ÉS SZAKROTHADÁS. Ezen betegség miatt a kifejlődött növény levelei a nyár folyamán el­­sárgulnak, majd elpusztulnak, a gyökér behorpad és rothadásnak in­dul. Főleg me­zes talajon fordul elő. Ellenszerül kát, holdanként 20—80 kg 40 százalékos káli sikerrel alkal­ma­zható. A GYÖKÉRFEKÉLY okozza a csi­ranövény elrothadását. A betegség már a magot megfertőzi, ezért csak csiráztatással kipróbált egészséges magot vessünk. A betegség kártéte­lét az által is csökkenthetjük, hogy a répavetést fejtrágyázással ser­kentjük gyors fejlődésre. A LEVÉLRAGYA vörös-fekete folttal jelentkezik a levél felületén, a foltok végül az egész levelet elle­­pik és a növény elpusztul. Különö­sen esős, meleg, párás nyáron ter­jed a betegség. A foltok megjele­nésekor 2 százalékos bordói lével permetezzünk. A ROVARKÁRTEVŐK közül a legveszedelmesebb a lisztes répa­barkó. Különösen száraz, forró nyá­ron pusztít, mert ilyenkor a boga­rak repülni is tudnak és így az el­pusztított répatábláról új, egészsé­ges táblára repülnek, óriási károkat okozva.­­ A bogár az előző évi répatáblán telel át és innen mászik a ritka ve­tésre. Ezért a táblákat, ha 15—20 cm. mély meredekfalu árokkal vesz­­szük körül, nem tud a répatáblára mászni. Ha a bogár már repül, egy­től két százalékos barkólóoldattal vagy fél százalékos arzénes perme­tezőszerrel védekezzünk. Veszélyes rovarkártevő a földi bolha. Száraz, meleg tavaszon — amikor a répa nem fejlődik — ha­talmas károkat okoz. A gyenge ve­tést vagy llpusztítja, vagy fejlődés­ben nagyon visszaveti. Az irtását úgy végezzük, hogy két rúdra féltől egy méter széles zsákvásznat feszí­tünk ki. A zsákvásznat ezután híg kátránnyal bekenjük, így elkészített vitorlát két ember végigviszi köz­vetlenül a répavetés fölött, a bolhák a vászonra ugornak és odaragad­nak. A TAKARMÁNYRÉPA APOLAS­A megegyezik a cukorrépával, azon­ban az egyezést nagyobb növénytá­volságra — 30—35 cm-re — végez­­zük. Egyes kisebb testű takarmány, rónát 25 cm-re is lehet. GAZDASÁGI TANÁCSADÓ A peronoszpóra elleni első permetezést szőlőinkben idejében végezzük, el, ugyanis csak így tudjuk a gombá­nak a levélbe való behatolását meg­akadályozni. Az­ első permetezést ak­kor kell végezni, amikor a hallások 20-25 cm-t elértek, és 5-6 levél már megjelent. Nem lehet pontosan meg­határozni a permetezés időpontját, hanem a szőlő fejlődéséhez kell al­kalmazkodni. A permetezés 1%-os bordói lével történik. Vigyázni kell, hogy a bordói lé elkészítésénél ele­gendő meszet használjuk, nehogy a leveleket megperzseljük. * A nedves legelőkön májmételyt kaphatnak a juhok és a szarvasmarhák. A mételykórba az állat könnyen bele­pusztulhat. Amikor legelőink és rét­jeink nedvesek, akkor a betegség járványszerűen jelentkezik. A máj­­métely szaporodásához nedvességre van szükség. Éppen ezért a nedves legelőt vagy a legelő nedves részeit a legeltetésnél el kell kerülni. Igye­kezzünk a legelőt minél előbb men­tesíteni a víztől. A legelőre való hajtás előtt vizsgáltassuk meg a jószágokat állatorvossal, nehogy a megfertőzött állatok ürülékükkel el­sírják a májmétely petéit. A legelő vizes részeit szórjuk be rézgálicpor­­ral, mert így el tudjuk pusztítani az iszapcsigát, amelyben a májmé­tely szintén élőgrcödik. Ha állatunk mételykórban elhullott, akkor máját meg kell semmisíteni. Az állatban élő mételyt az állatorvos gyógysze­rekkel el tudja pusztítani, az országnak minden részén sikerrel nevelhető. F­ásítsuk legelőinket is szórványosan, mert ezáltal a nyári hőségtől szenvedő állatainknak meg­felelő pihenőt biztosítunk és a lehul­lott lombbal a legelő talajának táp­anyag gazdaságát is növeljük. -Q E3 Ugyancsak nedves legelőn kapják meg a juhok a tüdőszőrférgeket Ennek az élősködőnek a szaporo­dása is a nedves legelőn történik. A bajt az állatok május—júniusban kapják meg. Ezért óvakodni kell a nedves legelőn való legeltetéstől. A megfertőzött állatokat az egészsé­gesektől el kell különíteni és állat­orvossal féregteleníteni. A bárányo­kat tavasszal ne engedjük ki a le­gelőre. Ha mégis ki­ kell őket haj­tani, akkor reggel adjunk nekik ta­karmányt és ivóvizet, így elkerül­hetjük, hogy a bárányok midjárt a legelőn lévő állóvízhez jussanak inni és ott fertőzést kapjanak. ★ Fásítsuk tanyánk környékét és udvarunkat A háború alatt és a háború utáni fahiány megtizedelte faállományun­­kat. Nem dicsekedhetünk azzal sem, hogy a háb­orú előtti időkben gaz­dáink komoly fásítást végeztek vol­na. Pedig erre múlhatatlanul szük­ség van, mert szerfa- és tüzifaszük­­ségletét ezáltal biztosítani tudjuk gazdaságunknak. Erre a célra a leg­alkalmasabb és a legolcsóbban be­szerezhető a gyorsan növő fa, az akác. Sarjakról is könnyen szaporít­ható és aránylag rövid időn belül a gazdának komoly fanyeredéket bz­tosít. Úgy a kötött, mint a laza ta­lajokon egyaránt jól díszült, tehát -YjIWSK' JÜSBOW ' Palócz-fonál Tudja minden paraszt, polgár szöllőkötözéshez Palócz Sándorné BUDAPEST, V. WEKERLE SÁNDOR-UTCA 18 — TELEFON: 126-063 Gyümölcsfáinkon és a szán­óföldön nagyon sok kár okoznak a levéltetvek A levéltetvek a levél és a hajtás nedvét szívják. A kártevők a levél fonákján élnek, amely a levedlett bőröktől penészes, korpás­­külsőt mutat. A védekezésre különféle perme­tezőszereket használhatunk: szap­panos nikotinos lé, szappanos kva­­z­­sziás lé és szappanos rovarporos keverék. Akármilyen szerrel perme­tezünk, nagyon fontos, hogy a kár­tevőket­ bőségesen megáztassuk vele. A permetezést minél korábban vé­gezzük­ el, mert később a levél összefodrosodik és így a permetlé nem fér hozzá a tetvekhez. Gyü­mölcsfáinkat, az elvirágzás után, amint az első tetűnyomok láthatók, kell először permetezni. Szükség esetén ezt többször is meg kell is­mételni A szántóföldön a cukorrépát és a magrépát szokták levéltetű ellen permetezni. A magrépát ugyan úgy permetezzük, mint a fákat. A cu­korrépánál először 8—10 cm-nyi csonkra levágjuk a fertőzött levelét és csak a megmaradt szívleveleket permetezzük meg. A tetves levele­ket zsákban el kell hordani a szán­tóföldről. A cserebogár irtása a rajzás idején úgy történik, hogy reggelenként, amikor még nedvesek és nem tudnak repülni, a fákról lerázzuk. A fa alá ilyenkor zsákot, vagy ponyvát tegyünk. Legjobb, ha a lerázott bogarakat, a zsákkal együtt forró vízbe mártjuk. Az el­pusztított bogarak megszárítva ba­­romfieleségnek nagyon jók. A cse­rebogár irtását a törvény is előírja. Gazdasági üzenetek Bartha József, Ivándárda, A réz­gálic forgalma kicsinyben szabad. Utánvéttel be tudja szerezni szük­ségletét a következő, helyen: Föld­­mívesszövetkezetek Országos Köz­pontja, Kertészeti Osztály, Buda­­pest, V., Mária Valéria­ u. 17. A rézgálic ára: kg-ként 4-15 forint. Horváth János, Cserhás Intéz­kedtünk, hogy címére a Szabad Föld könyvtárában megjelent „Diny­nyetermesztés" című füzetet­ küld­­jék meg. Szabó József, Perkáta. A répa­bogár ellen lehet permetezni az Agritox­ás KiWoll ne­vű anyagokkal. A permetezést 1%-os oldattal vé­gezzék. Egy holdra kb. 50—60 kig szükséges. Beszerezni lehet: a kü­­lönböző vegyészeti gyáraknál, így pl. az Arsola vegyészeti gyár, Buda­­pest, VII., Madách Imre­ út 12. és a Mezőgazdasági és Kémiai Iparte­lepek Rt-nél, Budapest, VIII., Farkas István.u. 8. Permetezni le­het: a répabarkó ellen még arzénos szerekkel is. Ezeket 0.4%-os oldat­ban használjuk. A permetezőszerek elég drágák, ezért csak akkor hasz­náljuk, ha nagyon sok bogár van, egyébként igyekezzünk a pusztítást a répatábla körülárkolásával meg­­akadályozni. RENDELETÜK Parasztfőiskolát állítottak fel (Magyar Közlöny, 86. szám, 138.110/ 19­6. F. M. sz. rendelet.) A Parasztfőiskola hallgatói szá­mára olyan általános műveltségi és gazdasági szaktudás elsajátítását teszi lehetővé, amellyel azok a falu életének vezetői, ,a mezőgazdasági termelés irányítói és a szövetkezetek szervezői lehetnek. A tanulmányi idő két év­. A tanítás minden év ok­tóber 15-én kezdődik és május 31-ig tart. Tandíjat nem kell fizetni. Az első évfolyamra felvehetők 18—30 éves korú, parasztszülöktől származó egyének. Szükséges leg­alább a népiskola vagy általános i­s­­kola hat osztályát, vagy ezzel egyenlő értékű iskolai osztályt el­végezni és felvételi vizsgát tenni. A felvételhez az alábbi okmá­nyokra van szükség: a) születési anyakönyvi kivonat, b) iskolai bizo­nyítvány, c) helyhatósági bizonyít­vány a szülök foglalkozásáról és a jelentkező erkölcsi magaviseletéről, d) hatósági orvosi bizonyítvány, e) az illetékes mezőgazdasági érdek­­képviseleti szervnek vagy az elöl­járóságnak a javaslata és f) tartal­mas önéletrajz. A Parasztfőiskola sikeres elvég­zése után szövetkezeti és mezőgaz­dasági érdekképviseleti szaktisztvi­­selői álás elnyerésére is képesít, ezenkívül utána mezőgazdasági kö­­épiskolai érettségi vizsgát lehet tenni. A Parasztfőiskola elme: Magyar Állami Parasztfőiskola, Kecskemét, rozás esetén pedig az egésznapi fuvardíj számítható fel. Fenti díjszabás Budapesten és kör­­nyékén érvényes, vidéken pedig aszerint kevesebb, hogy ott a buda­pesti készpénzbéreknek hány °­0-at kell fizetni. A rendelet intézkedik ezenkívül a tüzelőanyagok egységfuvardíjainak mértékéről, a magaslati és hegy­vidéki pótdíj, a távolsági pótdíj és a hópótdíj nagyságáról f­ogatos fuvardíjak (Magyar Közlöny 87. szám, 5220/ 19)7. K. SZ. M. sz. rendelet.) A fuvarozások napidíjának legma­gasabb összege a következ: Frt.1. 30 mázsán® nagyobb teherbírású kétlov­as nehézig gátnál; egésznapi fuvardíj 82.— íjinapi fuvardíj 56.— 2. 12—30 mázsa teherbírású kétlo­­vag könnyűtfojtatnál: egésznapi fuvardíj SS.— fél napi fuvardíj 45.— 3 12 mázsán­al kisebb teherbírású kétlovas könnyűfogatnál; egésznapi fuvardíj 66.— félnapi fuvardíj 36.50 4. 13 mázsánál nagyobb teherbí­rású egylovas nehézfogatnál; egésznapi fuvardíj 55.— fél napi fuvardíj 36.60 5. 8—15 mázsa teherbírású egylo­­vas könlyűfogír: r­á­l: egésznapi fuvardíj 45.— félnapi fuvardíj 30.— 6. 8 mázsánál kisebb teherbírású egy lova­s könnyűfogatnái: egésznapi fuvardíj 37.— félnapi fuvardíj 25.— Egésznapi fuvardíjon teljesítendő fu­varozási idő 8 óra, félnapi fuvardíjért pedig 4 óra. 8 órán túl minden megkezdett óra után az egy órára eső fuvardíj 6ogr-os felárral szám rott összege számítható fel. Félnapi fuvarozás esetén, ha a fuvarozás időtartama 4 óránál több, akkor túlóra­­díj címén sz­űktük óra után az egy órára eső fuvardíj 50%-os főárral szá­mított összege, 5 órát meghaladó fuva­ l ★ A motorolaj ára (Magyar Közlöny 88. szám 10­.0­1/ 19­7. lp. M. sz. rendelet.) A mezőgazdaság céljaira üzem­­anyagjegy ellenében kiszolgálásra kerülő motor (traktor-) olaj legma­gasabb fogyasztói ára az ország egész területén kg.-ként ):50 forint. A b őrlési engedélyek kiadásának újabb sza­bá­lyozása. (Magyar Közlöny 87. szám, 100.720/ 1947. K. M. sz. rendelet.) Annakt a vámőrlésre jogosultnak a részére, aki 1946 július 1. napjától számítva a háztartásához tartozó minden egyes személy­­után 200 kg. kenyérgabonát bármilyen oknál fog­va még nem öröltetett meg, a köz­ségi elöljáróság a gyűjtőkereskedő­­nek átadott dézsma négyszeresére állítja ki a vámőrlési engedélyt, de csak a háztartáshoz tartozó minden egyes személy után 200 kg. erejéig. Ha 200 kg.-nál több gabonát akar­nak megöröltetni, akkor a vámőrlési engedélyt csak az átadott dézsma mennyiségének a kétszeresére lehet kiállítani. Vámörlésre népi jogosult önellátók részére az őrlési engedély továbbra is a beszolgáltatott dézsmamennyi­­háromszorosára adható ki, de csak évi 120 kg. fejadag erejéig A hordók és a hordó­­javítások árának megállapítása (Magyar Közlöny 88. szám 105.00­/ 1997. Ip. M. sz. rendelet.) A rendelet részletesen megállapítja a kész hordók árát és a hordójavítá­sokért kérhető díjakat. A temetések legmagasabb áraának megállapítása (Magyar Közlöny 89. szám, 105.001/ 1997.­­p. hl. sz. rendelet.) Vidéken a temetésért a következő díj számolható fel: Felnőtt terméséért 180—340 forint, 5—10 éves gyermek temetéséért 130—250 forint , 5 éven aluli gyer­mek temetéséért 110—230 forint.

Next