Szabad Föld, 1959. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-14 / 24. szám
Levelezőink írják az ország minden tájáról Szép termést ígérnek az ősziek A földesi Petőfi és Kossuth termelőszövetkezet az idén egyesül Termelőszövetkezetünket az első taggyűlésen Leninről neveztük . Gazdag a szövetkezetünk, hiszen a közös vagyon közel 11 millió A tagság brigádokban dolgozik. A növényápolási munkák rendbe haladnak. Gazdag termést ígérnek az ősziek. A 397 hold négyzetese vetett kukoricánk, 80 hold burgonyánk is szépen zöldell. A növénytet illesztésnél legtöbb jövedelmet mégis a 155 hold cukorrépából 30 hold kenderből és 25 hold dohányból várjuk. Kertészetünk egyre jobban fejlődik. Most készült el a 100 holda öntözőtelep, amelyből 22 holdat a kertész brigád művel. A 26 tag brigád munkájának gyümölcses retek, hagyma, köszméte, saláta , más zöldségfélék, már a földesi, a bárándi és biharnagybajomi piacokon kaphatók. Építő brigádunk alig készült el a 100 holdas öntözőtelep munkálataival, máris megkezdte az 52 férőhelyes raktárpadlásos szarvasmarhaistálló építését. Elkészítésre vár még a tervezett 315 négyzetméteres sertéskifutó. Még az idén elkészítik a standot is a földes piactéren. Úgy számítunk, hogy a zárszámadáskor minden munkaegységre 41—42 forint jut majd pénzértékben. Szövetkezetünkben ö1 tagú pártszervezet működik, a KISZ-né 44 tagja van. A párt- és a KISZ-szervezet segítsége sokban hozzájárul ahhoz, hogy szövetkezetünk napról napra jobb munkát végez és egyre erősödik. Gaál Zsigmond Földes, Lenin Tsz. Kicsiny szövetkezet volt a balatonalmádi Haladás Tsz. Ezért, hogy eredményesebben gazdálkodhassanak, egyesült a felsőörsi Dózsa Tsz-szel. A volt Haladás Tsz tagjai azonban itt dolgoznak Almádiban, a Dózsa Tsz kertészete van itt, tehát olyan üzemegység-félét alkot. Az állatokat viszont Felsőörsre vitték, mert Almádiban a fürdőzés miatt az állattartás tilos. Az itteni istállót raktárnak alakítják át, a baromfiólakat, pedig növényháznak, természetesen saját erőből. A tsz tagjai szorgalmasan, derekasan dolgoznak. Kertészetükből egyre nagyobb tétel salátát, hagymát, borsót, kalafálot, kelkáposztát szállítanak a MEZŐÉRT-hez. Az iparosmunkákat saját szövetkezetükön belül oldhatják meg, mert van kőművesük, ácsuk, bognárjuk s a saját erejükből kitermelt fa felvágásához gallérjuk. S a tagok télen sem lesznek munka nélkül, mert saját kőbányájukban dolgozhatnak, ami természetesen szintén jól jövedelmez majd. A szép eredmények a tagság jó munkája mellett Kovács elvtársat, a tsz elnökét dicsérik, aki mindenhol ott van, ahol segíteni és tanácsot kell adni. Takács Gábor Balatonalmádi ÍRÓMŰVEimf/VnJMl VILLAMOSÍTOTTUNK mi falunk szövetkezetét Visí rátszó Életnek hívják. Februárban alakult, s majdnem az egész község belépett. Mindjárt az alakuló gyűlés után megkezdődött a munka. Hozzákezdtünk az állatok összegyűjtéséhez és a földterület kialakításához. Brigádok alakultak, amelyek irtották a gyomot a vetésekből, szórták rá a műtrágyát, s amint kinyílt az idő, vetették a tavasziakat. Most a növényápolással igyekszünk. S egyúttal — társadalmi munkával — építünk fábólegy húszférőhelyes sertésfiaztatót. És mivel a szövetkezeti központ egy dombon van, ahová a vizet mo-torral lehet csak felnyomatni — vízvezetékkel és szivattyúval el-látott villanymotort állítottunk, be. Villanyunk sem volt itt , előzőleg, tehát villamosítottunk is, és vásároltunk egy villanydarálót mindjárt, hogy darálhassunk az állatainknak. A szövetkezetben végzett szorgos munka mellett községünkről sem feledkeztünk meg. A most induló autóbuszjárat részére ugyancsak társadalmi munkával fordulóhelyet létesítettünk. Mifelénk régen az a szólásmondás járta, hogy a közös munkának nincs sok értelme. De most, amikor közelről látjuk ennek a sok jó oldalát, rádöbben falunk lakossága, dolgozó parasztságunk arra, hogy csakis ez az egyetlen helyes és járható út számára. Franciszti Elemér Nyugotszenterzsébet Egyéni vagyok, de látom, hogy a tsz-ben jobb Még egyéni gazda vagyok, de figyelemmel kísérem a szövetkezetek tábláit a kecskeméti határban. Többször is meggyőződtem arról, hogy igen jó terméseredményeket érnek el. Vetésterületükön az idei évben is mind a kalászosok, mind a kapás növények mintaszerűek. A traktorral végzett mélyszántás, a nemesített vetőmag előnyeit még emeli az is, hogy jóval több szervestrágyát és műtrágyát tudnak adni a termőföldnek, mint mi egyéni termelők. ... Dehát nem könnyű szakítani a megszokott régivé és felcserélni azt a szokatlan újjal. Mégis, ha kint járok a határban és látom a nagy tábla hullámzó búzatengert, a termelőszövetkezetek egyre szaporodó piroscserepes vagy palatetős épületeit, önkéntelenül is az jut eszembe, hogy gyönyörű jövő áll a parasztember előtt és ha szakítani tudunk a régivel, bennünket is befogad a nagy család. Pintér JózsefKecskemét Nézeteltérések helyett egyetértést A megmivekenes zsedényi „Dimitrov” tsz-ban, amint az idő engedte, egy dubérként fogtunk munkához. Ennek tudható be, hogy SS holdon répánkat már megegyeltük, majd megkezdtük a kukorica sarabolását, és szálastakampányunk első kaszálása is pajzába került. Mégsem mondhatjuk ezt, hogy nálunk minden jól megy,nincs semmi hiba. Sajnos még mindig vannak nézeteltérések az új és a régi tagok között. Gyakran hallani az új tagoktól, hogy „az enyémet megetette a közös” és más hasonló megjegyzéseket. Persze, hogy megetette, hiszen annak ellenértékét kifizette a Nemzeti Bank. Nem súlyos hibák ezek, de bántja a régi tagság önérzetét. Mi régiek ,vi,zony nagyon sokat dolgoztunk, amíg eljutottunk idáig. Amikor megalakultunk, 10 évvel ezelőtt, alig volt néhány jószágunk, földjeink pedig szanaszét voltak. Alig kilenc év alatt 2 millió forint értékű vagyont dolgoztunk össze. Most, amikor a termelési feltételink sokkal jobban biztosítva vannak, mint amikor mi hozzákezdtünk a szövetkezet építéséhez, gazdaságunk még jövedelmezőbb lehet és így minden tagunknak még jobb megélhetést biztosít. Ezért egyénknek sincs oka aggodalomra. Igaz, hogy ezek a kis zsörtölöttések csak időnként zavarják az emberek hangulatát, de véleményem szerint ilyennekem szabad előfordulni. Egyébként a munka jól megy, minden emberünk szívvel, létekkel dolgozik a közösért és ez, biztosíték arra, hogy termelőszövetkezetünk és tagsága tovább erősödik és gazdagodik. BFOCSIK FERENC Zsedény Hozzáfogtunk a nagy építkezéshez pán aólak és az istállók bizonnyultak kicsinek, mivel az új belépők is jelentősen növelték a tsz állatállományát. Bizony nagy gondban volt a vezetőség, hogy mi tegyünk most. A járási tanács mezőgazdasági osztálya azonban segítségünkre sietett, közbenjárásukra állami hitelt kaptunk a Magyar Nemzeti Banktól, a TÜZÉP-telep pedig az épületanyagot biztosította, így aztán hozzáfogtunk a nagy építkezéshez. Ebben az évben már részben elkészült, részijén pedig az év végéig befejeződik 1000 férőhelyes baromfiól, 500 férőhelyes sertésól, 5 silógödör építése, amelyekben összesen 300 köbméter takarmányt tárolhatunk, továbbá a 600 férőhelyes juhhodály és a 100 férőhelyes tehénistálló felépítése. Kiss József Csönge A csöngei termelőszövetkezetnek egyik feladata az állattenyésztés fejlesztése. Erre meg is van minden lehetőségünk, csu Felvirágoztatják gazdaságukat A felsőtárkányi Dózsa Termelőszövetkezet már a közös gazdálkodás első évében is szép eredményeket ért el. Fennállásának ötödik évében pedig 54,5 forintot kaptak a tagok munkaegységenként. De 1956-ban, az ellenforradalom hatására ez a tsz is feloszlott és jószágállományát széthurcolták. Saját mészégető 1957 januárjában hárman: Bakondi József, Kakuk József és Erdélyi Benjámin hozzáláttak a Dózsa Tsz újjászervezéséhez. Elsőrendű feladatuknak tekintették a gazdasági helyzet megszilárdítását, az állatállomány fejlesztését. Az elmúlt két évben az ellenforradalom okozta károkat kellett helyreállítani, s ezzel magyarázható, hogy tavaly mindössze 36,5 forint jutott munkaegységenként. Ebben az évben az állatállományt fejlesztik. Tíz fejőstehenet, tíz anyakocát vásárolnak és növelik a baromfiállományt. A tavasziakat korán elvetették, 160 köbméter őszi takarmánykeveréket silóztak, kukoricájukat négyzetesen vetették, Zetorral kapálják. Megmetszették és bekapálták 18 hold szőlőjüket is. Szép jövedelem mutatkozik a hízott csirkékből, amelyekből az első szállítmányok már piacra kerültek. Nagy hasznot hoz a tsz-nek a mészégetés is. Ebben az évben idáig 50 vagon meszet értékesítettek. Az egyre növekvő építkezések csak úgy „nyelik” a sok meszet, s így a tavalyi 270 ezer forint bevételnek a dupláját kapták az idén. Van a termelőszövetkezetnek 4 hold fenyőültetvénye is. A körülbelül 40 ezer fenyőfát télen akarják értékesíteni. Minek örül Gyetvai bácsi? Terveikről röviden csak így nyilatkoznak: Példás gazdálkodást akarunk folytatni mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben és a gyümölcstermelést is fel fogjuk virágoztatoi A növénytermesztésben dolgozó Gyetvai Sándor bácsi sokszor meséli, hoffy régen bizony nem így volt. Télen az érsekség erdejébe jártak, termelték a fát, nyáron meg Fejér és Veszprém megyékben szegődtek summásnak, éhbérért. Sokszor hangoztatja, hogy örül az ember szíve ha azt a változást látja, amely csak itt , Felsőtárkányban végbement. És igaza van! Az egykori — belül napfényt soha nem látott — viskók eltűntek, helyettük modern lakóházak épültek, s épülnek ma is. A legszembetűnőbb Sokféle bizonyítéka van annak, hogy mennyire megváltozott a felsőtárkányi dolgozók élete. De ezt a változást legszembetűnőbben mégis a jelenleg 53 taggal, 210 holdon gazdálkodó Dózsa Tsz eredményei hirdetik. Daragó József Novaj Hogyan fejlődött szövetkezetünk? Nagyon sokat tudnék írni és beszélni termelőszövetkezetünk életéről, hiszen 10 éves tagság áll már mögöttem. Hogy ez idő alatt menynyit fejlődtünk? Az 1949—59-es években 400 holdon 60 taggal gazdálkodtunk. Ma már 1400 hold földön gazdálkodunk, tagságunk létszáma 140. Az idei évben 70 hold cukorrépát vetettünk, és egyetlen hét alatt végeztünk az egveléssel. Május elsejére már nem volt vetetten területünk. Az előző években mindig feleskertészt alkalmaznunk, így a haszon nagy részét elvitte a feles. Kertészetünket most Tóth János ezüstkalászos gazda tagtársunk vezeti, de meg is nézheti bárki a gyönyörű palántáinkat. Igaz, harmincketten két télen át, esőben, hóban, sárban 8 kilométerre jártak az ezüstkalászos tanfolyamra azért, hogy gyarapítsák tudásukat és ezzel segítsék a közöst. Meg is van az eredménye. Szakképzett vezetőkkel könnyebben tudunk jobb termést, több hasznot elérni. Legjobb példa erre a már említett cukorrépa termésünk. 1957-ig legfeljebb 160 mázsa holdanként! átlagot értünk el. 1957-ben 200 mázsa volt a holdanként! átlag, 58-ban 210 mázsa, most pedig 250 mázsás holdankénti átlagtermésre számítunk. Az állattenyésztés még nagyobbb arányú fejlesztésre szorul. Kevés a férőhely, előbb építkezni kell. 810 darab sertésünk van, 300 darab birkánk, 42 darab tehenünk és 4000 darab növendék aprójószág. Szeretnénk három év alatt 5000 darab tojó tyúkot nevelni. Ez a tyúkállomány évente legalább 200 000 forint hasznot jelentene a szövetkezetünknek. Úgy érzem, hibát követ el az, aki nem dolgozik a szövetkezet megerősítéséért, gyarapításáért. Nekünk nemcsak ma kell ,,gazdagoknak” lennünk, hanem gyermekeink jövőjét is meg kell alapoznunk. Tollas Sándorné Debrecen, Alkotmány Tsz. Ha a legrégibb tsz-elnököt keressük a pápai járásban, Dákára kell menni és az Új Élet tsz-ben megtalálhatjuk Tóth Istvánt, aki 1952 óta irányítja a közös gazdálkodást. Mindössze 47 éves, közepes termetű, de már ősz hajú ember, aki a felszabadulás előtt cseléd volt, majd utána újgazda lett és hét év óta pedig a tsz tagjainak szinte minden ügyét intézi. Ma már az egész falu lakossága, mint egy nagy család az apjára, rábízta ügyeinek, munkájának irányítását, Rábízta jövőjét. Nincs könnyű dolga, de azt mondják: bírja és érti! Nem irigylik tőle ezt a posztot. Hiszen több mint 1700 kat. hold terület gazdája s egyben felelőse. Felel az emberekért, a munkájukért, a gyümölcsösért, a szőlőért. Az embereknek, a tsz tagjainak ad számot arról, hoggy a közösen megállapított tervet a szövetkezet hogyan hajtotta végre és jól irányította-e a munkát az elnök. S ettől a számadástól nem kell félnie Tóth Istvánnak. Szedik a borsót, amelyet zölden értékesítenek, s amelyből bőven jut a pápai piacra is. A mák, a cukorrépa ápolási munkáival végeztek, most a kétszáz hold kukoricát kapálják. A kalászosokból rekordtermésre számítanak. A legfőbb jövedelmező ágnak azonban az állattenyésztést tekintik. Ennek érdekében vetettek sok ,poros- és fehérherét, szarvaskerepet, silókukoricát. Meg kell teremteni a takarmányalapot, meg szállást a jószágoknak. Ezért épül most egy 50 férőhelyes istálló és néhány ól. Saját erőből építkeztek, pajtákat alakítottak át, nem vártak mindent az államtól. Még csak most kezdték együtt, enynyien, de máris szívvel, odaadással dolgoznak a tagok. Értelmét látják és bíznak... László László Csorna H H