Szabad Föld, 1956. július-december (12. évfolyam, 27-48. szám)

1956-07-01 / 27. szám

MI ÚJSÁG AZ ORSZÁGBAN? mimmiHmtuiiiiiwiiiiiiiimimmimiiiiiimmiiHimimMiiHimmmiimiiiitmimiHMmtiiu Üres a boltos belseje... Sorban álltak az asszonyok Mezőszilas nagyközségben, kettes számú boltjuk előtt friss kenyérre vártak szépen. Terhes nők is álldogáltak és egyikük rosszul is lett, ám a boltos csak rámordult: „nincs kivétel itt senkinek“. De szegény az ilyen boltos, bár raktára tömve álljon, mert a saját „belső polcán embersége nincs raktáron. Kísérletek újfajta gyranirtószerrel. A Nitrokémia Ipartelepeken újfajta általános gyomirtószer, a krezonit gyártásával kísérleteznek. A labora­tóriumban elkészített gyomirtószer hatását a békásmegyeri termelőszö­vetkezet egyik parcelláján és a MÁV területén, egy ötszázméteres pálya­­szakaszon próbálják ki; 187 850 kötvényt sorsolnak ki. A III. Békekölcsön Gyöngyösön sorra­­kerülő hatodik sorsolását — június 29-én — az Országos Takarékpénztár két óra alatt bonyolítja le. Egyetlen húzással ugyanis 850 kötvényszámot sorsolnak ki, s ezzel a módszerrel je­lentősen megrövidül, mindössze két óra hosszáig tart a húzások ideje. Borverseny Tarcalon. Több mint húsz hegyaljai állami gazdaság, ter­melőszövetkezeti csoport és egyéni szőlőtermelő 61 féle bora közül vá­lasztották ki a legjobbakat a tarcali borversenyen. Fajtánként első díjat nyert a Szőlészeti Kutatóintézet, a tarcali pincészet, a Tolcsvai Állami Gazdaság a Tokajhegyaljai Borfor­galmi Vállalat, a tállyai Tokajhegy­­alja Csillaga Tszcs és Szabó János tokaji egyéni termelő. A díjnyertes borokat a mezőgazdasági kiállításon is bemutatják. Óriásharcsát fogtak a Tiszán. Sze­rencsés „fogása’* akadt a múlt hét keddjén Lanta Imre szolnoki sport­horgásznak, a Tiszán horoggal több mint 34 kilós óriásharcsát fogott. A csónakban fél óráig kísérte és fárasz­tolta a hatalmas halragadozót, amíg ki tudta emelni. A másfél méteres zsákmányért 688 forintot fizetett neki a helybeli halászati termelőszövetke­zet. Az óriáshalat a szövetkezet ha­lászcsárdája kapta meg és készítette el a halászlé-kedvelők számára. Vízbefulladt három kisgyermek. Ecser községben Varga András feleségével együtt dolgozni ment s felügyelet nél­kül hagyta 13, 9 és 7 éves gyer­mekeit. A gyermekek fürödni men­tek, s mire megtalálták őket, mindhár­man a vízbe fulladtak. Ne hagyjunk őri­zet nélkül hosszabb időre ilyen apró gyermekeket! Felállítják Mátyás király márvány­­kútját. A visegrádi Mátyás-palota ne­gyedik teraszán tavaly újabb udvart tártak fel, ennek falát egykor remek­be faragott vörösmárvány falikút dí­szítette. A kút egy részét szinte sér­tetlen állapotban tárták fel, a többi részét Szakál Ernő restaurátor készí­tette el a töredékek alapján. A fali­kút feltárt töredékeit múzeumban he­lyezik el, eredeti helyén pedig fel­állítják a falikút hazai vörösmér­­ványból faragott mását. Sok új kisgép az idei mezőgazda­­sági kiállításon. Több mint 210 kü­lönféle, főleg magyar gyártmányú kisgépet árusít majd a kiállításon a MEZŐSZÖV. A gépeket a vállalat szakemberei működés közben is be­mutatják az érdeklődőknek. Sok kis­gép ezúttal kerül először a közön­ség elé, így például a Harmat nevű, 10 és 14 literes, magasnyomású per­metező, az új­ típusú Juliska kézi ré­pavágó, a rotációs tolókapa, a foga­­tos, láncos műtrágyaszóró, a 45 vagy 75 literes magyar gyártmányú tejsze­parátor. Középparasztok léptek a zámolyi tsz-ekbe. A Fejér megyei Zámoly községben a néhány hónappal ezelőtt alakult Kossuth Termelőszövetkezet­be tizenkilenc középparaszt kérte fel­vételét a napokban. Az új tagok 350 holddal növelték a termelőszövetke­zet földjét, amely így már megha­ladja az 1200 holdat. Tíz gazda beje­lentette, hogy ősszel, az új gazdasági évben szintén szövetkezeti gazdál­kodást akar folytatni. Zámoly előre­láthatóan az őszre termelőszövetke­zeti község lesz. Magyar banán. A múlt héten érde­kes csemege érkezett ,az egyik budapes­­ti boltba: banán. Ez a finom déligyü­mölcs nem valami forró égövi vidékről került hozzánk, hanem a­­ fertődi kí­sérleti gazdaság üvegházából, ahol 15 — 16 centiméter hosszúságúra megnőtt egy-egy darab. Két héttel ezelőtt is küldtek már Fertődről Budapestre 30 kilónyi banánt. Akár csak a mostani, az a szállítmány is igen gyorsan, elfo­gyott, annak ellenére, hogy a banán ki­lónkénti ára 80 forint volt... Tanácsházat építenek a kapuvári várból. Kapuvár központjában meg­kezdték a háború folyamán súlyosan megrongálódott, több száz éves vár újjáépítését. A herceg Eszterházyak hajdani palotájából tanácsház lesz, itt talál új otthonra a járási Ta­nács és a községi tanács. Az építke­zés terveit úgy készítették, hogy meg­maradjon a vár műemlék-jellege. Három év múlva népszámlálás lesz. Magyarországon utoljára 1949. január 1-én volt népszámlálás, de az akkori adatok nagy része ma már nem alkalmas a népgazdaság, az ál­lamigazgatás és tudományos kutatás adatigényeinek kielégítésére. Ezért a Minisztertanács úgy határozott, hogy 1­959 elején népszámlálást kell tar­tani hazánkban. A Központi Statisz­tikai Hivatal már megkezdte a nép­számlálás előkészítő munkálatait. Tizenhárom forint előleg munka­egységenként. Az igazi II. Pártkong­resszus Tsz-ben a tagság nagy örö­mére úgy határozott a vezetőség, hogy 132 ezer forintot előlegképpen kioszt. Egy-egy tag többezer forinttal a zsebében ment vásárolni Kapos­várra, mert egy-egy munkaegységre 13 forint jutott az előlegből. Mogyo­rósi Gergely 245 munkaegységére 3183 forintot, Molnár István 210 munkaegységére 3045 forint előleget kapott. Szökés közben elfogták. Tóth Jó­zsef kiskunfélegyházi születésű fia­talember többszöri betörés és lopás miatt Kecskeméten, a megyei börtön­ben töltötte büntetését. Néhány nap­pal ezelőtt szökést kísérelt meg: már kijutott cellájából és a villámhárítón igyekezett a felső emeletekre, hogy az ügyészség folyosóira juthasson, s onnan reggel kisétáljon. Mászás köz­ben leesett az egyik cipője. A leesett cipő zajára felfigyeltek az őrök és elfogták a betörőt. Érdekes kísérletek szőlőtrágyázással. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság sző­lőterületén kísértetképpen 150 szőlő­tőkén levélen keresztüli trágyázást végeztek. A kijelölt tőkéket több­féle műtrágyával kevert bordóilével permetezték meg. Érdekes eredmény mutatkozott: az eddigi megfigyelések alapján a kísérletre kijelölt szőlőtő­kék hajtásai dúsabbak és itt a pero­­noszpóra sem tett még kárt. Bács megyében 150 tsz fizette ki a múlt évi földjáradékot. Bácsalmás, Dunavecse, Kecskemét és még négy járás valamennyi termelőszövetke­zete rendezte a földdel belépett tagok elmúlt évi földjáradékát, Bács me­gye 150 termelőszövetkezetében ed­dig 45 500 forint földjáradékot fizet­tek ki a tagoknak. A többi tsz-ben is még ebben a hónapban kifizetik a föld­járadékot. Súlyos autószerencsétlenség. Az el­múlt héten Kecskemétre szállította a bátmonostori művészeti együttest egy teherautó. Solt közelében a teher­autó lezuhant a gátról. Az együttes egyik tagja, a 20 esztendős Szabó Mária még a helyszínen meghalt, hat személyt pedig életveszélyes sé­rülésekkel kórházba szállítottak. A szerencsétlenséget az okozta, hogy a gépkocsivezető szabálytalanul előzött. Nyolcvan mázsa vasat gyűjtöttek. A kapuvári általános iskola tanulói lelkesen, nagy buzgalommal veszik ki részüket a vashulladékgyűjtésből: eddig összesen 8167 kilónyit szedtek össze. Raffai Emőke, VII. osztályos kislány, aki már a vasgyűjtő hónap előtt gyűjtötte a hulladékvasat, egy­maga 1306 kilót adott át a MÉH-nek. Az ötödik fiúosztály 12 tagú brigádja hatalmas, 645 kilós hídroncsot szedett ki az iszapból az egyik gazda segít­ségével. Alumíniumlemezből — tengeri mentőcsónak. A Váci Hajógyárban többféle tengeri és balatoni mentő­csónak mintapéldányát készítették el. Az újfajta tengeri mentőcsónakok 20 személyesek légtartályokkal van­nak ellátva, s nem süllyednek el fel­borulás esetén sem. A csónakokat alumíniumlemezből készítik. Magyar sarló Brazíliában. A napok­ban új exportcikk, az úgynevezett fogazott sarló sorozatgyártását kezdték meg a Szentgotthárdi Kaszagyárban. Az ú­j gyártmányból az idén mintegy két­százezer darabot szállítanak Brazíliába, amelynek dombos vidékein a Szentgott­­hárdon készült fogazott sarlóval arat­ják a gabonát. Már ebben a hónapban útnak indítanak Dél-Amerikába négy­ezer ilyen sarlót. Cipőújdonságok kerülnek forga­lomba. A legtöbb újdonság ezúttal is a női cipők között lesz. Az őszi fe­kete és barna magasszárú cipők mel­lett a Divat Cipőgyár színes serró­­bőrből is készít lábbeliket. A Duna Cipőgyár mintegy 43 ezer, a Szegedi Cipőgyár pedig 51 ezer pár külön­féle mikropórusos talpú női félcipőt gyárt. A kedvelt papucs­cipőkből a harmadik negyedév folyamán több színben, mintegy ötvenezer párat állítanak elő. A félcipők között új­donság lesz a bordó vixes felsővel készült, úgynevezett terep­járó ba­kancs és a Bonyhádi Cipőgyár gojzer­­varrású félcipője. Háborús bűnös tömeggyilkosokat ítéltek el. A Békés megyei bíróság egy hétig tárgyalta Gyulán Boldizsár János volt csendőrőrmester, egy há­ború alatti csendőrkülönítmény pa­rancsnokának és négy társának ügyét. Az öt vádlott ellen több em­ber törvénytelen megkínzása és ki­végzése miatt emelt vádat az ügyész­ség. A vádlottak és számos tanú meg­hallgatása után a bíróság Boldizsár János elsőrendű vádlottat életfogytig tartó, Kalocsai Györgyöt 12 eszten­dei, Magyer Ferencet 10, Molnár Jó­zsefet 5 és fél, Tóth Józsefet 6 esz­tendei börtönre ítélte. Híradás a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Tsz-ből Javában folyik a cseresznyeszüret. A tagok 50 mázsa gyümölcsre számí­tanak. A kirepedezett szemeket nagy kádakba rakják és abból főzik majd a jó cseresznyepálinkát. * Hetvennégy kilós borjút ellett a tsz egyik tehene. Nemcsak a szövet­kezeti tagok, hanem az egyéni gaz­dák is csodájára járnak a gyönyörű kisbikának.K öt mázsa egrest adtak el egyetlen napon a szövetkezetiek. Rekordtermést ígér az ötven hol­das őszi árpa. Az eddigi becslések sze­rint 20—22 mázsát várnak katasztrá­­lis holdanként. Veszedelmes vízáradat A napokban nagy felhőszakadás zúdult községünkre. A hegyekről le­rohanó víz több kutat teljesen bete­metett, s még emberáldozatot is kö­vetelt. Szávay József nyolcéves fiúcs­kát két kis testvérével és egy fiatal anyát csecsemőjével együtt elragad­ta az ár. Az anyát és a két kisfiút Lakatos László élete kockáztatásá­val kimentette az életveszélyből, de a kis Józsikát elsodorták a rohanó hullámok. Valamivel később a falu alatti réten megtalálták, de sajnos már nem volt benne élet. Bodnár Mária Szendrőlád Jól részesedünk A kemenesmagasi Haladás terme­lőszövetkezet tagjai szorgalmasan dolgoznak az idén. Kiss József ag­­ronómus irányítása mellett három­szor megkapálták már a 20 hold cu­korrépát, az 50 hold burgonyát pe­dig a kedvező eső után kétszer fel­töltögették. A 77 hold négyzetes ku­korica és a 10 hold napraforgó ka­pálása két alkalommal géppel, egy­szer pedig kézi erővel történt. E mellett nagy gondot fordítanak a szálastakarmányok betakarítására is: ötven hold vöröshere felgyűjtve, pet­­rencékben vár a behordásra, 40 hold szarvaskerep jól beszáradt termése pedig már a tsz udvarán van és e mellett 70 köbméter őszi takar­mánykeveréket is lesilóztak. Ilyen szorgos munka mellett jog­gal bízhatnak abban, hogy zárszá­madás idején a tavalyi 50 forintnál is jóval több jut majd egy-egy munkaegységre. László László gazdasági tanár, Csorna E­ZEN A HÉTEN — UítcUzxiVi • * * miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiii­ii ...miért kéri a Gödöllői Tanács pénzügyi osztálya Szikora Károly vácszentlászlói olvasónktól az eltö­rölt adó kamatát? * ... miért nem válaszol a Magyar Írók Szövetsége többszöri sürgetés után sem Tajti János jászkiséri ol­vasónk levelére?* ... miért nem kapja meg az enyin­gi földművesszövetkezet bútorlerakati üzletéből Józsa Kálmán lepsényi ol­vasónk az újonnan vásárolt háló­szoba-bútorhoz járó tükröt? -X­... miért nem tisztítják rendszere­sen a borotai piacteret? -X­... miért nem veszik ki a nagykál­­lói vásártér kútjából a döglött ku­tyát? -X­... miért nincs a gétyei földműves­szövetkezeti boltokban cukor? -X­... miért nem javítják meg Elek községben a Mónus Illés és Kossuth utca sarkán levő artézi kutat? ■- ■ „Keretek“ közé szorított gondolkodás A nagy esőzések miatt a Csehi­­mindszent felé vezető út mentén a csehi­­kertek alján mintegy 200 méter hosszúságban iszappal, hor­dalékkal telt meg a vízlevezető árok. Az eső tovább esett, a víz­nek pedig el kellett volna folyni, de merre? Mivel az árokban nem talált utat, hát a szántóföldeken keresett magának helyet. Bár a­­községi tanács még idejében kérte a Zalaegerszegi Útfenntartó Vál­lalatot, hogy tisztítsák ki az árko­kat, intézkedés helyett csak azt válaszolták, hogy keret híján ké­résünket nem teljesíthetik. Ha továbbra is ilyen marad az idő és a Zalaegerszegi Útfenntartó Vállalat nem lát tovább a keretnél, aratás helyett bizony csak halász­­ni mehetünk a búzaföldekre. Polgár János Csehi Már most gondoljunk az apróma­g-cséplésre ! Az utóbbi időben kormányunk több olyan intézkedést tett, amely elősegíti azt, hogy az egyéni gaz­dák és a termelőszövetkezetek mi­nél több lucerna- és vöröshere­­magot termeljenek. Felemelte az átvételi árakat és ezen kívül egész sor kedvezménnyel segíti az apró­­mag-termelőket. Ezekből világo­san kitűnik, hogy egyre nagyobb érdeke fűződik államunknak — és a termelőknek is — a pillangós­­virágú növények termesztéséhez. Persze nemcsak arra kell nekünk a lucerna- és a vöröshere-mag, hogy az állandóan növekvő állat­­állomány több és jobb, fehérjék­ben gazdag takarmányhoz jusson. E két növény magja — jó tulaj­donságainál fogva — külföldön is igen keresett árucikk. Olyan érté­kes, nehezen beszerezhető gépeket, felszereléseket és nyersanyagokat kaphatunk értük, amelyek iparunk és mezőgazdaságunk számára nél­külözhetetlenek. Sajnos, a fentiek ellenére az utóbbi két-három esztendőben igen sok baj volt az aprómag­­termeléssel: nagy mennyiségű vö­röshere és lucerna maradt elcsépe­­letlen. Felelőtlenül bántunk mil­liós értékekkel. Lapunkban nem­egyszer erélyesen szóvá is tettük ezt a káros hanyagságot. Most, hogy ismét beköszönt az aprómag­vak cséplésének időszaka, újra fi­gyelmeztetjük a gépállomások ve­zetőit és mindazokat, akik tehet­nek valamit e hiba kijavítása, il­letve teljes megszüntetése érdeké­ben: ne engedjék, hogy óriási ér­tékek veszendőbe menjenek. Ebben az évben sokkal kedve­zőbbek az aprómagvak cséplésé­nek feltételei, mint korábban vol­tak. Most már azok intézik a csép­­lés ügyét, akik a legközelebbről is­merik a helyi viszonyokat: a já­rási tanácsok mezőgazdasági osz­tályai és a gépállomások. A Föld­művelésügyi Minisztérium — na­gyon helyesen — az idén már rá­juk bízta ezt az igen-igen fontos munkát. S egyben nyomatékosan arra is felhívta a figyelmüket, hogy a szükségletektől függően külön gépeket állítsanak be apró­­mag-cséplésre, amelyeket más cé­lokra nem lehet igénybe venni. ideje, hogy okuljunk a múlt hi­báiból! A Földművelésügyi Mi­nisztérium szerezzen érvényt az aprómagvak cséplésére vonatkozó utasításainak. Szigorúan ellenőriz­ze már most, az előkészítés idő­szakában, rendelkezéseinek végre­hajtását. Teremtsenek végre ren­det az apromag-cséplés körül is, mert ezt nemcsak a termelők, ha­nem az egész ország érdeke meg­kívánja! Ne zaklassanak bennünket feleslegesen! Még tavaly májusban megállapo­dást kötöttünk a Dunavecsei (ké­sőbb Solti) Gépállomással egy hold föld felszántására. A gépállomás kiküldött traktorosa, Deli János a megállapodást aláírta, s a munka elvégzése után föl is vette a pénzt. Decemberben felszólítást kaptunk a dunavecsei ügyvédi munkaközös­ségtől, hogy fizessük ki a szántási díjat. Ez év januárjában — miután elutaztam a solti gépállomás telep­helyére és nyugtával igazoltam, hogy kifizettük a szántási díjat — úgy látszott, hogy elintéződött az ügy. Mégsem ez történt. Újabb fel­szólítás érkezett címünkre, hogy 15 napon belül fizessük ki a szántási díjat, mert most már a Dunavecsei Járásbírósághoz tették át az ügyet. A Szabad Föld szerkesztőségéhez fordulunk, hogy tegyen végre pon­tot erre a furcsa ügyre, már csak azért is, mert a környékünkön má­sokkal is előfordult ilyesmi. Ezek nevében is kérjük: ne zaklassanak bennünket feleslegessen és igazság­talanul a már régen kifizetett szán­tási díjért! Szabó Gyula Szalkszentmárton. Betegségi segélyből Hogyan lesz a betegségi segély­ből — „apasági kereset“? Úgy, ahogy a szolnoki járásból — „te­kintetes királyi bíróság“. De ne adjunk fel több találós kérdést, in­kább mondjuk el,­­mi történt nem­régiben Menkő Simon zagyvaré­­kási tsz-taggal. Menkő Simon azt akarta meg­tudni, hogy nyolchavi betegség után jár-e neki a tsz-től segély? Érdeklődő levele eljutott a Szol­noki Járási Tanácshoz. És nem hiába várta a választ — rövidesen megérkezett. Igaz, nem volt benne sok köszönet. A levélben ugyanis egy árva szó nem esett a betegségi segélyről, sőt mi több, egyetlen be­tűjét sem a Szolnoki Járási Ta­nácsnál írták. A levél a szolnoki „királyi járásbíróságtól“ származik a "apasági kereset" 1937-ből és így szól: „1934. év de­cember hó végétől 1937. év február végéig belső szerelmi viszonyt folytattam Horváth Imre dévavá­­nyai lakossal. Majd kitűnik, hogy a beadvány írója e szerelmi vi­szonyból származott gyermek el­tartására a Szolnoki Ügyvédi Ka­mara által keresetet adott be a járásbírósághoz. Ezt az „okmányt“ kapta kézhez Menkő Simon... Nem tudjuk, nős ember-e Menkő elvtárs. Mert, ha igen, ak­kor bizo­­nyára gyorsan elrejtette ezt az „apasági keresetet“, hogy az ártat­lan kis kérdéséből — a Szolnoki Járási Tanács gondatlansága miatt — ne legyen nagy családi perpat­var. A lucernaböde nem vár a bürokratákra! Mészáros József nagyrédei gazda egy le­küldi a földművesszövetkezetnek, az hónappal ezelőtt kicsipkézett levelű, láz- agronómus meglopja ez értesítést és váikkal megrakott lucernacsomóval ál- elismervény ellenében átveheti a porzó­­szert, i­tott be a tanácsházára. „Ez bizony lu­cernaböde” — állapítottta meg az agro­­nómus és védekezés céljára azonnal AGRITOX-ot rendelt az egri Magtermel­tető Vállalattól. A védekező szerhez azonban koránt­sem olyan könnyű hozzájutni, mint gon­­dolnánk. A termelő észreveszi a bajt. Jelenti a községi agronómusnak, az ag­­ronómus felhívja a Magtermeltető Vál­lalatot, az pedig a MÜNÖSZER-t, mert ott tárolják az anyagot. A MÜNÖSZER sobban intézkednének. Erkl János Gyöngyös Mészáros gazda esetében azonban ed­dig még hire-nyoma sincs az AGRITOX- nak. A lucernabódék pedig ez alatt az egy hónap alatt letarolták a nagyrédei határt és túljárnak máj- árkon,bokron. Ha rajtam állna, a mulasztást elkövető bürokratákkal egyenként kerestetném meg őket. Legközelebb bizonyára gyor­ ^5­ o. Kevés lány sportol falun — Meghúzta a hajamat a Jani! — örülj neki, Erzsi, olyan jó időt futottál, hogy részt vehetsz a spar­­takiádon.

Next