Szabad Föld, 1949. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1949-01-02 / 1. szám

Angol,amerikai segítséggel történt a holland imperialisták indonéziai orvtámadása Az elmúlt héten az egész világ felháborodással fogadta a hírt, hogy az angolszász fegyverekkel ellátó holland csapatok meegtámadták Indonézia köztársaságát. A holland imperialisták nem tudnak belenyugodni abba, hogy a második világháború után elvesztették dél-kelet ázsiai gyarmataik egy részét Félnek atól hogy az Indonéz Köztársaság szabad élete a többi gyarmataikat is arra fogja ösztönözni, hogy megkíséreljék állati elnyomatásuktól való menekülésüket és szabadságuk fegyeveres kivívást. A holland tökiáseik mindenáron szeretnék visszakaparintani azt a range eg természeti kincset is, különösen a petróleumot, amit Indonéziával elvesztettek. .Ugyanakkor követik angolszász gazdáik utasításait: az amerikai és angol sajtó már hetek óta arról ír, hogy Kelet- és Délkelegáziában mind vdjon meg kell állítani a népi erők terjeszkedését. A .iTn.‘s“ című angol újság november 23-i számában már arról cikkezett, hogy a kínai néphadsereg sikerei megrendítik az ázsiai bábkormányok és gyarmatok 'helyzete'..“ A gyarmati elnyomatásban élő bennszülöttek — írja a Times — azt a hitet merítik a kínai eseményeikből, hogy ami most ott történik, az saját országukban is végrehajtható. Többet kell hát tennünk Malájföldön és még ennél többet a többi gyarmatokon, hogy idejében és alaposan meggátolhassuk a népi erők terjeszkedését!’ Azóta a brit gyarmatosítók is t oh.bet tettek" Malájfölde«, ■ fokoz.tik véres terrorjukat, a hollandok pedig orvul megtámadták az Indonéz Köztársaságot amelye nemcsak ők, de az Egyesült Nemzetek Szervezete is elismert. Ez a támadás azonban — éppen úgy, mint az egy esztendővel ezelőtti — kudarcra van ítélve volt C’angka'eekéikre, hogy Nanking előtt átlő csapataikat önként,fanonak a Jangce folyó déli partjára. Az imperialista, sajó már nemcsak Nanking elvesztésével rezsimos, ,,Illeg, számlálatt'k Sanghajnak, a legnagyobb kínai kikötőnek Kis Pi ts“ — írják. Arról is hírt adnak, hogy reakciós kormány és hadsereg-főparancsnokság nagy útra készül: székhelyüket a Nankirtgtól 800 mérföldre fekvő Kanton kikötőjébe akarják áthelyezni. Úgy látszik Giangksisek szeretne minél messzebb kerülni az arcvonaltól. Nem hiába írják azt az angolszász lapok, hogy a véreskezű dikátor Szabad Kína vezérének, Mao-Ce-Tungnak, a neve hallatára is elájul. .. A Nankingért és Tier csínért folyó harcokkal egyidejűleg a felszabadító hadseregek most Ilankau nagy kínai város ostromára készülnek. „Sohaéeembennek tiláldaiti még ilyen szürnyűség is" Ezzel a címmel számol be Csangkahek zsoldos csapatainak meneküléséről a Daily Express című angol újság kínai tudósítója, bizonyos Sefton Delmer. — A menekülő katonák — írja a tudósító olyanok, mint a barmok. Esetlen, zöld egyenruhájukban lélektelenül járják az utcát. Véres, piszkos lábuk kikandikál szakadt várzoncipőjükből■ Végenélküli sorokban jönnek, jönnek egyre hátra, egyre vissza. Olyan hadsereg ez, amelyből senki sem kér, amelytől mindenki fél, mert útjukat a rablások és erőszakoskodások jelzik. Én, mint hadtudósító — hangoztatja az angol újságíró —, gyakran láttam már bajba került csapatokat, de még soha nem láttam ilyen szörnyűséget, mint a legyőzött kínai katonák állapota. Nyolc héttel ezelőtt amerikai tisztek képezték ki őket Formoza szigetén. Csangkajsek büszkesége és reménysége voltak: elithadsereg, amelynek segítségével a háború menetét gondolták megfordítani. Ma ezek az ifjak a szó valóságos értelmében számkivetettek, mint a megvert kutyák, vonulnak végig a városokon, mutatva a még harcoló Kuomintang-csapatok sorsát. Egy híres amerikai írónő, Pear Buck, aki hosszú évekig élt Kínában ezeket írja: „Húsz évvel ezeldala kitolta még nankinsli kormányát Csangkaisek tábornok. Húsz é alat bebizonyíthatt volna, hogy kormánya a kínai népet akarja szolgálni. De nem így volt! Ma a kínai nép ezt keresi, amit ettől a kormányfő Málta is vert volna. A kínai nép éhez és senki se ad enni neki. •Rongyo, és senki iem ruházza fel Egy nem gyógyítják, tudatlan és nem tinitják. A kínaiak látják ezt és ezer vonultak fel azok oldalán, akik mindezt meghozzák nekik Otóba és felesleges dolog lenne tehát pír.i.t vasi felszerelést küldeni azoknak, akiket a nép elutasított magától” Az angol újságok arról is beszámolnak, hogy a Kuonintung-kormány az amerikaiak óhajára mindent megtett Tinncsin végükig való védelmére. Ez azonban egyáltalán nem tetszik az angoloknak, akiknél, Tiencsinben és környékén nagy érdekeltségeik vannak. Nem szeretnék tehát, ha hatalmas befektetéseik elpusztulnának egy olyan ellenállásban, amely szerintük is csak sikertelen lehet. A Kínában élő angolok véleménye szerint: minél hamarabb jönnek Szabad Kína csapatai, annál jobb, mert az égész országban mindenki békét és biztonságot akar! A felszabadított kínai területek már megkapták a békét és biztonságot. Az 1049-es ezt idő pedig még fel nem szabadító területeknek is meghozza a szabadságot és a fejlődés lehetőségét! A szabadságharcosok visszafoglalták a fuvarost . A holland csapatok kezdeti sikerei egy-kettőre semmivel oszlottak: az Indonézia belsejében villámgyorsan megszerveződő szabadságharcos partizán csapatok viszszafoglalták országuk fővárosát, sőt több ponton behatoltak a holami gyarmatokra is. A harcok során a holland csapatok a legkegyetlenebb módon boncolták fel a polgári lakosságit, az ártatlan öregeket, asszonyokat és gyermekeiket is. Ezek a kegyeslenségek azonban nem törik meg a holland szabadságharcosok erejét. Sőt, megszázszorozzák! Az indonéz rádió közleménye szerint: — Lehetséges, hogy a hollandoknak sikerül nagyobb vá.romaiakat elfoglalni, azonban sohasem fogják tudni megtörni a nép elfelnállását, mert az indonézek minden erejükkel a végsőkig folytatják a partizánháborút ... A Biztonsági Tanács parancsa: Tüzet szüntess! A holland támadás után rendkívüli ülésre hívták össze a Biztonsági Tanácsot. Az ülésen a holland külügyminiszer a „kommunizmus elleni harccal’ próbálta megindokolni csapatai aljas orvtámadását. Az elkövetett jogsértés azonban olyan nyilvánvaló, hogy még az amerikai kiküldötteknek is a hollandok ellen kellett állást foglalnia, így a Biztonsági Tanács felszólította az Indonéziában harcoló holland és indonéz csapatokat, hogy szüntessék be a harcot. A vita során sem a holland külügyminiszter, sem az amerikai kiküldett nem nyilatkozott arról, hogy az amerikai Marshall-terv tette lehetővé Hollandia felfegyverkezését és hogy legutóbb is 140 millió dollár értékűen vásároltak tankot és repülőgépet a holland katonaságnak az amerikai hadianyaggyárakból. Végnélküli sorokban özönlenek hátra a megvert kínai zsoldoscsapatok Az indonéziai események sem terelték el a figyelmet a kínai helyzetről A Kuomintang-kormány végső napjait éli és ezeket a végső napokat a fejetlenség, éhezés és a rablás jellemzi. Peking meste olyan hatással 1949 január 11. A békét szolgálja a demokratikus francia tudósok atomáglyája Igen nagy izgalmat váltott ki világszerte az a hír, hogy ’1911. december 15-én működésbe lépett Franciaországban a hol a dósseVento francia tudósok által épített itommáglya. Mi is az atommáglya ? — Olyan készülék, amely képes az atomok szétrombolásával nyert atomerőt kitermelni és összegyűjteni. A franciaországi készüléket egy elhagyatott katonai erődítés épületeiben állították össze és a lőtéren szerelték fel. A francia tudósok, élükön Joliot-Curie professzorral, a világhírű demokratikus francia atomfizikussal, igen sok nehézséget gyűrtek le. Elsősorban a De Gaulle-féle reakció igyekezett megakadályozni ammerikai parancsra — a kísérletek sikerét. • , Még az állami támogatást is meg akarták vonatni a tudósoktól attól való féltükben, hogy a francia atomkísérletek kézzelfoghatóan megtörik az USA atomhegemóniáját. De azt is tudták, hogy Joliot-Curie-ék sosem fogják harci célokra használni az atomerőt ,s így kísérleteikből semmi hasznuk se lesz a háborító uszítóknak. A francia tudósok azonban nem csüggedtek: a részükre nagy helyesen kiutalt katonai erődítmények romjai között is megfeszített nővel dolgoztak, míg munkájukat siker koronázta: az atommáglya működésbe lépett. Amior a hír bejárta a világot, Coliot-Cure professzor és társai összehívták a francia és a nemzetközi sajtó képviselőit. A legnagyobb nyíltsággal feltárták az iomerő előállítására folytatott kísérleteiket és azok eredményeit, ■legmondták azt is, hogy ezt az erőt, amely az emberiség nagy áldása lehet, a békés fejlődés szolgálatába akarják állítani. Egy amerikai újságíró ezt a kérdést tette fel: Az önök atommáglyája, mennyi idő alatt képes egy atombombát előállítani?“ — A tudósok erre így válaszoltak: „Ezzel aegkevésbbé se foglalkozunk. Bennünket egészen más célok hevítenek. Amerikában riadalommal fogadták az atommáglyáról szóló tudósításokat. Eddig is igen nyugtalanította az amerikai reakciósokat Molotovnak az az ismételt kijelentése, hogy az atomerő előállításának titkát nemcsak az USA birtokolja. Most bebizonyosodott, hogy olyan harmadrangú hatalom, mint Franciaország is képes atommáglyát felállítani. Sőt — mint Joliot-Curie beszámolójából kiderül —- sokkal jobbat és gazdaságosabbat, mint az "eddigi Amerikában. Különösen az döbbentette meg Amerika politikusait, hogy a francia tudósok nem hajlandók az ír példájukat követni, nem titkolóznak, kísérteti telepeiket nem veszik körül elektromos drótsövényekkel és nem őriztetik megerősített őrséggel. A francia atommáglya így valóban a béke ügyét szolgálja és nem a háborús uszítókét: megmutatják a vilg valamennyi népének, honfi, az atombombával való fenyegetőzés üres hindabandot, hiszen aki „atombombával támad, atombombától veszhet el. Ezzel kapcsolatosan az amerikai Atomvizsgáló Intézet csikágói igazgatója, Samuel Allison így nyilatkozott: — Már régóta tudtam, hogy nem mi vagyunk az atomerő előállításának egyedüli birtokosai ... A francia tudósok sikeres kísérlete, a francia atommáglya működése a béke erőinek megerősödését jelenti és szolgálja. A francia imperializmus BORZALMAS BŰNTETTEI Madagaszkár szigetén 90 ezer legyilkolt, 20 ezer bebörtönzött szabadságszerető bennszülött Ma Franciaország egyre jobban az amerikaiak gyarmatává süllyed, hol Marshall útmutatásai alapján gyilkolák le, verik össze és börzöntk be a kenyérért és szabadságért küzdő egyszerű embereket, addig a francia imperiosítáik maguk is borzalmas elnyomódnak vetik alá gyarmatbirodalmunk népeit. A múlt század második felétől Franciaországé a világ egyik legnagyobb gyamatbirodalma. Ez főleg Észak- és Nyugat-Afrikában terült el, de hová tartozik az Afrika délkeleti padjai mentén fekvő Madagaszkár-szigete is. Benyovszky Móric királysága Madagaszkár a világ egyik legnagyobb szigete, éghajlata igen alkalmas a földművelés és állattenyésztés folytatására, ugyanakkor jelentős ércbányákkal is rendelkezik- A malgache (ejtsd: málgás) nép latja. A malgacheok értelmes, egészséges színesbőrűek. Arról nevezetesek, hogy egy darabig magyar ember volt a királyuk, Jenyovszky Móric, aki világkörülalandos utazásai során, a mai szíjad első felében hozzájuk is fűrtődöt. Benyovszky Marccal és királyságával még csak migvátak a madagas*ariak. Hanem jöttek a fvárévi gimrmo*íféhr-ré* hofták számukra a „nyulati kultúra” adásait A francia imperialisták a védtelen bennszülöttekkel szemben még jobban, még aljasabbul érvényesítették kizsákmányolásukat, mint a francia dobozokkal szemben Kiirtják, a Demokratikus Újjászületés .ozgalmát A második világháború alatt a francia tőkéseknek szikségük volt a malgadeok segítsérre és így nekik is, mint a többi gyarmati népeknek függetleséget ígértek a háború utánra. Megalakult a Malgace Demokrtikus Ujjászállési Mozgalom is, amelyik képviselőket küldött a francia nemzetgyűlésbe. Ezek a képviselők persze a gyarmati népek legjobb védelmezője, a Francia Kommunista Párt mellé tömörültek, sebben a francia tőkések kizsákmányoló politikájával. Franciaország felszabadulása után azonban éppen a nagytőke és az amerikaiak emberei, De Gaulle tábornok és a Bhim-Szocialisták kerülek uralomra. Ezeknek nyilvánvalóan nem tetszet a gyarmati népek újjászületése, öntudatoskodása- Pokoli tervet dolgoztak ki a Demokratikus Újjászületési Mozgalom felszámolására ; * a sziget lakosságának egy szélsőséges kis csoportjával fegyveres lázadást hajtottak végre. A fegyveres lázadáshoz angol hajók szállították a fegyvert... Véres megtorlás A lázadást a francia katonaság Ittverte. Azután megindult a lázadás okainak kutatása és a felelősségrevonás. A francia gyarmati hatóságok hamuítak be :a nyitók,Tfal azt állították, hogy a Demokr^cus Újjászületési Mozgalom s. fegyveres felkelé t■ A mi*aton vezetői hiába tiltekoztal^Bpáa' ellen, hiába bizonyí'clák, ho^^a lázadók, kai állandóan elentétb* voltak. Az „összeesküvők gócmantjainak felszámolása” címén fV K több mint 20 chr bennszülöttet , tartóztattak le és zártak internáló táborokba. I'gjy*sokkor a felfegyverzett nagy^tokosok a katonaság és csendőrség segít,ségével két hónapig valóságos hajtóvadászatot rendeztek a szigeten a demokratikus érzelmű bennszülöttek után. Két hónap alatt kilencvenezer malgabe parasztot, asszonyt, öreget,, gyermeket vegyest gyilkoltak le a megvadult nagybirtokosok. Megcsúfolják az igazságot Azonban ezzel nem elégedik meg a francia imperialisták, tervük még nem volt egészen sikeres: aDemokratkus Újjászületési Mozgalom még állt, képviselői ott voltak a franca nemzetgyűlésben. El kellett őktvoltatni onnan. Ezért azt a koholt vádat emelték ellenünk, hogy ők 'szervezték a felkelőt, illetve ők adták meg rá a jelet Párizsból. A malmcho képviselőket a francia rendőrség letéri 'z‘?tH ér az egész ország ti'ltkatása pU»vére Madagascar-szigmé*“ szállította, ahol miist fejződet be perük, mely a francia demjtrrts’-n* írjta szerint: az igazság megcsúfolása. A vádlottakat a leg pénzelhetetlenebb középkori kínzásokkal kényszerítették vallomásra. A tárgyaláson a vádlottak leleplezték a rendőrségen tett vallomásaik okát. Ennek ellenére azonban valamennyit halálra ítélte a véreskezű francia imperialisták osztálybírósága. Most az egész francia nép követeli a herilis ítélet felfüggesztését és a per új tárgyalását reccembm 30-án ünnepült A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG egy éves évfordulóját A Román Népköztársaság ezelőtt egy esztendővel, december 30-án alakult meg, miután a kép elkergette ahagaáruló és népellenes királyt és kiakolbólította a hatalomból a királyság támaszait a nagybirtokosokat és a tőkéseket. Az évfordulón egész Romániában nagy ünnepségekkel emlékeznek meg erről a sorsdöntő eseményről. Az ünneplésben kiveszi részét az erdélyi magyarság is, amely a népköztársaságban egyenrangú állampolgár a többi nemzetiségekkel. A magyarság képviselői ott vannak az állam és az önkormányzatok irányító szerveiben, a parasztok földosztásban részesültek, sőt a székely falvak, a Szovjetunió és a román kormány jóvoltából visszakapták az úgynevezett Csíki Magyin javakat is. Az évfordulón kívánjuk, hogy a román néni demokrácia továbbra is velünk kéz a kézben haleöjen az imnerialistaellenes népek sorában a béke és a szocializmus útján Sylvia II. ""____■ ■ ■ m — parbolineum rovarkorongok ellen. Biztos, olcsó könnyen ke-zelnbe. Megrendelhető: Biehn János Kt Budapest, V., Alkotmány utca 21. Telefon: 129—131.