Szabad Föld, 1952. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1952-08-31 / 35. szám
1952 augusztus 31. Tanulni, tanulni, tanulni! Szeptember elsején ismét boldog gyermekkacagás, a tanuló fiatalok örömteli zsivaja tölti be iskoláinkat szerte az országban. A felszabadulás óta immár a nyolcadik őszön nyílnak meg az általános-, közép-, valamint felső iskoláink kapui, amelyekben a hazánkhoz, pártunkhoz, szeretett édesapánkhoz, Rákosi Mátyáshoz hű, művelt fiatalok százezrei nevelődnek fel! Az iskolaév kezdete nem mindig jelentett örömünnepet fiatalságunk, de legfőképpen a dolgozó munkás- és parasztszülők számára. Nem is olyan régen, a felszabadulás előtt, még az elemi iskolába való beiratás is komoly anyagi gondok elé állította a dolgozó szülőket és számos falusi, tanyai parasztszülő gyermeke még az elemi iskola hat osztályát sem tudta elvégezni, mert az iskolaköteles gyermeket a szegény szülők korán szolgálni adták, kit bojtárnak, kondásnak, hogy legalább magára keressen. Szinte közmondássá vált a szegényember gyerekéről hogy „addig járt iskolába csak, míg a másé kisült”. Másfél évszázaddal ezelőtt Csokonai Vitéz Mihály is így kesergett erről egyik híres költeményében: „Hány jó ész lett vaddá, hogy nem mívelték?” A népelnyomó úri rendszer közoktatásügyi politikája csupán egy kevésszámú kiváltságos felsőréteg gyerekei számára tette lehetővé a magasabb iskolába való bejutást. Ezt a népellenes politikát támasztja alá a következő adat is, mely szerint a 9 millliós Magyarországon évente mindössze 30 ezer gyermek kerülhetett az elemi iskola negyedik osztályának elvégzése után a középiskolába. A Hortthy-rendszer alatt a középiskolai tanulók 4 százaléka, az egyetemi hallgatók 3,5 százaléka volt csak munkás- és parasztszármazású. A felszabadulás gyökeres változást jelentett közoktatásunk életében is. Szocialista hazánk építéséhez a tanult emberek tíz- és százezreire van szükség, „ötéves tervünk — mondotta Révai József elvtárs az MDP II. kongresszusán — nemcsak az iparosítás terve, nemcsak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének terve, nemcsak az életszínvonal emelésének terve, hanem egyben a szaktudás és az általános műveltség nagyarányú emelésének terve is.” Népköztársaságunk sokoldalú támogatással teszi lehetővé, hogy pótoljuk az évszázados mulasztásokat, hogy dolgozó népünk fiai hazánk művelt polgáraivá váljanak. Ötéves tervünk 14 milliárd forintot ruház fel kulturális célokra. Ebből 1,7 milliárd forintot egyetemek, főiskolák, középiskolák és egyéb tanintézetek építésére és fejlesztésére fordítunk. Amíg 1938- ban mindössze 16 egyetemi főiskola működött, addig számuk 1951-ig 28-ra emelkedett. A felszabadulás után kezdte meg működését az Agrártudományi Egyetem, három műszaki egyetem, négy pedagógiai főiskola, a Gazdasági és Műszaki Akadémia, valamint a Közgazdaságtudományi Egyetem. Kormányzatunk állami ösztöndíjak juttatásával, a tanulmányi eredmények arányában történő tandíjkedvezményekkel, diákotthonok, diákszállók, tanulószobák létesítésével gondoskodik arról, hogy alkotmányunknak a művelődéshez való jogról szóló pontjai is élő valósággá váljanak. Népi államunk atyai gondoskodása következtében a felszabadulás óta évről évre növekedik a tanulók száma és az általános iskola nyolc osztályának elvégzése után mind több és több munkás és parasztfiatal iratkozik be felsőbb iskolákba. A munkás-paraszt származású tanulók aránya középiskoláinkban a felszabadulástól 1951-ig 4 százalékról 59,1 százalékra, egyetemeinken 3,5 százalékról 52,4 százalékra növekedett, az elmúlt tanévben 107 ezer volt a középiskolások és 39 ezer a főiskolai hallgatók száma Magyarországon! Tanulóifjak százai és ezrei lelkes levelekben számolnak be tanulmányi eredményeikről s arról, hogy a nyolc általános iskola elvégzése után milyen pályát választanak majd maguknak. Csipak Erzsébet soltvadkerti tanuló a következőket írja: „A nyolcadik osztály elvégzése után felsőbb iskolában akarok továbbtanulni. Elhatároztam, hogy mezőgazdasági technikumba iratkozom és mint képzett szakember eredményesebben szolgálhatom majd hazámat"■. Minek tulajdonítható fiataljainknak a tanulás iránti lelkesedése? Mindenekelőtt annak, hogy a dolgozó szülők és gyermekeik világosan látják: ma a főiskola elvégzését igazoló bizonyítvány nem üres papírforma mint régen volt, tudják, hogy nem a bizonytalanság és a munkanélküliség vár rájuk, hanem ellenkezőleg: az alkotás, a becsületes munka lehetősége! Ötéves tervünk 11 ezer mérnök, 45 ezer műszaki értelmiségi dolgozó, 12 ezer pedagógus, sok-sok ezer agronómus és egyéb értelmiségi dolgozó számára teremt új munkalehetőséget: hazánk szocialista építése során évről évre több és több tanult szakemberre lesz szükség! Népköztársaságunk nagy arányú gondoskodása természetesen fokozottabb munkára, jobb tanulási eredmények elérésére, a tanulmányi fegyelem megjavítására kell, hogy ösztönözze tanuló ifjúságunkat. „Aki nem érti meg, hogy a tanulás munka a haza érdekében, az nem méltó ezekre az áldozatokra" — hívta fel a figyelmet erre Révai József elvtárs az MDP II. kongresszusán. Tanulóifjainknak most egy kötelességük van: tanulni, tanulni, tanulni! Ezt várja tőlük dolgozó népünk állama! Az iskolai fegyelem megszilárdításában — pedagógusaink mellett — komoly feladat hárul a szülőkre és a DISZ-szervezetekre is! A szülői munkaközösségek,valamint a DISZ-szervezetek, felvilágosítónevelőmunkával küzdjenek azért, hogy az új tanévben ne legyen lemorzsolódás, az iskolai mulasztások száma a lehető legkevesebbre csökkenjenek! A szülők és DISZ- szervezetek tagjai segítsék kiváló tanítóinkat, tanárainkat, hogy meg tudják valósítani azt a megtisztelő feladatot, melyet pártunk Központi Vezetőségének ülésén Farkas A Mihály elvtárs így fogalmazott meg: „Olyan új magyar nemzedék formálódjék és nőjjön, amely szilárdan bízik népe ügyének igazában, amely az új világ építésének útján felmerülő nehézségeket könnyedén le tudja küzdeni, amely tisztában van történelmi küldetésével és kész nagy pártunkat tűzön-vízen átkövetni!” Ehhez a munkához kívánunk az új tanév megnyitása alkalmából pedagógusainknak, egész tanulóifjúságunknak és a dolgozó szülőknek sok sikert! Most az egyszer érdemes sorbaállni! A kapuvári takarékpénztár előtt várják a dolgozók, hogy felvehessék nyereményeiket. Szabad Föld Új módszerekkel jobb gépekkel a jövő évi bő termésért Az őszi munkák elvégzéséről szóló minisztertanácsi határozat hangsúlyozza, hogy növénytermelésünk — az elért számottevő eredmények ellenére is — még elmaradt az alapvető agrotechnikai eljárások alkalmazásában. Ezen a téren még hatalmas, kiaknázatlan tartalékaink vannak. Ezért az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani minden meglévő trágya felhasználására, a gépi erő teljes kihasználására. Kormányzatunk gyakorlati útmutatással is megkönnyíti a határozat hiánytalan megvalósítását. A földművelésügyi minisztérium a múlt hét végén szemléltető bemutatót tartott a karcagi kísérleti gazdaságban az őszi munkákkal kapcsolatos, fejlett agrotechnikai eljárások alkalmazásáról. Legelőször a helyes trágyakezelést és a trágya leggazdaságosabb felhasználási módját mutatták meg a jelen lévőknek. Az istállótrágya tápláló értékét nagymértékben növelhetjük nyersfosztásos kezeléssel. A trágyatelepen a nyersfoszfátot egyenletesen szórjuk az istállótrágyára — egy mázsa istállótrágyához—1,5 kiló nyersfoszfát szükséges. Hogyan készítünk komposzttelepet? Az utak, árkok partján magkötés előtt lekaszált, szénának nem alkalmas gyomok, egyelésnél kidurgált, földes, nem etethető növények, zöldségfélék szőrhulladékai, az árkok tisztításánál kikotort iszap, a tűzhelyből kiszedett fahamú, baromfóiakból kisepert hulladékok mind értékes növényi tápanyagokat tartalmaznak. Ezeket az eddig fel nem használt hulladékokat hordjuk össze árnyékos helyen komposzt-telepre. A komposzt-telepet 30 cm vastag földréteggel aljazzuk, erre hordjuk rá a hulladékot. A hulladékra szórjunk lazán földet. Ha a komposzt-prizma eléri a másfél méteres magasságot, kezdjünk mellette új prizmát. A komposzt akkor érett, ha anyaga barnaszínűvé, morzsalékossá vélt. Hosszabb szárazságban öntözzük meg a komposzt-terepet. Ne a felszínét locsoljuk, hanem a prizmába vájt lyukakba öntsünk vizet, vagy trágyalevet. A komposzt nemcsak kertészetben használható, hanem igen alkalmas rétek trágyázására is. A Szovjetunióban egyéb növények fejtrágyázására is használják a komposztot. Igen jelentős a termésfokozó hatása. A szemcsés műtrágya hasznossága A minisztertanácsi határozat előírja, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok fokozott mértékben alkalmazzák a vetésekhez a házilag készített, szerves trágyával szemcsézett foszfor-műtrágyát. A szemcsézett trágya tengelyre erősített, forgatható hordókban bárhol elkészíthető, fele-fele arányban elkevert, kellően nedvesített szervestrágyából és foszfor műtrágyából. A karcagi Kossuth tsz-ben tavaly 100 holdon használtak szemcsézett trágyát, holdanként egy-egy mázsát. Ezen a területen átlag 11.83 mázsa búza termett holdanként. Mellette 50 holdon szemcsézetten szuperfoszfátot szórtak ki, holdanként 150 kilót. Itt 9.37 mázsa volt az átlagtermés. Ahol nem szórtak műtrágyát, ott 8.32 mázsa búza termett holdanként — ugyanolyan elővetemény után. Ez az összehasonlítás azt is bizonyítja, hogy hogy a szemcsézett trágya növeli legjobban a terméseredményt! A gépek nagyon megkönnyítik a dolgozó parasztok munkáját. A vetés előtti talajmunkákat traktorral sokkal gyorsabban és alaposabban el lehet végezni, mint igaerővel. Könnyebb talajmunkáknál jól bevált a munkagépek összekapcsolása. A traktor jól elbírja az összekapcsolt hengereket, boronákat. Mégis kevés helyen alkalmazzák a gép kapcsolásokat, indokolatlanul félnek helyenként az új módszerek alkalmazásától. Pedig mindenütt megvan a lehetőség olyan kiemelkedő eredmény elérésére, mint a karcagi kísérleti gazdaságban, ahol Antal László traktoros 9 boronalevelet és 7 hengert kapcsolt össze a traktora után s négy és fél nap alatt 600 kát.holdat munkált meg. Ezalatt 1220 forintot keresett. A karcagi bemutatón résztvett vezető szakemberek megyéjükben minél szélesebb körben ismertessék, terjeszszék el a látott korszerű agrotechnikai eljárásokat, hogy már az őszön megteremtsük a jövő évi bőséges termés legkedvezőbb előfeltételeit! A motorral hajtható trágyaszemcsézőgép nagy tömegben állítja, elő a legjobb minőségű szemcsézett trágyát így szórjuk az istállótrágyára a nyers foszfátot. Bürokrácia az autóbuszon Kisvárda és Ajak között autóbuszjárat közlekedik. Az utazóközönség több esetben kérte már: amikor Ajakon keresztül viszik az utasokat, álljanak meg a bíróságnál, mert így nem kelene kilométereket viszszagyalogoli az utasok többségének. A kérdésre mindig csak egy válasz volt: „Nem lehet!” Igazgatói rendelet van erre! Most a Szabad Földön keresztül kérjük a rendelkezést kibocsátó igazgatót, változtassa meg, mert ilyen eljárás bizony bürokratizmus! Hován József Kisvárda Nyolcszor kapáltuk meg gyapotunkat A nádudvari Vörös Csillag tsz tagsága teljesítette alkotmányunk napjára tett vállalását. Gabonabeadási kötelességünknek eleget tettünk, sőt túl is teljesítettük! A sertés-, baromfi- és tojásbeadást folyamatosan teljesítjük. Most teljes erővel gyapotunkat gondozzuk. Kétszer permeteztük eddig a takácsatka ellen és összesen nyolcszor kapáltuk meg. Tudjuk, meghálálja a munkát! Itt-ott már nálunk is kovád a gyapot. Nyitrai Sándor, Nádudvar Vörös Csillag tsz ÉRIK A RIZS Békés megyében. A leggazdagabb termést a kőrösladányi Zalka Máté, a mezőberényi Dózsa, a mezőberényi Petőfi és a gyulavári Felszabadítók Hagyatéka termelőszövetkezetek várják. Úgy számítanak, hogy holdanként átlagtermésük eléri a 25—28 mázsát ! Mezőgazdasági versenyhíradó Az őszi munkákban a hevesi gépállomás jár az élen, 349 hold őszi szántást végzett el. A gépállomás legjobb traktorosai: Nagy Lajos, aki a cséplés alatt is a második lett a megyében, öt nap alatt 37 holdon végezte el az őszi keverőszántást, ötnapos tervét 120 százalékra teljesítette. A második Morsits János, 35 holdat szántott öt nap alatt. Mindketten váltották, november 7-re 130 százalékra teljesítik őszi tervüket. A hevesi mögött nem sokkal marad el az atkári gépállomás: 333 holdat készítettek elő az őszi vetéshez. A legjobb eredményt Hanák András érte el, aki GJ 35-ös traktorával, előhántós ekével öt nap alatt 40 holdon végezte el a vetőszántást. A második Fillér József, a vámosgyörki Haladás tsz földjéből már 30 holdat szántott fel.• A NYIRPAZONYI Gerő tsz-ben augusztus 25-én Barna Mihály növénytermesztési brigádja megkezdte a rozs vetését. Az egyik fogatos a kijavított gépet, a másik a megtisztított vetőmagot vitte ki a 20 holdas, előre elkészített táblára. Már egy másik 20 holdas táblát is előkészítettek a vetéshez. Az idén is a korai vetés hozott jó termést, jövőre sem akarnak elmaradni. * A SZENTENDRE GÉPÁLLOMÁS dolgozói nem minden traktort a gépállomáson javítottak ki. A legtöbb traktort átvizsgálták a helyszínen, amint a csépést befejezte és azonnal kijavították. Ezzel a módszerrel jelentős időmegtakarítást értek el és pénteken már mind a 18 traktor a termelőszövetkezetek földjein az őszi vetéseknek készítette elő a földet. A szántásban a legjobb eredménytohács Mihális traktoros érte el: naponta tíz holdat szántott fel. A PUSZTAMISKEI állami gazdaságban megkezdték az őszi vetést, bíborheréből 20 holdat vetettek el. Emellett a traktorok és a fogatsok éjjel-nappal szántják, tárcsázzák a földet.• KORSÓS SÁNDOR és Török Ferenc, a császártöltési állami gazdaság sertésgondozói 6 helyett 7.8-as választási átlagot értek el, 14 helyett 14.7-es átlagsúllyal, jó munkájukért egy-egy negyvenkilós süldőt kaptak. Fekete István a juhászaiban ért el szép eredményeket. Harminc helyett harminchat liter tejet fejt ki egy birkából. 120 birka van a keze alatt és 720 liter juhtejjel adott többet a gazdaságnak. Fekete István 240 forint prémiumot kapott • KISSZÁLLÁSON Rácz Pál dacozó paraszt versenyre hívta Turi István dolgozó parasztot. Vállalta, hogy kukorica- és burgonyabeadási kötelezettségének a betakarítás után azonnal eleget tesz. Andriska Mihály, kilencholdas dolgozó paraszt vállalta a kukorica és napraforgó beadását, úgy mint a gabonát, most is e sőnek fogja teljesíteni és még ebben a hónapban eleget tesz tojás- és baromfibeadásának is. • A MÁSODSZOR IS élüzem címmel kitüntetett tiszasülyi állami gazdaság megkezdte a gépi rizsaratást. A rizsterületnek tavaly még csak 3,4 százalékát aratták géppel. Az idén a vetésterület 34 százalékán vezetik be a gépi aratást. Ezzel 75.000 munkanapot takarítanak meg és egy héttel megrövidítik az aratás idejét. 3