Szabad Föld, 1949. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1949-04-03 / 14. szám
10 —CSAVAROS SÓGOR:— Én meg a tenyészállatvásár No, ezt hallgassák meg, ha van idejük. Fent voltunk Katival a tenyészállatvásáron. Hát annyit mondhatok maguknak, hogy olyan szépet, mint a vásárlót, nem láttam, amióta kétágú vagyok, pedig elég régen vagyok kétágú, mer én már annak is születtem. Az ötszázkilós disznónál volt a legnagyobb csődület. Az meg csak hagyta szemérmetesen, hogy bámulják, mint a menyasszonyt a lakodalomba, csak valamivel kövérebb vót annál. — Nincs ez ötszáz kiló — hallottam egyszerre egy ismerős hangot. — Nézd már, Zsíros Zsiga! — böktem a dalba Katit. — Hogy mondhat ilyet? — támadtak Zsigára az emberek. — Testvérek közt megvan ez öt mázsa! Mibül gondolja, hogy nincs öt mázsa? — Mibül? — hebegett Zsiga. — Hát.. Izé . . . A nézésibül. — Bolond maga? — fogták körül az emberek Zsigát. — Hát . . . Úgy gondoltam — igyekezem elfelé Zsiga —, hogyha ötszáz kiló vóna csakugyan, akkor büszkébben nézne, összenéztünk Katival s Zsiga nyomába eredtünk. A disznóktól a halakhoz ment Zsiga. Vagy negyedórát nézte a velencei tavi óriás tenyészharcsát, osztán kijelentette, hogy csalás az egész, nem igazi hal ez, hiszen meg se mozdul. Úgy látszik, a harcsának jó füle vót, mer erre egészen megvadult, elkezdett csapkodni maga körül. Az emberek röhögtek, aszondták, no ugye, hogy igazi, de Zsiga aszondta, hogy őt nem lehet becsapni, biztosan villanymotor hajtja. Erre a harcsa Zsiga képibe fröcskölte a vizet, mire Zsiga el kezdett káromkodni: — A fene ezt a dögöt, biztosan be van tanítva, hogy ilyeneket csináljon! Akkor Zsíros Zsigáné aszondta, hogy kérdezzék meg, lehet-e rádión üzenni,, mint a Nemzetközi Vásárból. Zsiga csak legyintett, hogy kár a fáradságér, mer amit ő üzenne a falujának, azt úgyse lehet bemondani a rádióba, mer azt asszonyok meg gyerekek is hallgatják. Akkor azt mondta mellette valaki, hogy gyerünk az, öntözéshez. Zsiga elkezdett rohanni az illető után, hogy majd felbukott. Hát szép ismót az öntözés azt meg kell hagyni, hatalmas modell vót, hegyek, völgyek, folyók, csatornák, olyan vót, mint az igazi, csak kisebb vót, az embernek szinte kedve támadt a nagy melegbe, hogy besétáljon. Csak Zsiga legyintett dühösen. — Hát ezt nevezik öntözésnek? — mondta dühösen. , — Mér? — fordult hozzá egy ember. — Hát nem látja, milyen tökéletes dolog ez? Ezt mind megcsináljuk öt esztendő alatt, újjászületik ettől a magyar mezőgazdaság! — Hát az meg kit érdekel? — legyintett dühösen Zsiga. — Amikor aszondta az a marha, hogy megnézi az öntözést, azér jöttem utána, mer azt hittem, hogy itt mérik a sert... így járta végig Zsiga a vásárt. Végre letelepedett a vendéglőbe egy asztalhoz, öt porció flekként hozatott, meg hat korsó sert. — Aggyisten Zsíros úr — léptem oda hozzá. — Mi az, öt porció flekként hozatott? — Bemelegítésnek elegendő — mondta morcosán Zsiga. —■ Majd utánarendelek, ha elfogy. Egyszerre csak észrevettem, hogy egész csoport áll az asztalunk körül. Vótak vagy negyvenen, osztán ötvenen, osztán százan. Kimeredt szemmel bámulták Zsigát, ahogy evett. — Mi a? — fordultam az egyik emberhez. — Mit néznek itten? — Bocsánatot kérünk a zavarásér — mondta udvariasan az ember —, de tetszik tudni úgy van, hogy mi egész nap hallgattuk ennek a kövér úrnak a beszédeit, oszt fogadtunk, hogy ember-e vagy sem, oszt úgy látszik, mégiscsak ember, mertert iszik... TÖRD A FEJED, KOMÁM! A Szabad Föld rejtvényrovata. A helyes megfejtők között harminc könyvjutalmat esztünk szét. Beküldési határidő: április 8. A megfejtéseket és a nyertesek névsorát április 17-i számunkban közöljük. VERSES REJTVÉNY Beküldte: Gurzó Vladimír, Magyarcsanád B-vel ital, ront s nem segít, Nagy mértékben részegít. K-val viszont időt jelent. Akár múltat, jövőt, jelent. P-vel nyáron és nem télen Láthatod úton-útfélen. S-sel sok szó egymásután, Olvashatod nap-nap után. M-mel viszont férfi név is, Rájössz komán ugye mégis? T-vel halotti lakoma, Találd ki, hogy mi ez, koma! IRODALOM ÉS TUDOMÁNY Mi Bulgária fővárosa? Melyik háziállatunk rokona a tigris? Melyik versében írt édesapjáról Petőfi Sándor? TRÉFÁS KÉRDÉS Beküldte: Hige György, Hidegség HOl áll az ezredtrombitás, amikor a takarodót fújja? TALÁLÓS KÉRDÉSEK Beküldte: Varga János, Kisszállás, Dongókút Neked is varn, nekem is van, még a kis kórónak is van■ Mi ez? Mit vesznek legtöbben minden vásáron ? SZÖREJTVÉNYEK : ételízesítőt adnak neki a Ball Jenő, Kötése kérdései: Irodalom: Melyik nagy magyar költő írta, hogy akasszátok fel a királyokat? Történelem: Hogyan végezték ki Dózsa Györgyöt? TALÁLÓS KÉRDÉSEK Beküldte: Nagy Mária, Kúnszállás 1. úgy megyen, meg sem áll, Földön fekszik, fel sem áll, Ágadzik, bogadzik, Mégsem leveledzik. Mi ez? 2. Kézbe se foghatod, Tűzre se rakhatod, Pedig fa a nevem édes a gyümölcse. Mi ez? a rizling KIK KAPJÁK A Szabad Föld március 20-i számában megjelent rejtvények helyes megfejtése a következő: Találós kérdés: vöröshagyma. Itt pénzt lehet keresni: rubel. hu, márka, font, zloty. Tessék számolni: Kovács Mariska 18, az anyja 36, az apja 46 éves. Irodalom és tudomány: Szovjetunióban, dísznövénynek, hármat, Toldi, Balassa Bálint, Reményhez, János vitézből. Jutalmat kaptak: Benyó Jánosné Szentes, Gazsó Imre Békésszentandrás, Nagy Imre Szentes, ifj. Bohács István Adács, Lerner László Töltéstava, Vályi Lajos Bagamér, Ernszt Ilona Medgyesegyháza, Csapó Irén Mecsér, Godó Erzsé- JUTALMATü zet Kál, Petrás Anna Ercsi, Gurzó Vladimir Magyarcsanád, Tóth Eszter Izsák, Bertalan Erzsébet Gyulakeszi, Gaál Frigyes Csibrák, Huszti Katalin Hajdúszoboszló, Nagy Mária Kunszállás, Horváth Valéria Szemere, Koó Imre Kapuvár, Tóth Marika Nagyhantos, ifj. Oroszi Pál Akasztó, Kőműves Katalin Soltszentimre, Horváth Mihályné Tószeg, Demján Júlia Málnaszecsőd, Takács József Cece, Móré Lidia Miskolc, Füle László Rácalmás, ifj. Franyó Sándor Csanádpalota, Róka Gábor Büdszentmihály, Németh Hermina Sárfimizdó, Horváth Margit Vág. Sl/tBADfotó) tty •*/ pkmese Pribojszky Pál írja a békéscsabai Fürjes-tanyáról: A szomszédomban egy öregasszony lakik, félhold búzavetése van. A varjakat folyton hajtja át nahozzánk, még át is jön veszekedni, hogy azok a miénk, nem az övé. A kiskertjébe meg salátamagot vetett, azt a verebek lecsípték, azokat meg rázavarta az én fámra és megint, átjött veszekedni hozzám, hogy hát az°k az én verebeim, mert mind odarepültek az én fámra. Hát mit csináljak vele, adjanak tanácsot! Olvasóink gondolkozhatnak rajta, ha van idejük: várjon mi itt a teendő? Kié a varjú és kié a veréb? Magasan repül a daru... Beküldte: Bálint Sándorné, Csánytelek. A zsugori Basa Bálint beállít a kocsmába és odaszól a cigányoknak: — Itt van ötven fillér, játszátok el, hogy magasan repül a daru! — No — méri végig a prímás Bálintot —, hát ötven fillérért nem nagyon repül az magasan ... Városi ember falun Beküldte: ifj. Kamonár György, Nyírszőllös. Egy városi forma ember megszólít egy gazdát: — Mondja csak kérem, mi van arrafelé ? — A faiskola — feleli a falusi— Bihar — csudálkozik a városi. — Aztán jól tanulnak a kis fácskák? LEONID S1QL0VJ0V (Folytatás.) Naszreddin Hodzsa úgy döntött, hogy a temetőben tölti az éjszakát, helyesen úgy okoskodva, hogy bármilyen zűrzavar történjék is, az elhunytak mégsem fognak szaladgálni, bömbölni, kiabálni és fáklyákkal hadonászni, így a csendháborító és viszályszító Nassreddin Hodzsa szülővárosában való tartózkodásának első napját híréhez teljesen méltóan fejezte be. öszvérét egy fejfához kötötte, maga, pedig kényelmesen elhelyezkedett a síron és csakhamar elaludt. De a városban sokáig tartott még a riadalom, a lárma, zaja, kiáltozás, dübörgés, csengés és ágyúdörgés. 9. De mihelyt pirkadni kezdett s elhalványultak a csillagok és a sötétből kirajzolódtak a tárgyak homályos körvonlai, utcaseprők, szemetesek, asztalosok és vályogvetők százai lepték el a teret. Serényen munkához láttak, helyreállították a feldöntött fészereket, kijavítoták a hidakat és az összetört kerítéseket, felszedték a forgácsot és cserepet ■— és a nap első sugarai az éjszakai riadalomnak már semmi nyomát sem találták Bokhorában. És elkezdődött a vásár. A palota kapuja előtt tarka tábor volt. A rongyos ponyvafészerek árnyékában fülledtségtől dalért emberek ültek és feküdtek gyékényükön , magányosan és családostul, az asszonyok csecsemőiket ringatták, kondérban ételt főztek rongyos köpenyeket és takarókat foltozgattak, félmeztelen porontyok futkározak mindenütt kiáltoztak, vetekedtek és potyogtak eléggé tiszteletlenül azt a testrészüket, fordítva a palota felé, amelyet nem illik nézegetni. A férfiak aludtak, vagy valami házimunkával foglalatoskodtak, vagy a teáskanna körül beszélgettek. ..Persze, nem első napjukat töltik át ezek az emberek!” — gondolta Naszreddin Hodsa. Két ember hívta fel magára figyelmét: egy kopasz és egy szakállas. Csupasz földön, háttal egymásnak fordulva, mindegyik saját sátra alatt feküdt; egy topolykaróhoz kötözött fehér kecske állt közöttük, annyira sovány, hogy bordái majdnem átdöfték vedlett bőrét. Panaszos mekegésrét Naszrurddin Hodzsa nagyon kíváncsi ember volt és nem állta meg kérdezés nélkül: — Békesség veletek, nemes Bokhara lakói! Mondjátok meg nekem, mióta tértetek át a cigány életre? — Ne gúnyolódj rajtunk, a vándor! — válaszolta a szakállas. — Nem vagyunk cigányok, ugyanolyan tisztes muzulmánok vagyunk, mint te ■magad. — Ha tisztes muzulmánok vagytok, akkor miért nem ültök otthon? Mit vártok itt a palota előtt? — Ragyogásával a napot is elhomályosító emirünk, urunk és parancsolónk igazságos és legkegyelmesebb ítéletét várjuk. — ügy! — mondta Naszreddin Hodzsa, nyíltan gúnyolódva .. — És régen várjátok a ragyogásával a napot is elhomályosító embereket, uratok és parancsolatok igazságos és legkegyesebb ítéletét! — Már hatodik hete várjuk, a vándor! — szólt közbe a kopasz. — Ez a szakállas pereskedő itt, sújtson rá Allah, a sátán bélelje ki farkával nyoszolyáját, ez a szakállas pereskedő itt — a bátyám. Atyánk meghalt és szerény örökséget hagyott ránk; mindenen megosztoztunk, kivéve a kecskét Hadd tegyen az emir igazságot, kié legyen ez a kecske. — És hol van a többi örökölt jószágtok ? — Mindenünket pénzzé tettük, hiszen fizetni kell a panasz megköltőjének, fizetni kell az írnoknak, aki a panaszt átvette, fizetni kell az őrszemeknek és még sok másnak.Egyszerre csak a kopasz felpattant helyéről és egy hegyes sapkájú, piszkos, mezítlábas dervis felé vetette magát, akinek oldalán fekete, kivájt lök lógott. — Imádkozzál szent ember! Imádkozzál, hogy a per az én javamra dőljön el. A dervis átvette a pénzt és imádkozni kezdett. És ahányszor az ima záró szavait kiejtette a kopasz új pénzdarabot dobott tökjébe és kérlelte, ismételjen mindent elölről. (Folytatjuk■) Hol a gyerek ? Beküldte: Miklovics Zsuzsanna, Kecskemét — No, ki tud edgy mondatot mondani, amelyben a gyerek az alany? — kérdi a tanító — A gyerek játszik — mondja Pista. — A gyerek tanul — mondja Jani. — A gyerek olvas mondja Sanyi. — Helyes — mondja a tanító. — Ki tud még? — A nővérem férjhez ment — mondja Laci. — Hol van a gyerek ? — kérdi csudálkozva, a tanító■— De tanító úr kérem■ — pirul el Laci — hiszen csak a múlt héten volt az esküvő . . . a IcupeccLctől és a Iculárcoktól Aligtisztítják: a Kíteís következeteket — No, Zsíros úr, megspóroltunk harmincöt forintot! — Hogyan, Kupec úr? — Hát úgy, hogy a Tényészállat vásáron harmincöt forint volt egy körrepülés ... 1949 áprilisa. i 000 rxLVttm 1949 április 4-től 10-ig. Április 4., hétfő. 6.00— 6.30: 1. Gazdakalendárium. 2. Kora tavaszi teendők a legelőn. 3. Jövőre még több cukrot eszünk. 4. Gergely bácsi megmagyarázza .. . Gergely Miklós vidám jelenete. 19.30— 20.00 (Kossuth r.): A FALU HANGJA. A magyar dolgozó parasztság élő újságja. Április 5., kedd. 6.00— 6.30: 1. Gazdakalendárium. 2. Foghíjas a szőlő. 3. Jó takarmány a zabosbükköny. 4. Jó munkáért — több fizetés. Riport a Mezőhegyesi Állami gazdaságról. 19.30— 20.00 (Kossuth 1.): 1. Bolondos április. Volly István zenés összeállítása. Közreműködnek: Máthé Jolán és Bálint Sándor (ének) és a Dobó Katicaleányotthon énekkara. Kísér: Rácz Gyula és cigányzenekara. 2. A dolgozó parasztság időszerű kérdései. 3. Mit küldött a magyar mezőgazdaság a moszkvai kiállításra? — Riport. 4. Mit tartsunk észben? Április 6., szerda. 6.00— 6.30: 1. Gazdakalendárium. 2. A termelőszövetkezetek munkaegységei. 3. Felvirágzók a háziipari — Riport.19.25—19.55 (Kossuth 1.): 1. Híradó a Szovjetunióból. 2. Haragosok. Túri András vidám jelenete. 3. Miről írnak a dolgozó parasztság újságjai? — Lapszemle. Április 7., csütörtök. 6.00— 6.30: 1. Gazdakalendárium. 2. Fegyverek a szárazság ellen. 3. Hogyan oltsuk gyümölcsfáinkat? 4. Az ipari munkás üzem . . . 19.30— 20.00 (Petőfi r.): 1. Beszélgetés Nemeskéri István vencsellérháztallyai Kossuth-díjas tanítóval. Beszélő: K. Nagy Magda. 2. A nagy kérdés Cserencpusztán. Szentkirályi János riportja. Április 8., péntek. 6.00— 6.30: 1. Gazdakalendárium. 2. 2. Az uborkamag termesztése. 3. A fejtrágyázás orvosság a vetésnek. 4. Rendeletismertetés. 19.30— 20.00 (Kossuth r.): A FALU HANGJA, a magyar dolgozó parasztság élő újságja. (Szövetkezeti híradó.) Április 9., szombat. 6.00— 6.30:1. Gazdaaszonykalendárium. 2. Az anyatej és a mesterséges táplálás. 3. Sári néni iskolába jár... Vidám jelenet. 4. Asszonyhirek. 19.30— 20.00 (Petőfi r.): 1. A tápiószelei közösen termelő szőlőcsoport Dobozi Imre riportja. 2. Hogyan működnek a hitelvéleményező bizottságok. 3. Munkacsapatban dolgoznak a termelőcsoportok. — Riport. Április 10., vasárnap. 18.30— 19.30 (Kossuth r.): 1. Egy falu • egy nóta. A Falurádió ajándékntűkora kedves hallgatóinak. 2. Zöld ág. Szovjet , egyfelfonásos nyomán írta: Egri Irén. Előadják: a csepeli WM-gyár munkásszínjátszói. 3. Vasárnap délután a gazdakörben.