Szabad Föld, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1948-05-09 / 19. szám
Százmillió kínai paraszt kapott földet a Mixabadító Néphadseregtől Kína egyike a világ leghatalmasabb országainak. Négyszázmillió lakosából majdnem minden második föl fimíves. Ennek a hatalmas paraszti rétegnek eddig sohasem volt földje, mert a termőterület 66 százalékát a kötstzámú nagybirtokosok bitorolták. A kínai parasztság évszázadokig nyögte a földtelenséget, az árendarabságot és a legszörnyűbb uzsorakamatot. Ezekhez járult a mezőgazdaság igen alacsony színvonala, az állandó éhínség, a folytonos háborúk, rablóbandák dúlása, fosztogatása. 1932-ben szabadultak Kínára a japán rablóhordák és tizenhárom hosszú esztendőn át égették a falvakat, gyilkolták az asszonyokat és gyermekeiket, menekülésre, elvándorlásra kényszerítették a kínai parasztok milliót A kínai nép azonban kimér Hihetetlennek. Jegyezhetetlennek bizonyult. A japánok ellen elsősorban a kommunisták által vezetett demokratikus népfront és annak hadserege, a Felszabadító Néphadsereg vette fel a harcot. Igaz, hogy Japán ellen fordult a reakciós kínai kormány, a tőkések és nagybirtokosok kormánya is- Főleg azért, mert üzleti érdekük ezt megkívánta. Csang-Kai-Sek tábornok nem igen igyekezett a japánok ellen harcba menni, s így a háború terheinek három, negyedrészét emberben és hadianyagban a teljesen magára hagyott Felszabadított Néphadsereg viselte. A kínai népre támaszkodott ez a hadsereg, ezért sikerrel harcolt az elnyomók ellen és felszabadította az ország jelentős részét. A háború befejezése után azonban Csang-Kai-Sek s nagybirtokos barátai nem akartak osztozni a néppel az ország vezetésében és polgárháborúba sodorták Kínát. Persze, az amerikai hadianyaggyárosok és reakciós politkusok teljes támogatásával, óriási fölénye ellenére Csang- Kai-Sek nemhogy sikereket tudott volna felmutatni az elmúlt három évben, hanem kénytelen volt egymásután feladni tartományait. Ma már egész Mandzsúria, Észak-Kína és Közép-Kína legnagyobb része szabad. Esélyen új életfeltételeket teremtett a Néphadsereg a felszabadított kínai területeken- Elsősorban azért, mert 1947-ben összehívta a felszabadított területek parasztkonferenciáját, s ezen kidolgozták a földreform részletes tervét. Ezt a járási parasztpártértekezleteken megvitatták és helyesnek találták. Utána rögtön hozzáfogtak a végrehajtásához. Ennek során a földet azoknak juttatták, akik megművelik. Megszüntették a földbirtokosok, kontantorok és templomok földbirtoklási jogát. Minden felosztásra kerülő földet a purasztúlzottság rendelkezésére bocsátottak, úgyszintén a volt földemnek épületeit, mezőgazdasági felszerelését, esetleges gabonaraktárát, stb- A juttatott föld s egyéb vagyon a juttatásban részesült egyén örök magántulajdonába került. A földreform végrehajtása óriási lelkesedést váltott ki Szabad-Kínában és a népet még inkább a demokráciához kötötte. Hiszen a földreform megváltoztatja a kínai falu képét: megmenti a parasztot a pusztulástól, koldussorstól, éhínségtől! A múlt év folyamán — az eddigi hiányos adatok szerint — csak Mandzsúriában 60 millió kínai paraszt jutott földhöz- Ahogy azonban a Néphadsereg, mindinkább délre halad, a földreformot is egyre nagyobb területen valósítja meg-Ez a magyarázata a kínai Néphadsereg, a kommunisták által vezetett demokratikus népfront nagy sikereinek és népszerűségének. Ez az, ami lehetetlenné teszi Csang-Kai- Sek reakciós kormányának akármilyen sikerét is. M1D.SZ. szövetkezet a dolgozók szolgálatában Budapest IV. Somogyi Béla út 23 Színes nyári mosóruhák 54.80 Női divatcipő tip. katp. talp 84.80 Tiszta gyapjú típus öltöny 369.— Típus öltöny kamg. szerű 279.— Férfi Ing freskó 28.70 Vidékre utánvéttel soronkivül Szabad Föld Egy indiai újságíró fura tapasztalatai az Egyesüt Államokban A yDinamani“ c. újság főszerkesztőjét Szittaramant, az indiai kormány kiküldte Amerikába, az Egyesült Nemzetek ülésére, hogy ott a hindu sajtót képviselje. Mint minden hindu, Szivaraman sem éppen fehérbőrű. Innen származtak aztán azok a fura kellemetlen tapasztalatai, amelyeket az USA- demokráciáról szerzett. — Elhatártoztam — írja lapjában Szivaraman —, hogy látogatást teszek az USA déli államaiban. Először Természet ■-be utaztam, ahol a legkínosabb feltűnést keltettem. Amikor bementem egy étterembe, a pincérek azonal összedugták a fejüket és csak hosszas tanácskozás után voltak hajlandók leültetni egy eldugott sarokba. Így is észre kellett azonban vennem, hogy az étterem többi vendége nem néz rám jó szemmel. Átmentem tehát a szembelévő kávéházba. A kávéház tulajdonosa azonnal rámripakodott: .J Dorödj innen! Nem szolgálunk ki négereket!“ — Nem vagyok néger — mondottam —, az Egyesült Németek hindu tudósítója vagyok. — „Nem érdekel!“ — válaszolta a tulajdonos —Takarodjék! * Mikor nem szabad' járdám menni Amerikában ! — Mikor felszálltam a vonatra — folytatja beszámolóját Szivaraman — a kalauz a négerek kocsijiba kísért Jól éreztem magamat, detatába akartam jönni az USA erkölcseivel. Megmondottam a kalauznak, hogy nem vagyok néger, mire azonnal a fehérek vagonjába vezetett. Itt többen ültek, nők és férfiak, akik mihelyt megláttak, tüntetően felkeltek és egy másik fülkébe mentek át. A következő állomáson több nő szállt fel a fülkémbe. Az egyik rám nézett és kimondhatatlan undorral fel- kiikoltott, rátámadt a kalauzra, hogy miért hozta őket egy piszkos nigger, szakaszába. — így érkeztem meg Jackson városába, ahol ugyanazok a kihívó tekintetek fogadtak, mint mindenütt utazásom során. Egyik barátommal az utcán sétálgattam, amikor két fehér ember jött velünk szemben. Hirtelen odahívták a rendőrt, súgtak valamit. A rendőr felénk jött és felszólított bennünket, hogy menjünk át a másik oldalra. — Ez az úr nem néger! — tiltakozott a barátom. — A két úr nem akarja, hogy önök a járdán menjenek — üvöltötte a rendőr —, tehát menjenek le! Mit tehettünk, letértünk Sí, keserűen gondoltunk arra a „demokráciára amelyik az ember legelemibb jogait is sorbatapossa. Helyzetmagyaráza furkábbottal Szivaramanra azonban csak most várt a legnagyobb megpróbáltatás. Elutazása előtt ismét bement az állomás egyik vendéglőjébe. A tulajdonos azonnal kiutasította s amikor az újságíró megmodta, hogy ő nem néger, hanem hindu, így kiáltott— Miket, mesél maga itt öszsze-vissza! Egy hindu nem is ilyen! Szivaraman a következő pillanatban hatalmas ütéseket kapott a fejére: a derék jenki kocsmám! Így akarta neki megmagyarázni, hogy milyen egy indiai... Az Egyesült Nemzetek tudósítója ezek után elhagyta az USA-t: tökéletesen megismerte a ,,dollárdemokráciát“, amely ma is különbséget tesz ember és ember között. Miért kedvelte meg dán parasztság a szövetkezeteket? Dániában a Szövetkezeti mozgalmat — akárcsak nálunk a felszabadulás után —maga a parasztság indította el. Az első szövetkezet, mint tejszövetkezet 1882-ben alakult meg, Niels Pedersen, egy jütlandd kisbirtokos kezdeményezésére. Azóta nagy fellendülést értek el a dán szövetkezetek. A parasztság salategytől egyig tagja a különböző termelő és értékesítő szövetkezeteknek. A tejtermelés például 65 sajtókban szövetkezeti tejüzemekben kerül feldolgozásra. De a légtöbb gazda tagja a tojás-, a szalonna-, a baromfivágó-, a műtrágya-, a vetőmagbeszerző és a vetőmagtermelő szövetkezeteknek is. Dániában a nagyfokú állattartás következtében a tejszövetkezetek komoly segítséget nyújtanak a parasztságnak. Eily kis faluban a szövetkezetnek 120 tagja van, 2000 tehénnel. A tagok befizetett üzletrészeiből és a tej hasznából legújabb rendszerű paszterizáló és hűtőgépeket vásároltak. A Szövetkezetnek tejellenőrei vannak, akik mint állattenyésztési szakemberek ápolási és takarmányozási tanácsaikkal állandóan javítják a tenyészanyagot, így érték el, hogy egy kilogramm vajat ö1 liter tejből állítanak elő, a sajtjuk pedig zsírtartalmú. A tejszövetkezet útján, a dán gazdák tehát nemcsak a táj értékesítéséből származó magasabb hasznot kapják meg, hanem fejleszthetik és minőségileg is javíthatják állatállományukat. lölft. május 0 Képek a szabadi Albániából A háború befejezéséig Albánia népe félig olasz, félig német rabságban sínylődött A megszállók kifosztották az országot s porig alázták a szabadságszerető albánokat egészen addg, amíg egy bátor falusi tanító, Enver Hodzsa kibontotta a szabadságharc lobogóját. Hívó szava nyomán hősök ezrei születtek. Az albán partizánhadsereg egyre nőtt, egyre keményebb csapásokat mért a fasiszta megszállókra s végülis önerejéből kiverte hazájából a gyűlölt ellenséget. Emer Hodzsa vezérezredes hazája ma szabad népköztársaság. A partizánharcok legendás vezére a békében alkotó államférfi lett, s vezetése mellett az albán nép valóban mérföldes léptekkel halad az ország gazdasági és szelemi boldogulása felé. A romok helyén új épületek születnek, egyre-másra nyílnak az iskolák, kórházak, épülnek az utak, vasutak s a sok szenvedést, sok rabságot látott Albánia néhány esztendő múlva a boldog dolgozók országa lesz. A szabadság kivívása óta eltelt három esztendő megfeszített munkájának máris komoly eredményei vannak. A földművelő lakosság állatállománya kétszeresére szaporodott, az olaj- és bortermelés úgyszólván eléri a békebelit: az üzletekben bőven kapható mindenféle élelmiszer. Csupán a ruhafélében és a bőrben van még egy csekély hiány. Ezt a hiányt számban az albán nép szorgalma s a demokratikus állam vezetőinek gondoskodása hamar megszünteti, így épül az új Albánia. — Az égtosflyúló hegyeit országában parasztok, munkások fiai építik a szabad albán ifjúság városát. Csattog a csákány, csikorog az ásó a sziklás talajon, patakzat, a verejték, de nincs, az az akadály, amit ekkora kedvvel nem lehetne legyőzni. Egy kis mocsártól sem ijednek meg az albán fiatalok. Csatornát vájnak, lecsapolják a bűzhödő mocsarat, s helyén egy esztendő múlva már vígan szán lógathat az albán paraszt Elbasan falu parasztasszonyai ujjongó lelkesedéssel ünnepük a községükön áthaladó Enver Hodzsát, az albán népnagy fiát. Milyen állatokat lehet legelőre hajtani? Megállapították a fsibér és a legelőjavítási járulékok nagyságát Az állatok legeltetése körül a törpe, és kisbirtokosokat nagyon sok esetben sérelem érte. A legelőjég legtöbbször a nagygazdák kézén volt, így a kisemberek igen sok ízben elestek a legeltetés lehetőségétől. Mivel a kisparasztság számára az állattenyésztés hozza a legtöbb jövedelmet, a kormány rendeletileg intézkedett, hogy a legelőkre elsősorban a 15 holdon alul parasztok hajthassák ki állataikat. Minden legeltető érdekeltség kötelesít legelőre hajtható állatok számát, a kihajtás előtt megállapíttat. Egy számosállatra legalább 100 négyszögöl legelőnek kell jutni. Egy számosállaton 1 szarvasmarha, vagy 1 ló, vagy 2 borjú. vagy 2 csikó, vagy 6—8 sertés, vagy 10—12 juh vagy kecske értendő. Elsősorban azok számára kell legeltetési lehetőséget biztosítani, akiknek a közös legelőkben tagságuk, tulajdoni vagy használati illetőségük van. Ezennkívül azok jogosultak legelőre, akik nem tagjai ugyan a legelő-érdekeltségnek, de állataik számig a kihajtható állatok számára megfelelő takarmány nincsen. . Ha a legeltetésre bejelentett állatok száma a kihajtható állatok számát meghaladja, a legeltetési sorrend a következő: a) a közös legelőben legelő joggal rendelkező állattartó gazdák legalább egy növendék állatot; b) a IS holdon aluli gazdák pedig ha ninCs is legelőfoguk, egy tehenet és 2 növendékállatot hajthatunk ki. A múlt években, nagyon sok cita volt a fübérek közül is. A kormány most a fübérek nagyságát is megállapította. A fehér nem lehet magasabb számos állatonként, mint 100 kg búzának vagy rozsnak a hatósági ára. Amelyik legelő érdekeltség legelőjavítási járuléka, állapította meg, az 50 kg búza vagy rozs hatósági áránál több filbért nem kérhet. A fübéren kívül a legelőérdekletség legelőjavítási járulékot is szedhet. Ennek igen nagy jeentősége van, mert csak úgy bizorítható a legelők megjavítására megfelelő anyagi alap. A leglőjavítási járulék nagyságát a kormány a gazdák anyagi helyzetének megfelelően állapította meg, , A legelőjavítási járulék a közös legelőben legelő joggal rendelkező gazdák esetében a következő: a) a 15 holdon aluli gazdáknál nem lehet több, mint legfeljebb a fübér 30%.a. b) a 15—30 holdas gazdáknál legfeljebb a fübér 40%.a. c) a 30 holdon felüli gazdák, na pedig a fübérnek legföljebb 50% a. Azok a 15 holdon aluli gazdák, akiknek nincs legelőjoguk, mentesek a legelőjavítási járulék fizetése alól. A legelőjoggal nem rendelkező 15—30 holdas gazdák a fübérnek legfeljebb 30, a 30 holdon felüliek pedig a fübérnek legfeljebb 40%-át kötelesek legelőjavítási járulék címén fizetni. Mint látjuk, a kormány a kisemberek érdekét messzemenően szem előtt tartotta! A legelőgazdálkodás megjartatása érdekében a földműves szövetkezetek, ha van legelőjük, tagjaik sorából legelőgazdát kötelesek kijelölni. Ha a földművesszövetkezet a legelőt nem megfelelően hasznosítja a föld,művelégügyi miniszternek joga van a MOSzK kezelésébe adni.