Szabad Föld, 1950. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-05-14 / 20. szám

W50 májis, 14. Elkészült az első magyar aratócsenlőgáp. A hazai gyártmányú kombájnt állami gazdaságainkban próbálják ki, majd megkezdik tömeges gyártását. Ötéves tervünk végén 1520 magyar gyártmányú kombájnt kap a magyar mezőgazdaság Kik kaphatnak felmentést vagy halasztást az első tényleges katonai szolgálat alól 38.000/1950. (V. 6.) H M. A.honvédel­mi miniszter újabb rende­lettel szabályozta az első tényleges katonai szolgálat alóli felmentéseket és a tanulmányi szolgálathalasztást. Felmentést csak közérdekből lehet kérni az államrendőrség, állami tűz­oltóság, letartóztató intézetek alkal­mazottai,­ vagy azok részére, akik a tervgazdálkodás vagy munkaerőgazdál­­kodás szempontjából nélkülözhetetle­nek. Tanulmányi szolgálathalasztást kap­hatnak az egyetemek, főiskolák, vagy az ezek mellett létesített tanfolyamok vagy a felnőtt dolgozók részére fel­állított szakiskolai és középiskolai tan­folyamok rendes hallgatói. Továbbá az iparos tanulók, pap, lelkész és rabbi-növendékek. A közérdekű felmentés és a tanul­mányi szolgálathalasztás legfeljebb egy évre szól. Tehát ha a jogcím to­vábbra is fennmarad, a felmentést vagy a szolgálathalasztást egy év eltelté­vel újból kell kérni. A közérdekű felmentésre irányuló kérelmet a munkaadón keresztül min­den év május 1 -től május 31-ig, a tanulmányi szolgálathalasztást pedig az iskola igazgatóságán keresztül évenként legkésőbb július 15-ig kell az illetékes miniszterhez beterjeszteni. Nem lehet kérni annak a hadköteles­nek a felmentését, illetve a szolgálat­halasztást, aki már behívójegyet ka­pott, vagy már katonai szolgálatot tel­jesít. JVÉPttAmÓ-BEMUTA­TÓ g » vhs/m.xtm. t k/«v/t i. v A győrszentmártoni földműves­­szövetkezet nagytermében hosszú asz­talokon csinos rádiókészülékek sora­koznak. Az asztalok közül az első falusi rádió-bemutató Látogatói gyülekeznek és nézegetik a magyar rádiógyártás pompás készítményét, a néprádiót. Csáfordi Sándorné megáll fiával, Já­nossal az egyik készülék élőtt és hosz­­szan nézegeti a kis varázsdobozt. — Mennyibe kerül ez a készülék? — kérdezi Csáfordiné, miután a nép­rádión a „Kossuth-adó" vasárnap dél­utáni muzsikáját meghallgatta. — Háromszáznyolcvan forint az ára, de nem kell egyszerre kifizetni. 16 havi részletre adjuk és első részletként 90 forint 40 fillért kérünk. — adja meg a felvilágosítást a rádió­­bemutató egyik rendezője. Csáfordiné kérdően a fiáé néz. — Vegyük meg édesanyám. Leg­alább esténként lesz, amivel szórako­zunk és tanulunk, — biztatja János az édesanyját. — Jó, hát megvesszük, legalább mi se maradunk el Kaczkáék, Horváthék meg a többiek mögött, akik ugyancsak ma vettek rádiót — mondja Csáfordi­né és indul a helyi ŐSZIT megbízott­jának asztalához, ahol nyomban ki­állítják az írást, ami szerint Csáfor­­diék havi 20 forintos részletre fizetik a nép­rádiót . A felszabadulásig napszámosként dolgoztunk és kenyérre is kevés volt a kereset Arra gondolni se mertünk, hogy valaha rádiónk legyen, hogy ta­nulhassanak a gyermekeim. A népi demokráciától négy hold földet kap­tam és az egyik fiamat nemrég avat­ták a Néphadsereg hadnagyává. Áfást pedig már rádiónk is van — mondja mosolyogva Csáfordiné. De "nemcsak Csáfordiéknak, hanem­­minden győrszentmártoni dolgozónak nagy örömöt­­jelentett a néprádió-be­­mutató, ahol a kitűnő hangú, könnyen kezelhető néprádiókon kívül villany­vasalókat,­ főzőlapokat és hőpalackokat vásároltak a falu dolgozói. T«*l«*fon mind«*n kolhozista házában Nagy ünnepe volt az Odessza­­környéki Dubrovka falu Vorosilov kolhozának. Minden kolhozcsalád házába bevezették a telefont, ezen­kívül beszerelték még a javítóműhe­lyekbe és az istállókba is. A kolhoz telenfonhálózatát szép ünnepély ke­retében avatták fel. Imbad Folo Hatvan község vetítőgépet kapott Veszprém megye 60 községe az elmúlt hetekben új diapozitív vetítő­­gépeket kapott. A vetítőgépek érdekes tudomá­nyos és kulturális előadások képek­kel való színesítését teszik lehetővé- Határidő előtt elkészült a négyezredik román traktor A brassói traktorgyár dolgozói fel­ajánlották, hogy május 1-ének tiszte­letére egészítik a négyezredik IAR- típusú traktort. A Szovjetunióból érkezett szakmun­kások, segítségével és a tőlük meg­tanult munkamódszerekkel sikerült a négyezredik román gyártmányú trak­tort 16 nappal a határidő előtt elké­szíteni. Az üzem dolgozói ünnepélyes keretek között ad­ák át a mezőgazdaságnak a román ipari munkásság újabb segít­ségét. .Iti van a tozenth alatt? Furfangos módon rejtett el 10 má­zsa kukoricát a beszolgáltatási köte­lezettség elöl Pata András 63 hol­das nyír garázspusztai kulák. Még a múlt év nyarán a földjé­nek egyik dombos részén a partba kunyhót vájt és oda helyezte „biz­tonságba” a kukoricát a kötelező terménybeadás elől. A dolgozók éberségét azonban nem­­ tévesztette meg a kulák-furfang és a szabotáló kulák ellen megindították a bűnvádi eljárást. AMERIKAI „BETEGÁPOLÁS" Rio de Janeiro egyik kórházának tuberkulotikus betegei tüntettek ,a durva bánásmód és a rossz ellátás miatt. Az igazgatóság intézkedésére rendőri osztagok törtek be a kór­házba és véresre verték a tüntető szerencsétlen betegeket. Hatszázszemélyes kultúrház Borsodnádasdon Az ötéves s-f­rv első esztendejében kétmillió forint költséggel 600 személyt befogadó kultúr­házat építenek Borsod­nádasdon. Hatalmas mozit­erem előadóterem, könyvtár, billiárd- és sakkszoba lesz az új kultúr­otthonban. Május derekától kezdve minden gyermek teljesen ingyen védőoltást kap skarlát ellen Nincs olyan család az országban, ahol ne ismernék a skarlátot, ezt az igen veszedelmes, elterjedt betegséget. A skarlát főként gyermekeinket tá­madja meg, de felnőttek is gyakran megkaphatják. Hány és hány család van, ahol nem ismerték fel idejében a betegséget, vagy nem volt lehetőség a beteg elkülönítésére és megfertőzte a család valamennyi tagját. A skarlát igen gyakran gyógyulása után másfajta betegséget hagy maga után, ami a gyermeket, vagy felnőttet élete végéig elkíséri. Ilyen betegség például a fül-, gége-, szív- és bőrbeteg­ség, de gyakran kopaszodás következ­ményeivel is járhat. Különösen elterjedt ez a betegség a falvak és tanyák dolgozói között, ahol orvosi beavatkozás híján egész csalá­dokat, utcákat fertőzött meg és tartott állandó rettegésben. A múlt rendszer urai nem sokat törték fejüket azon, hogy népünket megszabadítsák ettől a kínzó betegség­től. Csak azok kaphattak gyógyulást, akiknek bőven volt pénzük, ugyanak­kor a dolgozók, a falvak és tanyák lakói ki voltak téve a babonának és kuruzslásnak. Népi demokratikus kor­mányzatunk, alkotmányunkhoz híven — amely kimondja, hogy legfőbb érték az ember —, mindent elkövet, hogy végleg megszabadítsa népünket min­denféle kórtól és betegségtől. Az or­vostudomány megtalálta a skarlát el­lenszerét is. Népi államunk május de­rekától kezdődően minden veszélyez­tetett korban lévő gyermeket teljesen ingyen skarlát elleni védőoltásban ré­szesít. A skarlát elleni védőoltást a nép­jóléti minisztérium a tisztiorvosokon és körorvosokon keresztül szervezi meg. A tiszti- és körorvosok mindenkit megfelelő időben értesítenek arról, hogy a védőoltás milyen időpontban és milyen helyszínen történik Saját érdeke minden dolgozó családnak, hogy gyermekét skar­át elleni védő­oltásban részesítse és ezzel elejét veze­gye a betegség elterjedésének. NAGY JÓZSI ÚTTÖRŐ méltó akar lenni kommunista anyjához fiat, mezítlábas gyerek igyekszik az úton a tanya felé A tanítás után per­cet sem időztek a városban, hogy mi­nél hamarabb legyűrjék a három kilo­métert, az iskolától a termelőcsoport tanyájáig. Nagy Józsi és Imre, Körbei Józsi és Matyi, Rásó Juliska és Jancsi — ebből a három testvérpárból áll a hazasiető gyermekcsapat. Ebéd után első a lecke, úgy négy óra felé, aztán, mikor ezzel elkészülnek, már újra szedelőz­­ködik a kis csapat. A kamrából gye­rekkézbe való kapák kerülnek elő s a termelőcsoport legifjabb dolgozói: az „úttörő munkacsapat” indul ki a földre. Még a múlt hónapban volt ugyanis az a nevezetes nap, amikor a hat gyerek — a püspökladányi „Ifjú Gárda” tszcs legifjabbjai — elhatároz­ták, hogy munkacsapatot alakítanak. Nagy Józsi a legidősebb találta, ki elsőnek, miért ne dolgozhatnának ők is a tszcs-ben. Ha meg dolgoznak, keresnek is ha keresnek, vehet majd rajta nekik anyjuk ruhát, cipőt. Nagy Józsi édesanyja kilencgyerme­­kes özvegyasszony, Rásóné hasonló­képen, Körbeinét meg hét gyerekkel hagyta magára a férje. Úgy jöttek egy hónapal ezelőtt az akkor alakult termelőcsoportba, mint vándor, hosz­­szú útról a nyugodalmas otthonba. A gyerekek, akik éppúgy ismerik a termelőcsoport minden dolgát, mint anyjuk, ott lábatlankodtak a munkánál is. Először a ricinus vetésénél történt, hogy beálltak ők is a sorba, S úgy ki­vágták a rezet, hogy a felnőttek nem tudták őket lehagyni. Valahogy innen is, de a körbei gyerekek rongyos ruhájukról, mezít­­lábukról ötlött Nagy Józsi fejébe ez a gondolat, hogyha ők így tudnak dol­gozni , alakítsanak egy munkacsapa­tot. De olyat, amelyiket a felnőttek is komolyan veszik. Mert Józsi meg­mondja bátran, ha kérdik, hogy méltó akar lenni kommunista anyjához és négy bátyjához, akik hű katonái a Pártnak! A gyerekek persze rögtön lelkesed­tek az ötleten. Hát még, mikor Józsi előhozta a csoportelnök csizmáját: — ide nézzetek! Ilyen oldalfüzes csizmánk lesz mindnyájunknak őszre, ha dolgozunk. De a munka nemcsak a csizmáért megy, hanem dicsőségért is. Május el­sejére a munkacsapat fali újságot csi­­nál kt. Rákosi Mátyás képe alá gyermeki rajongással ezt írták: „Rákosi elvtárs hazánk legnagyobb fia." Oldal aztán húztak két rubrikát. Egyikre felírták­ azoknak a nevét, akik, lemaradtak a­ tanulásban vagy munkában, síkra, a legjobbak kerültek. Nagy Józsi a munkacsapat vezetője. Mindegyik gyerek szerkesztett magá­nak irkából „munk­akönyvet", amelybe beírja munka után a teljesítményt. Józsi ellenőrzi és aláírásával igazolja. A legjobbaknak már 2­8 munkaegy­sége van. Az úttörő munkacsapat tagjai ezzel az Ifjú Gárda egyenlő dolgozóivá vál­tak. A világ minden kincséért nem adnák ezt a hasznos szórakozást. S míg szorgalmasan kapálnak kint a földön és példásan tanulnak az isko­lában, Makarenkónak, a nagy szovjet nevelőnek tanítását váltják valóra. A legkiválóbb felnőtteket, a Párt harco­sait követve gyermeki öntudatukban dicsőséggé emelik a munkát s így válnak szocialista emberré, tovább építőivé annak, am­i ma anyjuk és testvéreik fáradoznaki 11 A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL VASÁRNAP, MÁJUS 14. Petőfi 8.30: Falurádió. 1. A Falurádió levelesládá­ja. 2. Mit tartsunk észben? Rendeletek magyarázata. — Kossuth 10.00: Toki Horváth Gyula és cigányzene­­kara játszik Kossuth 13.00: Zenés posta. Kossuth 15.30: A mai val­ rádió műsora a Nagvtormási Állami Gazdaság dolgo­zóinak. Tavaszi szél vizet áraszt. A rádió cigányzenekara játszik. Közreműködik: Asgóth Gyula­­tárogatói. Gencsy Sári és Béres Ferenc, valamint a Magyar Optikai Művek énekkara. — Petőfi 15.00: Kér­­dezz-felelek! Tudományos fejtörő negyed­óra. — Kossuth 16.30: Helyszíni közvetí­tés Bécsből a Magyarország—Ausztria válogatott labdarúgó mérkőzésről. Petőfi 17.00: Nazim Hikmet török költő versei. — Kossuth 19.00: Öneretk­észletek. — Petőfi 19.30: Donna Juanna. Ver­iyes vígjá­­ték. — Kossuth 20.15: Hangképek a va­sárnap sport­járól. Kossuth 20.50: A rádió tánczenekara játszik. — Petőfi 21.00: Szovjet népek dalai. Petőfi 22.00: Ma­gyar­ nóták. HÉTFŐ, MÁJUS 15. Kossuth 5.30: Falurádió. 1. Gazda­kalendárium. A lucernakaszálás helyes ,­időpontjának megválasztása., 2. Tiszta magtárakat az új gabonának.­ Földműves­szövetkezetek előkészületei az új gabona sorolására. 3. Kapásnövények gondozása a Szovjetunióban. A kapás­ok népgazda­­sági jelentősége. Szovjet példák a kapá­sok gondozására, szovjet tapasztalatok hazai alkalmazása. Kossuth 6.00: Vasár­napi sporteredmények Kossuth 17.10: Az ifjúság hangja. Zenés barangolás Romá­niában a román fiatalok közön. — Petőfi 17.10: Scsernisevszkij: Micsurinnál Koz­lovban és Morgannál Kaliforniában. Mi­csurin munkásságának ismertetése, be­mutatása annak, milyen eredményeket érhet el egy tudós a termelés érdekében a szocialista társadalomban. Ugyanakkor bemutatja az előadás, hogy Amerikában mennyire csak a tőkések érdekeit szol­gálta a tudomány. Petőfi 17.30: Kovács Imre cigányzenekara játszik, Flankai Jó­zsef énekel Petőfi 18.10: aj állatok szü­lőföldjén. A Szovjetunióban, A­szkar­ia Nova kísérleti telepén hatalmas állat­tenyésztő és állatnemesítő munkát vé­geznek. Ennek ismertetése mellett meg­magyarázza az előadás a mesterséges megtermékenyítés módszereit. Petőfi 19.40: Egy falu egy nóta. Petőfi 23.00: A rádió tánczenekara játszik. Petőfi 21.00: A falurádió negyedórája. KEDD, MÁJUS 16. Kossuth 5.30: Falurádió 1. Gazdakalen­dárium. A heti vetésrendben megszabott tennivalók ismertetése. 2. Az erdő is a dolgozó népé. Feladataink az erdősítés­nél. A fatolvajok elleni küzdelem. Kossuth 5.45: Női szemmel ... A rádió asszonyrovata a falusi hallgatóinak. Látogatás az alsódabasi napköziben. A rádió riportere meglátogatja az MNDSZ- iskolát, ahol az MNDSZ-asszonyok meg­ismerkednek az öntudatra ébredt asszo­nyok feladataival. Petőfi 16.33: Toki Horváth Gyula cigányzenekara muzsikál. Hajdú Anna és Csalányi Ághia énekel. Petőfi 17.45: Magyar népzene. — Kossu­t 20.15: Szabad szék Dim­alevszkij szovjet zeneszerző nagyoperettjének közvetí­tése a Fővárosi Operettszínházból. — Petőfi 20.45: Új korszakba lépett a Béke Híveinek Mozgalma. A stockholmi kon­gresszus aél­ja és jelent­ősége. Petőfi 21.00: A Szovjetunió Állami Zenekara látszik.♦ SZERDA: MÁJUS 17. Kossuth 5.30: Falurádió. 1. Gazda­kalendárium. A burgonya töltögetése 2. A termelési értekezletek után. A termelő­­csoportok új munkamódszerei, melyek­nek elsajátítását az üzemi értekezletek tették lehetővé. 3. Esőt ér a kápa. A gya­kori kapálás jelentősége. 4. Gergely bácsi magyarázza . . Kossuth 17.10: A Piatnyizki-együttes hangversenye. — Petőfi 17.30: A rádió esti iskolája. 1. Ma­gyar nyelv és helyesírás. 2. Számolás, mérés. — Kossuth 18.00: A mi Csoko­naink. Csokonai Vitéz Mihály költészeté­­nek ismertetése —Petőfi 19.40: Egy falu egy nóta. Petőfi 21.00: A Falurádió ne­gyedórája. Petőfi 21.15: A köztár­sság egyik királya. Grizkit szatíráiét üzemi ,munkásszín­játszók ad­ják elő. CSÜTÖRTÖK. MÁJUS 18. Kossuth 5.30: Falurádió. 1. Gazda­­kalendárium. A birkanyírásról. 2. A Ló­kapu dicsérete. 3. Ifjú micsurinisták ne­gyedórája. Kossuth 20.15: Zsákba­­macska. Kossuth 21.00: Népnevelők mű­sora. Kossuth 21.30: Egy szó a holnap­ról. Jevgenyij Dolmatovszkij Sztálin­­díjas szovjet költő versciklusa.­ PÉNTEK. MÁJUS 19. Kossuth 5.30: Falurádió. 1. Gazda­kalendárium. A szőlő permetezése. 2. Szakaszos legeltetés. A legelők táblákra bontása. Kossuth 5.45. Női szemmel ... A rádió asszonyrovata falusi hallgatóinak. Riport számol be a Kecskeméti Dózsa tszcs gyomirtási versenyéről. Két lator­mizsei családot mutatnak ezután be. Az egyik család már tszcs tag a másik ha­marosan az lesz. Flogy miért? Ez majd kiderül a riportból! Kossuth 20.15: A rádió tánczenekara látszik. — Petőfi 20.30: Legyőzhetetlen a Béke Híveinek nemzetközi összetartása. Előadás. Petőfi 21.00: A Falurádió negyedórája. Petőfi 21.15: Román népi muzsika. SZOMBAT. MÁJUS 20. Kossuth 5.30: Falurádió. 1. Gazda­­kalendárium. A butyka és a gyöngyös ol­csó takarmányozása. 2. „Cserebogár, sárga cserebogár." Természettudomá­nyos előadás a rovarok fejlődéséről, a kötelező cserebogárirtásról és a perme­tezésről. — Petőfi 17.10: Tanultunk ének­szóra oroszul! — Kossuth 17.10: Oláh Kál­mán cigányzenekara játszik. Tóth Lajos énekei. Kossuth 18.05: Falurádió. Igy dolgozunk a szövetkezetekben. Készülő­dés a begyűjtésre. Tszci­k a magasabb terméshozamért. A béke megvédése.. — Petőfi 18.40: Táncok az operettben. Petőfi 19.20: Színházi közvetítés: Hétköz­napok hősei. — Kossuth 20.15: Vidám ze­­nés hétvége.

Next