Szabad Föld, 1949. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1949-01-02 / 1. szám

4 A dolgozó parasztság földtulajdonának védelmében előzetes engedélyhez kötötte a kormány a föld adás-vételét A magyar köztársaság kormánya 13.100/1948. szám alatt kormányrendeletet adott ki a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmának szabályozásáról. Mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogát — az öröklés kivételével — csak hatósági engedéllyel lehet átruházni, venni, cserélni, ajándékozni, árverés útján venni stb. Aki tehát mező- vagy erdőgazdasági ingatlanát át akarja ruházni, kérnie kell ennek engedélyezését az illetékes hatóságtól. Az ingatlan elidegenítésének engedélyezése kérdésében a földhivatal mellett szervezett bizottság dönt. A bizottság tagjai: a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Szövetségének kettő, a földművesszövetkezetek megyei választmányának egy, valamint a földművelésügyi miniszternek két kiküldöttje. A bizottság az eléje terjesztett ingatlan átruházási ügyekben az iratok beérkezésétől számított 15 napon belül köteles határozatot hozni. Ugyancsak a bizottság engedélyezése szükséges hatóság vagy magánszemély által kezdeményezett ingatlanárverés megtartásához, kivéve, ha az árverés köztartozás behajtására irányul. A bizottság határozata ellen csak közérdekből és csak a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségének megyei titkársága, valamint a földművelésügyi miniszter kiküldöttje élhet fellebbezéssel. A rendelet házhelyek és beltelkek forgalmára nem vonatkozik, formája lehetővé tette, hogy a még meglévő földjükből is kiforgassák a dolgozó parasztságot. A demokratikus kormányzat ennek a helyzetnek azzal vetett véget, hogy az ingatlanforgalmat a 8990/1948. számú kormányrendelettel leállította, majd elkészítette a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmának új, demokratikus szellemű szabályozását. Az új jogszabály megvédi a dolgozó parasztságot attól, hogy a gazdagok és spekulánsok a földreform által juttatott vagy egész élet munkáján keresztül megszerzett földjeikből kiforgathassák. Az új jogszabály korlátozásai nem vonatkoznak az öröklésekre, a házra, vagy beltelekre. A kormányrendelet a mező- és erdőgazdasági ingatlanok tulajdonjogának átruházását a megyei földhivatalok mellett szervezett népi bizottságok engedélyezéséhez köti. Eszerint az átruházást engedélyezni kell, ha az ingatlan két holdnál nem nagyobb, feltéve, hogy mind az eladó, mind a vevő dolgozó paraszt, az átruházást gazdasági vagy szociális szempontok is indokolják. A jövőben mindazok, akik ingatlanaikat át akarják ruházni, kötelesek ezt a szándékukat a községi elöljáróság útján a megyei mező- és erdőgazdasági bizottsághoz bejelenteni. Vonatkozik ez a szabály azokra is, akik ingatlanukat még az ingatlanforgalom leállítása előtt adták el, de a tulajdonjog telekkönyvi átírása még nem történt meg. Keresztes Mihály földmivelésügyi államtitkár: „Az új jogszabály megvédi a dolgozó parasztságot attól, hogy a gazdagok és spekulánsok kifoszthassák földjéből“ Keresztes Mihály földművelésügyi államtitkár a mezőgazdasági ingatlanok forgalmával kapcsolatban a következő nyilatkozatot tettek . A mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmát és az állami elővásárlási jog gyakorlását eddig a feudális birtokviszonyok idején hozott régi törvények szabályozták. Ezeknek a törvényeknek egyik hibájuk az is volt, hogy az állami elővásárlási jogokat nem a dolgozó kisparasztság gazdasági megerősödésére, ezzel gazdaságunk fejlesztésére, hanem a kiváltságosok, vitézek stb. részére gyakorolták. De ennél még súlyosabb hibája volt ezeknek a törvényeknek az, hogy a csazdag parasztságnak és a tőkéseknek gátlás nélkül lehetővé tette, hogy a földet összevásárolhassák és így nemcsak a dolgozó parasztság megerősödésének útját zárták el, hanem az ingatlanforgalom ilyen Keszthelyi István középparaszt: „A saját bőrömön tanultam meg, hogy a kulák — ellenség!" Ezerféle kusza jégvirágot rajzolt a fagy a nastyvendéglő széles ablakaira A hasas fűrészporos kályha körül repedezett csizmák, időrágta bakancsok topognak. Battonyai földmunkások, kaparasztok, munkaalkalomra várók. Előttük félórája rendelt kisfröccsök Lassan kortyolgatják, hogy tovább tartson- Ha valami akad, Pista gyerek átugrik a munkaközvetítőből és szól. Hangos csattanással sarkig csapódik , az ajtó. Nem a Pista. Nagyhúsú/ vörösarcú ember rúgta be az ajtót. Jobbjában faragott sétabotot szorongat, kigombolt, vadonatúj, fekete posztóbe, kecse alól háromsoros arany óralánc fityeg. Futtat, mint a dühös kandúr— Azt a teremtésit neki! A feketeképű pincér elnézően mosolyog, rumot tölt és a vendég elé teszi.— Mi történt tekintetes úr? , A ..tekintetes úr'1 arca lila a méregtől— Megúszta a 'kádis Bezdán! Pedig a* kezem ’között volt! Két hold földjét a Jángor-dülőben ideadta volna a régi adósságba, kettőt meg potom pénzért. De a telekkönyvezető nem akarja átírni. Aszongya, rendelet van rá, hogy a magunkfajta ne vásárolhassa fel a kisföldeket! — Helyes az a rendelet — szólal meg valaki a sarokból, erre a ,,pálcásgazda‘’ észbekap, megfordul, besut a szomszédos terembe és bezet’ven a egyik fehérterítés asztal mellé. — Még egy deci rumot!. .. Földszerzés ■— uzsorakamattal A dühös kulák a telekkönyvi hivatalból jött Ezen a napon ő volt a negyedik nagygazda, aki Battonyán „lemaradt ’ a földvásárlásról. Kevés az ügyfél, bőven van időnk átnézni a battonyai járás telekkönyvi iktatóját s a polcokon sorakozó összefűzött birtoklapokat. Az akták elárulják, hogyan zsírosoVA, gazdagodtak a munkátlan kukkok, a miközben ,,rossz termésről’’ s nehéz időkről” jajgattak , hogyan szívták fel a hátronyai kisemberek földjeit. A hivatalvezető rövid számolás után kijelenti: a felszabadulás óta legalább 1200 hold kis- és középparaszti föld jutott a battonyai kulákok kezére. „Rohrsetzer Sándor hortesmetter bekebelezte Juhász Sándor gazdálkodó 10 hold 1371, öl szántóját“ — olvasható az iratokban. Története: Rohrsetzer úr még 1941-ben uzsorakamatra pénzt kölcsönzött Juhász gazdának, aki négy éven keresztül alig győzte fizetni a kamatokat A felszabadulás után a hentes ,,nagylelkűen” megvásárolta Juhász Sándor 20 holdjának felét, természetesen adópengőért és a régi tartakozás levonásával. Sztanoj Mihutin és Sztanoj Branko (mindkettő 100 holdas kulák) arról híresek, hogy 14—15 éves gyerekeket fogadnak napszámba, mert ..kevesebbet esznek”- Jól számítottak A gyerekmunka kifizetődő volt: 1947-ben új, nagy lakóházat és 100 holdjuk mellé további 3 hold földet vásároltak. A többi földvásárló: Bellák Lajos 40 holdas magyarcsanádi hentes, Szekulics László 30holdas traktortulajdonos, Kászián Miklós nagygazda (adófizetéskor hangosabban sír a sarki koldusnál), Tőzsér Lajos 100 holdas makói gazda (cselédjét, Nagy Mihályt és 17 éves fiát látástól vakulásig dolgoztatja s csak az öregnek fizet). Az eladók pedig 10—15—10 holdas kisgazdák, dolgozó középparasztok Valamennyien a Kásziánok, Tőzsérek, uzsorás kulákok háló- jában vergődtek, míg kénytelenek voltak megválni földjüktől) magyarán mondva: kénytelenek voltak engedni, hogy a ravasz kulákok kihúzzák a földet a talpuk alól!! — Egyetértek a kormány rendelet-tvel — mondja a telekkönyvvezető —, a föld, adás-vételi tilalom a kisemberek javát szolgálja- A középparasztot sem kíméli a kulák — Igaza van! Pödlöttbajszú, megtermett ember húzza be maga után az ajtót. Tenyeret nyújt, bamutatkozik. Keszthelyi István, Battorya község termelési bizottságnak elnöke- Kabátján aranykalászos kisgazdapárti jelvény— Én is amondó vagyok, hogy a burzsuj kutak a dolgozó paraszt veszét akarja! Mindegy annak, hogy ötholdas, vagy húszholdas gazdát forgat ki vagyonából! Én is a saját bőrömön tanultam meg. A telekkönyvezető emlékezhet rá ... Keszthelyi Istvánékat a harmincas években nagyon meglátogatta - balszerencse: három aszályas esztendőn át alig termett a földje, s hogy a baj teljes legyen, kit disznaja ? tehene is elssullott. Átjött a szomszéd 200 holdas, végignézte a gazdaságot, fejét csóválta és sajnálkozott. Add kölcsönt, hogyne adna. Pénzt is, jószágot. is, vetőmagot is, csak írja alá Keszthelyi uram, ezt a váltóforma cédulát. Formaság az egész. Megtörtént az egyezség. Alig telt el félesztendő, a váltóra vásárolt jószágok is elhunottak — marakkor bennük volt a kórság, amikor a kulák átadta őket. Négy évig korpás kenyeret ettünk, hogy kifizessük a kamatok, kai jól felhizlalt,baráti kölcsönt. De a kulák mégsem érte el a célja : 10 holdas gazdaságomra fájt a fogai... innen tudom én, hogy a kulák ellenség, mégpedig olyan, akivel nem lehet tréfálni. Nem is tréfál velük a népi demokrácia! Srendeletei — mint a legutóbbi föld adás-vételi tilalom is bizonyítja — azt a célt szolgálják, hogy a dolgozó kis- és közép parasztok földjét ne fenyegesse többé a kulákok kapzsisága, harácsoló szándéka. Bánk Tibor 1949 Január 8. Használjuk ki a telet tanulásra! A Községi Szabadművelődési Bizottságok feladata Télen a mezőgazdasági munkák jórészt szünetelnek. A falu és a tanyavilág dolgozó népének ezt az időt jól fel kell használnia a tanulásra, művelődésre. A falvakban az iskolán kívüli nevelés állami megbízottja a szabadművelődési ügyvezető, akit a megyei szabadművelődési felfigyelő javaslatára a kultuszminiszter nevez ki. Mivel a régi ügyvezetők közül sokan az egyházi reakció és a kulákság befolyása alá kerültek, országszerte most folyik a régi ügyvezetők közül a nem megfelelők leváltása és új, a demokratikus fejlődéssel, lépést tartani tudó ügyvezetők megbízása. A szabadművelődési ügyvezető feladata, hogy támogassa a tömegszervezetekben, vagyis a DEFOSz-, EPOSz-, MNDSz-, stb-ben folyó művelődési és kulturális tevékeny- s séget. Kötelessége, hogy a legerélyesebben fellépjen a reakció mindennemű kulturális megnyilvánulása ellen és megakadályozza a dolgozó nép érdekeivel ellentétes kulturális tevéknységét. Miután az egyházi reakció az iskolákból kiszorult, mindenütt a szabadművelődés területén próbálkozik. A szabadművelődési ügyvezetők lépjenek résen és akadályozzák meg az egyházi reakció népbutító próbálkozásait. Az ügyvezető feladata, hogy a kulturális értéktárgyak megóvásáról, mint a Kultúrház, rádió, népkönyvtár stb. gondoskodjék. A megyei felügyelőtől a tömegszervezetek élőidje,’ora szerezze meg a kultúrfilmvetítőt és a diapozitív sorozatokat és előadás után sértetlen állapotban juttassa vissza azokat a felügyelőhöz. Az ügyvezető nyújtson segítséget a tömegszervezeteknek a Községi Szabadművelődési Bizottság megalakítására. A régi rendelet szerint működő községi szabadművelődési tanácsot mindenütt meg kell szüntetni és a fent említett rendelet alapján Községi Szabadművelődési Bizottságot kell alaktani. Tagjai: a rendelet 37. pontjában felsorolt tömegszervezetek, mint a DEFOSz, MNDSz, EPOSz, Szakszervezetek, stb. képviselői, ezenkívül a községi bíró, a községi jegyző, az iskolák igazgatói, a községi tisztiorvos, a község szocális titkára, vagy ennek hiányában az egészségügyi védőnő. A helyi bizottság kérheti a Kerületi Tanács elnökségét, hogy mindazokat, akik a község területén kifejtett iskolánkívüli nevelésben jó munkát végeztek, érdemeik elismeréséül a helyi bizottság tagjául behívhassák. A helyi bizottság az elnököt saját tagjai közül választja, titkára a szabadművelődési ügyvezető. A tömegszervezetek a Szabadművelődési Bizottságba egy oktatási és egy kulturális kérdésekkel foglalkozó tagjukat küldjék. A Szabadművelődési Bizottság feladata, hogy az iskolán kívüli nevelés terén a községi kérdésekben az ügyvezető tanácsadója legyen. A bizottság segítse az ügyvezetőt az egyházi reakció elleni harcban. A Községi Szabadművelődési Bizottság nyitóit szemmel őrködjék a falu kultúrélete fölött. Törekedjék pldarra, hogy a Szabad Föld Téli Esték a kultúrszínvonal emelése mellett, politikailag és szervezetileg erősítsék a helyi tömegszervezeteket. A kultúrversenyek jó megszervezése és elbírálása is a helyi Szabadművelődési Bizottság feladata. E. Kovács Kálmán Pauhasí szülei Jól rendelték el valamikor a magyar urak, hogy Taligán 16 hold szöllő teremjen kitűnő borocskát a mindenkori esztergomi prímásnak. Végeredményben rendjén is van, mert azt mindenkinek be kell látnia, hogy az esztergomi prímás, ha megszomjazik, minden szíve-szóra nem küldhet a sarki kocsmába félliter kadarért. Kell tartalék a pincében. Így szállt rá a tizenhat hold szellő Magyarország mai prímására, Mindszenty Józsefre is. Nem irigyli tőle senki sem, mert a tizenhat hold szóló, él még másképpen is viselkedhetnék, illetve viselkedhetett volna. Mindszenty azonban még ezt a kis birtokot és a vele kapcsolatos teendőket is gonosz és sötét terveinek szolgálatába állította. Nevezeteesen: Még itt is megmutatta, hogy halálos ellensége a dolgozó parasztság szervezeti tömegeinek. Bebizonyította azt is, hogy számára a gerinctelen, meghunyászkodó parasztok is csak eszközök: sokkal többre becsli a B-listás reakciós elemeket s végül még itt is felhasználta az alkalmat,, hogy a népi demokrácia kormányát gyalázhassa. Ám nézzük sorjába: Mindszenty birtokán október utolsó hetében volt a szüret. A szöllő gondnoka, Füzeséry Károly pápai kamarás, plébános, esztergomi hasításra olyan munkásokat kérésért, akik nem tagjai a FÉKOSz-nak, így történt, hogy a negyven szüretelő munkás közül mindössze 10-en voltak tagjai a FÉKOSz-nak. A válogatást Lengyel István vincellér végert. Annak ellenére, hogy a környéken sok a munkanélküli, a prímás szüretre nőket is felvettek, természetesen, ők is a „megbízhatók” közül valók voltak. Megkezdődött a szüret. Nyilvánvaló azonban, hogy Lengyel István sem volt eléggé megbízható, mert a vincellért egyúttal a munkások ellenőrzésével Sasvári Miklós 3-listás jegyzőt és feleségét bízták meg. Az.arcas úrasszony katonai látcsővel figyelte a munkásokat, reggeltől estig, még egy pillanatra sem állhattak meg a munkában, alig vehettek még lélekzetet is. És mivel írva vagyon, hogy: „A munkás méltó az ő bérére!’, — Mindszenty munkásai is alig várták a szüret végét. Maradt még a fedés, továbbá más őszi munkálatok. Mindezt elvégezték, — a gondnokság azonban hallani sem akart a fizetésről. A szerencsétlen emberek naponta könyörögtek jogos járandóságukért, ám hiába. Teltek-multak a hetek s mindegyre csak azt a választ kapták, hogy köszönhetik ezt az államnak", mert a prímás eladásra szánt borát igen alacsony áron vette át. A prímás gazdaság pedig annyira szegény, hogy egyelőre Szó sem lehet a fizetésről... A Sok demokrácia-ellenes izgatás után végre karácsony előtt kifizették a munkásokat. Most pedig azzal a magyarázattal, hogy: ime, a prímás úr őeminenciája ,,annyira jószívű,’ hogy karácsonyra gondoskodik a munkásairól. Most már csak az a kérdés, hogy vajjon jövőre, kik szüretelnek Mindszentynek, mert a tállyai szegényparasztok soha többet nem hajlandók. Vagy talán nem is lesz rá szükség ... Sz. I. Megjelent KINCSES fIULIlBfiRIUM 160 oldal. Teljes kétszínű naptár- Politikai, gazdasági beszámoló az elmúlt év legfontosabb eseményeiről. Számtalan színes kép, tréfa, elbeszélés, vers, rejtvény. A vásárok teljes jegyzéke AR4 12'SO Ft) RÍM A naptár a „Szikra“ Lapkiadónál (Budapest, VIII., József-körút 5.) és vidéki bizam-2.--otainál kapható . A megrendelt példányokat már szállítjuk.